Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Bicycle Rides recommended route

Püspökvártól apátságig vezető bringasztráda a Kisalföldön

Bicycle Rides · Pannonhalmi-dombság
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A pannonhalmai lombkorona tanösvény a Boldog Mór-kilátóból
    A pannonhalmai lombkorona tanösvény a Boldog Mór-kilátóból
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
m 250 200 150 100 30 25 20 15 10 5 km

Győrből egy igazi bringasztráda vezet a közeli Pannonhalmára – a két település évszázados történelme, kulturális értékeik, látnivalóik, illetve a szinte teljesen sík kerékpárút mind arra predesztinálják az útvonalat, hogy akár egy családi bringatúra keretében fedezzék fel maguknak a kerékpáros turisták.

moderate
Distance 32.2 km
2:30 h
397 m
383 m
267 m
109 m

A folyók városaként ismert Győrben akár több napot is el lehet tölteni, Napóleon, a vaskakas, esetleg Szent László emlékének nyomában járva. Tavasztól őszig a belváros minden kis utcáján megállásra csábítanak a kávézók, éttermek, fagyizók, és érdemes felfelé is figyelni, mert Győr ismert egyes üzleteknek az utca fölé nyúló cégéreiről is. A Rába partján láthatjuk hazánk egyik legrégebbi csónakházát éppúgy, mint az egykori zsinagógát. A belvárost magunk mögött hagyva végig kerékpárutat, kerékpársávot használva érjük el a város határában a bringasztrádát, amely egyenesen Pannonhalmára vezet, mégis érdemes Nyúlon tenni egy kitérőt a pincesor felé. Ez az emelkedő csak egy kis bemelegítés lesz a pannonhalmi apátság felé vezető úthoz képest - ez utóbbit megmászva viszont az apátságon kívül egy lombkorona tanösvény és egy szuper kilátó is várja a kirándulókat.

Profile picture of Tamás Abelovszky
Author
Tamás Abelovszky
Update: July 27, 2022
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
267 m
Lowest point
109 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Track types

Asphalt 65.97%Dirt road 7.27%Nature trail 13.40%Path 0%Road 13.33%
Asphalt
21.3 km
Dirt road
2.3 km
Nature trail
4.3 km
Path
0 km
Road
4.3 km
Show elevation profile

Safety information

  • Győrön belül ugyan szinte végig kerékpáros infrastruktúra vezet a városhatárig, de a betorkolló mellékutcákon, illetve a körforgalmaknál légy óvatos!
  • A kerékpárút többször keresztezi a 82-es főutat, ezeken a helyeken légy körültekintő!

Start

Győr, vasútállomás (120 m)
Coordinates:
DD
47.682570, 17.634885
DMS
47°40'57.3"N 17°38'05.6"E
UTM
33T 697746 5284383
w3w 
///belonged.promotes.frames
Show on Map

Destination

Pannonhalma, vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A vasútállomásról északi irányba indulj el Győr belvárosa felé, ahol teszünk egy kört.
  • A vasútállomáshoz visszatérve a Baross hídon keresztül indulj déli irányba, majd a felüljárót elhagyva kanyarodj jobbra, majd kétszer ismét jobbra, megkerülve az autóbusz-állomást. A felüljáró alatt áthaladva fordulj ismét jobbra – innen a kerékpárút egyenesen Pannonhalmára vezet, így nincs más dolgod, mint egyenesen haladni a célig. (Győrön belül a Bartók Béla út-Szent Imre út-Veszprémi út útvonalon követve a kerékpáros infrastruktúrát, ami hol kerékpárút, hol kerékpársáv, hol gyalog- és kerékpárút formájában jelenik meg.)
  • Nyúl központjában a templomnál fordulj jobbra, ha szeretnéd megnézni a pincesort; az út egyenesen oda vezet a falu központjából (Jókai utca-Szurdik utca-Vaskapu utca). A Pannonhalmára vezető bringaútra ugyanezen az útvonalon térj vissza.
  • Pannonhalmára érve kövesd a kerékpárutat, majd ahol az véget ér, haladj tovább a település központja felé a Dózsa utcán, majd a Mátyás király utcán, egészen a Porta Pannonhalmáig.
  • A Portától tekerj vissza a régi piactérig, majd fordulj jobbra, és a tér felső végén ismét tarts jobbra, és kövesd az utat egészen az apátságig.
  • Az apátságot elérve térj jobbra, és kövesd a dombháton futó utat a Boldog Mór-kilátóig.
  • A kilátótól térj vissza ugyanezen az úton az apátságig – a turistabejáratot egy hangulatos gesztenyefasoron végiggurulva érheted el.
  • Az apátságtól a Tricollis látogatóközpont gyalogos hídja alatt átgurulva a meredek Hunyadi (majd Petőfi) utcán gurulj nyílegyenesen egészen a vasútállomásig.

A túra részletes leírása

A vasútállomásról kilépve nyílegyenesen érdemes elindulni a belváros irányába a városháza impozáns épületének oldalában. A városháza előtti csinos téren rögtön találunk egy érdekességet: a nemrég felállított Győr-kereszt, a tetején a vaskakassal a török időkre emlékezteti a látogatót. A város legrégebbi jelképe a kukorékoló vaskakas, amelynek legendája szerint 1594-ben, amikor a törökök elfoglalták Győrt, és a Duna-bástya tornyára felkerült a félhold és a vörösréz szélkakas, Szinán nagyvezír állítólag így kiáltott fel: „Amikor ez a rézkakas kukorékolni fog, és megtelik a kakas alatti félhold, majd akkor foglalják vissza a magyarok Győrt”. Nos, 1598 márciusában ez megtörtént: egy katona felmászott a Duna-bástyára, és elkukorékolta magát, a fejüket felkapó török harcosok pedig azt látták, hogy a felkelő nap kiegészítette a holdsarlót, erre hanyatt-homlok menekülőre fogták. A győzelem jelentőségét mutatja az egy hónappal később Alsó-Ausztriában, Rudolf császár nevében kiadott rendelet:  „Alsó- és Felső-Ausztria minden községének útjain, szorosain, határain a kidőlt, vagy az idők viszontagsága által megviselt kereszteket, szobrokat két hó leforgása alatt megújítsák, kereszttel lássák el és akár a kőre, akár vaspléhre könnyen olvasható, fekete betűkkel véssék vagy írják reá ez emléksorokat: Mondj Istennek dicséretet, hálát, hogy visszaadta nekünk Győr várát.”

Napóleon látogatása

A kis várostörténeti „bemelegítés” után keresztezzük a Szent István utat, és a belváros felé indulunk. A „folyók városa”, Győr-Moson-Sopron megye székhelye akár több napra elegendő látnivalót és programot kínál bringás turistáknak, így ha csak egy egynapos túrára érkezünk, éppen csak bele tudunk kóstolni a város hangulatába.

A belvárosban érdemes vetni egy pillantást az eklektikus képet mutató, különböző korokból származó homlokzatokra. A Széchenyi tér felé bármelyik kis utcán elindulhatunk, felfedezve akár a Győrre oly jellemző kis közöket is, de a Király utca egy igazi érdekességet ígér: itt szállt meg 1809-ben Napóleon (ahogy a házon lévő emléktábla szövege szól: „Ide szállt I. Napoleon 1809. aug. 31.”). A francia seregek májusban masíroztak be Bécsbe, Napóleon pedig ezt követően adta ki a magyarokhoz szóló kiáltványát, amelyben a Habsburg-háztól való elszakadásra, és nemzeti király választására szólított fel. A magyar nemesség ehelyett az ellenállást választotta, és június 14-én vereséget szenvedett a francia csapatoktól. Napóleon a korabeli feljegyzések szerint hatlovas hintón érkezett a városba, hogy személyesen mérje fel a város véderejét. Egy legenda is kötődik a nem mindennapi eseményhez: a szemközti ház falába fúródott ágyúgolyót e szerint személyesen Napóleon vágta az éjszaka túl hangosan mulatozó népek közé.

A közeli Széchenyi tér mindig is a város főtere volt, itt zajlott az igazi élet: népgyűlések, perek, kivégzések, piacok színtere volt a történelem során. A Vastuskós-ház, a Szent Ignác-templom, az 1686-ban, Buda felszabadulását követően felállított Mária-oszlop akár mind Győr jelképei lehetnének, ha a már említett Vaskakas nem vindikálná magának ezt a jogot. A tér körüli kis utcákon főleg tavasztól őszig nehéz ellenállni a csábításnak: számos kávézó, étterem, cukrászda kelleti magát a sétálóutcákra települt teraszokkal.

Ha a belvárosi utcákat magunk mögött hagyva, de azért nem túl messze eltávolodunk a barokk hangulatú városrésztől, számos egyéb érdekességet lehet felfedezni a környéken. A Bécsi kapu téren a teret uraló Karmelita templom (és a mögötte megbújó rendház) vonja magára a tekintetünket, majd a Rábán átívelő híd felé vesszük az irányt. Egyrészt mert a Radó-szigeten érdemes vetni egy pillantást a Hősök terére (a háttérben a folyóparton az ország legrégebbi – 1897-ben épült – csónakháza várja sorsa jobbra fordulását), illetve a másik irányban a Püspökvárra. A Káptalandomb északnyugati oldalán található fellegvár a győri püspökök mindenkori lakhelye, amely stratégiai pont nagyon valószínű, hogy már a rómaiaknak is megtetszett, mert a leletek alapján itt állhatott az Arrabona táborhoz tartozó castrum. A régi középkori vár helyén kialakult Káptalandomb a püspökség mellett a várispánságnak is helyet adott a középkorban, ma a Püspökvár mellett a legjelentősebb épület a győri bazilika. A székesegyház első változata a XI. században épült, azonban a történelem viharainak és a többszöri átépítésnek köszönhetően a legrégebbi részek ma gótikus stílusjegyeket mutatnak, de leginkább a korai barokk dominál. Talán nem is építészeti, hanem inkább szakrális szempontból igazán jelentős hely a bazilika, itt őrzik ugyanis Szent László hermáját, azaz az uralkodó fej-ereklyetartóját, amelyben a király koponyájának egy részét rejti.

A Rába partján nem messze innen, a Petőfi híd lábánál áll a győri zsinagóga. A hatalmas, historikus és szecessziós stílusban emelt épület szemmel láthatóan népes közönséget szolgált ki 1870-es átadásától a vészkorszakig. Győrből és környékéről 5700 embert deportáltak 1944-ben, és bár 1946-ban a templomot újraszentelték, a töredékére zsugorodott zsidó közösség sem a zsinagógát, sem a hozzá tartozó iskolát nem tudta fenntartani, így állami tulajdonba került az épület. Attól kezdve kulturális térként hasznosítják mind a mai napig.

Nyúlon innen, Nyúlon túl

Akárhol is fejezzük be a városnézést, a vasútállomásig vissza kell jutni mindenképp; innen gyakorlatilag nyílegyenes út vezet Pannonhalmára. A Baross hídon átkelve a vágányok felett egy kis keringés következik az autóbuszállomás körül (errefelé érdemes óvatosan közlekedni, főleg hétköznap csúcsidőben nagy a forgalom), mielőtt elérjük a városból dél felé vezető bringautat, amely elvezet a bringasztrádáig. Ahogy sokszor autóval sem egyszerű kijutni egy nagyobb városból, úgy ez a bringás útvonal is tartogat kisebb-nagyobb kihívásokat, de legalább végig adott a kerékpáros infrastruktúra. Ennek ellenére azért a körforgalmaknál, illetve egy-két betorkolló mellékutcánál is érdemes résen lenni. Győr határában azonban – miután keresztezzük a 82-es főutat – minden túlzás nélkül igazi bringasztráda fogad. A széles, tükörsima aszfaltút – melynek szinte minden pontjáról látni célunkat, a dombtetőn emelkedő apátságot – Écsig többnyire a vasúttal és a 82-es úttal párhuzamosan halad, és egy-két apróbb érdekesség miatt érdemes megállni pár percre helyenként.

Rögtön a megyeszékhely határában megpillantjuk az első bringás pihenőt, amely igazán komfortos (kerékpártámaszok, asztalok, padok, esőbeálló házikó várják a kerékpáros turistát), ráadásul a tőszomszédságában egy, a Napóleon elleni küzdelemre emlékeztető emlékmű is megtekinthető. Hasonló pihenőből van még jó néhány az út mellett – persze emlékmű nélkül. A következő építmény versenybe szállhat a legmenőbb bringás pihenő címért, ugyanis akár egy székelykapun keresztül is begurulhatunk, hogy elfogyasszunk egy müzlit vagy egy szendvicset. Innen már nincs messze Nyúl, ahol a jobbára a főút mellett vezető gyalog- és kerékpárútról érdemes letérni (de legalább a templomba betérni) a nyúli pincesor felé. Ahogy általában ez lenni szokott, a létesítmény itt is egy hegyen van, de ne riasszon el senkit a kezdeti 10 százalékos emelkedő: combos ugyan, de nem hosszú. A Sárkánylik-szurdikban vezet az út a pincék felé (érdekes, hogy errefelé is így nevezik a szurdokot, mint például Szekszárd környékén): a 650 méter hosszú, 40-60 méter széles, és akár 20-30 méter mély képződmény alsó és felső vége között 50 méternyi szintkülönbség van. De nézzünk a számok mögé – vajon hogyan alakult ki a szurdik? A török kiűzését követően a megnövekvő lakosság a szőlőterületek növelése érdekében az erdőket mind nagyobb területen kiirtotta, így akadálytalanul zúdulhatott alá a lösszel kevert víz egy-egy nagyobb esőt követően. Kezdetben ez a víztömeg egy másik utcán zúdult alá, majd egy vízválasztót átvágva a Sárkánylikba vezették a vizet, amely itt akadálytalanul pusztíthatott évtizedekig, kialakítva mai formáját a völgynek, mígnem 1936 és 1980 között összesen tíz kőgátat emeltek az áradat megzabolázására. A Sárkánylik löszfalában is láthatunk egyébként pincéket, még olyan is van, ahol helyi bort is lehet vásárolni.

Nyúl után Écsre érünk, amelynek egyik legismertebb nevezetessége a Rábaring – a pályát a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár 1984-ben kezdte építeni tesztpályának (ekkor még virágzott Győrben a teherautógyártás). Egy jól megépített tesztpályának köszönhetően ugyanis olyan terhelési próbáknak vethetik alá az újabb fejlesztésű gépeket és alkatrészeket, ahol kilométerenként akár száz vagy ezer „hétköznapi” kilométernyi nyúzást is elszenvedhet az adott jármű. A több részből álló területen van nagysebességű pálya döntött kanyarokkal, úgynevezett fárasztópálya és macskaköves szakasz is, de találkozhatunk kavicsos úttal, párhuzamos és tört bordázatú redőnyúttal, rövid- és hosszúhullámú pályával, vízzel elárasztható katlannal, kanyargós hegyi úttal. Már 1990-ben is rendeztek motorsport versenyt a két évvel korábban elkészült pályán, ami a falu főútjáról a „Rábaring” feliratú táblánál jobbra letérve érhető el. Écsen azonban újabb szelek is fújnak, így közvetlenül a bringaút mellett egy menő pumpapályát is találunk, amit szemmel láthatóan hamar birtokba vettek a helyi fiatalok. Érdemes kipróbálni, egyáltalán nem olyan veszélyes, mint amilyennek elsőre látszik annak, aki még nem tekert hasonló huplikon. Egészen kis sebességgel végig lehet gurulni rajta, de persze akkor az igazi, ha néhány kör után már nagyobb lendülettel lehet fel-le pumpálni az aszfaltcsíkon.

Écs utolsó házait magunk mögött hagyva, majd egy kis kanyargást követően és a Győr–Veszprém vasútvonalat keresztezve (egykor a Győr-Dombóvár HÉV vonala volt, Veszprémtől a Hajmáskér-Lepsény-Tamási útvonalon zötyögtek a szerelvények) a célegyenesbe fordulunk. És micsoda célegyenes ez! Már látszik a Pannonhalmi Bencés Főapátság tájat uraló tömbje a dombtetőn, miközben még szinte síkon tekerünk a fasorral kísért tökéletes aszfaltúton. Pannonhalma határába érve enyhe emelkedő kezdődik, ami egészen a falu központjáig tart. Itt nem fordulunk egyből az apátság felé, előbb érdemes benézni a Porta Pannonhalma fogadóközpontba. A Porta három funkciót tölt be: a helyi Tourinform irodából egy kiállítás érhető el, ami főleg a gyerekek kedvence lesz, ugyanis a török kori háborúkat mutatja be különféle interaktív eszközök segítségével. Az épületben helyet kapott egy étterem is, míg a parkoló másik oldalán egy bringabolt található, ahol a szerviz mellett lehetőség van például e-bike bérlésre is.

Kaptató, könyvtár, kilátó

A Portát elhagyva irány az apátság – bármelyik irányból is közelítünk, kicsit biztosan küzdelmes lesz a meredek emelkedő miatt. Érdemes a Váralján egy mélyúton felfelé vezető irányt választani, mivel egyrészt itt szinte mindig árnyék van, másrészt számos infótábla mesél a település és az apátság történetéről (így mindegyik okot adhat egy kis szusszanásra az emelkedőn meg-megállva). A mintegy 120 méternyi szint leküzdése megéri a fáradságot, hiszen ha nem rögtön az apátság kapuja felé indulunk, hanem a másik irányba a dombháton vezető úton, számos érdekesség mellett csodálatos panorámában lehet részünk. Előbb a Milleniumi emlékművet, majd a Boldogasszony-kápolnát, végül pedig az erdőben továbbgurulva a Boldog Mór-kilátót és a 2018-ban átadott lombkorona tanösvényt érjük el. A Milleniumi emlékművet 1896-ban hat másik társával együtt építették (csak az ópusztaszeri maradt meg ezen kívül, a zimonyi, brassói, munkácsi, nyitrai, dévényi épületek elpusztultak), a tetejét eredetileg a Szent Korona háromméteres átmérőjű mása díszítette, de ezt 1936-37-ben lebontották leromlott állaga miatt. Ami a lombkorona tanösvényt illeti, a név egy kicsit félrevezető: a lombokról vajmi keveset tudhatunk meg a halat formázó 80 méter hosszú építményen sétálva, a környékbeli településekről viszont annál több információval gazdagodhatunk végigolvasva az infótáblákat. Mindenesetre a kilátás mind a hal „fejétől”, mind pedig a kilátó tetejéről pazar: a 20 méter magas faépítmény legfelső szintjéről dél felé tekintve a Bakony, keleti irányban a Gerecse és a Vértes vonulatai látszanak, és persze a Kisalföld Sokorót körülvevő síkságának látványán is elmerenghetünk.

A Pannonhalmi Főapátság másféle merengésre ad alkalmat. A pénztárban a belépőjegyet megváltva már egy audioguide-dal nyakunkban léphetünk ki a 996-ban Géza fejedelem által cseh szerzetesek betelepítésével létrehozott egykori monostor, ma apátság teraszára.

A könyvtárba belépve lenyűgöző látvány fogadja a látogatót: a magas polcokon ámulatba ejtő rendben sorakozik többezernyi kötet. Már a XI. század végén 80 kötettel rendelkezett az apátság (ami ma egy otthoni is könyvtárban csekély mennyiségnek számít, az 900 évvel ezelőtt komoly gyűjtemény volt), ma mintegy 400 000 kötetet őriznek itt. A XIX. század elején épült könyvtárépületből a kora gótikus jegyeket őrző XIII. századi bazilikába sétálhatunk át. Az időutazás közben érdemes megállni a templom gazdagon díszített főkapuja előtt, illetve alaposabban megszemlélni azt az ajtót is, amin keresztül bejutunk a templomba: kígyók, gyíkok, békák is feltűnnek rajta mindenféle más állat társaságában. A bazilika kifejezetten letisztult hatást kelt, ami a 2012-ben befejeződött felújításnak köszönhető. A bazilika belső, háromhajós terének átalakítása komoly vitákat váltott ki akkortájt műemlékvédők és építészek között – a laikusok magabiztosságával állítható, hogy remek munkát végeztek a felújítás idején. Az altemplom szűk, de annál szebb gótikus oszlopfőkkel teli terének meglátogatása után a templomból a kerengőbe juthatunk, ahol gótikus üvegablakok rekesztik el a külvilág zajától az elmélkedni kívánókat.

Az apátságból az arborétum és a levendulamező felé gurulva tehetünk egy kis kitérőt – persze ebben az esetben vissza is kell mászni a dombra. Felfedezni ugyanis ezen az oldalon is lenne mit: az arborétum és a teázó (sőt, a borospince) mellett, már egy illatmúzeum is várja a látogatókat. Ahogy a felsorolásból is kitetszik, annak, aki szeretne megnézni mindent alaposan, bizony legalább fél napot rá kell szánnia Pannonhalmára. Aki viszont inkább több bringázásra vágyik, az visszatérhet Győrbe a bringaúton, esetleg egy kört kerekítve Pázmándfalu felől visszatérve a megyeszékhelyre, de Ravazd-Tényő-Ménfőcsanak felé is lehet kerülni egyet. A vasútállomásra az apátság elől egyenes út vezet át a településen.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Győr a Kisalföld legjelentősebb vasúti csomópontja, a Budapest-Hegyeshalom vonalból itt ágazik ki a Győr-Sopron, a Győr-Celldömölk és a Győr-Veszprém vasútvonal. Pannonhalma ez utóbbi vonalon fekszik, így könnyen visszatérhetsz vonattal is a túra kezdőpontjára.

Getting there

  • A túra a vasútállomástól indul.

Parking

  • Autóval az állomás előtti parkolóban lehet megállni.

Coordinates

DD
47.682570, 17.634885
DMS
47°40'57.3"N 17°38'05.6"E
UTM
33T 697746 5284383
w3w 
///belonged.promotes.frames
Show on Map
Arrival by train, car, foot or bike

Recommended maps for this region:

Show more

Equipment

  • Az útvonal végig aszfaltutakon halad, így bármilyen kerékpárral teljesíthető.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Difficulty
moderate
Distance
32.2 km
Duration
2:30 h
Ascent
397 m
Descent
383 m
Highest point
267 m
Lowest point
109 m
Public-transport-friendly Linear route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
  • 4 Waypoints
  • 4 Waypoints
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp