Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Bicycle Rides recommended route

Kalandozás a Szigetközben

· 1 review · Bicycle Rides · Szigetközi Tájvédelmi Körzet
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A gyönyörűen felújított mosonmagyaróvári vár
    A gyönyörűen felújított mosonmagyaróvári vár
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
m 125 120 115 110 105 60 50 40 30 20 10 km
A Szigetköz nem más, mint hazánk legnagyobb szigete, amely a Mosoni-Duna vagy a Duna ágrendszere mellett két keréken is felfedezhető – és egészen más arcát mutatja, mint a víz felől.
easy
Distance 60.5 km
3:05 h
382 m
379 m
125 m
107 m
A természeti és épített értékekben gazdag vidéken szinte egy pillanatra sem lehet unatkozni: Mosonmagyaróváron a felújított vár és a közeli hangulatos sétálóutca vagy a Mosoni strand marasztalná rögtön az első kilométereken a gyanútlan túrázót, a Szigetközbe lépve pedig rögtön egy csodatévő forrásnál érdemes megállni. A szigetközi települések kis gyöngyszemei a Dunáról lefűződött morotvák, de akad itt várkastély, több kilométer hosszú gesztenyefasor, termálfürdő- és strand, továbbá egy krumplibogár-szobor is. A túra végállomásán, Győrben pedig akár több napot is el lehet tölteni az épített és szakrális emlékek meglátogatásával, a helyi legendák felfedezésével vagy akár egy állatkert-látogatással.

Author’s recommendation

  • Ha meg szeretnéd nyújtani a túra hosszát, Rajkáról (de akár Pozsonyból) is el lehet indulni, vagy folytatni lehet az utat például Pannonhalma felé.
  • Ha van lehetőséged egy szigetközi vízitúrára, semmiképp ne hagyd ki!
  • Menet közben Lipóton vagy Héderváron érdemes megállni egy ebédre.
Profile picture of Tamás Abelovszky
Author
Tamás Abelovszky
Update: August 17, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
125 m
Lowest point
107 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Track types

Asphalt 41.28%Dirt road 4.59%Nature trail 17.24%Path 0.67%Road 36.19%
Asphalt
25 km
Dirt road
2.8 km
Nature trail
10.4 km
Path
0.4 km
Road
21.9 km
Show elevation profile

Start

Mosonmagyaróvár, vasútállomás (118 m)
Coordinates:
DD
47.850668, 17.266751
DMS
47°51'02.4"N 17°16'00.3"E
UTM
33T 669572 5302190
w3w 
///solid.ramming.phones
Show on Map

Destination

Győr, vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Mosonmagyaróvár belvárosát a forgalmas 1-es és 86-os utakat elkerülve, az 56-os emlékművet is érintve a Soproni út-Töltés utca-Bauer Rudolf utca-Liszt Ferenc utca-Fertősor-Alkotmány utca-Gyári út-Szent Imre utca-Fő utca útvonalon éred el.
  • A városházával szemben, a Deák Ferenc téren fordulj jobbra; a várba a Mosoni-Dunán átkelve a várkapun juthatsz be. A várat ugyanebben az irányban hagyd el, majd kövesd Soós János utca-Szent László tér-Jókai Mór utca útvonalat a belvároson keresztül.
  • A városból – a Mosoni strand érintésével – a Károly út-Tallós Prohászka utca-Fazekas Mihály utca-Felsőötház utca-Aranyossziget utca-Rév utca útvonalon juthatsz ki.
  • A Mosoni-Dunát keresztezve az út melletti kerékpárúton folytasd a túrát Máriakálnok felé.
  • Máriakálnokon a főutat követve haladj keresztül; a Sarlós Boldogasszony kápolnához a buszfordulónál induló sétányra kell jobbra letérned.
  • Máriakálnokot elhagyva folytasd a túrát, majd a szigetközi bringautat elérve fordulj balra.
  • Halászi határában térj jobbra, Püski/Lipót irányába, innen Lipótig nem kell semerre letérni. Lipótra érve érdemes a főúton továbbgurulni körölbelül kétszáz métert, majd (a Polgárőrség feliratot viselő háznál) balra térni a Morotva-tóhoz.
  • Lipótot a termálfürdőnél kezdődő, Darnózseli felé vezető gesztenyefasoron hagyd el.
  • Darnózseliben a szigetközi kerékpárutat elérve fordulj balra – innen Győrig a kerékpárutat kövesd.
  • Győrben az egyetem előtti körforgalmat a második kijáraton hagyd el (Hédervári út), a következő körforgalomnál haladj tovább egyenesen, majd a Jedlik Ányos hídról legurulva (a körforgalmat megkerülve) fordulj balra, a Töltésszerre.
  • A következő körforgalomban (Rát Mátyás tér) haladj egyenesen a zsinagóga felé, majd az épületet elhagyva a körforgalomban hajts fel a Petőfi-hídra. A hídról legurulva fordulj balra (a körforgalmat megkerülve), majd haladj egyenesen a Zechmeister utcán a Bécsi kapu térig – itt térj jobbra.
  • A belvároson áthajtva például a Szabadsajtó utca-Széchenyi tér-Kazinczy utca-Baross Gábor út útvonalon érheted el a Városház teret; a városháza mögött található a vasútállomás.

A túra részletes leírása

A szigetközi túra megkezdése előtt magáról a Szigetközről érdemes pár szót ejteni. Hazánk legnagyobb szigetéről van szó, amelynek területe 375 négyzetkilométer. A tájat elsősorban az Ős-Duna alakította, miután a Pannon-tenger visszahúzódott a Kárpát-medence területéről: a folyó a síkságra érve szétterítette hordalékát. A kialakuló hordalékkúpot később teljesen behálózta a Duna mederrendszere, és – bár az ember tevékenysége jelentős tájalakító tényező volt ezen a vidéken is – a vízi világ egy része napjainkig fennmaradt. A kiemelkedő jelentőségű vizes élőhelyre ma is jellemzőek a láperdők, ligeterdők és a korábban oly jellemző mocsárrétek is, bár kevesebb helyen. A gazdag flóra mellett a fauna is igen sokszínű, a különféle halaktól kezdve (még sebes pisztránggal is lehet találkozni errefelé) a kétéltűeken át a több mint 200 madárfajig.

Várkastélyból egyetem

A Szigetközt Mosonmagyaróvár felől fogjuk felfedezni, de előtte érdemes körülnézni kicsit a városban. A vasútállomásról a forgalmas utakat elkerülve, egy kis kerülővel indulunk a belváros felé. A kerülőnek két további oka is van: egyrészt elhaladunk menet közben az egykori lőporgyár hatalmas, de mára romlásnak indult épületei mellett (1914 és 1918 között a Monarchia egyik legnagyobb hadiipari beruházása volt), illetve elkanyarodunk az 56-os mosonmagyaróvári sortűz áldozatainak emlékművéhez is. Az előbbinél maradva meg kell említeni, hogy a városnak komoly ipari múltja (és jelene) van. Az ipart kezdetben, a 18-19. század folyamán elsősorban a malomipar és a kapcsolódó kisipari tevékenységek jellemezték, majd a 20. század első évében telepedett meg a város szélén a Hirtenbergi Töltény Gyutacs- és Fémárugyár, a későbbi MOFÉM elődje. A lőszereken kívül kezdetben különböző inggombok, nyakkendőtűk, illatszerbefúvók, csatok, öngyújtók készültek, majd sárgarézmozsarak, borotvapengék, bányászatban használt robbanógyutacsok, és még hosszan lehetne folytatni a sort; ma a MOFÉM gyárában különböző épület- és egészségügyi szerelvények készülnek. 1934-ben kezdte meg a termelést a timföldgyár (2003-ig működött), és ebbe a sorba illeszkedik a Kühne mezőgazdasági gépgyár is, amely 1856-os alapítása óta működik a városban. Az 1941-es gyári katalógusnak csak elég néhány tételét felsorolni, hogy látható legyen a széles gyártmánypaletta: ekék, boronák, réthasogató, műtrágyaszórógépek, fűkaszálógép, aratógépek, szénagereblyék, tengeriszártépőgépek, répavágók, kukoricamorzsolók, darálógépek, kalapácsmalom, füllesztők, répa- és burgonyapermetezőgép, stb. szerepeltek a szortimentben.

A gyászos emlékű laktanya is a gyárnegyedhez esik közel. 1956. október 26-án több száz emberből álló tömeg gyűlt össze Mosonmagyaróvár utcáin, akik egyrészt több épületről leverték a vörös csillagot, másrészt a Gyári úton a Timföldgyár és a Kötöttárugyár felé vonultak, hogy bevonják a tüntetésbe az ott dolgozó munkásokat is. Szerencsétlenségükre útba esett a határőrlaktanya is, ahol Dudás István százados – értesülve a fenti eseményekről – elrendelte a laktanya védelmét, ami leginkább géppuskafészkek felállítását jelentette. Amikor az 1000-2000 fősre duzzadt, a Himnuszt és a Szózatot éneklő, fegyvertelen tömeg elérte a laktanyát, eldördültek a fegyverek. A sortűz és a tömegbe hajigált kézigránátok máig nem tisztázott számú áldozatot követeltek, a becslések 59 és 107 halott között szóródnak. A feldühödött tömeg október 26-27-én négy határőrtisztet meglincselt, annak ellenére, hogy a Győri Nemzeti Tanács küldöttsége igyekezett őket megmenteni. A borzalmas eseményre Rieger Tibor szobrász alkotása, a Golgota nevet viselő szobor és 50 kopjafa emlékeztet.

A Fő utat elérve képet kaphatunk az egykori vármegyeszékhelyről: Moson vármegyét Szent István király szervezte meg Mosonvár központtal, de a város mai területén már a római korban volt egy település és katonatábor Ad Flexum néven (az Óvár helynévnek is ehhez az ókori városhoz lehet köze; a Magyaróvár elnevezés pedig a nem túl távoli Németóvártól – Bad Deutsch-Altenburg – való megkülönböztetést szolgálta később). A mosoni ispáni vár sáncvárként kezdte pályafutását, majd kőfallal is megerősítették. A ma látható vár közvetlen elődjét az 1250-es években kezdte építeni a Győr nemzetségbeli Konrád, ez egy erődítés nélküli hatszögletű lakótorony volt, amely 1290-ben elpusztult. A mai várkastély építése 1364-ben kezdődött, többször gazdát cserélt, majd 1529-ben felégették a törökök. Az ezt követő másfél évtizedben újjáépítették és megerősítették falait, melléképületet emeltek mellé („várkapitányi épület”), hogy aztán 1683-ban a Bécs ostromából visszavonuló törökök ismét felgyújtsák. Ismét újjáépítették, de hadászati jelentőségét a Rákóczi-szabadságharc után elveszítette, így a polgári célú felhasználás került előtérbe: a császári udvarhoz tartozott a várkastély, majd 1766-ban Mária Terézia a magyaróvári uradalmat és annak székhelyét lányának, Mária Krisztinának adományozta. 1818-ra az épület elnyerte mai formáját (megépült második emelete), Mária Krisztina főhercegnő férje, Albert Kázmér szász-tescheni herceg pedig itt alapította meg a Magyaróvári Gazdasági Magántanintézetet. A mosonmagyaróvári várban jelenleg is a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara működik, így a mai napig felsőoktatási célokat szolgálnak az ódon falak – de természetesen egy vártörténeti kiállítás is megtekinthető a szépen felújított épületben. A felújítás során előkerült egy 15. század közepén faragott és festett kőcímer is, amely a várudvaron elrejtve egy üvegfal mögött megtekinthető.

A vár közvetlen közelében találjuk a Lucsonyi kápolnát, amelyet az 1713-as pestisjárványt követően emeltek, hálából és engesztelésül a túlélők. A belváros hangulatos utcáin gurulunk tovább – a Szent Gotthárd templomnál érdemes megállni és betérni. A barokk külső természetesen barokk belsőt is takar (abból is a visszafogottabb, tetszetősebb változatot), amihez nagyban hozzájárult a már emlegetett Mária Krisztina és Albert Kázmér adománya is. Az altemplomban kialakított kriptában helyezték el Habsburg Frigyes főherceg és felesége, Croy Izabella koporsóját. A templom körüli téren említést érdemel az úgynevezett „lábas ház”, ami régen mészárszékként működött.

A belvárost a Szent Jakab zarándokút nyomvonalán hagyjuk el, ami nem más, mint a Camino de Santiago zarándokút magyarországi szakasza. Kétszer is áthajtunk a Mosoni-Duna felett a városban, majd hamarosan megérkezünk a partjára, ahol a Mosoni strand nyáron igen kellemes helynek ígérkezik egy fürdőzésre rögtön a túra kezdetén. Gyerekekkel minden bizonnyal legalább ilyen jó célpont a városban a Futura Élményközpont is, ami Magyarország legnagyobb tudományos játszóházaként hirdeti magát.

Vizek világa: csodatévő forrás, termálfürdő, Morotva-tó

A Mosoni-Dunát már harmadszor keresztezve hagyjuk magunk mögött Mosonmagyaróvárt, hogy végre nekilendüljünk az előttünk álló körülbelül 60 kilométernek. A szomszédos Máriakálnokra jó minőségű bringaút vezet az útnak hol az egyik, hol a másik oldalán. Máriakálnok ismert búcsújáró hely, amelyhez kötődően több csodát is feljegyeztek a krónikák. A 16. század közepére tehető a búcsújárások kezdete, amelyek a Kálnok melletti forráshoz kötődtek, melynek vizét gyógyító erejűnek tartották, mert több csodálatos gyógyulás, s ennek hatására megtérés is történt ott. Egy halász, aki a Dunából emelt ki egy Mária-szobrot, a forrás közelében egy kis kápolnát, magának pedig egy remetelakot épített. A szomszédos földesúr, 1663-ban a Szűz Mária iránti tiszteletből egy nagyobb és maradandóbb kápolnát építtetett a Sarlós Boldogasszony tiszteletére, amely azonban 210 évvel később leégett – de a Mária-szobor sértetlen maradt. Az újjáépített kápolna 1874 óra várja a híveket egy kellemes kis liget közepén, érdemes betérni.

Máriakálnokot magunk mögött hagyva észak felé haladunk tovább a szántóföldek között, majd a szigetközt átszelő főutat elérve balra térünk, a kerékpárúton továbbhaladva a Halászi határában található püski elágazásig, ahol jobbra fordulunk. Püskin áthaladva (a faluház mellett egy kellemes pihenőhelyen lehet ejtőzni és vizet tölteni a kulacsba) Dunaremete felé folytatjuk utunkat – nyáron a hőségben az aszfalton tekerni embert próbáló élmény is lehet akár, mert sok árnyékkal nem találkozunk ezen a tájon. A helyi monda szerint két errefelé élő remete által alapított faluhoz közeledve elhaladunk egy csinos kis útmenti kápolna mellett, majd elgurulunk a falu mellett. Érdemes megfigyelni, hogy szinte minden ház hátsó kertjében van egy kisebb tavacska. Lipóthoz közeledve feltűnik bal oldalon egy üdülősor, sejthető, hogy víz van a közelben – és valóban meg-megcsillan a víztükör a házak közötti kis közök végén. A falut északról határoló Morotva-tó néven emlegetett Holt-Duna körbejárható egy (digitális) tanösvényen, amely felfűzi útvonalára a nádastól a réteken és a puhafás ligeterdőkön át a folyóinkat egykor mindenhol szegélyező keményfás ligeterdőkig az összes szóba jöhető élőhelyet. Aki nem szeretné megkerülni a holtágat, az egy kis kilátóból is élvezheti a sűrű nádasokkal tarkított vízfelület látványát. Lipót mindemellett leginkább termál- és élményfürdőjéről, továbbá a Lipóti Pékségről híres – utóbbinak még látogatóközpontja is van, melyben egy üveggalériáról végigkövethető a kenyér útja a liszteszsáktól a csomagolásig.

Lipótot a termálfürdő parkolójától induló gesztenyefasoron hagyjuk el Darnózseli irányába. A fák koronája alagútként borul a keskeny aszfaltcsík fölé majdnem három kilométer hosszan, egészen egyedülálló élményt, és a nyári melegben igazi felüdülést nyújtva (sehol a túra során ilyen hosszan nem haladunk árnyékban). Darnózseliben a főutat elérve rákanyarodunk a Szigetközt a rajkai országhatártól Győrig keresztülszelő kerékpárútra, amely egyben az EuroVelo6-os (Duna-menti) túraútvonalnak is része. A legérdekesebb látnivalót nem is a faluban, hanem azt elhagyva, közvetlenül a kerékpárút mellett, cserjékkel körülölelve találjuk. Nem másról, mint a francia „kőkípről” van szó, amelyet szerencsére tábla jelez, különben könnyű lenne mellette elsuhanni. A „kőkíp” valójában egy emlékoszlop, amelyet Georg Rivolit felesége állított a monda szerint a Darnózseli (akkor még Darnó és Zseli) határában 1809-ben halálos lövést kapó férje számára, aki a Habsburg hadak ellen vonuló napóleoni seregek lengyel származású tisztje volt.

Lovagok és aranyásók világa

A történelem a szomszédos Héderváron is jól látható nyomokat hagyott maga után. Rögtön a település határában a kerékpárút közepén (!) találjuk a Szent Peregrinus kápolnát. Ezúttal azonban nem lehet haragudni a bringaút tervezőire, mert szépen kikerüli kétoldalról a kis szakrális építményt, amelyet a legenda szerint egy bizonyos Viczay grófnő emeltetett, akit a napóleoni háború idején elhurcoltak a francia katonák. Lába a megpróbáltatások hatására kisebesedett, azonban Peregrinus közbenjárására kiszabadult, és meggyógyult. (Peregrinusnak – olaszul San Pellegrino – is voltak gondjai a lábával, de a monda szerint mielőtt amputálni kellett volna, Jézushoz imádkozott, és csodálatos módon felépült.) Ahogy Hédervárra érünk, az út bal oldalán a Khuen-Héderváry-kastély vonja magára a túrázó figyelmét.

A kastély „elődjét” a 12. században emelte a II. Géza szolgálatában álló Héder (Hedrych) lovag: a fából épített erődítmény a mai Zsidó-dombon állhatott, majd a tatárjárás idején elpusztult. Később egy lakótorony állhatott itt, a mai várkastély reneszánsz eredetijét pedig a 16. században építtette Héderváry János. Barokk formáját a 18. század második felében kapta, ekkor már nagyon hasonlíthatott a mai várkastélyra, amelynek a legenda szerint azért van három tornya, mert Győr, Pozsony és Moson vármegye határán feküdt (valójában Moson sosem ért el idáig). Sajnos a kastély jelenleg (2021) nem látogatható, pedig az ablakokon belesve látszik a gazdagon díszített belső – a II. világháború után iskolaként, óvodaként, a nyolcvanas évektől alkotóházként működő kastélyt a kétezres években újították fel, és hasznosították utoljára kastélyszállóként. A belső udvaron – ha be lehetne menni – egy öreg platánfát, reneszánsz kerengőket és barokk kovácsoltvas kandelábereket is megszemlélhetne a látogató, jelenleg azonban be kell érni a kastély egykori parkjával, amely szabadon látogatható. A kastéllyal szemben, az út kanyarulatában egy kis parkban fura szobrot találunk: egy hatalmas krumplibogár pöffeszkedik egy kősziklán. 1947-ben ugyanis Héderváron találták meg először a kolorádóbogár néven is ismert fajt, amely leginkább arról ismert, hogy előszeretettel fogyasztja a burgonyafélék szárát és leveleit, súlyos mezőgazdasági károkat okozva ezzel. A szobor avatásakor, 1997-ben is alapvetően a szervezett növényvédelem kezdeteinek állítottak emléket, nem pedig a csíkoshátú kártevőnek.

Hédervár nevezetességei nem érnek véget a krumplibogárral, a Boldogasszony-kápolna előtt találjuk az Árpád-fát, amelyhez a legenda szerint Árpád vezér kikötötte a lovát, amikor itt pihent meg a pozsonyi csatába igyekezvén. Mivel a fának eszerint legalább ezer évesnek kellene lennie, valóban csak mondáról van szó. A fa mögött magasodik a Boldogasszony-kápolna, amelyet valószínűleg a 12. század végén emeltek, majd az évszázadok során többször bővítettek. A temetőkápolnának is nevezett épület egyszerre szolgált plébániatemplomként, Mária-kegyhelyként, illetve a Héderváry család temetkezőhelyeként.

Hédervárról Ásványráró felé indulunk tovább, ahol a faluba érve a főútról letérve érdemes meglátogatni a Szent András-templomot, melynek alapjai a 14. században épültek, majd továbbtekerni a Duna ágrendszeréhez, ahol (előzetes szervezést követően) akár kenuba is lehet szállni a vízi világ felfedezéséhez. Egy rövid, egyórás kör is bepillantást nyújt a vizes élőhely csodáiba (ez még azoknak is ajánlott, akik egyébként kevésbé lelkesednek a vízitúrákért), de valószínűleg az igazi élményt a fél-, egy-, vagy akár többnapos túrák adják a Szigetközben. Ásványráró (illetve a többi szigetközi falu) és a Duna kapcsolatáról szólva feltétlenül meg kell említeni a halászat, (úszva) legeltetés, teknővájás mellett az aranymosást is. A Duna és mellékfolyói hordalékának aranytartalma már a kelták idejében ismert volt, és valószínűleg a rómaiak is mostak aranyat a Szigetközben. A leghíresebb aranyász-község Ásvány volt az aranymosás alkonyán, a 19. században: 1831-ben 72 család élt aranymosásból, 1870-ben 102 ásványi aranyászt tartottak nyilván. 1842-ben például Horváth András 182 gramm, míg Bősi Márton 216 gramm aranyat szolgáltatott be a korabeli feljegyzések szerint; ma már csak hobbiból foglalkoznak néhányan aranymosással az egész országban. Győr felé a szigetközi bringaúton továbbhaladva Ásványráró határában (az út másik oldalán) áll egy kálvária, amely látványában eltér a megszokottól: a három kereszt egy fedett barokk emelvényen áll. A Kálvária mellett álló több mint 550 centiméter kerületű fekete nyár körülbelül száz éves lehet.

A kerékpárút Győrig végig a szigetközi főút mellett halad, letérni róla Dunaszegen érdemes egy kis kerülőre. Előtte azonban Dunaszeg határában elhaladunk egy kisvasúti emlékhely mellett: a C50-es kismozdony és a hozzákapcsolt csillekocsi a szigetközi gazdasági vasutakra emlékeztet. A szigetközi uradalmak magángazdaságaik számára az 1920-as években kisvasutakat építettek, melyeket a nagyvasúttal is összekötöttek a Budapest–Győr–Hegyeshalom vonal Lébény, Öttevény és Kimle állomásaira vezetve a keskenynyomközű sínpárokat. Három különálló kisvasút üzemelt így a Szigetközben, összesen több mint 50 kilométeres vonalhosszon, melyek a két világháború között mezőgazdasági terményeket szállítottak.

Más jellegű ipari emlékeket lehet megszemlélni a falumúzeum mögötti épületben: régi belsőégésű motorok gyűjteménye található a régi falusi gabonaraktárakra emlékeztető épületben. A stabilmotor gyűjteményben felsorakoztatott „mótorok” valamilyen munkaeszközt (szivattyút, fűrészt, darálót, köszörűt, cséplőgépet, szecskavágót, áramfejlesztőt) hajtottak egykor. A közelben találjuk a Morotva-tavat, amelynek nevében is benne van, és patkó alakja is utal arra, hogy egykor a Mosoni-Duna egyik kanyarulata volt. A barátságos kis tó partján érdemes megállni pihenni kicsit, és megfigyelni a víz tükrén úszó vízitököt, vízililiomot, vagy éppen a vizes élőhelyeket kedvelő madarakat.

Megszólal a vaskakas

Győrladamér, Győrzámoly és Győrújfalu érintésével közeledünk a „folyók városa”, azaz a Győr felé, amely természetesen több napra elegendő látnivalót és programot kínál bringás turistáknak. A pályaudvar felé nem a legrövidebb utat választjuk, hogy minél több lehetőség legyen belekóstolni a győri belváros hangulatába. Az egyetem előtt elhaladva így nem a Kossuth híd felé vesszük az irányt, hanem a Mosoni-Dunán átívelő Jedlik Ányos hídon át teszünk egy kis kerülőt a zsinagóga felé. A hatalmas, historikus és szecessziós stílusban emelt épület szemmel láthatóan népes közönséget szolgált ki 1870-es átadásától a vészkorszakig. Győrből és környékéről 5700 embert deportáltak 1944-ben, és bár 1946-ban a templomot újraszentelték, a töredékére zsugorodott zsidó közösség sem a zsinagógát, sem a hozzá tartozó iskolát nem tudta fenntartani, így állami tulajdonba került az épület, és attól kezdve kulturális térként hasznosítják mind a mai napig.

A Rábán a Petőfi hídon át vezető kerékpárúton kelünk át, majd a dallamos nevű Zechmeister utcán folytatjuk utunkat a belváros felé, ahová a Bécsi kapu téren keresztül gurulunk be – de előbb érdemes felmenni a Rábán átívelő hídra. Egyrészt mert a Radó-szigeten érdemes vetni egy pillantást a Hősök terére (a háttérben a folyóparton az ország legrégebbi – 1897-ben épült – csónakháza várja sorsa jobbra fordulását), illetve a másik irányban a Püspökvárra. A Káptalandomb északnyugati oldalán található fellegvár a győri püspökök mindenkori lakhelye, amely stratégiai pont nagyon valószínű, hogy már a rómaiaknak is megtetszett, mert a leletek alapján itt állhatott az Arrabona táborhoz tartozó castrum. A régi középkori vár helyén kialakult Káptalandomb a püspökség mellett a várispánságnak is helyet adott a középkorban, ma a Püspökvár mellett a legjelentősebb épület a győri bazilika. A székesegyház első változata a 11. században épült, azonban a történelem viharainak és a többszöri átépítésnek köszönhetően a legrégebbi részek ma gótikus stílusjegyeket mutatnak, de leginkább a korai barokk dominál. Talán nem is építészeti, hanem inkább szakrális szempontból igazán jelentős hely a bazilika, itt őrzik ugyanis Szent László hermáját, azaz az uralkodó fej-ereklyetartóját, amelyben a király koponyájának egy részét rejti.

A belvárosba a Bécsi kapu téren keresztül gurulunk be, ahol érdemes vetni egy pillantást az eklektikus képet mutató, különböző korokból származó homlokzatokra, illetve a teret uraló Karmelita templomra (és a mögötte megbújó rendházra). A Széchenyi tér felé bármelyik kis utcán elindulhatunk, felfedezve akár a Győrre oly jellemző kis közöket is, de a Király utca egy igazi érdekességet ígér: itt szállt meg 1809-ben Napóleon (ahogy a házon lévő emléktábla szövege szól: „Ide szállt I. Napoleon 1809. aug. 31.”). A francia seregek májusban masíroztak be Bécsbe, Napóleon pedig ezt követően adta ki a magyarokhoz szóló kiáltványát, amelyben a Habsburg-háztól való elszakadásra, és nemzeti király választására szólított fel. A magyar nemesség ehelyett az ellenállást választotta, és június 14-én vereséget szenvedett a francia csapatoktól. Napóleon a korabeli feljegyzések szerint hatlovas hintón érkezett a városba, hogy személyesen mérje fel a város véderejét. Egy legenda is kötődik a nem mindennapi eseményhez: a szemközti ház falába fúródott ágyúgolyót e szerint személyesen Napóleon vágta az éjszaka túl hangosan mulatozó népek közé.

A közeli Széchenyi tér mindig is a város főtere volt, itt zajlott az igazi élet: népgyűlések, perek, kivégzések, piacok színtere volt a történelem során. A Vastuskós-ház, a Szent Ignác-templom, az 1686-ban, Buda felszabadulását követően felállított Mária-oszlop akár mind Győr jelképei lehetnének, de a város igazi szimbóluma a városháza előtt felállított Győr-kereszt, tetején a vaskakassal. A város legrégebbi jelképe a kukorékoló vaskakas, amelynek legendája szerint 1594-ben, amikor a törökök elfoglalták Győrt, és a Duna-bástya tornyára felkerült a félhold és a vörösréz szélkakas, Szinán nagyvezír állítólag így kiáltott fel: „Amikor ez a rézkakas kukorékolni fog, és megtelik a kakas alatti félhold, majd akkor foglalják vissza a magyarok Győrt”. Nos, 1598 márciusában ez megtörtént: egy katona felmászott a Duna-bástyára, és elkukorékolta magát, a fejüket felkapó török harcosok pedig azt látták, hogy a felkelő nap kiegészítette a holdsarlót, erre hanyatt-homlok menekülőre fogták.  A győzelem jelentőségét mutatja az egy hónappal később Alsó-Ausztriában, Rudolf császár nevében kiadott rendelet: annak emlékére „Alsó- és Felső-Ausztria minden községének útjain, szorosain, határain a kidőlt, vagy az idők viszontagsága által megviselt kereszteket, szobrokat két hó leforgása alatt megújítsák, kereszttel lássák el és akár a kőre, akár vaspléhre könnyen olvasható, fekete betűkkel véssék vagy írják reá ez emléksorokat: Mondj Istennek dicséretet, hálát, hogy visszaadta nekünk Győr várát.”

Győr számos más legendát, felfedezni való kisebb vagy nagyobb érdekességet rejt (például a szódásszifon formájú szökőkút, amelyet a város szülöttje, Jedlik Ányos emlékére állítottak; a győri utcák cégérei; a Szent László Látogatóközpont vagy éppen a belvárostól távolabb eső Xantos János Állatkert), van tehát miért visszajönni.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Mosonmagyaróvár állomás a Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonalon található.

Getting there

  • A túra a vasútállomástól indul.

Parking

  • A vasútállomás melletti parkolóban lehet megállni. (Győrből vonattal 20-25 perc alatt vissza lehet érni a kiindulási helyre.)

Coordinates

DD
47.850668, 17.266751
DMS
47°51'02.4"N 17°16'00.3"E
UTM
33T 669572 5302190
w3w 
///solid.ramming.phones
Show on Map
Arrival by train, car, foot or bike

Recommended maps for this region:

Show more

Equipment

  • A túra végig aszfaltúton halad, bármilyen típusú kerékpárral teljesíthető.

Similar routes nearby

 These suggestions were created automatically.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(1)
B. Anikó
August 20, 2021 · Community
👍👍👍👍
Show more

Photos from others


Reviews
Difficulty
easy
Distance
60.5 km
Duration
3:05 h
Ascent
382 m
Descent
379 m
Highest point
125 m
Lowest point
107 m
Public-transport-friendly Out and back Refreshment stops available Cultural/historical interest

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
  • 3 Waypoints
  • 3 Waypoints
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp