Felsőtárkányi Erdei Vasút
A Felsőtárkányi Erdei Vasút a Bükk kitermelt faanyagának szállítására jött létre több mint száz évvel ezelőtt. Sok másik erdei vasúthoz hasonlóan sokáig újabb és újabb szárnyvonalak létesültek (ez esetben nem is csak a fa fuvarozása végett), majd a hatvanas évek végén elkezdődött a leépülés, aminek következtében a korábbi hálózathoz képest ma már csak egy nyúlfarknyi vonalon közlekednek a kis szerelvények.
Figyelem! A menetrend szerinti forgalom 2022-ben a teljes szakaszon szünetel!
A kisvasút története 1915-ben kezdődött, ekkor épült meg az első, Felsőtárkánytól a Hidegkúti-völgy felé vezető vonal, majd hamarosan a Stimecz-ház felé vezető pályát is lefektették a Vöröskő-völgyben. (Részben ma is ezeken a vonalakon lehet utazni: Varróházig az elsőként, onnan a Stimecz-házig a másodikként megépült sínpáron járnak a vonatok). Ekkor még lovak adták a vonóerőt, és Felsőtárkánytól szekéren vitték tovább a faanyagot. Az első világháborút követően felértékelődött a Bükk szerepe is a fakitermelésben, és ezzel párhuzamosan a kisvasút is rohamos fejlődésnek indult: előbb Eger-Felnémetig, majd Eger-Faraktárig hosszabbították meg a pályát, ezzel megteremtve a nagyvasúti kapcsolatot is, majd egyre-másra épültek ki a szárnyvonalak a Bükk völgyeiben.
A kezdetekkor a négy gőzös mellett úgynevezett motormozdonyok is dolgoztak Felsőtárkányban, de csak hegymenetben: lefelé görpályás üzemként működött a vasút, azaz a gravitációt kihasználva gurultak le a rakott szerelvények az erdei völgyekből. Ekkor még Felsőtárkány főutcáján vezettek a sínek, így ez számtalan konfliktust eredményezett a helyi lakossággal. Kezdetben a fékezők egy kolomppal jelezték a szerelvény közeledését, majd egy ideig – a vasút hőskorát idézve – egy kürtös lovas nyargalt a vonatok előtt. Ezzel együtt azonban bekövetkezett a katasztrófa, amikor is tehéncsordát gázolt egy szerelvény 1923-ban, mire a feldühödött helyi lakosság – modern ludditák módjára – az éj leple alatt felszaggatta a síneket. Ekkor rohammunkában – néhány hét alatt – új, a falut elkerülő vasútvonalat építettek (ennek helyén ma kerékpárút vezet, így végig lehet járni).
A következő nagy lépés a kisvasút életében a kőszállítás beindulása volt: 1938-ra megépült a Berva-völgyi kőbányához vezető szárnyvonal – egyre több követ, ugyanakkor egyre kevesebb fát szállítottak a szerelvények, így 1946-ban elkezdett rövidülni az akkor 46 kilométeres hálózat.
Elsőként az Eger-Felnémet és Eger-Fatelep között szűnt meg a forgalom, ugyanakkor 1954-ben megindult a személyszállítás előbb Felnémet és a Stimecz-ház, majd Felnémet és a Berva kőbánya között, 1961-ben pedig megérkezett a kisvasútra az első dízelmozdony, amit hamarosan még három C50-es követett. Az utolsó nagy fejlesztés 1969-ben történt, amikor is a Felsőtárkány melletti Várhegyen nyitott dolomitbányához épült egy 2,5 kilométeres szárnyvonal. Ezzel egy időben elkezdődött az erdei völgyekben a sínek felszedése, a lassú leépülés leglátványosabb szakasza talán ez lehetett, amikor a Felnémet-Felsőtárkány közötti pályát elbontották.
Szerencsére Felsőtárkány és a Stimecz-ház között megmaradtak a sínek, így a két C50-es dízelmozdony valamelyike hétvégenként rója köreit a körülbelül 5 kilométer hosszúságú vonalon, évszaktól és időjárástól függően nyitott vagy zárt, négytengelyes személykocsikat vontatva, a kirándulók legnagyobb örömére.
Állomások:
Árak:
- Felnőtt jegy: 700 Ft/fő/út (menettérti: 1200 Ft/fő)
- Gyermek (14 éves korig vagy nappali tagozatos diákigazolvány): 400 Ft/fő/út (menettérti: 700 Ft/fő)
- Gyermekeknek 3 éves kor alatt ingyenes
- Kutya: 400 Ft
- Kerékpár (az utasok zavarása nélkül szállítható): 400 Ft
Menetrend:
A vonatok március közepétől november elejéig közlekednek, a menetrend a kisvasút honlapján érhető el.
Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2020. júliusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
Author’s recommendation
- Stimecz-ház felől a kisvasúttal párhuzamosan egy kényelmes kirándulás keretében gyalogosan is vissza lehet térni Felsőtárkányba, menet közben egy kicsit elidőzve a vadasparknál.
- A Stimecz-ház és a Felsőtárkányi-tó környéke is kiválóan alkalmas piknikezésre.
Track types
Show elevation profileSafety information
- A vasúti sínek közt sétálva nem szabad elfelejteni, hogy különvonat vagy pályafenntartó menet bármikor érkezhet, az erdő pedig meglepően jó hangszigetelő. Mindig tarts kellő távolságot: a legnagyobb járművek szélessége elérheti a 2,5 métert, tehát mindkét oldalt 70-70 cm-re ér a sínszáltól, amihez még hozzáadódhat egy esetleg túllógó rakomány vagy nyitva felejtett ajtó is.
- Ne sétálj sínek közt, a váltókon és tíz méteres körzetükben: ezek környéke általában olajos, itt a talpfák is csúszósak, ráadásul a váltók sok botlásveszélyes alkatrészt tartalmaznak, amelyek különösen éjszaka vagy hó alatt rejtve maradnak.
- Sose állíts át váltót: a súlykörte a lábadra eshet, az elmozduló csúcssín más kezét-lábát is becsípheti, a helytelen állású váltóra érkező vonat pedig balesetet szenvedhet még egészen kis sebességnél is.
- Tarts néhány méter távolságot az álló jármű előtt vagy mögött, ha a síneket keresztezed: a vonat, vagy annak mozdonya külön jelzés nélkül is bármikor elindulhat.
- A sínek felülete nedves időben még vékony rozsdával borított állapotában is csúszós.
Start
Destination
Turn-by-turn directions
A Fő utcán közeledve a kisvasúthoz a sínpár szinte a semmiből tűnik fel, a kis állomás egy hatalmas fenyőfa alatt húzódik meg. Aki időben érkezik, megfigyelheti a tolatási mozgásokat is, melyek egy részét a gravitáció segítségével oldják meg, azaz a kocsik a lejtős pályán a fékezők segítségével gurulnak a megfelelő helyre. Miután mindenki elfoglalta a helyét, a kis C50-es mozdony pöfögni kezd, a szerelvény átgurul a piciny vontatási telepen, majd szinte rögtön megérkezik Felsőtárkány Szikla-forrás megállóhelyre, ami tulajdonképpen egy csonkavágány vége a Felsőtárkányi-tó tőszomszédságában. Egykor a barát-völgyi vonal folytatódott innen tovább a Sziklaszurdokon keresztül a Határ-lápáig.
A kis szerelvény innen visszatolat a vontatási telep kapujáig, majd váltóállítást követően folytatja útját a Bocskai István utca házai előtt, helyenként egészen meredek részeket is leküzdve. Az utolsó házak elmaradása után a menetirány szerinti bal oldalon kinyílik a táj egy rétnek köszönhetően, és hosszan lehet gyönyörködni a Bükk magas csúcsaiban.
Egeresvölgy-Varróház megállóhelyet elhagyva jobb oldalon érdemes figyelni, egy kis vadaskertből muflonok és őzek tekintgetnek a zötyögő vonat felé, majd kezdődik az igazi erdei vasúti élmény a Vöröskő-völgybe érve. A patakkal párhuzamosan kanyargó sínpár egyre mélyebb völgyben kapaszkodik felfelé rendületlenül, miközben évszázados fák borulnak fölé, természetes alagutat képezve – az utasok legnagyobb örömére.
A Stimecz-házhoz közeledve egyszer csak egy kaszálóra ér a vonat, egy kitérőn áthaladva (itt tud körüljárni a mozdony, mielőtt visszaindulna Felsőtárkányba) már csak egy kanyar van hátra a felső végállomásig, ahol egy hangulatos kis megállóhelyen lehet leszállni. Pihenőhely, tűzrakóhelyek, jelzett turistautak várják a vándorokat, akik akár a kisvasút régi nyomvonalát is követhetik innen gyalogosan továbbhaladva.
Note
Public transport
Public-transport-friendly
- A helyközi autóbuszjáratokról Felsőtárkány, fűtőház megállóhelyen célszerű leszállni.
Getting there
- Felsőtárkány, fűtőház megállóhely közvetlenül a kisvasút állomása mellett található.
Parking
- A kisvasútnak saját (korlátozott kapacitású) parkolója van – amennyiben ez megtelik, a közeli faluház parkolójában érdemes megállni.
Coordinates
Author’s map recommendations
Equipment
- Ahhoz, hogy végigutazz a kisvasúton, nincs szükséged semmiféle különleges eszközre.
- Ha a vasúti sínek mentén tett séta a terv, a zúzottkő ágyazat miatt mindenképpen egy erős, zárt cipőre lesz szükség.
Statistics
- 4 Waypoints
- 4 Waypoints
Questions and answers
Would you like to the ask the author a question?
Rating
Help others by being the first to add a review.
Photos from others