Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

A baranyai hegyek legjava

Hiking Trail · Mecsek · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Túránk helyszíne, a Keleti-Mecsek világa a Zengőről
    / Túránk helyszíne, a Keleti-Mecsek világa a Zengőről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Túlmélyített medencében kavarog a víz (Csepegő-szikla)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Évszázados látvány - az Óbányai-völgy kapuja
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zengői naplemente Hosszúhetény és Pécs lejtőivel
    Photo: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Óbányai-völgy gázlós, középső része
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Indulás a Takanyó teknőjébe
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Boncz-kereszt a Zengő rengetegében
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hármas-hegy „kupolája" a Miske-tetőről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csepegő-szikla kapitális mésztufalepénye
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Püspökszentlászlói hangulat
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Óbányai-patak mészkőpadjai
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kőmorzsoló szobra a Zengő aljában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zengői kilátó hátterében a Réka-völgy
    Photo: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A sváb arculatú Óbánya
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadregényes erdei világ a Mecsek „tetején"
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ferde-vízesés
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pusztabánya rétje a kulcsosházzal
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ősi hangulatú Bükkös a Zengő északi leszakadásán
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vastag, kemény mészkőpadokon döccen a patak (Óbányai-völgy)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kisújbánya öreg temetője
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Óbányai-patak belevág a hegység kőzeteibe
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Miske-tető, a Keleti-Mecsek szíve
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Házastársak útjának bükkösében
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / „Röghegyek nagy, mozdulatlan zökkenései" - Ferde-vízesés
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kisújbányai hangulat
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Takanyó idilli rétpásztája
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hajdani Üvegbánya rekonstruált kemencéje
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Óbánya pisztrángos tavai mentén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Takanyó erdős szakasza
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kisújbánya, a takaros zárványfalu
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-Tóti-völgy szűkülete
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kibillent sziklapadokon bukik le a Ferde-vízesés
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Víz érkezik a bükkös félhomályából
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Viki-pihenő a Zengőtől 5-10 percre kínál éjjeli menedéket
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 700 600 500 400 300 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Emma Vendégház Zengő (kilátó) Belátó-kilátó (Óbánya) Gyopár Kulcsosház Cigány-hegyi-kilátó Pusztabányai Kulcsosház
A Mecsek legjavát mutatja be hosszú túránk, mely átszeli a hegység keleti felét. A hűs szurdokvölgyek mélyéről Dél-Magyarország „tetejére" kapaszkodunk, de meglátogatjuk a Mecsek hajdani hutahelyeit, pompás megjelenésű falvait is.
open
difficult
Distance 19 km
6:00 h
755 m
838 m

A mecseki üveggyártás historikus helyszíneit felfűzve szeljük át a hegység erdőtömbjét. Ám ez a túra sokkal több puszta múltidézésnél: a Keleti-Mecsek minden jellemző tájtípusát, szépségeinek gazdag tárházát fedezzük fel a hosszú vándorlás során. Lent, a völgyek mélyén zabolátlan középhegységi vadon és idilli kaszálórétek sorakoznak egymás közvetlen szomszédságában, följebb pedig a Miske-tető panorámás legelői hullámoznak a terep szívében. Mindennek tetején koronaként ül a Zengő kilátós csúcsa, ahonnan tiszta időben a Mecsek körül hullámzó Dunántúl túlnyomó részét is megcsodálhatjuk. A túra és a világháborúk előtti falukép apró oázisai a lankák szorításában nyújtózó falvak, a teljesen elszigetelt Kisújbánya és híresebb szomszédjai, Püspökszentlászló, valamint Óbánya - ezeket szintén meglátogatjuk.

A baranyai hegyek természeti adottságainak tartalmi kivonatát ismerhetjük meg ezen a vándorúton, amely széltében tárja fel a hegységrészt, de legmélyebb zugaitól a legmagasabb pontjáig is végigkalauzol. A látnivalók ritka együttállása jellemzi az útvonalat: pazar tájképek, kiemelkedő természeti környezet, valamint kultúrtörténeti és településképi kuriózumok töltik fel tartalommal a kiadós gyaloglást.

Author’s recommendation

  • A túrát érdemes kettébontani: ehhez Püspökszentlászlón vagy Kisújbányán célszerű szállást szerezni.
  • Akik nomád hegyi élményre vágynak, azoknak a Zengőtől 10-15 percre található Viki-pihenő bivakkunyhója ajánlott az éjszaka eltöltésére.
  • Püspökszentlászlón tanácsos megnézni a kastélyt és az arborétumot.
  • Óbányán célszerű kiegészíteni a túrát a Belátó-kilátó felkeresésével.
  • A pusztabányai kulcsosház is jó bázis lehet néhány éjszakára, itt előzetes egyeztetés után tölthetjük el az éjszakát.
  • Óbánya piciny központjában nagyszerű kocsma üzemel, ahol meleg ételt is kaphatunk a túra végeztével.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Updated: July 16, 2021
Difficulty
difficult
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Zengő, 682 m
Lowest point
277 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Tips and hints

  • A püspökszentlászlói és az a linkekre kattintva lehet többet megtudni.
  • A pusztabányai kulcsosházról tájékozódni.

Start

Zobákpuszta, szászvári útelágazás buszmegálló (360 m)
Coordinates:
DD
46.185837, 18.315952
DMS
46°11'09.0"N 18°18'57.4"E
UTM
34T 292867 5118197
w3w 
///intros.retro.transformed

Destination

Óbánya, forduló buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Zobákpusztáról a S+ jelzést követjük át a Takanyó völgyön a Kis-kaszálóig.
  • A Kis-kaszálótól a K▲ jelzés vezet a Kis-Tóti-völgy végében lévő tisztásig.
  • A tisztáson az üvegesek útjának zöld jelzésén vágunk át.
  • A Szentlászlói-völgyből a K▲ jelzés vezet egészen a Zengőig.
  • A Zengőről a S jelzés vezet lefelé, majd ebből egyenesen a magyar zarándokút sárga jelzése juttat el a Zengő-kő rétjére.
  • A rétről a K◼ jelzés kalauzol Püspökszentlászló szélére.
  • Püspökszentlászló szélétől a S jelzést követjük a Miske-tetőn át a kisújbányai aszfaltútig.
  • A K jelzésen térünk be Kisújbányára, és ez vezet el Óbányára.

A túra részletes leírása

A Takanyó vízi birodalma

Zobákpusztán, a komlói szénbányászat egykori aknájáról nevezetes településen a S+ jelzést követve kezdjük meg a túrát, és perceken belül elhagyjuk a forgalmas főutat. Erdőben ereszkedünk egy tágas rétre, a pázsitos terület túlvégén egyenes irányt tartva, az autóúton átkelve vágunk neki a Takanyó völgynek. Átlépünk egy éren, majd méterekkel előrébb a Völgységi-patak gázlóján. Bár itt, „újszölöttként" még nem látszik rajta, útja során a Keleti-Mecsek legfontosabb patakjává avanzsál, hiszen magába gyűjti a hegységrész vizeinek nagy részét.

A Takanyó völgybe egy hosszan elnyújtózó, de alacsony falakkal határolt rét vezet be, melyet vadászlesek szegélyeznek, a patak pedig a szélen, a fák alatt folyik. A 20. század elején még parcellázott területként hasznosult a völgy, egy árverésről tudósító hirdetmény szerint rétek és szántók is akadtak benne - ennek maradványa a mai, idilli kép. A romantikus szépségű tisztáspászta a domboldalba kanyarodó leágazással zárul, az ösvény pedig bevezet a fák közé. Itt összeszűkül a völgy, két meredeken felfutó partját csak a patak medre választja el. Elkopott, csúszós csapáson ereszkedünk a víz mellé pár méter erejéig, majd az árok fölé kaptatunk. Lent fakad a folyamatosan bővizű Takanyó-forrás, ami előtt mésztufa-, azaz édesvízimészkő-kiválás is megfigyelhető.

A turistaút innen egy mellékvölgybe tér, és mély árkot kísérve, természetesen kaotikus bükkösben vezet föl a Kis-kaszáló nevével ellentétben erdős elágazásához. A kijárt dózerutak sűrűjében jobbra, a K▲ jelzésre váltunk, ami mérsékelt emelkedéssel, immár láthatóan kezelt erdőben éri el a kisújbányai aszfaltutat. (A szemben lévő hegyoldal túlsó lejtőjén találjuk a mára rozoga Csengő-lak menedékviskóját, mely vadászkunyhóból lett kulcsosház, és a pusztabányai Betyártanyával együtt újították fel a pécsi természetjárók, amikor az 1960-as években turistaházat emeltek a Köves-tetőre.) A bekötőúton balra, mintegy 10 perc baktatással érkezünk meg Pusztabánya hegyháti rétjére.

Huta helyén, források mentén

A békés hangulatú, szép fekvésű réten kulcsosház áll, körülötte tűzrakó- és pihenőhelyek sorakoznak. Az erdőben (a házzal szemközti oldalon) a helyszín ipartörténeti jelentőségét emelik ki az egykori üveghuta romjai és a rekonstruált üvegcsűr. A Keleti-Mecsek hűs klímájú völgyeiben és kiemelt hátain elterjedt bükkösök a 17. század utolsó éveitől főként német munkásokkal üzemeltetett huták sorát éltették. Ahogy a közeli fát felemésztette az égetés, a huta mindig odébb költözött: a Réka-völgy volt kiindulópont, majd a mai Óbánya, utána Kisújbánya, végül Pusztabánya területe következett. Az üvegcsűr a 18. század végén, részben csehországi származású munkásokkal kezdett üzemelni (akkori nevén) Üvegbányán, és bár Baranya vármegye egyik legnagyobb foglalkoztatója, fontos kereskedelmi egysége volt, folyamatos hátránnyal küzdött: az elengedhetetlen kvarckavicsot (kvarchomokot) messziről kellett hozatni, legközelebb a Zselicben állt rendelkezésre. A 19. század elejére Baranya lakossága akkorára nőtt, hogy az építőanyag iránti igények emelkedése magasra lökte a fa árát, így a terjedelmes erdőségeket felemésztő hutát nem érte meg tovább fenntartani. Bezárása után „Üvegbánya" elnéptelenedett, amit nevének megváltozása (Pusztabánya) is hordoz - az üvegkészítés többé nem éledt fel a mecseki erdőkben.

Az elágazásra tábla hívja fel a figyelmet, jobbra, a K▲ jelzésre fordulunk, és a fák alá lépünk. Itt szembesülünk a rekonstruált kemencével, és mivel a mindentől távol fekvő hutának még a felépítőköveit sem hordták szét, hazai viszonylatban egyedülálló (régészetileg feltárt) romokat szemügyre véve alkothatunk képet az egykori ipari létesítmény méreteiről. Tágas erdei keréknyomon, az „Üvegesek útjának" nevezett tanösvényen ereszkedünk be a Kis-Tóti-völgybe. Balról mély árok kísér, főjében fakadna a két Pusztabányai-kút - vízre azonban egyikből se számítsunk, ráadásul megközelítésük sem egyszerű. Lejjebb, a Daragói Nagy-forrás elkerített fakadásától szivárog a karsztvíz, aminek nagy részét nem láthatjuk, hiszen Hosszúheténybe vezetik. Pedig a fakadás percenként több száz literes hozamra is képes volt, amivel hozzájárult ahhoz, hogy a faluban és völgyében az évszázadok során több mint 20 malom kereke járta körtáncát. (Szláv eredetű nevének jelentése magyarul egyébként 'kedves'.) Alacsony oldalú völgyben vezet tovább az út, sáros talajon kerüljük ki a Bába-kút kerítését - e forrás vize szintén Hosszúhetényt látja el. Neve egy hajdani telep idejéből származik, amikor is a bába itt fürdette meg az újszülötteket.

Kiérünk egy jókora, lejtős oldalú tisztásra, a hangulatos katlanban elágaznak a turistautak, túránk a völgyaljhoz tapadó ösvénnyel tart (az Üvegesek útjának zöld jelzésén). Végül a Szentlászlói-völgybe fordulunk, és jobbra követjük a K▲ jelzést. A püspökszentlászlói makadámút mellett omladozó pince áll, viszont a hozzá tartozó, hajdani Schober-malomból már semmi sem maradt.

A Zengő távlatai

A völgyben is érzékelhető, hogy kissé megváltozott a táj: kifejezetten tekintélyes lejtők magasodnak fölénk, és a hegyvidéki miliő eztán fog csak kiteljesedni. Rövidesen elhagyjuk a tágas, rétekkel bélelt völgyet, és a K▲ jelekkel ráfordulunk a Zengő tömbjére. (Kicsivel előrébb, a földút elágazása után érdemes megtekinteni a Kőmorzsoló szobrát.) A hegytömb leghosszabb árkában kaptatunk, döntően tölgyes lakja a lejtőt - egy tábla is felhívja rá a figyelmet, hogy örökerdőben járunk, azaz nagy tömbök kitermelése helyett kis lékekkel hoznak létre változatos korszerkezetet, így természetközeli állapot alakulhat ki. A vadak rágásától és taposásától kerítéssel védett foltok a zavartalan erdődinamikai folyamatok megfigyelését szolgálják. A véget nem érő kaptatás során a pazar rengeteg alján húzódó, vízmosta árok elenyészik, és a dózerút tölti ki a völgytalpat. Följebb megjelennek az ezüstös törzsű bükkök is, a talajon korhadt törzsek fekszenek, és ha jókor érkezünk, medvehagyma- és virágszőnyeg pompája vadítja a látványt. Régebbi tarvágás foltja mellett csatlakozunk a Hosszúhetényből érkező másik jelzésbe, azon pedig balra, később jobb kanyarral és szüntelen kapaszkodással jutunk fel egy keskeny hegyorra.

Itt már idős bükkös lengedez a bércorron átbukó szélben, karcsú törzseik közt ki-kilátunk a Keleti-Mecsek hátaira. A mozdulatlan, hegyvidéki hangulatú rengetegben kis kőkereszt áll: a Bocz-kereszt eredetijét a névadó család állíthatta a 19. században, hozzá érdekes szokás kötődik: az I. világháborúban a közeli falvak katonái fogadalmat tettek, hogy ha épségben térnek haza, évente ellátogatnak a hegyre. Ennek emlékére alakult ki az a tradíció, hogy hosszúhetényi férfiak Húsvét vasárnap itt várják a napkeltét, s vele Jézus feltámadását.

Innen már csak egy utolsó, lagymatag emelkedő a Zengő, lassacskán feltűnik a kilátó eltéveszthetetlen szerkezete is. Mellette egy 13. századi eredetű lakótorony romjai bújnak ki a földből, de a csúcs építményeinek múltja egészen a népvándorlás koráig nyúlik vissza. Az 1970-es években felhúzott geodéziai mérőtorony közé 2020-ban emeltek kilátót, aminek felső szintjéről a Mecsek és alighanem Dél-Magyarország legszebb panorámája nyílik. Innen mérhető csak fel igazán, hogy a Keleti-Mecsek kiemelt dombsági tájként hullámzik a szomszédos, alacsonyabb lankák fölött, zöld koronája lapos tetők és sűrű völgyhálózat tengerét borítja. Középen, a Dobogó alatt a Miske-tető rétjei nyújtóznak, kiszúrhatjuk Kisújbányát is. Nyugaton feltűnnek a Pécsre hajló hegyek, a Misina-Tubes-gerinc és a Jakab-hegy lapos háta, délen a Villányi-hegység és a párába vesző (horvátországi) Papuk uralja a látóhatárt. Tiszta időben óriási távlatok nyílnak meg: kirajzolódik a Kőszegi-hegység, feldereng a Budai-hegység és a Bakony, legegyszerűbben pedig talán a Badacsony tömbje azonosítható. A panoráma dimbes-dombos tájak és alföld találkozását is feltárja, a Mecseket pedig „makettként" mutatja meg.

A Mecsek központjában

Búcsút veszünk a Dél-Dunántúl tetőpontjától, és a S jelzésen ereszkedünk északi irányban: a lejtőmeredekség itt cáfolhatatlan bizonyítékkal szolgál a Zengő csúcs jellegéről. Kellemetlenül meredeken vezet lefelé az ösvény a szél által megszaggatott, őserdei hangulatú bükkrengetegben. A magyar zarándokút sárga jelzésén egyenes irányt tartva, rövidesen rétre érkezünk, ahol terméskő falú esőbeálló és régi vándortáborok emlékköve áll (pihenőhellyel keretezve). Itt balra térünk az aszfaltot követő K◼ jelzésre, amely előrébb letér a műútról, és az erdőbe fordul. Elhagyjuk a Korsoma-rét foltjait, ahol a régi térképek tanúsága szerint káposztát termeszthettek (mivel Kohlplattenként szerepel), kisvártatva pedig bekanyarodunk a püspökszentlászlói arborétum kerítése mellé. A legendárium Szent László király vihar előli megmeneküléséhez köti a település alapítását, az eredeti kápolna építtetését. A területet remeték és bencések is birtokba vették a későbbiekben, a török hódoltságban elnéptelenedett faluba pedig a 18. században német családok költöztek be, ekkorra datálható a püspöki nyári kastély és a templom emelése is. Az arborétum a 19-20. század fordulóján létesült (a püspök akaratából), a telep sorsát azonban alaposan megtépázták a történelem viharai. A kastélyban működött szeretetotthon és turistaszálló is, de rövid ideig raboskodott a leromlott állapotú épületben Mindszenty József bíboros is. Ma (a felújított állapotú) kastély és az arborétum is látogatható.

S jelzés nem tér be Püspökszentlászlóra, hanem nekivág a völgyoldalnak, és eróziós árokban kapaszkodik fölfelé. Jókora bükkök alatt, kidőlt törzsek között hágunk egyre feljebb, közben a Házastársak útjának métereit tapossuk - a falu körüli sétány állomásai a házasélet kihívásait, feladatait jelenítik meg. Átkelünk a műúton (esőbeálló), és elballagunk a Diós-kút évszázados foglalása mellett. A kifolyócsőnek gallért rajzol a kivált mésztufa, de víz már csak alig szivárog a mélyből. Szálerdőben érünk fel a hegyhátra, és egyenes irányt tartva célozzuk meg Kisújbányát. Lassacskán elmarad a rengeteg, és kinyílik a táj. A hegység központjában fekvő Miske-tető egyedi látképet feltáró rétjei zöld lepelként hullámoznak a körös-körül tornyosuló csúcsok alatt. A tágas, kiemelt, mégis medencehelyzetű hát látványában a Keleti-Mecsek minden domborzati bája kiteljesedik. A völgyből Kisújbánya épületei kandikálnak ki, a ritkásan jelzett turistaút (eleinte a villanyvezeték mentén) követi a dombtetőn futó keréknyomot. Kisújbánya régi földjein és legelőin járunk, semmi sem hívja fel rá a figyelmet, de jobbra, egy facsoport alatt a falu régi temetője is felkereshető. Szemközt a Dobogó és a Szószék háta emelkedik, hátra pillantva pedig a Hármas-hegy lekerekített tömbje és a Zengő csúcsos piramisa uralja a tájat, köztük a Villányi-hegység felé látunk ki. Enyhe emelkedővel hagyunk el egy feszületet, mielőtt újfent a hegységrészt behálózó aszfaltutat kezdjük taposni. (Előrefelé rövid, de meredek kitérő a Cigány-hegy kilátója, ahonnan megszemlélhetjük az eddig bejárt terepet.)

Jobbra, a K jelzésekkel tartunk, és beereszkedünk Kisújbányára - a faluba, ami talán a leginkább őrzi a régi, hegyvidéki települések hangulatát. Az elszigetelt, piciny település(rész) a völgyaljon „elrejtőzve" belesimul a mecseki tájba, és hűen őrzi a sváb faluképet. A hegység 3. üveghutája működött itt a 18. században, miután az óbányai felemésztette a környező erdőket, és kénytelenek voltak tovább költöztetni. Cseh származású, németajkú munkások üzemeltették egy bajor hutamester vezetésével - amíg bő két évtized alatt a csűr tüze eltüntette a szomszédos bükkösöket, ezért inkább áttelepítették a mai Pusztabánya területére. A huta bezárása után a piciny falu lakói legeltetéssel (ennek maradványa a Miske-tető tágas tisztáspásztája) és fa eszközök megmunkálásával foglalkoztak (a Klumpás nevű vendéglátóhely is az egyik jellegzetes iparcikk nevét örökítette meg).

A megmaradt középhegységi természet

Kisújbányán keresztülsétálva elhagyjuk a cséplőgép bemutatóhelyét, majd elfogy az aszfalt, és a házak közé szorított köves út vizes gázlóin mintha tényleg nem egy üdülőfaluban, hanem egy történelmi film évszázados állapotokat tükröző díszletei között járnánk. Amikor a falu elmarad, a zabolátlan természet lép a helyébe: belépünk az Óbányai-völgybe. Az országos hírű völgy rászolgált a népszerűségre, pazar erdőképe és patakjának sziklafodros medre alig háborgatott vadon képét tárja elénk. A grandiózus, lehengerlő formák vagy igazán szilaj sziklaalakzatok elmaradnak ugyan, és a méretek is emberléptékűek, a feltáróút hiánya, a helyenként vízbe gázoló ösvény vagy a sok zúgó kilométereken keresztül festi fel a máshol leigázott, átalakított középhegységi tájképet. Alig maradt néhány az egykori malmok láncolatából (azok is átalakítva), pedig Kisújbányától Mecseknádasdig több, mint két tucat kereket hajtott meg a víz a 20. század közepéig.

Egy esőbeálló után rövidesen elérjük a Ferde-vízesést, amelynek különlegessége abban keresendő, hogy a kemény, de vékony rétegekben lerakódott mészkő- és márgapadok a tektonikai nyomás hatására kibillentek, ezzel „szétszaggatják" és némileg eltérítik a patakot. Amely egyébként mély bevágódásával középidei üledékes kőzetek sokaságát tárta fel a völgyben: a felső (Kisújbányához közeli) szakaszon a keményebb, kovás mészkövek dominálnak, míg lejjebb „puhább" mészkő és márga találkozása figyelhető meg. A fahídon átkelve a patak mellé ereszkedünk, és amennyiben a vízállás engedi, érdemes besétálni a meder közepére, és megfigyelni a kis vízesés alatt kavargó, türkizkék színű medencét, melyre a Csepegő-szikla mohos lepénye hajol rá. Utóbbi nem más, mint egy kapitális édesvízimészkő-kiválás, melyből számtalan ponton szivárog a sziklát egyre növelő karsztvíz.

A völgy legszűkebb szakasza előtt állunk, ahol a meder faltól falig kitölti a mélyületet, az ösvény pedig a hordalékos gázlókon keresztezi a patakot. Előrébb már jól járható úton, az árok mellé szegődve követjük a víz útját, a patakot pedig újabb és újabb sziklaküszöbök kényszerítik döccenőkre, ezért néhol kisebb vízeséseket alkot. Lejjebb megjelennek az épületek is (pl. a Krémer-malom), míg végül megérkezünk a Pisztrángos-tavakhoz. A romantikus megjelenésű, erdős hegypalásttal szegélyezett katlan tavacskái mellett, a patak mellékágát követve sétálunk be Óbányára, amely keleti-mecseki üveghuták sorában a 2. volt, és a 18. század felében működött. Bezárása után a fazekasság vált a falu védjegyévé, melynek helyébe mára a páratlan utcakép lépett. A fehérre mázolt falú, takaros házak a lejtők által összeszorítva, az egyetlen utca mentén sorakoznak. Túránk a buszmegállónál ér véget - kocsmát, vendéglátóhelyeket kicsivel lejjebb, a központban találunk.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A Zobákpuszta, szászvári útelágazás buszmegálló a túra kezdőpontja.
  • Az Óbánya, forduló buszmegálló a túra végpontja.

Getting there

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóban van.

Parking

A két végpont között a buszközlekedés nehézkes, csak több átszállással, Pécsen vagy Bonyhádon keresztül megoldható.

  • Zobákpusztán a buszmegálló mögött találunk parkolót.
  • Óbányán a Fő utca mellett találni kijelölt parkolót (Mecseknádasd felől érkezve a faluközpont előtt).

Coordinates

DD
46.185837, 18.315952
DMS
46°11'09.0"N 18°18'57.4"E
UTM
34T 292867 5118197
w3w 
///intros.retro.transformed
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistakalauza

Author’s map recommendations

  • Bármely turistatérkép a Mecsekről

Book recommendations for this region:

show more

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
difficult
Distance
19 km
Duration
6:00 h
Ascent
755 m
Descent
838 m
Public-transport-friendly Out and back Multi-stage route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Summit route Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
Features
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp