Pilis Bike Pap-réti túra (Telgárthy-rét, Visegrád P+B)

Itiner: 

• A Telgárthy-réttől Pap-rétig a kék kerékpáros jelzést kell követnünk.
• A Pap-réttől visszafelé ugyanazon az úton megyünk.

Leírás:

Telgárthy-rét - Pap-rét

• Terep: aszfalt

A tisztást elhagyva megkezdjük hosszú kaptatónkat az erdőn keresztül, hiszen a túra első kb. 7 kilométeren bő 300 méter szintemelkedést kell leküzdenünk. A sorompó után hűs levegő csaphat meg minket a Kaán Károly-forrás felől, de a folyamatos, nagyjából 5%-os emelkedőtől biztosan hamar bemelegszünk. Érdemes kiélvezni a végtelen nyugalmat és a festői tájat pedálozás közben, hiszen ritkán bringázhatunk ennyire ideális környezetben. A közforgalom elől lezárt utak, relatíve jó minőségű aszfalt, csodaszép erdő, átmozgató, de nem túl erős emelkedő: mit kívánhat még egy kerékpáros? A hegyoldalba több alkalommal beugró szerpentin enyhíti a kaptatót, és közben érdekes panorámát biztosít az előttünk álló útra. A harmadik visszafordító után kellemesen enyhül az emelkedő, kisebb szusszanásra adva lehetőséget.

A lankásabb szakasz után már csak egyetlen kilométer vár ránk, és elérjük a következő úticélunkat. Egy hosszabb egyenes végén feltűnő sorompó és tavacska azt jelzi, hogy a Pap-réten vagyunk, ahol érdemes egyet frissíteni, pihenni, és élvezni a hely varázsát.

Pap-rét - Telgárthy-rét

• Terep: aszfalt

Itt tarthatunk egy kis pihenőt, felfrissíthetjük magunkat, majd a csomópontot északi irányba hagyjuk el, ahonnan jöttünk. A túra könnyebbik fele vár ránk, hiszen egészen Visegrád határáig lejteni fog az aszfaltcsík. A hegyoldal vonalát követve a kellemesen kanyargó út még a legigényesebb kerekeseket is egész biztosan leveszi a lábáról. Egyedül arra kell odafigyelni, hogy a nehezen belátható kanyarokba ne túl nagy tempóval forduljunk bele, hiszen szemből nemcsak más bringások érkezhetnek, hanem akár erdészei járművek is. A lejtőzés második felében előbb megközelítjük a balra alattunk futó Apátkúti-völgyet, majd huzamosabb ideig azzal párhuzamosan haladunk. Nem sokkal a Telgárthy-rét előtt balra lent megpillanthatjuk a környék legismertebb víznyerő helyét, a Kaán Károly-forrást. A 20. század elején tevékenykedő híres erdőmérnökről elnevezett forrást már 1938-ban kiépítették. Mindig hűvös és friss vize csak saját felelősségre iható.

A forrás után néhány száz méterrel kinyílik előttünk a táj, és pár pillanat múlva vissza is érünk kiindulópontunkra, az  Apátkúti-völgy északi végébe. Túránk végén érdemes itt alaposabban is körülnézni, hiszen a környező hegyek és bércek által védett takaros kis erdei pihenőhelyet alakítottak ki. A terület nyugati szélében futó, kősziklákkal díszített Apátkúti-patak kanyargós vonulata teszi igazán vadregényessé a környéket. A rét mindkét végén találhatunk a vízéből táplált pisztrángos tavakat. Fontos megemlíteni a közeli Ördögmalom-vízesést és a hasonló nevű éttermet is, amelyek akár hosszabb időre is kikapcsolódási és pihenési lehetőséget nyújthatnak. Néhány száz méterrel a völgy kijárata után pedig már Visegrád utcáit találjuk, úgyhogy akár oda is betekerhetünk, ha kedvünk van hozzá.