Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

A Bél-kő sziklavilága

· 16 reviews · Hiking Trail · Bükkvidék · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Az elbányászott Bél-kő fölött
    / Az elbányászott Bél-kő fölött
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Balra a Tar-kő, mellette a Pes-kő háta, mögöttük a Déli-Bükk (Őr-kő)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Természetes erdő a Bükk-fennsík nyugati csücskében
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bél-kő with mine steps from the yard of the abbey
    Photo: belapatfalvaiapatsag.hu
  • / A bélapátfalvai apátság
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A palabánya mészkőfala, ahol a fennsík és a Déli-Bükk összeért
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Eger felé az Őr-kőről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bükk-fennsík oldalában (Péter út)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Széles aszfaltút kanyarog fel a Bél-kőre
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bél-kő, a túra célpontja
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bél-kő tanösvény a bánya aszfaltját követi
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sétány a bélapátfalvai apátság felé
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Apátsági látogatás (Bélapátfalva)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés a bél-kői kilátóhelyre
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A palabánya (Bél-kő)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Bükk-fennsík belseje felé
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Bél-kő tanösvényről a Mátra felé
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az aszfalttaposás vége
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kitekintés a Déli-Bükkre a Bél-kőről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Elágazás az Őr-kő előtt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mészkőbe vájt ejtőakna
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Széles völgyek, erdős dombhátak - a Heves-Borsodi-dombság látképe
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés az Őr-kő háta mögött
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tisztás a Bél-kő és az Őr-kő között
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bél-kő a Gyári-tó partjáról
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Katonasír a nyeregben (az Őr-kő alatt)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Őr-kő-réten rövid fennsíki sétánk véget ér
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Észak-Magyarország dombjai a Bél-kőről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őr-kői érkezés
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bélapátfalva központjában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 800 600 400 200 14 12 10 8 6 4 2 km Bélháromkúti (Bélapátfalvai) … kolostor Őr-kő Bél-kő
Bélapátfalva látképét a csipkésre bányászott Bél-kő uralja, de a monstrum mögötti erdőket és egy nagyszerű sziklakilátót is felfűz körtúránk. Sűrített ízelítő a Bükk-fennsík nyugati végéből.
Open
moderate
Distance 15.5 km
5:05 h
762 m
762 m
880 m
318 m

Bélapátfalván járva hatalmas, nyesett tetejű, szabdalt bordájú sziklamonstrum vonzza tekintetünket: a Bél-kő elbányászott torzója. Megjelenése megosztó: a természet gátlástalan kihasználásának mementója és különleges tájképi érték egyben. Akárhogy is, élekkel sűrűn tagolt, drámai kőzettömege a sziklahavasok óriás csúcsai által sugárzott, kikezdhetetlen erőt idézi.

Túránk során testközelből ismerkedünk meg a bányászati múlttal, megtudjuk, hová tűnt 100 méter a hegyből, de meglátogatjuk a ciszterci kolostor légies épületét is. A Bél-kőre tanösvényen kapaszkodva végigtekintünk az Északi-középhegység hullámvidékén, és a Bükköt felépítő kőzetblokkok találkozási pontjában vizsgálhatjuk meg, miféle anyagok színesítik az ország talán legváltozatosabb hegyvidékét. Ezt követően zárt, hűs fennsíki erdőkben hágunk fel az Őr-kő mészkőormának tetejére. Innen végigkémlelünk a bükki tájon, majd völgyi úton ereszkedünk alá, amin ismét Bélapátfalva felé vesszük az irányt.

A körtúra hosszánál és a benne foglalt szintemelkedésnél fogva gyakorlott, edzett túrázóknak ajánlott. Ugyanakkor igazán meredek kaptatók nincsenek benne, a szintkülönbség bármelyik irányban eloszlik. Az útvonalat a fantasztikus kilátások és mesés erdők, geológiai kuriózumok, valamint a fennsík e részének viszonylagos háborítatlansága teszik emlékezetessé.

Author’s recommendation

  • Bélapátfalván szánjunk időt a ciszterci kolostor meglátogatására!
  • A túra végén a Gyári-tó mellett, a Szomjas Csuka vendéglőnél érdemes megállót tartani.
  • Vízvételi lehetőség nincs a túrán, csak Bélapátfalva szélén találunk egy foglalt forrást. Ezért - főként nyári hőségben - nagy mennyiségű utánpótlást vigyünk magunkkal!
  • Mivel a túra jelentős része aszfalton vezet, érdemes könnyedebb túracipőben vagy váltócipővel elindulni, hiszen a hosszas aszfalttaposás megfájdíthatja a talpakat.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: December 03, 2020
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Őr-kő, 880 m
Lowest point
Bélapátfalva, 318 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Tips and hints

Start

Bélapátfalva, városháza buszmegálló (321 m)
Coordinates:
DD
48.055021, 20.350514
DMS
48°03'18.1"N 20°21'01.9"E
UTM
34U 451602 5322619
w3w 
///scorn.sternest.flirt

Destination

Bélapátfalva, városháza buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A kezdőponttól dél felé indulunk a K jelzésen, amit a kolostor utáni parkolóig követünk.
  • A parkolótól a K/ tanösvény-jelzést követjük a Bél-kő kilátóhelyéig.
  • A Bél-kőről a S▲ jelzés vezet a Z jelzés csatlakozásáig, amin balra fordulunk.
  • A Zöld-réten balra áttérünk a K jelzésre.
  • Az Őr-kőre a K▲ jelzésen kapaszkodunk fel, majd azon megyünk tovább az Őr-kő-rétre.
  • Az Őr-kő-réten balra térünk a P jelzésre, ami visszavezet a túra kezdőpontjára.

A túra részletes leírása

Elveszett barkók, elzavart szerzetesek

Eger felé startolunk Bélapátfalva főutcáján, és egy kis közpark után balra fordulunk a K jelzéssel. A házak mögül kitakarózik túránk meghatározó tájképi és domborzati eleme, a Bél-kő hatalmas, szabdalt bástyája. Az enyhén emelkedő utca a temető előtt elágazik; jobbra, az apátsági parkoló felé fordulva találjuk a lefelé hajló sétányt. Visszatekintve dimbes-dombos vidék alján ül meg Bélapátfalva, melyet egykor a barkók laktak (kb. 50 másik faluhoz hasonlóan). A Borsod, Gömör és Nógrád határán élt maroknyi etnikum szokásaiban és nyelvjárásában csak árnyalattal különbözött a jóval elterjedtebb, szomszédos palócoktól. Egyikük eredete sem teljesen tisztázott.

A kikövezett, világítással ellátott ösvény mellé kis csermely szegődik, a fák mögött egyre hatásosabb a bányászattal sebzett sziklafal letörése. Rövid emelkedőt követően a látványba egy másik monstrum tolakodik: a lépcső tetején már a bélháromkúti ciszterci kolostor roppant kapujával nézünk farkasszemet. Amint a településében is, nevében a Bél előtag a terület egykori birtokosára, a Bél („Bel") nemzetségre utal, a három kút pedig a közeli forrásokat számolja.

A 13. századi alapítású apátságot pilisi ciszterci szerzetesek kezdték építeni, mígnem a tatárjárás meghiúsította törekvéseiket. A román kori stílushoz a folytatásban gótikus hatások társultak. A szerzetesek már a század közepe előtt beköltözhettek az elkészült épületekbe, de kolostorukat néhány évtizeddel később IV. László seregei felégették. Az egri érsekség kezelésében lévő apátság a 15. században indult hanyatlásnak, az utolsó néhány szerzetest 1534-ben űzték el. A barokk boltozatot már a török hódoltság után, a helyreállítás kezdetén (18. század) építették. A torony nélküli templom meghitt tisztáson magasodik az erdőben, szögletes formavilága ellenére légies hatást kelt, és igazán tájba illő látvány. Országunkban ez az egyetlen épen maradt román kori cisztercita apátsági templom.

A 19. század elejétől közel száz éven keresztül keménycserépgyár is működött ugyanazon a réten, szoros közelségben az ódon falakkal. A Bükk vidékén nem volt egyedül az üzem, mely a helyi agyagból kiégetett ólommázas edényeket produkált. Ezek olcsóbbak voltak a porcelánnál, de ránézésre hasonló benyomást keltettek. Átvágva a falmaradványok között kis parkolót érintünk, majd a következő, bozótos szakasz próbára teszi tájékozódási képességünket: a jelzéseket nem könnyű ugyan megtalálni, de ha nagyjából egyenes irányt tartunk, rátévedünk az aszfaltútra, amin jobbra, a Bél-kő tanösvény K/ jelzésén túrázunk tovább. Bár városi sétánk itt véget ér, és célba vesszük a bükki természetet, pontosabban a szinte fölénk hajló szirtek tetejét, a vad erdőségekre még várnunk kell, egyelőre maradunk a betonon.

A „homlokát ráncoló" hegy

Fölfelé tekintve harmonikaszerűen gyötört, éles peremű sziklapárkányokra lehetünk figyelmesek. A bél-kői bányászat itt sokáig teraszos-lépcsős műveléssel folyt, ennek hátrahagyott nyoma a Bükk nyugati arcának meghatározó látványeleme. Szabó Magda szavaival élve „a hegy ráncolta homlokát", egészen a '60-as évekig, amikor is a veszélyessé vált falakat elhagyták, és a kőfejtést a hegy tetejére költöztették.

A hegy történetére még visszatérünk, de a következőkben a növényzet kötheti le figyelmünket: az aszfaltcsík szakadatlan emelkedése közben magas bükkös borul fölénk. A hegytömb meredek oldalai eltérő mértékben találkoznak a nap fényével, ezért mikroklímájuk is jelentős különbségeket mutat. Ezt tükrözi a növényzet is, hiszen az árnyas hegylábon kiterjedt bükkösök uralkodnak, fölöttük, a lankás, napos lejtőket és tetőket a melegkedvelő tölgyesek foglalják el - szemben a megszokott sorrenddel.

A nyers kőzetfelületek élővilága is sajátos: a sziklai fauna például balkáni hegységekét idézi, ám a naptól védett zugokban, az előbbiek közvetlen közelében havasi fajok virulnak. Ez a változatos (helyenként egészen kopár, máshol zárt erdős) élőhely a nemzeti park védelmét élvezi, ezért lehetséges turisztikai hasznosítása viták kereszttüzében áll. A Bél-kő kiváló terepe lehetne a sziklamászásnak és vasalt utak kialakításának, de ritka, fokozottan védett fajok is otthonra leltek ebben a mesterséges eredetű környezetben, ami megszenvedte már az emberi szándékot.

Az eltörött szikla szilánkjai

A turistajelzés egy ponton balra elhagyja az aszfaltot, és levágja annak kanyarját. Mélyen bevágott ösvényen, levegőbe meredő gyökerek közt kaptatunk, mígnem újra az autóútra jutunk. Jobbkanyart bal követ, rálátunk a hajdanában fenségesnek leírt sziklaletörés egyetlen épen maradt részére, a délnyugati oromra. A tenger alján képződött, eredetileg vízszintesen lerakódott mészkőrétegek gigászi tektonikus erők hatására (évmilliók alatt) függőleges lapokra préselődtek, később az erózió bontotta ki őket a gyorsabban pusztuló palaköpenyből - az erdő zöld palástjába hasító éles sziklasíkok festői látványként törnek az ég felé. Elsőként (1984-ben) ezt a szegletet csatolták a nemzeti parkhoz, így ez az apró darabka megmaradhatott a hajdani Bél-kőből. A fennsík nyugati letörésének bércein feltételezhetően három kisebb erődítmény is állt, ezeknek ma már nyomát sem lelni.

A következő, egyenes szakaszon balra hív a tanösvény; egy felhagyott kőfejtő udvarában fedett pihenőt is találunk. A bélapátfalvi cementgyárat szolgáló hegy nem csupán különösen tiszta mészkövével, hanem agyagpalájával is az ipart látta el. A sűrű növényzet ellenére hamar ráeszmélhetünk, hogy bányaudvar talpán állunk: a '60-as évekig palabánya működött itt.

Geológiailag is érdekes a helyszín: a mészkő még a fennsíkot felépítő, míg a pala a Déli-Bükkre jellemző kőzetformáció képviselője. A tetemes (mész)kőfolyás a felső bányaudvar robbantásaiból legurult törmeléknyelv, de ha követjük a cserjésbe fúródó ösvényt, pár perc bozótharc után egy még különlegesebb formával szembesülhetünk. A függőleges üreget a két kőzet mezsgyéjén vájták a mészkőbe, és a lefejtett agyagpalát ejtették az aljára - ahonnan a „palavágat" hegybelsőt áttörő furatán, lóvontatású csillékkel szállították az északi oldalra, hogy aztán a mészkővel együtt kötélpályán jutassák le a cementgyárba. Ahogy a palát elbányászták, az ejtőakna feltárult. A hátramaradt falon felfedezhetjük azokat a karcokat, melyek az egymáshoz préselve elcsúszó mészkő- és palakőzetek súrlódása nyomán vésődtek - tulajdonképpen a fennsík és a Déli-Bükk anyagának határa tárul fel. Ha befejeztük a szemlélődést, térjünk vissza az aszfaltra!

A széles szállítóút nekirugaszkodik a hegyoldalnak, majd hátat fordít az erdőnek. Bent, a fák alatt található Baranyi István mikóházi remete emlékműve, aki a 18. században élt, és az apátság felújításának előkészítésében játszott szerepet. A következő balkanyarból a déli horizont is megmutatkozik, de a geológiai csemegék sora sem ért még véget, mivel a térség keletkezésének egy másik epizódja keresztezi utunkat.

Az aszfalt barnás, göcsörtös kőzetet kerül: bazaltot, ami egykor távolodó kéreglemezek határán, óceán mélyére ömlött. A hideg közegben a gyorsan bekérgesedő, „megfagyó" kőzet gömbölyded formákat öltött; innen származik neve, a „párnaláva" is. Vele Szarvaskőn találkozhatunk még, és ha nem érzékelnénk e földtörténeti emlék jelentőségét, gondoljunk arra, hogy az Atlanti-óceán közepén magasodó Izland éppen ebből a hígan folyó lávából épül föl. A bazaltot itt befedte ugyan a pala, de a bányászat és az útépítés kibontotta a réteget. Átmászva a szalagkorláton kinyílik a panoráma: előttünk a Szarvaskő fölé magasodó peremhegyek és a Déli-Bükk darabkája, távolabb pedig a Mátra gerince takarja az Alföldet. TV-tornya miatt könnyen azonosítható a Kékes, nyugatabbra pedig a Galya-tető tömbje. A Bél-kő déli nyúlványának sziklatörmelékes lejtőjét bátortalanul csimpaszkodó cserjék pettyezik, akár a szilaj, mediterrán mészkőfelszínek barátságtalan terepeit.

Észak-Magyarország fölött, az elbontott hegy hátán

Az aszfaltút utolsó része áll előttünk, ami továbbra is enyhén emelkedik, és egy tisztásnál véget ér: nagy kőtömbök akadályozzák a járműveket a továbbhaladásban, a turistákat pedig fedett esőbeálló szolgálja. Végre erdei útra lépünk, éles kanyarokat írunk le, ám a meredekség szigorúbbá válik.

Megjelennek a Bükk-fennsík vadregényes erdői, szélcsavarta bükkök törzscsonkjai és hatalmas, idős példányok alatt kanyarodik az út. Egy különösen fárasztó, de rövid kaptató végén elérjük a S▲ jelzést, amin elsőként balra térünk. Fiataloson vágunk keresztül, és 1-2 percen belül már látjuk a Bél-kő kilátóhelyének korlátját. Még egy termetes kőtömb (amire le tudunk pakolni), és ott állunk a lélegzetelállító látvány fölött. Gigászi, lenyesett kőzetplatóként fehérlik a bél-kői bánya maradványa: egy hosszúkás, kietlen sziklaudvar, ami lendületesen vezeti tekintetünket a Mátra gerince felé. Tőle balra a Déli-Bükk ellaposodó nyúlványai, jobbra fél Észak-Magyarország terül el. Síkságnak itt nincs helye, végtelen dombvidéket kereteznek magasabb hegységek: egészen távol a Börzsöny, északon Szlovákia kárpáti magaslatai. Jól felismerhető a Karancs tömbje, a Heves-Borsodi-dombság kúpjai, alant pedig Bélapátfalva házai. Hasonlóan nagy hatású vagy megdöbbentő kilátás egészen biztosan nincs még egy az országban.

Ebből a szemszögből a legkönnyebb felmérni, mi is történt a Bél-kőn: a 20. század elejétől kb. 100 évig húzódó bányászat idején mintegy 19,5 millió tonna mészkövet vettek el a hegytől, aminek eredeti tömegéből kb. 7 millió köbméter hiányzik. Ezeket a cementgyár, illetve a II. világháború után épült, égetett meszet előállító mészüzem hasznosította. A Bél-kő-hegy legmagasabb pontjáról nézelődünk, ami 815 méteren van, de középtájékon volt ezt 2 méterrel meghaladó pont is - onnan kb. 100 métert hordtak el. És bár keselyűk mára nem köröznek a sziklák fölött, valamint első ránézésre a kihalt sziklaudvar sem utal pezsgő élettérre, a fauna és flóra mégis kiemelkedő jelentőségű természetvédelmi területté teszi a Bél-kő lejtőit.

Irány a fennsík!

Nehéz ugyan a búcsú, de túránk igazán megragadó erdei szakasza csak most következik, hiszen visszafordulva a S▲ jelzésen célba vesszük a Bükk-fennsíkot. Eleinte még nem sokat mutat magából a táj, fiatalosban szeljük át a Bél-kő-nyakat, a meglátogatott sziklamonstrum kapcsolatát a platóval. Az elágazásban egyenesen, a Z jelzést követve megyünk tovább. Jobbra megjelenik a mohos mészkőkibukkanásokkal foltozott talajú, sötét bükkös, a fennsík legjellemzőbb, karakteres hangulatú erdősége.

Ismét útcsomóponthoz érkezünk, ahonnan a K jelzés jobboldali ágán, rövid emelkedővel folytatjuk utunkat, hogy aztán a Zöld-réten tarthassunk pihenőt. A K jelzés balra fordul, árnyas erdei méterek után kitárul a Sándor-hegy tisztása. A hűvös, szeles, egészen elkeskenyedő fennsík vad, alig háborgatott erdőiben csak vendégként lehetünk jelen - az ismét fölénk boruló lombsátor, a komoran magasodó sziklafalak sajátos atmoszférát varázsolnak körénk. A kiterjedt, nehezen megközelíthető, és szigorúan védett erdőségben az utóbbi évtizedekben ismét megtelepedtek az élőhelyük zavartalanságára különösen kényes farkasok, illetve a „Kárpátok szelleme", a hiúz. Tartanunk nem kell tőlük, bámulatos érzékszerveiknek köszönhetően messze elkerülik az embert, akitől ösztönösen félnek. Azonban az állatok közlekedését nehezítő sziklabércek a kevéssé félénk muflonok kedvelt élőhelyei, őket alkalmanként megpillanthatjuk, vagy figyelmesek lehetünk riadt csörtetésükre.

Szelíden hullámzó ösvényünk kivágott fenyvestől illatos irtásrétre ér, ahol az Őr-kőre vezető K▲ jelzés balra kiágazik. (Aki elfáradt, a K jelzésen maradva, az Őr-kő ház érintésével megspórolhatja az emelkedőt, és visszacsatlakozhat a túrába az Őr-kő-réten. Igaz, így elmarad a panoráma.) Szűk csapáson kanyargunk fölfelé. Csenevész, vékony törzsű fák jelzik, hogy vékony talajon kell boldogulnia annak, akinek itt adatott meg élni. A hegyhátat bokáig érő kis mészkőtarajok sűrűje fedi: karrmezőn, vagy régi, népies nevén „ördögszántáson" taposunk, amit a víz és a növényzet gyökerei által termelt savak mészkövet oldó hatása barázdált a felszínbe.

A peremről felnyíló kilátás annak ellenére is lélegzetelállító, hogy az Őr-kő nem a fennsík szélén, hanem a bükki kövek „cseresorában", a második vonalban emelkedik. Balra a Tar-kő és a Pes-kő tarkója tűnik fel, hátterükben a délkeleti hegységrész hullámzik. Alattunk az Oltár-kő mögötti erdős „terasz" látszik, a távolban pedig Felsőtárkány, a Vár-hegy - Nagy-Eged vonulat, valamint Eger tűnik fel - ebben az irányban hosszú, erdős hátak hanyatlanak alá. Jobbra pillantva a Mátra sziluettje kéklik a Király-szék gerince mögött. Az Őr-kő neve őskori funkciójára utalhat.

Vissza a szélárnyékba

Az Őr-kőben értük el túránk csúcspontját, innen már csak ereszkednünk kell. Tovább követve a jelzést elmarad a karrmező, és megnőnek a fák, de a sziklák is: csúszós ösvényen, kezünket is használva kelünk át egy szűk kőkapun. Pár lépéssel kibukkanunk a piciny Őr-kő-rétre, majd bal felé, a P jelzésen tesszük meg az utolsó kilométereket. Az Őr-kő háta mögött, finoman a fennsíkba harapó völgyfőben lendülünk lefelé; az ösvény fenyőkkel kevert erdő hűvösébe burkolózik. Jobbra hajló utunk köves talajon, meredeken lejt, mészégető kemencét mellőz, és éles, szerpentinező fordulókkal éri el azt a nyerget, ahol kis kőrakások és keresztekre aggatott, zöld sisakok hívják fel a figyelmet két katonasírra. Horst Ostenburg és ismeretlen társa 1944 telén, a világháború harcaiban vesztették itt életüket. Vízmosások közt kanyargó, széles erdei úton érünk le a Lak-völgy aljára, ahol rövidesen már aszfaltot taposunk.

Elhaladunk a Lóczy-forrás mellett, és kisvártatva egy tágas rét nyílik szét jobb oldalt. Kis kőfalon mosdótálcát és csapot találunk, amiből megtölthetjük kulacsainkat - igaz, közel már Bélapátfalva. (A tisztáson egyébként táborozni is lehet.) Néhány perc mindössze, és a Gyári-tó (vagy Nagy-tó) partjáról nézhetünk szembe ismét a Bél-kő sziklacsipkés falával - rögtön duplán. A patakon duzzasztott tavacska az egykori cementgyár vízszükségletét biztosította, ma kedvelt horgászhely, és a Bél-kőre fókuszáló panorámák talán legszebbikét kínálja, ahogy a fodrokon is ott a monstrum elmosódott „arca". A látványt kiélvezhetjük a Szomjas Csuka étterem teraszáról is, ha pedig nem tartunk pihenőt, mintegy 15-20 perc sétával elérhetjük a vasúti megállóhelyet. Túlvégén balra fordulva, az utcát követve fejezzük be túránkat, amint bezárjuk a kört.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A buszról a Bélapátfalva, Városháza megállónál kell leszállni.
  • Vonattal érkezve a Bélapátfalvi Cementgyár vasúti megállóhely a célpont.

Getting there

  • A túra a buszmegállóból indul, és ugyanoda érkezik vissza.
  • A vonatról a Cementgyár megállónál leszállva, a K és P jelzésen a város felé indulva már a túraútvonalon járunk.

Parking

  • Parkolót találunuk a IV. Béla (fő)utcán, a Városházához közeli áruház előtt.
  • Az autót a kolostor parkolójában is hagyhatjuk.
  • Szintén találunk parkolóhelyet a túraútvonal mellett a Gyári-tónál.

Coordinates

DD
48.055021, 20.350514
DMS
48°03'18.1"N 20°21'01.9"E
UTM
34U 451602 5322619
w3w 
///scorn.sternest.flirt
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Bükk turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.
  • Mivel a túra jelentős része aszfalton vezet, érdemes könnyedebb túracipőben vagy váltócipővel elindulni, hiszen a hosszas aszfalttaposás megfájdíthatja a talpakat.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Kit para bolhas
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(16)
Csaba Chugyik
September 14, 2021 · Community
Jó túra. Könnyen járható, nem vészes emelkedőkkel. A Bél-kő fantasztikus.
Show more
When did you do this route? September 13, 2021
Photo: Csaba Chugyik, Community
Photo: Csaba Chugyik, Community
Photo: Csaba Chugyik, Community
Photo: Csaba Chugyik, Community
Photo: Csaba Chugyik, Community
Photo: Csaba Chugyik, Community
Katalin Györkös
August 25, 2021 · Community
When did you do this route? August 25, 2021
Show all reviews

Photos from others

Bél kő
+ 35

Status
Open
Reviews
Difficulty
moderate
Distance
15.5 km
Duration
5:05 h
Ascent
762 m
Descent
762 m
Highest point
880 m
Lowest point
318 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Summit route Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp