A bányászoktól a betyárokig a Bakonyban
A Bakony rengetege híres volt a benne rejtőző törvényen kívüliekről, a magyar vadon banditáiról, a betyároktól. A szurdokok sekély barlangjai a betyárok búvóhelyéül szolgáltak, amit a népnyelv meg is őrzött a nevükben. Itt, Ajka mellett is található egy Savanyó Jóska-barlang, ahol feltehetően többször rejtőzött a híres bakonyi betyár az őt üldöző pandúrok elől.
Savanyó Jóska mokány ember volt, 160 cm magas - ezt az adottságát használta ki, hogy szorongatott helyzetéből megmeneküljön. A Bakony erdős, sziklás vidékén sokszor húzta meg magát szűk sziklaodúkban, hogy üldözői nyomát veszítsék. A 19. század végén tevékenykedő betyár végül egy árulás következtében került a törvény kezére: egyik társa altatót kevert italába, így a zalahalápi fogadóban rájuk törő csendőrök könnyűszerrel lefogták. Az indíték a rablóvezér fejére kitűzött 1000 forint vérdíj mellett az volt, hogy árulója bátyját egy vitában lelőtte Savanyó Jóska.
Bár már a bitót állították, végül életfogytiglani fogságra ítélték, mert kegyetlen tetteinek csak egy részét tudták rábizonyítani - sokat csak a nevében követtek el. Végül húsz év rabság után a váci püspök kegyelmével szabadult, hogy szabólegényként fejezze be életét. Mindössze egy évet élt a börtön után, 1907 áprilisában önkezével véget vetett életének, levelében elviselhetetlen reumáját okolva. Sírja Tótvázsonyban afféle romantikus zarándokhely.
A vidék kevésbé híres, de még inkább meghatározó mokány szegénylegényei a környéken lakó, szenet termelő bányászok voltak. Ajka mellett a 19. század derekán, pont Savanyó Jóska ténykedésének idején találták meg a később iparvárossá fejlődő Ajka olvasztóinak, kemencéinek élesztőjét, a kréta időszaki barnakőszenet. A tájat meghatározó eocén mészkő azonban fedte az ásványi nyersanyagot, így főként mélyművelésű bányákat nyitottak a kőszén kitermelésére.
Ennek a művelési formának azonban jelentős költsége és veszélyei voltak. 1909 január 14-én be is következett a tragédia, amikor olajozás közben kigyulladt a mélyművelésű bánya szellőztetőrendszerének motorja. Bár a veszélyre figyelmeztették a bányászokat, a több, mint 250 ember felszínre menekítése hosszadalmas folyamat volt. Így történhetett, hogy pánik alakult ki, többen a bányában rekedtek, és a fojtó füst áldozatává váltak. 55 bányász veszett az üregben azon a napon.
A szénvagyont közel 140 éven keresztül termelték az Ajka környéki völgyekben, főleg itt, a Csinger-völgyben. Alapja volt a barnaszén a világhírű ajkai üveggyártás olvasztóinak, de hőerőmű is települt a rohamléptekben iparvárossá fejlődő településen. Bauxitot és mangánércet is találtak az ajka körüli dombokon, így a környék megélhetésének alapjává vált a bányászat és az arra települő ipar. A termelés gazdaságossága azonban a rendszerváltással megkérdőjeleződött - a hőerőmű tartotta életben még 2002-ig az utolsó szénbányát, azonban napjainkra már "megújuló" energiaforrással fűtik az erőművet a Bakony erdeivel. Így nem csak a bányászok, de a térség fő vonzereje, a sűrű bakonyi erdők is kárt vallottak a változással.
Author’s recommendation
- Kezdhetjük a túrát a Hubertus Erdészeti Erdei Iskolától, és megnézhetjük a területet kezelő erdészet kiállítását, ami kitömött bakonyi állatokkal, életmódjukat, viselkedésüket bemutató kisfilmekkel látványos eleme lehet a kirándulásnak - főként, ha gyerekkel indulunk el. Így testközelből is megtapasztalhatjuk a környék gazdag élővilágát - vagyis levetett szőrmeköntösüket.
- A kiindulóponton található múzeumban betekinthetünk Ajka bányászati múltjába eredeti eszközökkel, gépekkel, kőzetekkel. Egy ipari időutazással bepillantást nyerhetünk az egykor termelékeny idők verejtékes munkáiba.
