Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Bicycle Rides

Három folyó túra Szarvas környékén

Bicycle Rides · Berettyó-Körös-vidék
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Hangulatos régi ház Szarvason
    / Hangulatos régi ház Szarvason
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Körös gátján teljes a nyugalom
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Körös gátján Szarvas mellett
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Körös gátján vízügyi műtárgyakkal találkozunk lépten-nyomon
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kner Nyomda gyűjteménye a család és az üzem életútjáról mesél Gyomaendrődön
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A peresi gátőrház melletti szivattyúház 1902-ben épült
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mezőtúr a Hortobágy-Berettyó partján fekszik
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hortobágy-Berettyó Mezőtúr határában
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mezőtúri városháza tornyába fel lehet mászni előzetes bejelentkezést követően
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mezőtúri Városi Galéria az egykori zsinagóga épületében kapott helyet
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mezőtúri Flóra-kút régebben a főtéren artézi kútként funkcionált
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szarvasi komp a túra leghangulatosabb pontja
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szarvasi Kákafoki-holtág a partján a Bolza-kastéllyal
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szarvas, evangélikus templom
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A békésszentandrási duzzasztó egykor Horthy István nevét viselte
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dámszarvas a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatparkban
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szarvas, Mitrovszky-kastély
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 m km 10 20 30 40 50 60 70 80

Három folyó, három alföldi kisváros – mindez egy túrába sűrítve. Bár a címben szereplő három folyó inkább csak kettő (a Hortobágy-Berettyót és a Köröst érdemes egynek-egynek számolni), a gátak adják magukat egy egész napos tekerésre a három kisváros: Szarvas, Gyomaendrőd és Mezőtúr háromszögében.

moderate
82.5 km
5:32 h
13 m
13 m

Az összes látnivalóra bringázással együtt nem is elég egy nap, ezért érdemes szelektálni menet közben, vagy akár már tervezéskor. Szarvason arborétum, a Körös-Maros Nemzeti Park látogatóközpontja, a MiniMagyarország vagy a Tessedik Sámuel Múzeum önmagukban is többórás tartalmas elfoglaltságot jelenthetnek. Mezőtúron felmászhatunk a városháza tornyába, megismerkedhetünk a helyi fazekasmesterséggel, de akár a gyógyfürdőben is lazulhatunk egyet. Ez utóbbira Gyomaendrődön is van lehetőségünk, ahol a Kner Nyomda gyűjteménye igazi lokális érdekesség. Ha inkább nyugalomra, a természet közelségére vágynánk, a gáton megpihenve túl sokan biztosan nem fognak minket zavarni, és ha szerencsénk van, megfigyelhetjük az ártér és a mentett oldal élővilágát is.

Author’s recommendation

  • Nyáron ne hagyd ki a fürdést a Holt-Körösben a túra végén Szarvason!
  • A túrát száraz időben célszerű kipróbálni, mert a gátakon nem aszfaltozott utak vezetnek.
outdooractive.com User
Author
Tamás Abelovszky
Updated: February 07, 2020

Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
87 m
Lowest point
77 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Gyomaendrődről kivezető szakaszon, a 46-os úton nagy forgalomra számíts, óvatosan közlekedj!
  • A 44-es utat óvatosan keresztezd, bárhol is teszed az útvonalon!

Equipment

  • Az útvonal a települések között sok helyen gátakon vezet, így túrakerékpárral vagy hegyikerékpárral ajánlott teljesítése.
  • Kellő mennyiségű folyadékot mindenképp vigyél magaddal, nyáron a gátakon nagyon meleg tud lenni!

Start

Szarvas vasútállomás (82 m)
Coordinates:
Geographic
46.860278, 20.566400
UTM
34T 466949 5189728

Destination

Szarvas vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner 

  • A szarvasi vasútállomásról kilépve indulj el a Vasút utcán nyugati irányba (a városközpont felé), majd fordulj jobbra a Dózsa György utcára, amely egyenesen elvezet a Nagyfoki holtághoz.
  • A Nagyfoki holtágat elérve fordulj jobbra, majd a holtágon átgurulva fordulj az első lehetőségnél balra, így megkerülhető a kis tó. Az út végén fordulj balra, majd rögtön jobbra.
  • A Hármas-Körös gátját elérve hajtsd fel rá, és fordulj jobbra; innen Gyomaendrődig nem is kell letérned semelyik irányba.
  • Gyomaendrődöt elérve az első házak között gurulj be a településre a gátról letérve (Fazekasi utca), és haladj nyílegyenesen, egy idő után a Selyem utcát követve – ahol véget ér, fordulj balra, majd a települést átszelő főutat elérve jobbra.
  • A református templomot elérve fordulj jobbra (Hősök útja), majd az első utcán ismét jobbra (Kossuth Lajos út) – itt találod a Kner Nyomdát.
  • A nyomdától térj vissza a már ismert főútra, azt elérve pedig fordulj balra, nyugati irányba. Egészen a település határáig kerékpárút is vezet az út mellett, utána azonban egy rövid szakaszon a 46-os úton kell haladni Mezőtúr irányába. A Körös hídjáról legurulva azonnal az első lehetőségnél fordulj jobbra, majd menj át a híd alatt, és kövesd a földutat, amely elvezet a gátig. (Magasabb vízállás idején lehet, hogy érdemes a 46-os úton elgurulni a gátig, és ott balra fordulni.)
  • A gátat elérve térj balra, és egészen régi szivattyúházig csak a töltésen kell haladnod. Ezt követően az első lehetőségnél fordulj jobbra, és kövesd az utat egészen a Hortobágy-Berettyó gátjáig, azt elérve pedig térj jobbra.
  • A gát elvezet Mezőtúrig, a főutat elérve fordulj balra, így hamarosan eléred a Kossuth Lajos teret, ami tulajdonképpen a település főtere. Innen kis utcákon, kertek alatt tudod megközelíteni a zsinagógát és az artézi kutat. Innen déli irányba indulj a Bajcsy-Zsilinszky úton, majd a Sugár utat elérve térj jobbra.
  • A Sugár út nyílegyenesen vezet ki a városból, majd tovább, egészen a kompig a Körösön. Kelj át a komppal a folyón, majd a gáton fordulj jobbra, és tekerj egészen a békésszentandrási duzzasztóig.
  • A duzzasztóműtől folytasd az utat a gáton, majd a Temető utcánál kanyarodj le róla balra, a település irányába. A Temető utcán tekerj egészen a Rákóczi utcáig, ott fordulj jobbra, majd a főutat elérve balra. A kerékpárút innen egészen Szarvasig vezet, ahol nincs más dolgod, mint átgurulni a városon, és a vasúti átjáró előtt balra fordulni, hogy elérd a vasútállomás előtti célegyenest. (Érdemes azonban még Szarvas határában megnézni az arborétumot, illetve a Nemzeti Park látogatóközpontját, ehhez balra, illetve jobbra letérve kell néhány száz métert megtenni.)

A túra részletes leírása

A túra Szarvasról indul ugyan, de mert az állomás a város szélén van, alaposabban majd csak a visszaérkezést követően nézünk körül. Most inkább rögtön induljunk el a Körös gátja és Gyomaendrőd felé. A Nagyfoki-holtág felé a Dózsa György utca vezet ki a városból – itt is érdemes már nyitott szemmel gurulni, mert több szépen felújított, karbantartott régi parasztház is mutatja magát az út hol egyik, hol másik oldalán. Ha a térképre pillantunk, látható, hogy számos hasonló holtág található a környéken a Körös mindkét oldalán. A holtágak létrejöhetnek természetes lefűződés vagy folyószabályozás útján egyaránt, a sorsuk azonban közös: lassan elkezdenek pusztulni, feltöltődni, végigjárva a klasszikus lépcsőket: állóvízből fertővé, mocsárrá, láppá, végül turjánná alakulva. Napjainkban a korábban lefűződött holtágak egy részét természetvédelmi értékük okán igyekeznek megőrizni, de más típusú hasznosítás is elképzelhető. A Nagyfoki-holtág például a nyolcvanas években a helyi Dózsa MGTSZ halastava lett, majd idővel felparcellázták a partját. Az így létrehozott üdülőterületet ma is ebben az állapotában láthatjuk, számos csinos nyaraló sorakozik a vízparton, és persze horgászni is lehet a vízen.

A holtágat elhagyva érjük el a gátat, amelyen egészen Gyomendrődig haladunk. Teljes nyugalomra lehet számítani az útnak ezen a szakaszán, a töltés tetején tekerve messze el lehet látni a síkon, semmitől és senkitől sem zavartatva. Kis szerencsével a helyi élővilág képviselői közül megpillanthatunk egy-egy őzet, ragadozómadarak siklanak az égen, a vízi élőhelyeket kedvelő szárnyasok bukkannak fel lépten-nyomon. Helyenként szivattyúk vagy egy gátőrház szakítják meg a töltéskoronán vezető földút monotóniáját. Gyomaendrőd legszélső házait megpillantva legurulunk a gáton, és az alföldi kisváros utcáin folytatjuk utunkat.

Gyoma és Endrőd 

A település mai nevét 1982-ben kapta, amikor egyesült Gyoma és Endrőd, az egymással már összeérő, ám sok tekintetben markánsan különböző település. A török korig valószínűleg hasonlóan alakult a két szomszédos közösség élete, Gyoma éppúgy elnéptelenedett, mint Endrőd. A Rákóczi-szabadságharcot követően báró Harruckern János György tulajdonába került a térség, aki gondosan ügyelt arra, hogy a falvakat azonos vallású népességgel telepítse újra, így lett Gyoma református, Endrőd pedig katolikus falu. Gyoma 1830-ban mezővárosi rangot kapott, fejlődése töretlen volt: megjelentek közösségi intézmények (óvoda, iskola), és a malmok, a téglagyár és a Kner-nyomda biztosították a foglalkoztatást. Már 1858-ban elért ide a vasút is.

Endrőd gazdasága ezzel szemben a mezőgazdaságra épült, de jelentős szerepet kapott az ezt kiszolgáló kézműipar is. Lakossága gyorsan gyarapodott, az 1930-as évekre elérte a 16 000 főt, így a térség egyik legnagyobb faluja lett. Az 1900-as évek elején 11 olvasókör működött a tanyavilágban, a település pedig rendelkezett iparostanonc iskolával, mezőgazdasági taniskolával és polgári iskolával. A település az elsők között volt a megyében, ahol mozit nyitottak, és a 20. század elején már benzinkúttal is rendelkezett. Nem meglepő hát, hogy a két „szomszédvár” lakói gúnyneveket aggattak egymásra, így lettek a gyomaiak karórágók, az endrődiek vacerok.

Manapság a két település teljesen egybenőve Gyomaendrőd névre hallgat, ahol a Körös mellett a helyi termálfürdőben is lehet csobbanni egyet. A Kner Nyomdaipari Gyűjteményben megismerkedhetünk a névadó család munkásságával. Többek között megtudhatjuk, hogy a könyvnyomtatás mellett egy igen érdekes piacon, a báli meghívók nyomtatásában vetették meg lábukat, és tettek szert nemzetközi hírnévre a Kner nyomdászok. Az Erzsébet-ligetben pedig egy lombkorona-sétányon lehet közelebbről megismerkedni az égbe törő fásszárú növények világával.

Holtágak között 

Az egybenőtt két települést magunk mögött hagyva kerekezünk át a Körös túlpartjára, hogy ismét a gáton folytassuk utunkat. A töltésről jobbra letekintve számtalan kisebb-nagyobb holtágat láthatunk, melyek egy részét a Nagyfoki-holtághoz hasonlóan üdülőövezetként hasznosítják. Ha a szarvasi állóvíz elnevezéséről valakinek a fokgazdálkodás jut eszébe, nem téved nagyot. Nagy folyóink szabályozását megelőzően az itt élő emberek igyekeztek a maguk javára fordítani az áradásokat, és a magas vízállásnál kizúduló vizet az árhullám levonultát követően próbálták visszatartani a mélyebben fekvő területeken – a holtágak, vagy más néven fokok – voltak erre a legalkalmasabb természetes képződmények (bár voltak ásott fokok is). A visszatartott vizet igyekeztek szétteríteni a környező földeken, legelőkön, vagy épp halastóként használni. A fokok között egy vöröstéglás épület hívja fel magára a figyelmet már messziről. A peresi gátőrház mellett 1902-ben épített gőzüzemű szivattyútelep ma is megtekinthető – kívülről. Odabent a gépterem berendezése a gőzgéppel és a körszivattyúval eredeti állapotában maradt fenn, sajnos megtekinteni jelenleg (2019) nem lehet.

A szivattyútelepet elhagyva hamarosan a gátat is elhagyjuk az északi irányban vezető út kedvéért. Ezt az utat követve haladunk el az Endrődi Gázelőkészítő és Stabilizáló Üzem (EGSÜ) mellett (ide futnak be a környékbeli – öcsödi, túrkevei, dévaványai, gyomaendrődi, mezőtúri – gázmezők vezetékei), majd hamarosan elérjük a Hortobágy-Berettyó gátját, amire jobbra tartva kanyarodunk fel. A folyó, mely nem messze innen torkollik a Hármas-Körösbe, lényegében mesterséges eredetű – tulajdonképpen a hortobágyi Ágota-halomtól délre eső szakaszáról van szó manapság, amelynek helyén a szabályozást megelőzően a Berettyó vize folyt. Ennek az érdekes vízrajzi képződménynek a gátján érjük el tehát Mezőtúrt.

Mezőtúr

A kettős folyó hídján átgurulva szinte rögtön a város főterére lyukadunk ki. A Kossuth Lajos téren áll a városháza, melynek tornyából ki lehet tekinteni az alant elterülő városra (előzetes bejelentkezés esetén). Mellette találjuk az 1929-ben átadott tűzoltóparancsnokságot, amely egy helyi kiadvány szerint az „ország egyik legszebb tűzoltólaktanyájának is tartott építmény”. A tér másik oldalán a szokatlan homlokzatával tüntető Belvárosi Református Nagytemplomot láthatjuk, melynek négy ión oszlopos, timpanonos bejáratát 1844-45-ben alakították ki.

A főteret elhagyva említésre méltó az egykori zsinagóga, ma Városi Galéria épülete, illetve a közelében található Flóra-kút. A faragott kőből készült nyolcszögletű medence – melynek közepén Flóra, a virágok istennőjének szobra áll – eredetileg a Kossuth téren állt, az Alföld harmadik artézi kútjaként, melyet Zsigmondy Béla fúrt 1890-ben. Ahogy Gyomaendrődön, úgy itt is van Erzsébet-liget, és itt is gyógyvizű strandfürdő van a közepén, a Ligeti-tó szomszédságában. Mielőtt továbbindulnánk, érdemes megjegyezni, hogy Mezőtúr a fazekasság központjaként hirdeti magát. A város a 19. század közepén vált a népi cserépedény-készítés egyik legnagyobb magyarországi központjává, amelynek hagyomány ma is él: tíz önálló fazekas- és keramikusműhely működik Mezőtúron, a múltról pedig méltón emlékezik meg a Túri Fazekas Múzeum és a Draskovits Kerámiagyűjtemény.

Szarvasi látnivalók

Mezőtúrt a Sugár úton Szarvas irányába haladva hagyjuk magunk mögött, és egészen a Körösig meg sem állunk – a folyóparton azonban szinte biztos, hiszen egy kis komp biztosítja az átkelés lehetőségét a két part között. Átérve a túlpartra már Szarvas határában vagyunk, azonban a további kilométerek gyűjtése, illetve egy közeli érdekesség kedvéért a gáton indulunk tovább, a folyásirányt követve. Így érkezünk meg néhány kilométer megtételét követően a békésszentandrási duzzasztóhoz, amely 1936-42 között épült, és ekkoriban a kormányzó fiáról, Horthy Istvánról volt elnevezve. A hajózás biztosítása mellett az öntözés lehetőségének megteremtése is közrejátszott megépítésében, továbbá a magyarországi rizstermelés beindításának lehetősége is fontos szempont volt. (Ma is Szarvason működik egyébként az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet Rizskutatás Témacsoportja.) A duzzasztó mellett hajózsilip, illetve 2013-ban egy kis kapacitású vízerőmű is épült.

Békésszentandrásról utunk már Szarvasra vezet vissza – előbb át a településen, majd a 44-es főúttal párhuzamosan futó kerékpárúton. Szarvas határában balra térve a szarvasi arborétum, közvetlenül mellette a MiniMagyarország csábít egy utolsó megállásra. A növénykertet három körtúrán (egy-, három-, vagy akár ötórás sétákról van szó) lehet körbejárni – a mamutfenyőt mindenesetre nem érdemes kihagyni. A szomszédos MiniMagyarországban közel száz épület, vasút- és hajómakett minden apró részletében kidolgozott mása tekinthető meg, többek között például a tihanyi apátság, Bajmóc vára, vagy éppen a dorozsmai szélmalom.

Aki jobbra fordul a bringaútról, az a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark irányába kanyarodik. A Körös-Maros Nemzeti Park bemutatóhelye elsősorban a Dél-Tiszántúl természeti értékeire és élővilágára fókuszál. A Kákafoki Körös holtág által körülölelt Anna-ligetben évszázados fák között lehet kellemes sétát tenni, ahol a karámokban, kifutókban a nyuszt, a borz, a nyestkutya vagy az aranysakál mellett gímszarvast, őzet, dámszarvast, vaddisznót és rókát is láthatunk. A látogatóközpont épületében pedig egy 7000 literes akváriumrendszer ad otthont a bemutatott halfajoknak.

Az eddig felsoroltak önmagukban megtöltenek egy teljes napot programmal, és még csak most gurulunk be Szarvas városába a Körös kákafoki holtága feletti hídon. A település környéke már az őskor óta lakott, a mai település elődje a 12. században is létezhetett már, és fontos átkelőhely lehetett a Körösön sok-sok évszázaddal ezelőtt is. Anonymus is megemlékezik róla, aki III. Béla seregeinek székely katonáiról írta: „a Kris vizét a szarvasi halomnál átúsztatták.” A török időkben palánkvár állt itt, és akkortájt épült az első híd is a folyón. A hódoltság idejét követően a település elnéptelenedett, végül a Gyomaendrőd kapcsán már említett Harruckern báró telepítette újra a falut 1722-ben. Az ő családjába házasodtak be az itáliai gyökerekkel bíró Bolzák, akiknek sokat köszönhet a város: az első fahidat, az arborétumot, az Anna-ligetet, vagy éppen a holtág partján álló kastélyt.

A másik jelentős személyiség a város életében Tessedik Sámuel lelkész, tanár, tudós és gazdálkodó, egyszóval igazi polihisztor. Amellett, hogy foglalkozott szőlészettel, méhészettel, kertészettel, ő alapította Közép-Európa első gyakorlati mezőgazdasági iskoláját, amely számára a tankönyvek jó részét is ő írta. Bokros teendői mellett az Alföld fásítására is volt gondja, ő kezdeményezte a fehér akác meghonosítását.

A főúton gurulva funkciójukat rég elvesztett régi épületeken akadhat meg szemünk. Az egykori Bárány fogadó ma rendelőintézet, a Mitrovszky-kastély üresen áll, az Árpád vezérről elnevezett szálloda sem hotelként fungál. Kicsit távolabb, úton a vasútállomás felé, a város egy másik típusú mementója előtt gurulunk el, ami nem más, mint a Szarvasi Vas- és Fémipari Zrt. egykori épülete, azaz a méltán híres Szarvasi kávéfőzők (egykori) otthona.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A Mezőtúr–Orosháza vonalon található Szarvas vasútállomásig utazzunk.

Getting there

  • A túra Szarvas vasútállomásról indul.

Parking

  • Az állomás melletti parkolókban lehet autóval megállni.

Arrival by train, car, foot or bike


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Difficulty
moderate
Distance
82.5 km
Duration
5:32 h
Ascent
13 m
Descent
13 m
Public transport friendly Loop

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.