Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

A Bakony őserdejének őrzője, a Burok-völgy

Hiking Trail · Keleti Bakony · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Burok-völgy sűrű erdősége a plató pereméről
    / A Burok-völgy sűrű erdősége a plató pereméről
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őserdőszerű állapot a Burok-völgyben, a kidőlt fákat buja vegetáció lepi be
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Burok-völgyben a természet az úr: moha foglalja vissza a jelzés fedte fatörzset
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az oldalvölgyekből hordalékkal töltik fel az egyébként száraz Burok-völgyet az özönvízszerű áradások
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A plató ligetes erdei fenyvese
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Taplógombák emésztik a faanyagot és a jelzést is a szurdokerdőben
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 12 10 8 6 4 2 km Burok-völgy

Hazánk egyik utolsó, természetesnek megmaradt erdejét járjuk be: a bedőlt fákkal teli, buja aljnövényzetű, sziklafalakkal határolt Burok-völgyet. A kanyargós, kalandos szurdok meghatározó eleme a természetes erdőkre jellemző, mohás holtfákkal fedett völgytalp, melyet az öreg fák árnyékában dús páfrány- és mohaszőnyeg fed. Ebben az őserdei környezetben számos ritka növény és állat maradt fenn, amiket már csak itt, vagy a Burok-völgyhöz hasonló védett környezetben fedezhetünk fel.

open
moderate
12.7 km
3:45 h
371 m
162 m

A környező fennsíkba vágódó, meredek sziklákkal határolt Burok-völgy természetes védettségének köszönhetően lehetőségünk van őserdő jellegű vidékén barangolni. A fennsík lapos térszínéhez képest ugyanis a zegzugos, sziklás oldalú, kanyargós szurdokba nem ért le az üzemszerű fakitermelés, így közel az eredeti állapotoknak megfelelő erdőket találunk. A fák a lábukon száradnak el, vagy a természeti erők következtében dőlnek ki, de mindenképp a völgyben marad anyaguk, melyet gombák és lágyszárú növények forgatnak vissza az életbe. A kidőlt törzsek helyén felsarjadó újulattal az évszázados fák között, a vegyes korú és fajtájú erdő az eredeti természetes állapotokat tükrözi, amilyen a Bakony lehetett az ember megjelenése előtt.

 A buja növényzetnek és a meredek oldalak oltalmának köszönhetően párás, árnyékos klíma jellemzi a völgyet, ahol a jégkorszakból megmaradt lágyszárúak élnek. A régóta természetvédelmi oltalomnak örvendő, szinte áthatolhatatlan erdő menedéket kínál számos veszélyeztetett állatnak, mint a vadmacskának és a parlagi sasnak. A kipreparálódott dolomitsziklák apróbb üregeket, barlangokat rejtenek. Bár a rosszul oldódó dolomit ritkán mélyül ki, a legnagyobb dupla járat, az Iker-barlang sem haladja meg a 22 méter hosszúságot, viszont remek menedékkel szolgál a denevéreknek és a vadaknak - sőt nevük alapján a régi idők szegénylegényei, a betyárok is meghúzták magukat bennük.

A Burok-völgyben haladt egykor az Országos Kéktúra nyomvonala, melyre néhány megfakult "relikvia" jelzés napjainkban is emlékeztet. A Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat is bemutatta a völgyet, de érthető okokból természetvédelmi oltalom alá került a szurdok a rendszerváltás után. Szerencsére megmaradt a turistaút, a völgy napjainkban is látogatható. Habár az Országos Kéktúra nyomvonala elkerüli, de a Dunántúli Piros áthalad a nagy részén.

Author’s recommendation

  • Bár minden évszaknak megvan a varázsa, a tavasszal a legszebb a völgy, amikor még a fákon nincs, vagy csekély a lombozat. Ilyenkor a völgy sziklás falait jól látjuk, és a szurdok aljnövényzete már buján zöldell. Nyáron pedig a famatuzsálemek árnyékában, védve a tűző nap elől tehetünk egy kalandos túrát a völgyben.
  • Ha soknak ítéljük a távot és a terepviszonyok okozta kihívást, két részre is oszthatjuk az útvonalat, és körtúraként járhatjuk be a völgy alsó és felső részét. Ehhez Királyháza felől a Burok-völgyből a Bükkös-árkon keresztül kell visszakanyarodnunk, így a P+, K▲ és K+ jelzésen jutunk vissza a kiindulási pontra. Bakonykúti felől az északnak tartó völgy nyugati kanyarulata előtt kelet felől érkezik egy kőfolyással kitöltött oldalág, melyen Isztimér határában, a P és K jelzések találkozásánál érünk ki a völgyből egy jelzetlen ösvényen. Innen Isztimér felé a P jelzésen, vagy Bakonykútiba a K és P egyesült jelzésen juthatunk vissza.
  • Ha nem akarunk a buszra várni a királyszállási elágazásban, lesétálhatunk Várpalotára a K+ jelzés mentén a tési utat keresztezve, hat kilométerrel megtoldva a túrát - ám ez a szakasz már lefelé ereszkedik a hegyoldalban egy nagyon rövid, kezdeti emelkedés után. Szép folytatása még a túrának, ha a P+ és P jelzésen még teljesebb körrel érkezünk Várpalotára a Bükkfa-kút-árok és Vár-völgy bevágásán, így a szurdokjelleget a déli oldalon is tovább élvezzük.
outdooractive.com User
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: March 25, 2020

Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
410 m
Lowest point
185 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Burok-völgyben haladó turistautat rendkívül sok bedőlt fa keresztezi, lépten-nyomon tereptárgyakat kerül az ösvény, sokszor át kell lépnünk a gallyak, törzsek felett. Óvatosan mozogjunk a korhadt és csúszós faágak között! Ha baj történik a szurdokban, térerő hiányában csak magunkra számíthatunk.
  • Szánjuk több időt a túrára, legyenek alternatívák, nézzünk ki menekülési, visszafordulási pontokat! A kidőlt fák kerülgetése idő- és energiaigényes. A völgy bejárásához szükséges menetidőt nyugodtan duplázhatjuk a szokásoshoz képest.

 

Equipment

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, étel és innivaló, a navigáláshoz Természetjáró App.

Start

Bakonykúti, Szabadság utca buszmegálló (201 m)
Coordinates:
Geographic
47.245120, 18.197173
UTM
34T 287896 5236214

Destination

Királyszállási elágazás buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Bakonykúti központjától a K ◼ jelzés kísér dózerúton a Burok-völgy kezdetéig.
  • A völgy legalsó szakaszán a K+ jelzés mentén haladunk északi irányba az elágazásig.
  • Az elágazánál maradunk a völgyben, csak már a P jelzést követjük.
  • A Bükkös-árok betorkollásánál a P+ jelzésre váltunk a Burok-völgyben felfelé Királyszálláson át a tési útig, ahol a buszmegállót találjuk.

A túráról részletesen: 

Bakonykúti határában

A meghitt bakonyi településről, Bakonykútiról indulunk nyugat felé a K ◼ jelzésen a polgármesteri hivataltól. A falut mára már alig százan lakják, pedig a török hódoltság után újjáéledő település lélekszáma a 19. században meghaladta az ötszázat, s még téglagyár is működött itt. Ám a kivándorlás és a történelem viharai után az átszerveződő társadalommal rohamosan megcsappant a falu lakossága a következő század folyamán. A Bakony keleti lankái között megbúvó takaros település azonban a Burok-völgy és az Országos Kéktúra miatt előkelő helyen szerepel a turisztika szempontjából.

A falu házait elhagyva a K ◼ jelzést hamar K+ jelzésre váltjuk, amivel beoldalazunk a Burok-völgy torkolatába. A széles murvaút továbbhalad a völgyön túli fennsíkon található katonai gyakorlóbázishoz, ösvényünk azonban lekanyarodva megkezdi lassú kapaszkodását a Burok-völgyben.

A Burok-völgy alsó szakasza

Eleinte szurdoknak nyoma sincs. A mezőkkel körbeölelt bozótos facsoportok között, a vízfolyás nélküli völgyben haladunk az alig észrevehetően emelkedő völgytalpon. Párszáz méter után azonban a térszín oldalai egyre meredekebbek lesznek és közelebb kerülnek hozzánk, mígnem a köves partoldalból feltűnnek az első sziklák. A mélyen bevágódó völgytalp szinte függőleges falak között halad ezen az alsó szakaszon; alig pár tíz méteresre szűkül a mészkőtömbbe hasító völgy. Az aljzatról öreg lombhullató fák nőnek, míg az oldalakban a peremről lehúzódó telepített erdei fenyők zöldellnek. A völgy alján innentől végig bolygatás nélküli, öreg erdőben haladunk. A fakitermelés aligha lett volna gazdaságos ezen a vad, köves tájon, így közel eredeti állapotban őrződött meg a szurdokerdő a Burok-völgyben.

A sziklás szakasz után kicsit kinyílik a völgy, hiszen balról az egyetlen nagyobb oldalvölgy, a Kis-Burok-völgy torkollik a főágba, hogy aztán újra összezáródjanak az oldalfalak a következő közel tíz kilométerre. A Burok-völgyben elvész az idő, meglepően egyenetlen aljzatán a bedőlt fatörzsek monotonitását csak az őket kerülgető turistaút játékossága feledteti. A természet burjánzását csak a szakaszosan felbukkanó fehér sziklák és a betorkolló apró oldalágak szakítják meg.

Jó tájékozódási pont a K+ jelzés elkanyarodása. Ez még a völgy alsó szakaszán megtörténik, hogy utána végig a P jelzés haladjon a völgyben, amire mi is átváltunk. Jelzésekre azonban nincs szükségünk: a völgytalpon csak a néhol tekervényes ösvény megtalálása okozhat fejtörést, eltévedni lehetetlen itt. Komótosan terelik a meredek oldalfalak a fatörzsekkel fogócskázó utacskát egyre feljebb, végig a völgytalpon. Néhol keresztezzük az év nagy részén száraz patakmedret; itt csak komoly esőzések és nagy hó esetén a tavaszi olvadáskor találunk folyó vizet.

Az Országos Kéktúra egyébként a hetvenes évekig a Burok-völgyben haladt. Málladozó, halványuló jelzéseket még mai napig fellelhetünk itt-ott; ez afféle turizmustörténeti érdekesség. A völgyben töltött negyedik kilométer körül, azaz hozzávetőlegesen egy bő óra után világító fehér törmelékpalást borítja be a völgy aljzatát egy szikla mögül kikanyarodva. Az Isztimér feletti szántókról itt érkezik be egy meredek oldalvölgy, ahol az áradások során nagyobb vízmennyiség mozgatja meg a bemélyedés aljának mészkőtörmelékét, behordva azt a Burok-völgybe. Ez az oldalvölgy az alsó szakasz hozzávetőleges lezárása. Itt van lehetőségünk először rövidíteni a túrán, ha elszámoltuk volna magunkat, vagy az időjárás rosszra fordul. Kikanyarodva fő csapásunk irányáról pár száz méter után egy jobbra tartó leágazással kibukkanunk a fennsíkon, és nemsokára az Országos Kéktúra útvonalához érkezünk Isztimér és Bakonykúti között.

A szurdokvölgy mélyén

A Következő szakasz a Burok-völgy legvadabb, legelhagyatottabb, legkevésbé látogatott része. Az eddigi északi, északnyugati csapásirány itt egy nagy ívű kanyarral átfordul nyugatiba. A rendkívül tagolt, oldalgerincekkel szabdalt formájával folyamatosan tekergőzve, kígyó módjára hatol felfelé a völgy a Tési-fennsík irányába. Ha eddig ez nem történt volna meg, innen elveszítjük tájékozódási készségünket a labirintusszerű járatban - de ne aggódjunk, csak kövessük a völgytalpon futó ösvényt!

A következő közel négy kilométeren rutinszerűvé válik a fatörzsek kerülgetése. Néhol át is kell másznunk egy-egy bedőlt példányon, amit sokszor már félig felemésztett az idő és a rajtuk újrafakadó, elburjánzó élet. Monotonnak is mondhatnánk ezt a szakaszt, lényünk szinte feloldódik a buja természetben, ahogy kerülgetjük a völgyel a beágazó oldalgerinceket. Mivel itt alig járnak, az ösvény is kevésbé kitaposott, mint túránk elején.

A középső szakaszon, nagyjából a völgy felénél található a Burok-völgy legnagyobb ürege, a 22 méter járathosszúságú Iker-barlang. Ahogy neve is mutatja, ez egy párhuzamos járat, mely elég széles ahhoz, hogy behatoljunk az egyébként rosszul oldódó dolomitszikla belsejébe. A terület azonban 1995 óta védettséget élvez, ahogy minden hazánkban található barlang, így a turistaúttól távolibb elhelyezkedése végett csak messziről láthatjuk, ha eléggé szemfülesek vagyunk. Pár képkocka erejéig azonban a Másfélmillió lépés Magyarországon című kultikus túrafilmsorozatban belepillanthatunk a helyi barlangászok kalauzolásával.

A völgy itt mélyen bent jár a Keleti-Bakony tömbjében. Délre a völgytől 1-2 kilométerre húzódik a megyehatár, amin túl már a Veszprém megyei katonai gyakorlóterep található. A Burok-völgy felé eső, Fejér megyéhez tartozó rész azonban természetvédelmi terület - és ahogy az lenni szokott, a katonai gyakorlóterületek viszonylagos zavartalansága miatt vadban gazdag vidék.

Amikor már végképp elveszettnek érezzük magunkat, egy jobbról becsatlakozó oldalvölgynél feltűnik a Burok-völgy egyetlen komolyabb elágazása, ahol a Bükkös-árkon leágazik a P jelzés, és Kisgyón irányába angolosan távozik a Burok-völgyből. Innentől a P+ jelzéssel folytatjuk túránkat a Burok-völgy felső szakaszán, az egyre sekélyebbé váló szurdokban.

A szurdok felső szakaszán, a Tési-fennsík peremén

 A Burok-völgy az utolsó szakaszon még inkább igazolja őserdő jellegét. A völgy csapásiránya átfordul déli-délnyugatiba, így az északi szelek is jobban érik a felső szakaszon alig pár tíz méterre mélyülő, hosszúkás behorpadást. Ennek következtében rengeteg a bedőlt fa, még a Burok-völgy egészét véve is.

A völgyszegélyen feltűnő sziklák számtalan üregesedést tartalmaznak. Sajnos ezek nagy része csak a jégkorszakok alatt kifagyó, kipergő kőzetanyag következtében kivastagodó hasadék, így mélységük sem több pár méternél. Pedig a szomszédos Tési-fennsík rejti a Bakony-vidék eddig ismert legmélyebb barlangját, a 200 méter mélységet meghaladó Alba Regiát és számos különleges aknabarlangot. Ezek azonban feltehetően nincsenek kapcsolatban a Burok-völggyel.

Felvetődik a kérdés, hogy ha nincs számottevő vízfolyás a völgyben, vajon mi vágta bele mégis a dolomitba ezt a markáns szurdokot? Sok helyen tektonikus eredetet említenek, ám a különösen zegzugos, ívesen meghajló forma keletkezése aligha elképzelhető nagyobb kőzetmozgások eredményeképp. Nagyobb valószínűséggel egy régebbi, mára már elkopott, lehordódott felszínről érkező folyó bevágódása lehetett a kialakító erő.

A Burok-völgy végénél, ahogy közelebb kerülünk a fennsíkhoz, és ellaposodik a megszokott sziklás bevágódás, az erdő is elveszti őserdő jellegét, felfedezhetjük az ember kezének nyomát. Az öreg fák elmaradnak, fiatalos erdőket keresztezünk; igaz, már az ösvény is tisztább. Hamarosan kiérkezünk a Királyszállásra vezető murvaútra, amin balra fordulva, a P+ jelet követve a Tési útra jutunk. Pár száz méterre jobbra megpillantjuk az utunk végét jelző buszmegállót is.

Ha van még bennünk lendület, a tési országutat keresztezve tovább is mehetünk Várpalota felé a K+ jelzésen (ez rövidebb), vagy a P+ és P jelzésen a Bükkfa-kút-árok és Vár-völgy bevágásán, folytatva a szurdokjellegű kirándulást a Bakony déli oldalán.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A túra kezdőpontjához a Bakonykúti, Szabadság utca buszmegállóig utazzunk!
  • A túra végpontja a Királyszállási elágazás buszmegálló.

Getting there

  • A túraútvonal a buszmegállóból indul.
  • A túra végén Tés irányába, északnyugat felé kell kétszáz métert gyalogolni a buszmegállóig.

Parking

  • A túra kiindulópontjánál a bakonykúti polgármesteri hivatal előtt vagy Királyszálláson tudunk parkolni, amennyiben ott szállunk meg. Azonban ha nem a környéken éjszakázunk, kézenfekvő Székesfehérvár buszállomás közelében hagyni az autót, és busszal megtenni az utolsó szakaszt, illetve visszautazni az autóhoz, mivel a túra két végpontja között körülményes a tömegközlekedés.
  • Kézenfekvő opció körtúrává alakítani a Burok-völgy bejárását, hogy autóval kényelmesen megközelíthessük a kezdő- és egyben végpontot. A hosszabb körtúrával Bakonykútiból indulunk, és a megadott nyomvonalon túrázva haladunk, de a Bükkös-árkon kanyarodunk ki a P jelzésen a völgyből, hogy aztán a fennsíkon futó egyenes murvautat keresztezve, a murvaúton jobbra gyalogoljunk vissza Bakonykútiba. Másik lehetőség két részre osztani a Burok-völgyet és a két végéből indítva bejárni körtúrával.
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Status
open
Difficulty
moderate
Distance
12.7 km
Duration
3:45h
Ascent
371 m
Descent
162 m
Public transport friendly In and out Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Healthy climate

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.