- Az ajkai Bányászati Múzeum mellett található egy hangulatos étterem, ahol a túra végeztével felfrissülhetünk, falatozhatunk az erdők ölelésében.
Track types
Safety information
- A Hubertus Erdészeti Erdei Iskolánál egy darabon követjük az aszfalt utat, ami nyitva áll a forgalom előtt. A sűrű erdőben kanyargó burkolat főleg nedves, párás időben nehezen belátható, így ügyeljünk, hogy a menetirány szerinti bal oldalra lehúzódva közlekedjünk!
Start
Destination
Turn-by-turn directions
Itiner:
- Az ajkai bányászati múzeumtól a K+ jelzést követjük a Jószerencsét-forrásig.
- A Peres-tisztást a fekete tölgyfalevél T tanösvény jelzéssel kerüljük a Szerencsefel-forrásig.
- A forráshoz a S+, majd az arról kiágazó S● jelzés visz le.
- A S+ jelzésen jutunk tovább a Hubertus Erdészeti Erdei Iskoláig.
- Az épület alatti murvaúton a kék tölgyfalevél KT tanösvény jelzésen, majd a később becsatlakozó S jelzésen megyünk fel a Pokol-likhoz és a Párka-lap fennsíkjára, ahonnan a barna tölgyfalevél PT tanösvény jelzéssel jutunk vissza a Hubertus Erdészeti Erdei Iskolához.
- Innnen a jelzetlen, északi irányba induló ösvény visz vissza Cservár-pusztán át a Bányászati Múzeumhoz. Az utolsó, rövid szakaszt a S+ jelzésen tesszük meg.
A túráról részletesen:
Források nyomában
Az ajkai bányászati múzeum elől indulunk a Köves-árok alján haladó murvaúton a K+ jelzés mentén. A Bakonyra jellemző fennsíkok közé szorított sekély szurdokvölgyben haladunk a meredek oldalakkal és bükkösökkel határolt völgytalpon. Ajka közelsége révén a városok körül jellemző nyaralók mellett haladunk el, ahol egykor szánkópálya (ródlipálya) is üzemelt. A völgy alján bányászemlékmű áll a turistaút mellett, hiszen ez a környék a bányászatról volt híres a 19- 20. században.
Erdei pihenőhelyek váltogatják egymást, míg az egyre jobban összezáródó völgyben beérünk az erdőbe. Öreg bükkfák között követjük a patakot a fák között, míg egy visszafordító kanyarral jobbra felkanyarodik az ösvény a hegyoldalba. Egy irtás szélén, hagyásbükkök mellett érkezünk vissza - immár jóval feljebb - a vízmosásba, ami mentén hamarosan kiérünk a Jószerencsét-forráshoz. A foglalás körül padokkal és asztalokkal ellátott hangulatos pihenőhelynél tudunk szusszanni egyet. A hozambiztos, hűs víz felfrissít az emelkedő után.
Bár az Ajka környéki dombok nem rejtenek nagy szintkülönbséget, azt a keveset is idáig jórészt letudtuk, amivel a Köves-árokból felkapaszkodtunk a platóra. A K+ jelzésen tovább kiérünk egy hosszú rétre, aminek a túloldalán a gyertyánosban fekszik egy ismeretlen német katona sírja. Mi a hosszú tisztás szélén haladó ösvényt követjük dél felé, amin egy nehezen észrevehető, fekete tölgyfalevelet ábrázoló tanösvény jelzés mutatja az utat. Lényegében csak a tisztást kell követni, ami hamarosan kiszélesedik. A ligetes terület és a gyertyános erdő határán nyugatra fordulva kell a jelzett erdőgazdasági utat követni.
Egy lokális maximumon áthaladva kis mélyedésbe érkezünk, ahol jobb kéz felől becsatlakozik a S+ jelzés, amit még a Köves-árokban hagytunk el. Ezen teszünk egy rövid kitérőt észak felé a Szerencse fel-forráshoz, ami alig száz méterre található a leágazástól. Egy S● jelzés hívja fel a figyelmünket a sűrű erdőben meglapuló víznyerő helyre. A rövid kitérő után visszamegyünk az elágazáshoz, ahol az eddig követett fekete tölgyfalevél jelzéssel egyesülő S+ jelzést követjük tovább délnyugatnak a Peres-tisztás ligete mellett. Egy kisebb hullám után a túloldali gyertyános-bükkösben ereszkedünk a Köleskepe-árokba.
Egy hangulatos rét szélén esőbeállót érintünk, majd az egyre mélyülő vízmosások között kiérkezünk a régen Hubertusz-lak névre hallgató Hubertus Erdészeti Erdei Iskolához. A régi, takaros erdészház megújulva, az erdő életét bemutató kiállítással, erdei iskolával nyújt betekintést a környező erdők rejtett világába. A kiállítás előtti teraszon akár meg is ebédelhetünk. A körbekerített épületegyüttes mellett Ajka irányában bővizű forrást találunk. A László-forrásról látják el az erdei iskola épületegyütteség vízzel, ezért előfordulhat, hogy szakaszosan folyik csak a víz a foglalásból.
A betyárok nyomdokain
A völgyön lefelé, az aszfaltúton indulunk tovább a kékes színű tölgyfaleveleket mintázó KT tanösvény jelzésen, amihez pár száz méter után a völgy kanyarulatánál csatlakozik a S jelzés - itt kell a patakon átkelnünk. A falként magasodó sziklás hegyoldalt lépcsősorral kikerülve kapaszkodunk fel ismét a fennsíkra.
Az árnyas bükkösben emelkedő ösvény felső szakaszán egy félkör alakú, sötét lyuk tátong a bükkfagyökerek között. A Pokol-liknak nevezett karsztos üreg a néphit szerint Savanyó Jóska búvóhelye volt. Az eocén szőci mészkőben képződött barlang az alacsony és szűk bejárat mögött zsákszerűen kiszélesedik, és bár ferde aljzata nem éppen kényelmes szálláshely, a belseje elég tágas, nagyobb szobára emlékeztet valóban. Bár a Bakony több barlangját is elnevezte a nép Savanyó Jóskáról, feltételezhető, hogy itt is bujdosott a törvény elől.
A barlang felett kiérünk a fennsíkra, ahol egyenes lefutású, mesterséges tűzvédelmi irtásokban halad a S jelzés. Az első keresztben futó irtásnál balra fordulunk. Hamarosan kiérkezünk egy kis rétre, és a Kab-hegyet kerülő műút mellett haladunk tovább, immár a S jelzést elhagyva a barnáspiros tölgyfalevél PT tanösvény jelzésen, ami visszaereszkedik a völgybe a Hubertus Erdészeti Erdei Iskolához.
A kiindulóponthoz visszavezető szakasz az erdei iskola épülete mögött felkapaszkodó dózerúton tart északnak jelzetlen úton (régen K● jelzés mutatta az utat, ami lekopott már, de sasszemmel kiszúrhatunk egyet-egyet a fák törzsén). A széles erdőgazdasági út közel nyílegyenesen szeli ketté a sűrű erdőt, majd egy kilométer után hosszú rét szélén vezet. A Cservárpuszta tisztásának túlsó felén ültetett fenyves szélén pihenőt is érintünk, majd a rét túlvégén a S jelzéssel együtt lekanyarodunk a platóról, és egy rövid, de meredek ereszkedéssel visszaérkezünk a Köves-árokba a bányászati múzeumhoz.
Note
Public transport
- Tömegközlekedéssel körülményes a túra kiindulópontjára érkezni, az Ajka, Kenyérgyár buszmegálló található a legközelebb a kiindulóponthoz.
Getting there
- Az Ajka, Kenyérgyár autóbuszmegállótól a Bartók béla úton, majd a Feketegyémánt úton megyünk Ajka, Csinger felé. Az utolsó szakaszon Viktortelep és Csinger között jobbra a Bányászati múzeum felé térünk le (összesen 3,5 km).
Parking
- Autóval behajthatunk egészen az ajkai Bányászati Múzeumhoz. A régi bánya melletti murvás parkolóban tudjuk letenni az autónkat.
Coordinates
Author’s map recommendations
Book recommendations for this region:
Equipment
- Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, innivaló, navigáláshoz Természetjáró App
Statistics
- 3 Waypoints
- 3 Waypoints
Questions and answers
Would you like to the ask the author a question?
Rating
Photos from others