Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Bicycle Rides recommended route

Várak, kastélyok, barlangok a Bükkalján

Bicycle Rides · Bükkvidék
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Dobó tér, háttérben az egri vár
    / Dobó tér, háttérben az egri vár
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bringasztráda a Bükk felé
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A túra az egri bazilikától indul
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felsőtárkány mellett a kisvasút helyén kanyarog a bringaút
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenés a felsőtárkányi tó partján
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Háborítatlan nyugalom a Bükkben
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkzsérc csendben megbújik a Bükkalján
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Riolittufába vájt pincesor Bükkzsérc mellett
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kaptárkő formájú Millenniumi kilátó
    Photo: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bükkalján nincs valamirevaló falu pincesor nélkül
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bogács Árpád-kori temploma
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Barlanglakások Noszvajon
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Bükkaljára Cserépfalu felett
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 100 50 40 30 20 10 km Kerékpár Pont (Pazsagi turistaház ) Millenniumi-kilátó (Cserépfalu) Kerékpár Pont (Éden Panzió) Szent Márton templom
Az Egerből induló kerékpártúrán mindenki megtalálja számítását: a kultúrának éppúgy lehet hódolni, mint a borok élvezetének, erdőben éppúgy vezet az útvonal, mint a megyeszékhelyt kettészelő patak mentén, miközben szintet is és kilométereket is lehet gyűjteni a Bükkalja egy részének megismerése közben.
moderate
Distance 59.5 km
4:31 h
715 m
697 m
477 m
158 m
Egerről mindenkinek a vár ugrik be elsőre – persze nem véletlenül, az Egri csillagok alaposan megágyazott a hírnévnek. Kevéssé ismertek talán a török uralom emlékei, az érseki palota alatti pincerendszer vagy éppen Gárdonyi Géza emlékháza. A túrán bringázhatsz kisvasúti pálya helyén kialakított bringaúton éppúgy, mint erdőgazdasági utakon senkitől sem zavartatva. Barlanglakástól kastélyig, a Suba-lyuktól Kisamerikáig tárja fel az útvonal a Bükkalját, de nem feledkezünk meg a kilátókról, fürdőkről, és persze az egri borokról sem.

Author’s recommendation

  • Egerben a török kori emlékeket érdemes felkeresni, kevés másik városban lehet ilyenekkel találkozni.
  • Cserépfaluban a kilátóba érdemes felmászni - a táj és az épület miatt is.
  • Noszvajon a környékre jellemző barlanglakások egy letűnt korba vezetik el a látogatót.
Profile picture of Tamás Abelovszky
Author
Tamás Abelovszky
Update: August 17, 2020
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
477 m
Lowest point
158 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Eger, Eszterházy tér (Bazilika) (177 m)
Coordinates:
DD
47.899429, 20.372500
DMS
47°53'57.9"N 20°22'21.0"E
UTM
34T 453100 5305312
w3w 
///ramp.puddles.replays

Destination

Eger, Eszterházy tér (Bazilika)

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Eger belvárosát az Eger-patak melletti kerékpárúton hagyja el a túra, és nincs is más dolgunk, mint a bringautat követni Felnémet határáig, ahol jobbra kell fordulni, a Felsőtárkányba vezető kerékpárútra.
  • Felsőtárkányban a kerékpárút egészen a kisvasút végállomásáig vezet (de a falu központját elkerüli). A Fő utat elérve fordulj jobbra, és haladj egyenesen a Miskolc felé vezető úton. A települést egy szurdokon keresztül hagyja el az út, azt követően az első lehetőségnél térj jobbra egy erdőgazdasági útra. (Kerékpáros útirányjelző tábla is mutatja a Bogácsra vezető utat.)
  • Az erdőgazdasági út Bükkzsércre vezet (az egyetlen elágazásban egyenesen kell menni), majd – a falu határától rendes közútként – Cserépfalun át Bogácsra.
  • A bükkzsérci pincesorhoz egy kitérőt kell tenni: a Fekete Kos Fogadónál kell jobbra térned, majd a dombtetőn fordulj balra. A baglyosi pincesortól visszafelé a Cseresznye-patak völgyében vezető dűlőutat válaszd.
  • Cserépfalun az Arany János utcán balra kanyarodva teszünk egy kitérőt a barlanglakások és a kilátó felé.
  • Bogácson a falu központjában található elágazásban fordulj jobbra, a Noszvajon át Egerbe vezető útra.
  • Noszvajon a Béke útra jobbra letérve tudod megközelíteni a síkfőkúti tavakat.
  • Egerbe visszaérve a vasúti átjáró előtt fordulj balra (Bástya utca), majd a körforgalomban az első lehetőségnél térj jobbra (Almagyar utca), majd balra, a Kossuth Lajos utcára, ami elvezet a bazilikához.

A túra részletes leírása

Egerből a Bükkbe

Eger nevének hallatán sokaknak minden bizonnyal elsőre a vár, a Dobó tér, vagy épp a Szépasszony-völgy ugrik be – teljes joggal. Az érseki székhely és környéke számos látványossággal csalogat, amelyek közül a túra útvonala is igyekszik minél többet felfűzni. Ennek megfelelőan az impozáns méretekkel bíró bazilikától indulunk, melynek hossza 90 méter, a kupola 40, a torony pedig 55 méter magas; ehhez képest egészen gyorsan, hat év alatt (1831-37 között) épült meg az egri főegyházmegye főszékesegyháza.

Magát az egyházmegyét Szent István az elsők között, valószínűleg 1004-ben alapította, eleinte kilenc, később 14 vármegye, illetve a Jászság tartozott fennhatósága alá, Hevestől kezdve egészen Máramarosig. Központja kezdetben a várban volt, azonban a török hódoltság idején többnyire protestáns várkapitányok voltak Eger urai, és 1566-ban Mágóchy Gáspár nemhogy a várból, de még Egerből is eltávolíttatta a püspök és a káptalan székhelyét (amely Kassára került). A püspökség a törökellenes harcokat követően költözhetett vissza Egerbe, és 1804-ben emelte azt VII. Piusz érseki rangra.

A kis történelmi kitérő után lássuk, mit köszönhetünk az egri érsekségnek: az érseki palota mellett (vagy inkább alatt) az érseki pincerendszert, a bazilikát, vagy éppen a főegyházmegyei könyvtárat. Az érseki palotában ma látogatóközpont működik, ahol autentikus környezetben ismerhető meg az érsekek világa. A 4 kilométer hosszú alagútrendszerben a pince múltját és jelenét (itt tárolták az egyházi tized keretében összegyűjtött évi 10-13 millió liter bor egy részét, és persze az érsek saját borát is), a pinceépítés, szőlőtermelés, borkészítés lépéseit mutatják be.

A pincéből kikeveredve a felszínen a Dobó tér felé érdemes indulni valamelyik szűk, de hangulatos kis utcán. A város főterén a barokk építészet gyöngyszemei mellett a szocialista érában született Centrum Áruház is megcsodálható a téren, melyet kelet felől a házak mögött-felett a mindenki által ismert egri vár látványa ural. A vár neve összeforrt az 1552-es nevezetes ostrommal, bár természetesen már korábban is állott erősség a helyén: a korábbi kisebb erődöt a tatárjárást követően bővítették ki és erősítették meg. A 16. század közepén a végvárrendszer fontos láncszeme volt az erődítmény, melynek kapitánya 1548-tól Dobó István volt, aki elsődleges feladatának annak megerősítését tekintette. Nyilvánvalóan számított az előbb-utóbb bekövetkező török ostromra, amit végül négy évvel később Kara Ahmed vezír, Szokoli Mehmed ruméliai és Hadim Ali budai beglerbég irányítottak, de a védők hősiesen visszaverték a próbálkozásokat öt héten keresztül a sokszoros túlerő ellenére.

A várban számos kiállítás várja a látogatókat: megismerkedhetünk az erődítmény történetével, alászállhatunk a kazamatákba, borzonghatunk a börtönkiállításon, vagy szembenézhetünk a panoptikumban az Egri csillagok hőseivel. Gárdonyi Géza egri alkotóévei alatt írta az ostromról mindenki által ismert regényét; az író háza emlékhelyként működik, nem messze a vártól, érdemes felkeresni (a túrán az utolsó pár kilométeren esik útba inkább). A törökök azonban 1596-ban elfoglalták a várat, és hosszú távra rendezkedtek be a városban, erről tanúskodnak a ma is fellelhető török emlékek: a minaret, egy ma is működő, illetve egy romjaiban megtekinthető fürdő. Bár számos múzeumot, templomot, érdekességet rejtenek még az egri utcák, ideje elindulni a Bükk irányába (és akár még egy napot szánni a város felfedezésére a bringázás előtt vagy után).

Eger belvárosát átszeli az Eger-patak partján futó kerékpárút, amely észak felé egészen Felsőtárkányig vezet, így ezen indulunk a Bükkalja meghódítására. A hol jobban, hol kevésbé jól kiépített bringaút a város határában igazi biciklis sztrádává alakul – ezt a jelzőt minősége és forgalma alapján egyaránt kiérdemli.

Felnémet határában jobbra kell fordulni, majd innen a fatelep mellett kanyarogva érjük el a Felsőtárkányba vezető utat. A bringaút innen a felsőtárkányi erdei vasút egykori pályája helyén halad: a mai rövidke vonal, ahol lehet még a kisvasúton utazni, egy hosszabb hálózat része volt valaha. 1915-ben fakitermelés céljából fektették le az első sínpárakat, majd az I. világháborút követően lendült fel igazán a forgalma, ekkor összekötötték Felnémettel, majd 1938-ban a Berva-völgy felé épült szárnyvonal a kőbányában kitermelt nyersanyag szállítására, 1965-ben pedig a Felsőtárkány melletti dolomitbánya is iparvágányt kapott. Mára csak a személyszállítás maradt a Stimeczházig vezető öt kilométeres szakaszon. A kisvasút végállomásához közel találjuk a Szikla-forrás vizének felduzzasztásával kialakított tavat, amelynek partján meg lehet pihenni a következő szakasz előtt, amely egy hosszú emelkedőt is tartogat.

A falut a Miskolc felé vezető úton, egy szurdokon keresztül hagyjuk el, és egy szélesebb, enyhén emelkedő völgyben kerekezünk az első elágazásig, ahol jobbra térünk, egy erdőgazdasági útra. (Kerékpáros útirányjelző tábla is mutatja a Bogácsra vezető utat, így nehéz eltéveszteni azt.) Itt kezdődik a komolyabb emelkedő, amelyen 200 méter szintet kell leküzdeni öt kilométeren – az emelkedő (és egyben a túra) legmagasabb pontját könnyedén felismerhetjük egy vadászházról (Völgyfő-ház). Innen Bükkzsércig kellemes gurulás áll előttünk a Cseresznyés-patak völgyében.

A faluba érve egy rövid kitérőt ajánlott tenni a riolittufába vájt borospincékhez (aszfaltúton nem megközelíthető). A hangulatos pincesort a könnyen megmunkálható kőzetet kihasználva hozták létre a szőlőhegy alatt, azonban – mint később látni is fogjuk – nem csak borospincéket alakítottak ki belőle a környéken, hanem barlanglakásokat is.

Mielőtt azonban ez utóbbiakat megtekintenénk, egy valódi barlang is (majdnem) útba esik Bükkzsérc és Cserépfalu határán: a Suba-lyuk az egyik legfontosabb hazai ősember-lelet otthona. Az itt előkerült csonttöredékek egy 25-35 év körüli nő, illetve egy három év körüli gyermek 60-70 ezer éves csontjai lehetnek, akik valószínűleg vadászatból éltek, a fő zsákmányuk a barlangi medve, a vadló, a zerge, a nyúl, a mamut lehettek. A barlangot rejtő Hór-völgy bejáratánál (a túra útvonala mellett) egy látogatóközpont várja az erre járó turistákat, a bükkaljai kőkultúra geológiai alapjait (a miocén kori vulkáni folyamatokat és földtani formációkat, felszínalaktani képződményeket), valamint kultúrtörténeti értékeit (a kőmegmunkálás emlékeit, és a kaptárköveket) ismerhetik meg a látogatók. Külön tárlat mutatja be a bükki ősemberkutatás kezdetét, a Suba-lyuk barlang 1932-ben történt feltárásának rekvizitumait és eredményeit, és a neandervölgyi ősember világát. A látogatóközpont körüli pihenőhely tökéletes választás a magunkkal hozott szendvics elfogyasztásához, de az itt működő étterem kínálatából is válogathatunk.

A rövid gurulással elérhető Cserépfaluban is van miért megállni: mint minden valamirevaló környékbeli faluban, természetesen itt is találunk pincesort, de felfedezhetjük „Kisamerikát”, és a Milleniumi kilátóból vethetünk egy pillantást a tájra. Kisamerika nem más, mint az itteni barlanglakások gúnyos elnevezése: a reformátusok ragasztották rá ezt a nevet, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények tufa-falba ásták lakásaikat, így csak „Kisamerikáig” jutottak. Valószínűleg az 1900-as évek elején alakították ki ezeket az üregeket, egy 1938-as adat alapján tudjuk, hogy akkor tizenkét barlanglakásban 36-an éltek itt. (Ami egyébként nem is sok, mert ugyanez a forrás arról tanúskodik, hogy a környező tíz településsel együtt 805 ilyen lakást számoltak össze, amelyben 4005 lakó élt.) 1975-ben az egyik lakásban még biztosan élt valaki, mára csak szomorú mementói egy letűnt korszaknak. A barlanglakások feletti dombon álló kilátó formájával a környéken sok helyütt megtalálható kaptárköveket idézi, apró nyílásai pedig a Göncölszekér csillagképét formázzák.

Az elsősorban fürdőjéről ismert Bogács innen csak pár kilométernyi gurulás a Hór-patak kiszélesedő völgyében. A méltán ismert gyógyvíz egy kisebb baleset folytán tört a felszínre: a falu határában alapvetően kőolaj után kutattak 1955-ben, amikor egy elővigyázatlan mozdulatnak köszönhetően a körülbelül 465 méter mélyen lévő fúrószár 5-7 métert zuhant a már kifúrt lyukban, és átütötte az alapkőzetet. Tíz perccel később már a felszínen volt a 60-70 fokos, kalcium-, magnézium-hidrogén-karbonátos, kénes gyógyvíz, amely hatékonyan elősegíti a reumatikus, ízületi, mozgásszervi betegségek gyógyulását, de törések utókezelésénél is hasznos, ahogy ivókúrára is alkalmas. Azok a szerencsések, akiknek nincs szükségük arra, hogy a gyógyvizes medencék valamelyikében kúrálják magukat, a csúszdaparkot is kipróbálhatják, a gyerekek pedig további két medencében élvezhetik a strandolást.

Kevésbé ismert látnivalója a falunak a temetőben álló Árpád-kori templom. A Tours-i Szent Márton tiszteletére szentelt istenháza 1248-ban már biztosan állt, ekkor még román stílusú épületként, amt később gótikus stílusban építettek át. A régi épület a kutatások alapján nagyobb, akár háromhajós építmény lehetett, talán altemploma is volt, és még az is lehetséges, hogy egy kolostor része volt. A masszív építménybe érdemes bemenni, ha nyitva van, sajátos belsőt rejtenek az ódon falak.

Noszvajon a De la Motte-kastély mellett a Gazdaház, a barlanglakások, vagy éppen a Magtár miatt érdemes megállni a faluban. A kastélyt Szepessy Sámuel építtette 1774-1778 között, késő barokk, copf stílusban épült, a „magyar kastélyépítés miniatűr remeke”, ahogy a település honlapja fogalmaz. A kastélyt körülvevő park angolkertként került kialakításra, a tiszafától az oszlopostölgyig, a különleges akáctól a liliomfáig sokféle fakülönlegességet és díszcserjét lehet felfedezni. Odabent gazdagon díszített helyiségeket, eredeti, tölgyfából készült ajtókat és ablakokat találunk míves zárakkal, a díszteremben pedig az építés korabeli copf stílusú cserépkályha csodálható meg. A Gazdaház, azaz a noszvaji tájház eredetileg jómódú, földműves családban két testvér két háztartása számára építették 1889-ben, tájházként 1976 óta funkcionál, és amellett, hogy helytörténeti kiállításnak ad otthont, a tájház két kemencéjében tájjellegű finomságok készülnek jeles eseményekkor, és a Szilva-nap alkalmával itt mutatják be a szilvalekvár főzés minden csínját-bínját is.

A barlanglakások (melyeket legegyszerűbben a faluba befelé gurulva érhetünk el egy kis kitérővel) egy egészen más életformát mutatnak be, bár itt módosabb gazdák is éltek (akik akár tornácot is vágattak maguknak a lakások elé), nem csak a falu legszegényebb lakosai, mint ahogy azt Kisamerikában láthattuk. A jól formálható riolittufát már eleve úgy termelték ki, hogy a helyén kialakíthatóak legyenek a barlanglakások, amelyeket lakóik szép lassan elhagytak. 1997-ben jött létre a farkaskői alkotóműhely (a lakások a Farkaskő-dűlőnek nevezett részen találhatók), amelynek első célja a leromlott állapotú lakások helyreállítása volt; mára ez sikerült tíz lakás esetében, amelyek az Alkotótelep részeként képzőművészeti, zenei, tájépítészeti összejöveteleknek adnak otthont.

Noszvajról továbbtekerve egy kiadós mászás vár még a túrázóra, ami közben egy kis kitérővel meg lehet pihenni a csodás környezetben fekvő síkfőkúti tavak partján. A hat forrás által táplált Kánya-patak festői szépségű völgyében az 1930-as években kezdték el kialakítani az üdülőhelyet, amely már akkor az egriek kedvelt célpontja volt. Korábban a Szent Imre-forrás vizéből kialakult tavat fürdető tóként használták (a XVII-XVIII. században még a juhtartás dominált errefelé, nem a turizmus), a Kánya-patakon vízimalom működött, ma pedig sok száz hétvégi ház bújik meg a lombok között.

Noszvaj és Eger között már csak a Nagy-Eged oldalába kell felkapaszkodni, amely az egri borvidék legmagasabban fekvő, és legértékesebb termőhelye. Érdemes itt megemlékezni az itteni borokról, melyek közül a legismertebb a bikavér, amely egy több szőlőfajtából készülő cuvée. A borvidék legjellemzőbb fajtái egyébként az olaszrizling, a chardonnay, a hárslevelű. A fehér szőlőfajták közül a leányka, míg a kékszőlők között a kékfrankos, a merlot, a cabernet franc, a pinot noir, a portugieser, a kadarka és a cabernet sauvignon dominálnak. Egerbe visszaérve érdemes megkóstolni egy jó helyi bort, akár a Szépasszony-völgy pincéinek valamelyikében időzve egy kicsit.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • Vasúton a Füzesabony-Eger vonalon érhető el a város, Eger állomáson kell leszállni.

Getting there

  • Eger vasútállomásától a Deák Ferenc utca egyenesen a bazilikához vezet (kb. 1 kilométer).

Parking

  • Autóval például a buszpályaudvarral szembeni parkolóban lehet megállni.

Coordinates

DD
47.899429, 20.372500
DMS
47°53'57.9"N 20°22'21.0"E
UTM
34T 453100 5305312
w3w 
///ramp.puddles.replays
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Recommended maps for this region:

Show more

Equipment

  • Az útvonal végig aszfaltutakon halad, így bármilyen kerékpárral teljesíthető.

Basic Equipment for Bike Riding

  • Cycling helmet
  • Cycling gloves
  • Sturdy, comfortable and preferably waterproof footwear
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket)
  • Sunglasses
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass

Technical Equipment for Bike Riding

  • Air pump or CO2 pump including cartridges
  • Puncture repair kit
  • Replacement inner tube
  • Tire levers
  • Chain tool
  • Hex keys
  • Phone / device holder as required  
  • Bike lock as required
  • Where applicable, the bike must meet requirements for road use by having a bell, front and rear lamps and spoke reflectors
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Difficulty
moderate
Distance
59.5 km
Duration
4:31 h
Ascent
715 m
Descent
697 m
Highest point
477 m
Lowest point
158 m
Circular route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp