Szénás Kör (Kis kör)

Itiner

• A túra Solymárról a Z jelzést követve indul, amit egészen a solymári várhegy lábáig kell követni.
• A túra a solymári vártól a Paprikás-patakot követő úton éri el a Jegenye-völgyet (a vár lábánál kicsit jobbra tartva, majd egyenesen kell menni, át egy zöld sorompón).
• A Jegenye-völgyet egy tisztásnál elérve a S jelzést kell követni, továbbra is a patak mellett haladva.
• A solymári utat keresztezve továbbra is a S jelzésen kell haladni, majd az úttól kb. 250 méterre balra kell térni, a S+ jelzésre.
• Budaliget házai közé érve a Honfoglalás úton a K+ jelzésen kell egyenesen folytatni az utat.
• Visszatérve az erdőbe egy kaptató tetején balra kell fordulni, és a Remete-szurdokig a K jelzést követni.
• Remeteszőlősön a K+ vezet át, majd a nagykovácsi utat keresztezve a P+ jelzést kell követni.
• A P jelzést elérve jobbra kell fordulni, majd a P jelzést a PΔ kedvéért balra kell elhagyni.
• A PΔ jelzés szeli át a Kopasz-erdőt, mielőtt a ZΔ jelzésre jobbra kellene fordulni – ez a turistaút vezet át a Nagy-Kopaszon, Nagykovácsi határáig, ahol a települést a Z jelzésre jobbra fordulva érjük el.
• Nagykovácsiban a Telki utat elérve balra kell fordulni, és a S jelzést kell követni az erdészeti úton, egészen egy kerítésen lévő létráig/forgóajtóig – itt a kerítésen átvezető K+ jelzésre kell térni.
• A K+ a Kutya-hegy megmászása után beletorkollik a K jelzésbe, a Zsíros-hegyig ezt kell követni, majd ott áttérni a Z jelzésre, ami visszavezet Solymár központjába.

A túra részletes leírása

A Szénás Kör két különböző hosszúságú teljesítménytúrát takar, amit mindenki kedve szerint, egyénileg járhat be. A kis kör 31 kilométer hosszú (a nagy kör 75 kilométer), barátságos 9 órás szintidővel (futva 5 óra alatt kell teljesíteni a távot), ami azt jelenti, hogy van lehetőség helyenként megpihenni, megcsodálni a kilátást, bekapni egy szendvicset, vagy meghallgatni egy Örkény egypercest – de ne szaladjunk ennyire előre!

Ez a túra a regisztrálással kezdődik, amit a leendő túrázó a https://szenaskor.hu/regisztracio honlapon tehet meg. Ez semmiféle kötelezettséggel nem jár, a nevezés viszont annál inkább: a kapott ötjegyű kódot őrizd meg, mert az ellenőrzőpontokon szükség lesz rá a QR kód beolvasását követően. Készülj továbbá 3500 forint készpénzzel is, amit sikeres teljesítés esetén kell kifizetned teljesítési díjként. Cserébe egyfelől kapsz egy befutóérmet (az első teljesítők bronz-, a második teljesítők ezüst-, a harmadik teljesítők aranyszínű érmet), másfelől támogatod a túrát kitaláló Euniors ISE egyesületi tevékenységét.

Solymárnak már a neve is izgalmas, valószínűleg beszélő névről lehet szó, mivel a falu egykori – középkori – lakosai vadászsólymokat nevelhettek, és a királyi vadászatokon működhettek közre, igaz, erre legfeljebb következtetni tudnak a kutatók, mert semmilyen közvetlen nyom nem maradt fenn erre nézve. Mindenesetre a település története mozgalmas: már a bronzkorban, majd a római korban is lakott volt a környék, majd a török hódoltság idején elnéptelenedett. A XVIII. század elején németországi telepesekkel népesítették be újra Solymárt, majd az ő leszármazottaik nagy részét, azaz a falu lakosságának közel felét a II. világháború után kitelepítették. A település sváb múltjára többek között az utcanévtáblák emlékeztetnek, túra közben érdemes egy-egy pillanatra megállni, és böngészgetni ezeket.

A túra a falu központjából, a Templom téren található Apáczai Csere János Művelődési Ház és Könyvtártól indul, ahol a becsekkoláshoz szükséges QR-kód a bejárattal szemben állva jobbra a második ablakban van. Innen a Z jelzésen vezet ez első pár kilométer, egészen a solymári várig. A Mátyás-hegyen álló erődítmény helyén már a római korban őrtorony volt, majd a XV. században épült a ma ismert vár. Ahogy az lenni szokott, számtalanszor gazdát cserélt az ingatlan, mígnem a török korban, Buda elfoglalása után elpusztult, köveit széthordták; helyreállítása 2006-ban fejeződött be. A vár előtt közvetlenül a Fatimai kápolna mellett vezet el utunk. A vallási jellegű építmény esetében nem a megszokott formára kell számítani, hiszen 2013-ban készült el.

A várat elhagyva az út a Paprikás-patak völgyében folytatódik, kezdetben egy jelzés nélküli úton, majd egy tisztásról a S jelzést kell követni a Jegenye-völgyben. A kedvelt kirándulóhelyen mindig sok turistára kell számítani, ami nem csoda, mert a Budai-hegység legmagasabb vízesését is itt találjuk. Hihetetlen, de a két világháború között, 1929-től egy strandfürdő működött a völgyben, egy kabinsor is épült a fürdőzőknek. A vizet egy gát fogta fel (romjai ma is láthatóak), azonban a Sziklafürdőnek nevezett strand népszerűségét erősen visszafogta az, hogy a víz a keskeny völgyben nem nagyon tudott felmelegedni. A solymári utat keresztezve a Középső-Jegenye-völgyben folytatódik a túra, majd egy elágazásban balra, a S+ jelzésre fordulva érjük el Budaliget házait. A kisebb, de inkább nagyobb házakat elnézve megállapítható, hogy pénz és ízlés együtt nem feltétlenül adatnak meg mindenkinek.

A Honfoglalás útjára érve jobbra kell fordulni, majd egyenesen haladva, immár a K+ jelzést követve kell visszatérni az erdőbe. Egy kaptató után máris a Remete-hegyen vezet az út, ahol a K jelzést elérve balra kell fordulni. Kellemes pár száz métert követően meredek, görgeteges ösvény vezet le a Remete-szurdokba. A szurdokban, pontosabban a a Remete-barlangban valóban lakott remete a XVIII. században – egyébként összesen húsz kisebb-nagyobb barlang van a szűk völgyben.

A szurdokból már a K+ jelzésen vezet ki a túra Remeteszőlősre, ahol egy kis parkban találjuk az első ellenőrzőpontot, egy csomó érdekesség társaságában. Van itt olyan telefonfülke, ahol a kagylót a fülünkhöz emelve Örkény egyperceseit hallgathatjuk, találunk itt könyvmegállót, ahol megunt könyvünket cserélhetjük ki egy másikra, de zenélő ivókútnak és mezítlábas tanösvénynek is jutott hely. A K+ jelzésen haladunk a nagykovácsi úttal párhuzamos utcában, majd átkelve a forgalmas úton a P+ jelzésen folytatódik a túra.

Szinte folyamatos kaptató vezet a Nagy-Kopasz csúcsáig, változatos jelzéseket követve: a P+ után P, majd PΔ, később ZΔ jelzéseket kell keresni a fákon. Az 559 méteres csúcs neve csalóka: a kopasz jelző inkább a hegytetőn álló kilátóból jól látható Nagy-Szénásra illene. A Csergezán Pálról elnevezett 18 méter magas, vörösfenyőből készült kilátó a Budai-hegység legmagasabb pontján áll, 100 lépcsőfok vezet a tetejére, és tiszta időben Esztergomtól Százhalombattáig belátható a vidék.

A Kopasz-hegyről Nagykovácsiba vezet a Szénás Kör útvonala, előbb a ZΔ, majd a Z jelzést kell követni, hogy elérjük a falut. A túra éppen csak érinti a település nyugati szélét, de érdemes pár száz métert áldozni, és tenni egy kitérőt a templom és a közelében található bolt és cukrászda felé. A falu neve éppúgy elárulja egykori lakosai foglalkozását, mint Solymáré: itt a királyi kovácsok él(het)tek egykoron. A török hódoltság idején elnéptelenedett, később németajkú telepesek vették birtokba a pusztát, majd a II. világháborút követően innen is kitelepítették a németajkú lakosságot. Ma főleg a fővárosból kiköltöző új „telepeseknek” köszönhetően növekszik a falu lakossága. Nagykovácsiból a S jelzésen (Telki út) nyugati irányba kell továbbhaladni; az erdészeti út folyamatosan, de nem túl megerőltetően emelkedik. A dózerutat a K+ jelzésen kell elhagyni (forgóajtó, létra jelzi az elágazást), hogy a Kutya-hegyen keresztül, immár a K jelzésen elérjük a Nagy-Szénást. A dolomitkúpról tiszta időben csodálatos körpanoráma tárul a szerencsés túrázó szeme elé (télen, szeles, de tiszta időben a legszebb talán a kilátás).

A Nagy-Szénás csúcsáról szinte már csak lefelé vezet az út Solymárig. Előbb Nagykovácsi legészakabbi utcáin haladunk (érdemes a Kút utca torkolatánál tenni egy kitérőt a bányász-emlékműhöz), majd visszatérünk az erdőbe. A Zsíros-hegyi turistaház hűlt helyének közelében (1928-1986 között működött) találjuk a Muflonitatót, ahol újra lehet töltetni a hátralévő néhány, lejtős kilométerre készleteinket. Innen már csak Z jelzésen ereszkedünk Solymárig, hogy begyűjtsük jól megérdemelt befutóérmünket.