Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Bicycle Rides

Vértesi nyolcas kerékpártúra

Bicycle Rides · Vértes-fennsík · open
Responsible for this content
Együttműködő szervezetek Verified partner  Explorers Choice 
  • A Csákberény és Csókakő közötti Ezerjó Borúton
    / A Csákberény és Csókakő közötti Ezerjó Borúton
    Photo: Ferenc Szigeti, Együttműködő szervezetek
  • / Az Esterházy kápolna Kőhányáspusztán
    Photo: Ferenc Szigeti, Együttműködő szervezetek
  • / Bálványprés az orondi szőlőknél a Csákberény és Csókakő közötti Ezerjó Borúton
    Photo: Ferenc Szigeti, Együttműködő szervezetek
  • / Csákberény és a Vértes tömbje a buckákról
    Photo: Ferenc Szigeti, Együttműködő szervezetek
  • / Reggeli napfényben fürdő sziklafal a Fáni-völgy felett
    Photo: Ferenc Szigeti, Együttműködő szervezetek
  • / Szálláskút puszta megmaradt épületeinek egyikében ma vadászház üzemel
    Photo: Ferenc Szigeti, Együttműködő szervezetek
  • / Festői táj Vérteskozma határában
    Photo: Ferenc Szigeti, Együttműködő szervezetek
  • / Új aszfaltcsík a Pátrácos oldalában
    Photo: Ferenc Szigeti, Együttműködő szervezetek
m 500 400 300 200 100 80 60 40 20 km Bauxitföldtani Park … (Gánt) Szentgyörgyvár romja (Vértes)

A Vértes elég „szelíd” ahhoz, hogy bringával nekivágjunk megcsodálni e cseppnyi Magyarországot - ahogy tájképi változatossága miatt gyakran hívják. Zömében erdészeti feltáró utakon, egy nyolcast formázva barangoljuk be e lenyűgöző tájegységet.

open
difficult
90.9 km
12:00 h
988 m
988 m

Ha nem riadunk vissza némi hegymenettől, a Vértes belső, geológiai adottságaiból kifolyólag védett területeinek gazdag természeti és kulturális látnivalóit ideális kerékpárral felfedezni! Kisebb kitérőkkel meglátogathatjuk az elhagyott Körtvélyespuszta erdei temetőjét, a hazánk kevésbé ismert szurdokai között előkelő helyen szereplő Mária-szakadékot, továbbá a vértesi várromok közül is jó párat becserkészhetünk. Megismerhetjük a hegyi puszták egykori világát, a festői Vérteskozma történelmét, miközben hol napsütötte sziklás hegyoldalak, hol pedig árnyas bükkösökben tekerünk. Sőt, védett erdőrezervátumot is keresztez az utunk! Gántra pedig beugorhatunk egy kis Mars-élményért. 

A Budapest-Győr vasútvonalon elhelyezkedő Szárliget ideális kezdő- és végpontja a túrának. A túra végig aszfalton halad (zömében kerékpározásra kijelölt erdészeti utakon, néhol közúton), de mivel az erdei feltáró utak állapota a Vértesben erősen változó, a legjobban mégis egy túra- vagy hegyikerékpárral járunk.

Author’s recommendation

  • A látnivalók tekintetében a bemutatott túra egyértelműen két napos, de erőnlét függvényében az alaptúra egyetlen – keményebb - nap alatt is teljesíthető (különösen, ha nem tervezzük minden egyes látnivaló megtekintését).
  • Lényegében a túra felénél, pont a második negyedet követően, Csákberényben, illetve a szomszédos Csókakőn találunk szálláshelyeket, ha két túranappal tervezünk. Ha pedig igazi bakancsos szállást szeretnénk, Vérteskozmán találjuk a Németh Gyula turistaházat.
  • A látnivalókat általában turistaúton érjük el, megtekintésük érdekében a lakatot ne hagyjuk otthon!
  • A látnivalók gazdagsága, illetve egy napos túrával számolva a túra hossza miatt tavasztól őszig ajánljuk a túrát.
outdooractive.com User
Author
MTSZ
Updated: January 16, 2019

Difficulty
difficult
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
427 m
Lowest point
149 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Utunk nagy részét közúti forgalomtól elzárt erdei utakon tesszük meg, ahol azonban erdészeti járművek felbukkanására bármikor számíthatunk, ezért erre fokozottan ügyeljünk!
  • Közutakon haladva mindig tartsuk be a KRESZ előírásait, és közlekedjünk fokozott figyelemmel! Nagyobb forgalomra, köztük teherautókra a Csákvár-Oroszlány közötti rövidebb szakaszon számíthatunk.
  • Utunk nagy részén természetvédelmi területen-, néhol pedig kifejezetten védett területen haladunk. A kijelölt utat, illetve a kapcsolódó túraútvonalakat semmiképpen ne hagyjuk el!

Start

Szárliget, vasútállomás (227 m)
Coordinates:
Geographic
47.518200, 18.494755
UTM
34T 311391 5265794

Destination

Szárliget, vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A szárligeti vasútállomásról a Baross Gábor utcán indulunk el, majd ennek folytatásában rátérünk az egykori szálláskúti vasút nyomvonalát követő erdei aszfaltútra.
  • Az 1-es utat keresztezve haladunk tovább az erdészeti úton.
  • A Fáni-völgyet elérve az első elágazásban jobbra tartunk, a másodikban balra.
  • Vérteskozmáról alsórendű közúton érjük el a Csákvár és Oroszlány között haladó főutat.
  • Kőhányáspusztát elhagyva, a villanyvezetékeket követően óvatosan balra fordulunk az erdészeti útra.
  • A bányatelepeket elhagyva balra fordulunk, s keresztezzük a hegységet az erdészeti úton. Felkapaszkodunk a Pátrácoshoz, majd onnan hosszan gurulunk a festői Horog-völgyben.
  • A Csákberény-Csákvár közötti úton balra fordulunk, majd a körforgalomban Gánt felé térünk.
  • Gántot keresztezve visszatérünk a Csákvár és Oroszlány között haladó főútra, ahol balra fordulunk.
  •  A főútról visszatekerünk Vérteskozmára, majd a Fáni-völgybe, ahol az Ördög-szószéknél balra tartunk.
  • Érintjük a Mátyás-pihenőt, aztán kiérünk a Vértessomló és Felsőgalla (Tatabánya) közötti közútra.
  • Felsőgallát kereszteve érjük el a Szárliget felé tartó közutat.

A túra részletes leírása

Egy kis ráhangolódás

Mielőtt nekivágnánk felfedezni a Vértes erdejének ezernyi csodáját a félig fekvő nyolcas jobb alsó negyede mentén, bemelegítés gyanánt érdemes felkapaszkodnunk Körtvélyespuszta régi temetőjéhez, amely nagyszerű ráhangolódást jelent a túrára. Ehhez a szárligeti vasútállomásról a Baross Gábor utcán indulunk el, majd a K jelzést követjük egy mezei úton. Az 1-es főutat a volt Birka-csárdánál érjük el, épp ott, ahol az erdészeti út indul Körtvélyespusztára.

A kaptatót követően az Esterházy család uradalmához tartozó Körtvélyespuszta régi temetőjében állunk csöndesen, az erdő néma áhítatában gót betűs, német sírfeliratok emlékeztetnek az itt lakó telepesekre és a „puszták népére”. A puszták önálló települések külterületi lakott helyei voltak, mezőgazdasági jelleggel. Legtöbbjük az Alföldön jött létre, de kisebb számban középhegységeinkben is megtalálhatóak voltak (a Gerecsében és a Vértesben, köszönhetően a változatos felszínnek is, több is volt belőlük). Ezek általában uradalmak részét képezték, lakosságuk néhány tucat lelket tett ki, akik túlnyomó része ún. mezőgazdasági cseléd volt. A telepek cselédlakásokból, istállókból, javító műhelyekből, fűrészüzemből, egyéb gazdasági épületekből álltak, a nagyobbakban kúria vagy kastély is épült. A hegyi pusztákat főleg az állattartás jellemezte (elsősorban juh, szarvasmarha, ló), a növénytermesztés rendszerint gyümölcsösökre (alma, szilva, stb.), házi kertekre, és a takarmány megtermelésére korlátozódott. Emellett általában vadászterület-, erdőgazdaság központi szerepkörrel is bírtak, a nagyobbakhoz pedig még keskeny nyomtávú vasút is épült. A szocializmus évtizedeiben a puszták elnéptelenedtek, a Másfél millió lépés… forgatócsoportja 1978-ban például épp „elcsípte” a Vértes legismertebb pusztájának, Kőhányás–pusztának utolsó lakóját. Napjainkban a „szerencsésebb” hegyi puszták üdülőterületté alakultak, esetleg egy-egy épületben turistaház vagy erdészház működik. De legtöbbjük ma már funkció nélkül az enyészetre vár, csak pusztuló házak, és a temető őrzi a dolgos múlt emlékét.

Ha már itt járunk és kíváncsi természetünknek nem tudunk nemet mondani, érdemes gyalogosan betekinteni a hazánk rejtett szurdokainak listáján előkelő helyet elfoglaló Mária-szakadékba is, amely közvetlenül a Körtvélyespusztára vezető erdei út mellett van (sőt, ha már a bringákat amúgy is leraktuk, innen már csak egy lépés a Körtvélyesi-kilátó!).

Mivel az 1-es főúton elvileg tilos kerékpározni, a túra tulajdonképpeni folytatásához szükséges 1 km-et sem tehetjük meg rajta. Úgyhogy a szabályokat követve vissza kell térnünk Szárligetre, majd a Baross Gábor út folytatásaként az egykori szálláskúti vasút nyomvonalát követő erdei aszfaltúton érjük el a megfelelő helyen az 1-es utat (a főút túloldalán indul az első negyed).

Első negyed: és akkor az imádott Vértes!

A körtvélyesi kitérőt és a kemény hegymenetet követően örülhetünk a szelíd, hangulatos erdészeti útnak, amely az 1918 és 1945 között működő kisvasút nyomvonalát követi a Vértes déli oldalában Szálláskút-puszta és a vadregényes Fáni-völgy felé. Az 1-es főút zaját magunk mögött hagyjuk, s kellemes hullámzással egyre szebb erdőkben kerekezünk. Az erdő nyugalmát nem sok minden zavarja itt, bár régen másképp volt ez, mint ahogy arra a Vértes térképét böngészve mindig rájövünk, hiszen úton-útfélen az egykori gazdálkodás nyomaira bukkanunk: a völgyekbe vasutak hatoltak be fáért és kőért, az állattartás nyomait pedig még a belsőbb részeken is megőrizték az út- és helynevek.

Egy hirtelen jobbkanyarban igazi, a Vértesre olyannyira jellemző, déli kitettségű sziklás hegyoldal bukkan fel a semmiből. Nemsokára feltűnik még egy sziklafal, s aztán egy hatalmas kontraszttal rögtön meg is érkezünk a varázslatos Fáni-völgy árnyas, öreg bükkösébe. A gesztesi vár egykori őrzőinek szállást nyújtó középkori eredetű Vérteskozma környékén vagyunk, s a Vértes tájképi varázsa talán itt a legmegkapóbb. Az élőhely-lista a falu környezetében meglehetősen hosszú, de az élénk domborzat következtében a Fáni-völgynél egymástól nagyon távol eső, különböző karakterű élőhelyeket találunk közvetlenül egymás mellett. A tektonikus-eróziós eredetű Fáni-völgy északias kitettségű, meredek, sziklafalba átmenő hegyoldala olyan hidegtűrő, a jégkorból itt maradt növényfajoknak ad otthon, amelyek a Kárpátokban és az Alpokban amúgy 1500 m fölött élnek. A délies lejtők, a völgyperemi platók, vagy az éppen elhagyott sziklafal pedig olyan melegkedvelőket rejtegetnek, amelyek a mediterrán éghajlat alatt honosak, és középhegységeink már északi elterjedésük határvonalát képezik.

Hamarosan az Esterházy család által német telepesekkel benépesített, majd a háború után elnéptelenedett, egy ideig bányászok által lakott, mára gyönyörű üdülőfaluvá vált Vérteskozmára érünk. Hát ilyen a Vértes történelme egy mondatban… A falu és környezete pihenésre, nézelődésre csábít, úgyhogy érdemes betérni (az erdészeti út annak szélén éri el a közutat). Kitekerve a Csákvár-Oroszlány között haladó, a hegységet egyedül átszelő főútra, azon jobbra fordulunk. Szerencsére északi irányba tempósan lehet haladni, nem kell sokat hallgatni az elhúzó autók zaját. A már említett Kőhányáspusztán érdemes megállni az Esterházy kápolna megcsodálása végett, majd irány tovább, bő 2 kilométerre indul ugyanis egy újabb erdészeti út, s vele együtt a következő szakasz!

Második negyed: bányatótól az őserdőig

A nyolcas második szakaszán nem sok minden fogja zavarni erdei suhanásunkat, cserébe a Vértes nevezetes várai közül rögtön kettőt, továbbá a festői Vértesszentkereszti kolostorromot is felkereshetjük kisebb kitérőkkel. Az úttól pár száz méteres gyaloglással a K illetve a KL jelzéseken elérhető, alapjáig lepusztult, de még romjaiban is hangulatos Oroszlánkő vára (Csáki várrom) nagy hatással volt egykor a vidék életére, hiszen a híres Csák nemzetség uralta és Oroszlány is innen kapta nevét. A szinte alig felismerhető Gerencsérvárhoz egy pár kilométeres bringás kitérőt kell tenni északi irányba: a bányatelepeknél jobbra fordulva, majd a bringát lerakva a Z jelzésen pár lépést balra, aztán a ZL jelzésen jobbra térve érjük azt el. Az erdei aszfaltcsíkon még tovább, északnak haladva találjuk a gyönyörű, de sajnos csak távolról megcsodálható Vértesszentkereszti kolostorromot (ezt az erdészeti útról a ZL jelzés ösvényén érjük el).

Visszatérve, avagy folytatva eredeti utunkat az eddig követett aszfaltút egy T elágazásban ér véget, itt balra fordulva a Vértes első keresztezése vár ránk. Szusszanjunk egyet, bár a ránk váró emelkedő nem annyira vészes, végül is nem a Börzsönyben vagyunk! A kaptató teteje a Pátrácos, ahol egy szép képesfát találunk: sokkal jobb hely a pihenőre! Különösen, hogy innen több kilométer suhanás vár ránk, nagy része ráadásul újonnan épült, remek minőségű betonon. De ne engedjük magunkat teljesen át a száguldásnak, bármennyire szeretnénk: érdemes megállni a Juh-döglő erdőrezervátumánál, s beleszagolni az „őserdőbe”, amelyet tábla is jelöl az út mellett (a meredek hegyoldalról nem tudták megoldani a fák elszállítását a közeli kisvasúthoz, ez tette lehetővé az itteni öreg erdők megmaradását – belépni szigorúan tilos).

Tovább suhanunk a Csákvár-Söréd országút felé, ahonnan kitérőt tehetünk Csákberénybe, ott ugyanis a Vértesgyöngye étteremben olcsó és jó menüt ehetünk. A falu fő nevezetessége amúgy a hegy: az Orondi-szőlők már a móri borvidék részét képezik, s hazánkban talán sehol máshol nem érintkezik a szőlőültetvény cserszömörcés karsztbokorerdővel fedett sziklafalakkal, amelyek ősszel különösen festői látványt nyújtanak. De itt találjuk a kiváló Vértesi Panoráma Tanösvényt és a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumot is. Ha két naposra tervezzük a túrát, akkor ezeken felül még Csókakő impozáns várát is beilleszthetjük a programba (illetve Csókakőn szállást is találunk)!

Harmadik negyed: egy cseppnyi Magyarország

A kőszegivel együtt hazánkban elsőként létrejött Vértesi Natúrpark igazi értéke a sokszínűség, hiszen a jellegzetes magyar tájak csaknem mindegyike megtalálható itt: központja a Vértes, de beletartozik a Zámolyi-medence is. A Vértes lába előtt az alföld találkozik a középhegységgel, ami jelentősen növeli a tájképi változatosságot és az élővilág gazdagságát. Ennek érdekes látlelete az a rengeteg reklámfilm, sorozat és történelmi film, amely itt (is) forgott. Csákberényt Csákvár felé elhagyva például hamarosan megérkezünk a festői Bucka dombok közé, ahol járt már Nicolas Cage, Richard Burton és Vanessa Redgrave is, itt masírozott Asterix és Obelix az Isten óvja Britanniát című filmben, és Rudolf Péter és Haumann Péter is itt „mászkált” a Kalandorokban.

A tájképi változatosság miatt a Vértesi Natúrpark úgy is hirdeti magát, mintha az egy cseppnyi Magyarország lenne, ahol a jellemző magyar tájak mindegyike megtalálható. A harmadik negyedben a fő kérdés az, hogy ezt a cseppnyi Magyarországot járjuk-e be, vagy éppen elutazunk a Marsra (mindkettő meglátogatására még a két napos verzióban sincs elég időnk). Gánton ugyanis a kihagyhatatlan Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum és a felhagyott, a marsi tájra emlékeztető vörös kőfejtő késztet megállásra, Csákváron pedig a Natúrpark látogatóközpontja, a Geszner ház, illetve a Vidrafű tanösvényen, szakvezetővel látogatható Zámolyi-medence. Sőt, Csákvár felett a mesebeli sziklák között vöröslő, cserszömörcés Haraszt-hegyi tanösvényt is bejárhatjuk! A két látnivaló mindenképpen pótol a közúton való, kicsit talán egyhangúbb tekerésért.  

Utolsó negyed: vár még egy vár

A látnivalók megtekintését úgy tervezzük, hogy az utolsó szakasz ugyan a legkeveseb látnivalóval, de mindenképpen a legnagyobb próbatétellel vár bennünket!  Mind Csákvárról, mind Gántról közúton térünk vissza Vérteskozmára, és közben megmásszuk első valóban komoly vértesi emelkedőnket. Pedig az út talán legnehezebb szakasza még előttünk áll: a már ismert Fáni-völgyből az Ördög-szószék alatt északra nyíló erdészeti út szintén komoly, igazi középhegységi emelkedővel örvendezteti meg fáradt lábunkat. A kapaszkodót megmászva a túloldali nagy gurulásban érdemes kulacsainkat megtölteni a Mátyás-kút hangulatos forrásánál, hogy aztán újult erővel száguldhassunk a nem túl jó minőségű aszfalton. Az utolsó negyed egyetlen látnivalója azonban mindenképpen megéri a fáradtságot: egy kilométeres gyaloglással (Z+ - Z  - ZL) kapaszkodhatunk fel a tatai völgy védelmére emelt, ma is impozáns falakkal övezett, hazánk egyik legromantikusabbanak tartott várromjához, Vitányvárhoz, ahonnan szép panorámával búcsúzhatunk a Vértestől. Hamarosan ugyanis elérjük a Tatabánya felé haladó műutat, ahonnan már irány valamelyik vasútállomás. Választhatjuk a közelebbi Tatabányát (Alsógalla megálló), de a szép Felsőgallán át visszatekerhetünk Szárligetre is.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A túra a Budapest-Győr vasútvonalon elhelyezkedő Szárliget vasútállomásról indul (a túra esetleges végpontja, Alsógalla ugyanezen a vonalon található).

Getting there

  • Szárligeten leszállva a vonatról a felüljárón cipeljük át kerékpárjainkat nyugati irányba! Jobbra fordulva egyből a Baross Gábor utcán találjuk magunkat, azt követve hamarosan be is érünk az erdőbe.

Parking

  • Szárliget az 1-es főút mentén fekszik, továbbá az M1-es autópályáról is könnyen megközelíthető. A faluban a KRESZ szabályai szerint tudunk parkolni. 
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Gerecse, Vértes, Velencei-hegység Turistakalauz

Equipment

  • Elindulás előtt ellenőrizzük, hogy kerékpárunk felszereltsége megfelel-e a KRESZ mindenkori szabályainak!  
  • Minden kerékpáros túrán legyen nálunk a következő, minimálisan szükséges technikai eszközkészlet: pótbelső vagy defekt szett, pumpa, gumileszedő és néhány alapvető szerszám.
  • Sok helyütt lesz lehetőségünk 40 km/h felett gurulni, ahol a sisak viselete kötelező, de ez egyébként is erősen ajánlott a túra egésze során!  
  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözetet viseljük, és legyen nálunk pótruha!
  • Habár az út során több helyütt van lehetőség élelemhez és vízhez jutni, hosszabb szakaszokon egyáltalán nem érintünk települést, így érdemes mindig megfelelő mennyiségű frissítővel elindulni, különösen melegben.
  • A navigáláshoz használjuk a Természetjáró appot!

Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
difficult
Distance
90.9 km
Duration
12:00h
Ascent
988 m
Descent
988 m
Public transport friendly Loop Multi-stage route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • New Point
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.