Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

A bányászoktól a betyárokig a Bakonyban

· 1 review · Hiking Trail · Bakony-vidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A vadgyümölcsfák ligete a vaddisznók kedvelt csemegézőhelye, ahogy azt a túrások is mutatják
    / A vadgyümölcsfák ligete a vaddisznók kedvelt csemegézőhelye, ahogy azt a túrások is mutatják
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Reggeli fények a Csinger-völgyben
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csinger-völgyi bányamúzeum, túránk kiinduló- és végpontja
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pokol-lik (Savanyó Jóska-barlang) sejtelmes torka tátong a bükkök gyökerei között
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pokol-lik (Savanyó Jóska-barlang) belsejében bepillantunk a hegység geológiájába
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Színesedő őszi erdő a Szerencse fel-forrás mellett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A László-forrás a Hubertusz-lak tőszomszédságában
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkök ligete a platón
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Utunk során több esőbeálló is oltalmat nyújt a szélsőséges időjárástól
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 8 6 4 2 km Hubertus turistaszálló

Az alacsony térszín ellenére a mély völgyekkel szabdalt, sűrű, öreg erdőkkel borított dél-bakonyi táj megkapó túraútvonalakat rejt. Kirándulásunkkal felkeressük a bányászmúltat megőrző múzeumot, a Köves-árok bányászok által kedvelt erdeit és forrásait, valamint a híres bakonyi betyár, Savanyó Jóska búvóhelyét.
open
easy
9 km
2:45 h
288 m
288 m

A Bakony rengetege híres volt a benne rejtőző törvényen kívüliekről, a magyar vadon banditáiról, a betyároktól. A szurdokok sekély barlangjai a betyárok búvóhelyéül szolgáltak, amit a népnyelv meg is őrzött a nevükben. Itt, Ajka mellett is található egy Savanyó Jóska-barlang, ahol feltehetően többször rejtőzött a híres bakonyi betyár az őt üldöző pandúrok elől.

Savanyó Jóska mokány ember volt, 160 cm magas - ezt az adottságát használta ki, hogy szorongatott helyzetéből megmeneküljön. A Bakony erdős, sziklás vidékén sokszor húzta meg magát szűk sziklaodúkban, hogy üldözői nyomát veszítsék. A 19. század végén tevékenykedő betyár végül egy árulás következtében került a törvény kezére: egyik társa altatót kevert italába, így a zalahalápi fogadóban rájuk törő csendőrök könnyűszerrel lefogták. Az indíték a rablóvezér fejére kitűzött 1000 forint vérdíj mellett az volt, hogy árulója bátyját egy vitában lelőtte Savanyó Jóska.

Bár már a bitót állították, végül életfogytiglani fogságra ítélték, mert kegyetlen tetteinek csak egy részét tudták rábizonyítani - sokat csak a nevében követtek el. Végül húsz év rabság után a váci püspök kegyelmével szabadult, hogy szabólegényként fejezze be életét. Mindössze egy évet élt a börtön után, 1907 áprilisában önkezével véget vetett életének, levelében elviselhetetlen reumáját okolva. Sírja Tótvázsonyban afféle romantikus zarándokhely.

A vidék kevésbé híres, de még inkább meghatározó mokány szegénylegényei a környéken lakó, szenet termelő bányászok voltak. Ajka mellett a 19. század derekán, pont Savanyó Jóska ténykedésének idején találták meg a később iparvárossá fejlődő Ajka olvasztóinak, kemencéinek élesztőjét, a kréta korú barnakőszenet. A tájat meghatározó eocén mészkő azonban fedte az ásványi nyersanyagot, így főként mélyművelésű bányákat nyitottak a kőszén kitermelésére.

Ennek a művelési formának azonban jelentős költsége és veszélyei voltak. 1909 január 14-én be is következett a tragédia, amikor olajozás közben kigyulladt a mélyművelésű bánya szellőztető rendszerének motorja. Bár a veszélyre figyelmeztették a bányászokat, a több, mint 250 ember felszínre menekítése hosszadalmas folyamat volt. Így történhetett, hogy pánik alakult ki, többen a bányában rekedtek, és a fojtó füst áldozatává váltak. 55 bányász veszett az üregben azon a napon.

A szénvagyont közel 140 éven keresztül termelték az ajka környéki völgyekben, főleg itt, a Csinger-völgyben. Alapja volt a barnaszén a világhírű ajkai üveggyártás olvasztóinak, de hőerőmű is települt a rohamléptekben iparvárossá fejlődő településen. Bauxitot és mangánércet is találtak az ajka körüli dombokon, így a környék megélhetésének alapjává vált a bányászat és az arra települő ipar. A termelés gazdaságossága azonban a rendszerváltással megkérdőjeleződött - a hőerőmű tartotta életben még 2002-ig az utolsó szénbányát, azonban napjainkra már "megújuló" energiaforrással fűtik az erőművet a Bakony erdeivel. Így nem csak a bányászok, de a térség fő vonzereje, a sűrű bakonyi erdők is kárt vallottak a változással.

Author’s recommendation

  • Kezdhetjük a túrát a Hubertus Erdészeti Erdei Iskolától, és megnézhetjük a területet kezelő erdészet kiállítását, ami kitömött bakonyi állatokkal, életmódjukat, viselkedésüket bemutató kisfilmekkel látványos eleme lehet a kirándulásnak - főként, ha gyerekkel indulunk el. Így testközelből is megtapasztalhatjuk a környék gazdag élővilágát - vagyis levetett szőrmeköntösüket.
  • A kiindulóponton található múzeumban betekinthetünk Ajka bányászati múltjába eredeti eszközökkel, gépekkel, kőzetekkel. Egy ipari időutazással bepillantást nyerhetünk az egykor termelékeny idők verejtékes munkáiba.
  • Az ajkai Bányászati Múzeum mellett található egy hangulatos étterem, ahol a túra végeztével felfrissülhetünk, falatozhatunk az erdők ölelésében.
outdooractive.com User
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: July 03, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
431 m
Lowest point
328 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Hubertus Erdészeti Erdei Iskolánál egy darabon követjük az aszfalt utat, ami nyitva áll a forgalom előtt. A sűrű erdőben kanyargó burkolat főleg nedves, párás időben nehezen belátható, így ügyeljünk, hogy a menetirány szerinti bal oldalra lehúzódva közlekedjünk!

Start

Ajka, Bányászati Múzeum (331 m)
Coordinates:
Geographic
47.080391, 17.594100
UTM
33T 696917 5217363

Destination

Ajka, Bányászati Múzeum

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Az ajkai Bányászati Múzeumtól a K+ jelzést követjük a Jószerencsét-forrásig.
  • A Peres-tisztást a fekete tölgyfalevél T tanösvény jelzéssel kerüljük a Szerencse fel-forrásig.
  • A forráshoz a S+, majd az arról kiágazó S● jelzés visz le.
  • S+ jelzésen jutunk tovább a Hubertus Erdészeti Erdei Iskoláig.
  • Az épület alatti murvaúton a kék tölgyfalevél KT tanösvény jelzésen, majd a később becsatlakozó S jelzésen megyünk fel a Pokol-likhoz és a Párka-lap fennsíkjára, ahonnan a barna tölgyfalevél PT tanösvény jelzéssel jutunk vissza a Hubertus Erdészeti Erdei Iskolához.
  • Innnen a jelzetlen, északi irányba induló ösvény visz vissza Cservár-pusztán át a Bányászati Múzeumhoz. Az utolsó, rövid szakaszt a S+ jelzésen tesszük meg.

A túráról részletesen:

Források nyomában

Az ajkai Bányászati Múzeum elől indulunk a Köves-árok alján haladó murvaúton a K+ jelzés mentén. A Bakonyra jellemző fennsíkok közé szorított sekély szurdokvölgyben haladunk a meredek oldalakkal és bükkösökkel határolt völgytalpon. Ajka közelsége révén a városok körül jellemző nyaralók mellett haladunk el, ahol egykor szánkópálya (ródlipálya) is üzemelt. A völgy alján bányászemlékmű áll a turistaút mellett, hiszen ez a környék a bányászatról volt híres a 19- 20. században.

Erdei pihenőhelyek váltogatják egymást, míg az egyre jobban összezáródó völgyben beérünk az erdőbe. Öreg bükkfák között követjük a patak folyását a fák között, míg egy visszafordító kanyarral jobbra felkanyarodik az ösvény a hegyoldalba. Egy irtás szélén, a hagyás bükkfák törzsei mellett érkezünk vissza már jóval feljebb a vízmosásba, ami mentén hamarosan kiérünk a Jószerencsét-forráshoz. A foglalás körül padokkal és asztalokkal ellátott hangulatos pihenőhelynél tudunk szusszanni egyet. A hozambiztos, hűs víz felfrissít az emelkedő után.

Bár az Ajka környéki dombok nem rejtenek nagy szintkülönbséget, azt a keveset is idáig jórészt letudtuk, amivel a Köves-árokból felkapaszkodtunk a platóra. A K+ jelzésen tovább kiérünk egy hosszú rétre, aminek a túloldalán a gyertyánosban fekszik egy ismeretlen német katona sírja. Mi a hosszú tisztás szélén haladó ösvényt követjük dél felé, amin egy nehezen észrevehető, fekete tölgyfalevelet ábrázoló tanösvény jelzés mutatja az utat. Lényegében csak a tisztást kell követni, ami hamarosan kiszélesedik. A ligetes terület és a gyertyános erdő határán nyugatra fordulva kell a jelzett erdőgazdasági utat követni.

Egy lokális maximumon áthaladva kis mélyedésbe érkezünk, ahol jobb kéz felől becsatlakozik a S+ jelzés, amit még a Köves-árokban hagytunk el. Ezen teszünk egy rövid kitérőt észak felé a Szerencse fel-forráshoz, ami alig száz méterre található a leágazástól. Egy S● jelzés hívja fel a figyelmünket a sűrű erdőben meglapuló víznyerő helyre. A rövid kitérő után visszamegyünk az elágazáshoz, ahol az eddig követett fekete tölgyfalevél jelzéssel egyesülő S+ jelzést követjük tovább délnyugatnak a Peres-tisztás ligete mellett. Egy kisebb hullám után a túloldali gyertyános-bükkösben ereszkedünk a Köles-Kepe-árokba.

Egy hangulatos rét szélén esőbeállót érintünk, majd az egyre mélyülő vízmosások között kiérkezünk a régen Hubertusz-lak névre hallgató Hubertus Erdészeti Erdei Iskolához. A régi, takaros erdészház megújulva, az erdő életét bemutató kiállítással, erdei iskolával nyújt betekintést a környező erdők rejtett világába. A kiállítás előtti teraszon akár meg is ebédelhetünk. A körbekerített épületegyüttes mellett Ajka irányában bővizű forrást találunk. A László-forrásról látják el az erdei iskola épületegyütteség vízzel, ezért előfordulhat, hogy szakaszosan folyik csak a víz a foglalásból.

A betyárok nyomdokain

A völgyön lefelé, az aszfaltúton indulunk tovább a kékes színű tölgyfaleveleket mintázó KT tanösvény jelzésen, amihez pár száz méter után a völgy kanyarulatánál csatlakozik a S jelzés - itt kell a patakon átkelnünk. A falként magasodó sziklás hegyoldalt lépcsősorral kikerülve kapaszkodunk fel ismét a fennsíkra.

Az árnyas bükkösben emelkedő ösvény felső szakaszán egy félkör alakú, sötét lyuk tátong a bükkfagyökerek között. A Pokol-liknak nevezett karsztos üreg a nép szerint Savanyó Jóska búvóhelye volt. Az eocén szőci mészkőben képződött barlang az alacsony és szűk bejárat mögött zsákszerűen kiszélesedik, és bár ferde aljzata nem éppen kényelmes szálláshely, a belseje elég tágas, nagyobb szobára emlékeztet valóban. Bár a Bakony több barlangját is elnevezte a nép Savanyó Jóskáról, feltételezhető, hogy itt is bujdosott a törvény elől.

A barlang felett kiérünk a fennsíkra, ahol egyenes lefutású, mesterséges tűzvédelmi irtásokban halad a S jelzés. Az első keresztben futó irtásnál balra fordulunk. Hamarosan kiérkezünk egy kis rétre, és a Kab-hegyet kerülő műút mellett haladunk tovább, immár a S jelzést elhagyva a barnáspiros tölgyfalevél PT tanösvény jelzésen, ami visszaereszkedik a völgybe a Hubertus Erdészeti Erdei Iskolához.

A kiindulóponthoz visszavezető szakasz az erdei iskola épülete mögött felkapaszkodó dózerúton tart északnak jelzetlen úton(régen K● jelzés mutatta az utat, ami lekopott már, de sasszemmel kiszúrhatunk egyet-egyet a fák törzsén) . A széles erdőgazdasági út közel nyílegyenesen szeli ketté a sűrű erdőt, majd egy kilométer után hosszú rét szélén vezet. A Cservár-puszta tisztásának túlsó felén ültetett fenyves szélén pihenőt is érintünk, majd a rét túlvégén a S jelzéssel együtt lekanyarodunk a platóról, és egy rövid, de meredek ereszkedéssel visszaérkezünk a Köves-árokba a Bányászati Múzeumhoz.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • Tömegközlekedéssel körülményes a túra kiindulópontjára érkezni, az Ajka, Kenyérgyár buszmegálló található a legközelebb a kiindulóponthoz.

Getting there

  • Az Ajka, Kenyérgyár autóbuszmegállótól a Bartók béla úton, majd a Feketegyémánt úton megyünk Ajka, Csinger felé. Az utolsó szakaszon Viktortelep és Csinger között jobbra a Bányászati múzeum felé térünk le (összesen 3,5 km).

Parking

  • Autóval behajthatunk egészen az ajkai Bányászati Múzeumhoz. A régi bánya melletti murvás parkolóban tudjuk letenni az autónkat.
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment


Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

5.0
(1)
Alexandra Malina
May 16, 2020 · Community
Szerettem volna egy kevésbé zsúfolt útvonalat találni és sikerült is, mert csak egy kiránduló osztállyal találkoztunk a túra vége felé. Az autót a múzeum melletti parkolóban tettük le. Az útvonal könnyen követhető a leírás alapján és valami csodaszép helyekre visz el. A barlang utáni lépcsők melletti korlátra ráférne egy felújítás, amúgy csillagos ötös, mindenkinek ajánlom, akár gyerekkel is, velünk is volt egy tíz éves. A túra során két nagyobb rét is volt, szuper piknik lehetőségekkel! Még annyit hozzátennék, hogy a parkolóban nincs térerő, de mindenhol máshol van már.
show more
zöldek
Photo: Alexandra Malina, Közösség
csapat
Photo: Alexandra Malina, Közösség
zöldek
Photo: Alexandra Malina, Közösség
mohás fa
Photo: Alexandra Malina, Közösség
Pokol-lik
Photo: Alexandra Malina, Közösség
forrás
Photo: Alexandra Malina, Közösség

Photos from others

+ 2

Status
open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
9 km
Duration
2:45h
Ascent
288 m
Descent
288 m
Loop Multi-stage route Family friendly Cultural/historical value Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • New Point
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.