Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Bicycle Rides Top

Kerékpártúra az eltűnt Hanság nyomában

Bicycle Rides · Fertő–Hanság Nemzeti Park · open
Responsible for this content
Együttműködő szervezetek Verified partner  Explorers Choice 
  • Jellegzetes hansági táj Tárnokréti határában
    / Jellegzetes hansági táj Tárnokréti határában
    Photo: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Lébényi-csatorna
    Photo: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Gyűrűző tábor a Fehér-tónál
    Photo: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Rábca töltése Lébény mellett
    Photo: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Hansági rét Tárnokréti mellett
    Photo: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Szent Jakab-templom gyönyörű főhajója
    Photo: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Szent Jakab-templom kapuja
    Photo: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Tájház Tárnokrétiben
    Photo: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
m 120 115 110 105 35 30 25 20 15 10 5 km
Lébényből, az ország egyik legfontosabb román kori templomától indulva a Hanság turisták által kevésbé ismert, északi részét járjuk be e könnyű körtúra során, miközben megismerjük az egykori vadvízország olyan, ma is élő hírmondóit, mint a tőzegláprétek vagy a rákosi vipera.
open
easy
39.9 km
3:00 h
53 m
53 m

A könnyű, biztonságos és kapaszkodóktól mentes körtúra során a hazánk legnagyobb lápvidékének számító Hanság ismeretlen, északi részét járjuk be. Az országosan ismert, csodaszép Szent Jakab-templom szomszédságában megcsodáljuk a virágos tölgyerdőt, majd az egykori Lébényi-Hany szélén még a rómaiak által épített út nyomvonalát követő országúton a legszebb észak-hansági láprétekre látunk rá. Ezen a tájon megérthetjük azt is, hogyan szállították ide egykoron a templom köveit vízi úton a fertőrákosi kőfejtőből, s megtudhatjuk azt is, hogy ebben a szép tájban rejtőzik a fokozottan védett rákosi vipera egyik utolsó magyarországi populációja. Tárnokrétit, Rábcakapit és Markotabödögét keresztezve az egyre több gólyafészek jelzi, hogy közeledünk a Hanság egyik utolsó megmaradt tavához, egyben a Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik szentélyéhez, a Fehér-tóhoz. Ezt követően Győrsövényház érintésével térünk vissza Lébénybe.

Author’s recommendation

  • Kerékpározz felelősen! Lébény-Mosonszentmiklós kiváló vonat összeköttetéssel rendelkezik Győrön át Budapest felé, ráadásul a vasútállomástól Lébénybe majdnem végig kerékpárúton haladhatunk. Amennyiben mégsem vonattal érkezünk, a túra kiindulópontja Lébény, azon belül pedig leginkább a Szent Jakab-templom.
  • Ha érdekel bennünket az ornitológia, érdemes kicsit készülni a túrára, valamint ennek megfelelően megválasztani a túra időpontját (inkább a madárhangtól zajos késő tavaszi napokon vagy az őszi madárvonuláskor induljunk neki)
Profile picture of Ferenc Szigeti
Author
Ferenc Szigeti
Updated: November 10, 2020
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
124 m
Lowest point
108 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A túra kerékpározni jól tudó gyerekekkel is bevállalható, hiszen az végig alsórendű országutakon halad.
  •  Azonban még alsórendű közutakon haladva is mindig tartsuk be a KRESZ előírásait, és közlekedjünk fokozott figyelemmel, különösen gyerekekkel! 
  • A bemutatott útvonal végig országúton halad, de a Fehér-tó csak (jó minőségű) kavicsos úton közelíthető meg. Kerékpárt ennek megfelelően válasszunk!

Tips, hints and links

  • A körtúrát tetszőleges irányban bejárhatjuk!
  • A túrát érdemes összeszervezni egy Fertő-tavi kirándulással vagy a Hanság déli részét bejáró kerékpártúrával.
  • A lébényi Szent Jakab-templom nyitvatartását érdemes előre ellenőrizni!
  • Tárnokréti tájházának elérhetőségéről a község honlapján érdeklődhetünk.

Start

Lébény-Mosonszentmiklós, vasútállomás (115 m)
Coordinates:
DD
47.755842, 17.424652
DMS
47°45'21.0"N 17°25'28.7"E
UTM
33T 681714 5292010
w3w 
///remotely.mercury.genetically

Destination

Lébény-Mosonszentmiklós, vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Lébény-Mosonszentmiklós vasútállomását elhagyva a Mecsér-Lébény közötti közúton balra fordulunk, s nemsokára rá is térünk a főút mellett vezető zárt kerékpárútra, amely egészen a közeli Lébényig vezet.
  • Lébény központjában jobbra fordulunk, Tárnokréti felé.
  • A Damjanich utcán balra térünk, hogy meglátogassuk az egyedülálló Szent Jakab-templomot.
  • Visszatérve a főútra Tárnokréti felé folytatjuk utunkat.
  • A falu határában a Töllősi-erdő, majd Bormászpuszta épületei mellett haladunk el.
  • Gyönyörű láprétek mellett haladva, végül a Rábcán átkelve érjük el Tárnokrétit.
  • A következő településen, Rábcakapiban balra fordulunk, s Cakóháza és Markotabödöge érintésével Fehértóra tekerünk a közúton.
  • Fehértó központjában a templomnál balra térünk a Tó utcára, amely – a falu szélétől kezdve kavicsos úton - elvezet bennünket a Fehér-tóhoz.
  • Visszatérve a faluba folytatjuk utunkat, s Győrsövényház érintésével jutunk vissza Lébénybe, ahonnan az ismert úton tekerünk vissza a vasútállomásra.

A túra részletes leírása:

A Fertő-tájtól keletre elhelyezkedő Hanság medencéje egykor összefüggő vízrendszert alkotott a Fertővel, Európa legnyugatibb sztyepp­tavával (a 18. századi térképek egybefüggő vízterületként mutatják a mély fekvésű Hanságot, úgy, mintha a Fertő-tóhoz délkeleti irányban hozzáillesztenénk egy azonos nagyságú tavat). Az ország egykoron legnagyobb egybefüggő lápvidékébe érkező folyók (Ikva, Répce) belevesztek a lápba, de a keleti oldalon már rendezetten hagyták el a területet. A besenyő, más források szerint finnugor eredetű hany szó egy mocsaras, nádas, vizenyős, egyes helyeken legeltetésre is alkalmas vidéket írt le, amelynek korabeli szerepe abban is állt, hogy természetes védvonalat képzett a gyepűrendszerben.

A hanyi vízi világ helyén ma jórészt szántóföld és csatornákkal sűrűn szabdalt – korábban sokkal kevésbé jellemző - erdő található, a mocsárrétek, a régi láptavak és láperdők erősen megfogyatkoztak, s ma már védettek. A Hanság által megszenvedett rendkívüli tájátalakítás hátterében az áll, hogy a csapadékos időszakban a Hanság vize gyakran okozott áradásokat a környező falvakban és földeken (egyes időszakokban a Hanság vízfelülete nagyobb volt a Balatonénál). Így a mocsárvilág megrendszabályozására már egészen korán, az ókorban történtek kísérletek, de végül csak Mária Terézia korában épültek meg az első vízelvezető csatornák. Többek között a Hanságból kilépő Rábca folyó teljesen új medret kapott, sőt, egykori torkolatát is áthelyezték Győr védelme miatt. A terület vízrajzi rendezése egészen odáig ért már ekkoriban is, hogy a Mosoni-Duna gátja is részben azért épült meg, hogy az ottani árvizek ne tudják táplálni a Hanságot.

Az igazi nagy csapás azonban mégis a szocializmus évtizedeiben történt, amikor is a Hanság lecsapolása a természetet igába hajtó szocialista eszme zászlóshajójává vált. Ráadásul az ide szervezett KISZ építőtáborok keretében a szocialista ifjúság „szerezte vissza” a természettől a termőföldeket, amelynek hatalmas propagandaértéke volt. Az első építőtábor 1958-ban volt, s a munkálatok befejezéséig, a '70-es évek elejéig mintegy 20 000 fiatal vett részt a Hanság szabályozásának nagyszabású munkálataiban, amelynek során mintegy 1500 kilométer (!) hosszúságú lecsapoló árokrendszert építettek ki. A térképet böngészve rögtön szembetűnik az egymásra merőleges csatornák hálózata.

Ma, a sokat szenvedett táj elsődleges természeti értékeit az európai szinten veszélyeztetett tőzeges területek, az egykori lápvilág viszonylag érintetlenül maradt tavai (pl. Fehér-tó), az egykori égeresek maradványai, a tölgy-kőris-szil ligeterdők még meglévő foltjai (pl. Lébénynél) és a - helyenként füzesekkel tarkított - hansági rétek alkotják. A Hanság medencéjét az ún. bősárkányi torok (földnyelv) egy keleti és egy nyugati medencére osztja, ezeket ma Dél- (Kapuvári-Hany) és Észak-Hanságnak (Lébényi-Hany) nevezzük.

Lébény 

A vasútállomásról Lébénybe tekerve első megállónk természetesen a 13. században épült Szent Jakab-templom, hazánk egyik legjelentősebb középkori építészeti emléke. Különlegessége rögtön szembetűnik, mihelyst meglátjuk a monumentális építményt. A templom ugyanis a román stílus iskolában megismert egyértelmű jegyeit hordozza magán: a nagy, masszív, erődítményszerű falakat kisméretű ablakok törik meg, s a templom robosztusságával szöges ellentétben áll a gyönyörű bélletes kapubejárat. A régi plébánia épületében fogadóközpont üzemel, itt a jegyvásárlás mellett képet kaphatunk a templom névadó szentjének személyéhez köthető, Európa szerte ismert zarándokút (Camino de Santiago) létrejöttéről is. Az Európán átvezető, s a galíciai Santiago de Compostelába tartó zarándoklat magyar földön húzódó útvonalát maga I. Szent István király jelölte ki, s itt halad el a templom mellett, mint ahogy azt az információs tábla is mutatja. Mindemellett a Hanság kapujában álló templom a Hanság lecsapolásának egyfajta szimbóluma is, hiszen a templom köveit annak idején vízi úton szállították ide a fertőrákosi kőfejtőből. Induljunk el, és térképezzük fel ezt a mára nehezen elképzelhető vízi utat, s fedezzük fel az eltűnt Hanság részben újjáéledő természeti értékeit!

A Lébényi-Hany határában

A település határában kezdődő Lébényi-Hanság a maga háromszáz hektárnyi területével a Fertő–Hanság Nemzeti Park szerves része. Kerékpárral hivatalosan csak a Tárnokrétibe tartó közútról csodálható e táj, igaz, az alacsony forgalmú útról legalább nyugodtan tehetjük ezt. Ne feledjük, a Lébény közelében található Fehér-tó, a gyönyörű, virágos tölgyerdő, a nagy kiterjedésű, kiszáradó láprétek és a maradvány erdőkben csordogáló csatornavizek Magyarország természeti látnivalóinak ékességei közé tartoznak!

Rögtön a település határában található a mintegy 100 ha területű, csaknem természetes állapotú tölgyes, amely tavaszi virágbőségéről (pl. hóvirág) ismert. Az erdőben két, Európai szinten is erősen veszélyeztetett növénytársulással találkozhatunk, az alföldi gyertyános-tölgyessel és a szigetközi tölgy-kőris-szil ligeterdővel. Sajnos az erdő pár éve az egész országban jelen lévő, a kőris állományait tizedelő gombás fertőzés kapcsán került be a hírekbe.

A Lébényből Tárnokréti felé haladó közúton keresztezzük a Lébényi-csatornát, majd Bormászpuszta épületei mellett haladunk el. A „látványosan” hullámzó közút egyes források szerint a Lébényi-Hany 'eszterónak' nevezett, egykori folyóparti töltése. A régi római útra alapozott és még az Árpád-korban megerősített töltéseken kanyargó út mentén aztán gyorsan feltűnnek a jellegzetes, rekettyefüzessel tarkított hansági láprétek. Bár a Hansági-főcsatorna megépítésével (az utolsó szakasza 1910-ben lett kész) a Lébényi-Hanyt is lecsapolták, s a csatornákkal tűzdelt hansági erdőkbe ezen a túrán nem térünk be, az egykori ősi táj maradványa bontakozik ki a szemünk előtt Tárnokréti felé, vizenyős rétekkel, hagyásfás legelőkkel, kisebb-nagyobb vízfelületekkel, nádasokkal.

Ezen a különleges élőhelyen él hazánk egyetlen bennszülött gerinces alfaja, a rákosi vipera is, mint ahogy azt a templom mellett található információs tábla is jelzi. Ne aggódjunk, a viperával biztos nem fogunk találkozni, annak ellenére sem, hogy a természetvédelmi megőrző munka során éppen itt, Lébény határában, a Pintér-Hany, az Úrhany és a Fűzfa-szigetek területén hozták létre a “vipera-rezervátumot”. Az érintett településeken sok helyütt találkozhatunk az emberre kevéssé veszélyes hüllőt bemutató információs táblákkal. Ezekről megtudhatjuk, hogy a Hanságban korábban a rákosi vipera még igen nagy számban fordult elő, éppen a korai lecsapolások révén létrejött élőhelyek segítették elő a kígyó tömeges jelenlétét a területen. A szocializmus évtizedeiben zajló nagyarányú lecsapolások során gondos munkát végzett az ember: a közvetlenül is tömegével pusztított kígyó élőhelyei eltűntek, így a faj eltűnt a Hanságból. 1978-ban aztán találtak egy kisebb állományt, ez képezte a fajmegőrzési munkálatok alapját, de a populáció mérete, elszigeteltsége és az itt élő kígyók alacsony egyedszáma folytán a mai napig talán ez a legveszélyeztetettebb, még fennmaradt hazai populáció.

Nemsokára keresztezzük az Öreg-Rábcát, amelynek szeszélyes kanyarulatai a térképet böngészve jól láthatók: egykoron talán a templom köveit is itt szállították. A hihetetlenül megbolygatott táj azonban még így is jelentős természetvédelmi értékeket rejt. A nagy kiterjedésű nyúlfarkfüves, kékperjés és kiszáradó láprétek a vizes élőhelyek között nagy jelentőségűek, s a nemzeti park honlapja szerint is az összefüggő tőzegláprét legkönnyebben a Lébény–Tárnokréti között lévő közútról mutatható be. Amellett, hogy számos ritka madárfaj költ itt, a különböző parti madarak vonulása során kitűnő táplálkozó- és gyülekezőhelyek ezek az év nagy részében víz alatt álló vagy nedves rétek. Ezek mellett a gyönyörű rétek mentén érjük el a megrendszabályozott Rábca nyílegyenes medrét, amely ma már a Hanságtól leválasztva viszi vizét a Duna felé. Tárnokréti kedves kistelepülésén érdemes megpihenni, innen úgyis egy nagyobb tekerés vár ránk. Kiváló alkalmat nyújt ehhez a faluban található tájház, de a kulcsot ne feledjük előzetesen elkérni!

Fehértóról a Fehér-tóhoz

A következő településen, Rábcakapiban balra fordulunk, s Cakóháza és Markotabödöge érintésével Fehértóra tekerünk a közúton. Az út mentén ugyan itt már csak szántóföldek sorakoznak, de azért legyünk résen, a védett területekről ugyanis gyakran ide járnak táplálkozni a gázlómadarak. A kevés megmaradt hansági tó egyikének, a Fehér-tónak közelségét jelzi számunka az is, hogy az egy falura jutó gólyafészkek száma jelentősen és látványosan megnövekszik ezeken a településeken.

Ha nem fizetünk be egy nemzeti parkos szakvezetésre, csak a madárvártából tudjuk lesni a távoli Fehér-tó fölötti madarakat. De ne csüggedjünk, már csak ezért, na és persze a gyönyörű tájért is megéri lekanyarodni Fehértó központjában Hansági Ornitológiai és Természetvédelmi Kutatótáborhoz, amely a Fertő-Hansági Nemzeti Park egyik szentélye, a lecsapolásokat követően is megmaradt Fehér-tó mellett található (kb. 1 km a falu szélétől).

A hansági Fehér-tó az ország kiemelkedően fontos madárvédelmi, vonulási és fészkelési területe, védett növény- és állatvilága folytán a Fertő-Hansági Nemzeti Park egyik fokozottan védett területe. A madárvártára felkapaszkodva elénk tárulnak a hansági táj jellegzetességei, a kiszáradó láprétek, mocsárrétek, kiterjedt nádasok, bokorfüzesek és füzesek, valamint a távolban a nyílt víztükör. A táborban egyébként jelentős természetvédelmi és oktatási munka zajlik az év nagy részében.

Visszatérve a faluba folytatjuk utunkat a közúton, érintjük Győrsövényházat, majd ismét átkelünk a szabályozottságában is szép Rábcán, s hangulatos kaszálórétek között érünk vissza Lébénybe, ahonnan a már ismert úton térhetünk vissza a vasútállomásra.

 

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A túra kiinduló pontja Lébény-Mosonszentmiklós vasútállomása (Győr–Hegyeshalom vonal).

Getting there

  • A túra a vasútállomásról indul.

Parking

  • A vasútállomás környékén, illetve Lébényben a KRESZ szabályai szerint tudunk parkolni.

Coordinates

DD
47.755842, 17.424652
DMS
47°45'21.0"N 17°25'28.7"E
UTM
33T 681714 5292010
w3w 
///remotely.mercury.genetically
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Szigetköz-Hanság-Fertő turistatérkép (Szarvas térképek)

Recommended maps for this region:

show more

Equipment

  • Elindulás előtt ellenőrizzük, hogy kerékpárunk felszereltsége megfelel-e a KRESZ mindenkori szabályainak, és ne hagyjuk otthon a lakatot sem, hogy a látnivalókat közelebbről is megnézhessük!  
  • Minden kerékpáros túrán legyen nálunk a következő, minimálisan szükséges technikai eszközkészlet: pótbelső vagy defekt szett, pumpa, gumileszedő és néhány alapvető szerszám.
  • A sisak viselete a KRESZ szerint nem kötelező, de erősen ajánlott! 
  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, pótruha.
  • Az út során a falvak kivételével nincs lehetőség élelemhez és vízhez jutni, érdemes mindig megfelelő mennyiségű frissítővel elindulni, különösen nagy nyári melegben.
  • A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép
  • Nyári időszakban mindenképpen legyen nálunk szúnyogriasztó is, továbbá a csípések hűsítésére is készüljünk fel!
  • A madarak megfigyelésére legyen nálunk távcső, különösen tavasszal és az őszi madárvonulás időszakában, amikor sok madarat láthatunk akár az utak mentén is.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
39.9 km
Duration
3:00 h
Ascent
53 m
Descent
53 m
Public transport friendly Loop Family friendly Cultural/historical value Botanical highlights Faunistic highlights

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
Features
Maps and trails
: h
 km
 m
 m
 m
 m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp