Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Bicycle Rides

Egy cseppnyi Németalföld a Kisalföld szélén

· 1 review · Bicycle Rides · Pannonia · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Az Öreg-tó melletti bringaúton
    / Az Öreg-tó melletti bringaúton
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az Által-éri ülepítő nevét meghazudtolóan látványos hely
    / Az Által-éri ülepítő nevét meghazudtolóan látványos hely
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kifogástalan minőségű infrastruktúra Tatabánya és Tata között
    / Kifogástalan minőségű infrastruktúra Tatabánya és Tata között
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A révkomáromi városháza
    / A révkomáromi városháza
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A tatai Pötörke-malom egyetlenként maradt meg
    / A tatai Pötörke-malom egyetlenként maradt meg
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tatai Angolpark éke a felújított Kiskastély
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vértesszőlős mellett egy csinos pihenőnél lehet szusszanni egyet
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tatai vár
    Photo: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tatai vár a magasból
    Photo: Civertan Stúdió / legifoto.com
  • / Az Által-ér mentén mindig sok bringással találkozhatunk
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Óratorony fából készült felső része vasszögek felhasználása nélkül készült
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / "Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga" - hirdeti az egykori timföldgyáron a felirat Almásfüzítőn
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A révkomáromi erőd bejárata
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 m km 5 10 15 20 25 30 35 40 Fellner Jakab-kilátó Tatai vár Réti-tó tanösvény kilátója (Tata)

Aki nem ismeri az Által-ér menti kerékpárutat, annak biztosan kerekedni fog a szeme ezen a túrán: a tökéletes, Tatabányát és Tatát összekötve egészen a Duna partjáig vezető bringaúton tekerve akár Hollandiában is lehetnénk. Dunaalmástól pedig szinte már csak egy ugrás a hatalmas erődjéről ismert Komárom, ahol adott a lehetőség átugrani Szlovákiába is egy jó sztrapacskára.

open
moderate
43 km
2:54 h
8 m
54 m

Egy könnyed síkvidéki túra, amely szinte végig kiépített kerékpárúton vezet, és ráadásul még látnivalók is vannak útközben, bárkinek, bármikor jól esik. Tatabányát gyorsan magunk mögött hagyhatjuk, de nem biztos, hogy érdemes sietni, hiszen az egykori bányászvárosnak sajátos hangulata van, ráadásul egy kis kitérővel a Gerecse nyugati széle is elérhető a Turul-emlékművel, az új látogatóközponttal és a Csúcs-hegyi kilátóval.

Az Által-ér menti bringaút egy cseppnyi Hollandiát csempész a Kisalföld keleti szegélyére: mintha egy csatorna partján suhannánk, úgy érjük el Tatát, majd Dunaalmást. A vizek városában az Öreg-tó partja kínálja magát ejtőzésre; a vár, az Eszterházy-kastély, a harangláb vagy éppen az angolpark megtekintése mellett tematikus városi sétautak segítenek felfedezni Tata múltját és jelenét.

Komárom komor erődjeiben a hadászati funkció már a múlté, szabadon fel lehet fedezni a teljes erődítményrendszert, ráadásul ezt bringával a leghatékonyabb megtenni – a Duna mindkét partján. A bal parti településrészre nemcsak az ottani erőd, hanem a történelmi belváros és egy kis gasztroturizmus miatt is: egy jó sztrapcska egy korsó sörrel (esetleg frissen csapolt Kofolával) kitűnő zárása a túrának – vagy éppen útravaló a visszaútra, hiszen a túra kényelmesen teljesíthető egy nap alatt oda-vissza.

outdooractive.com User
Author
Tamás Abelovszky
Updated: January 14, 2019

Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
154 m
Lowest point
100 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

Az útvonal javarészt kiépített kerékpáros infrastruktúrán halad. Ez alól kivétel Tata belvárosa (de itt is csak a Május 1. úton való átkelésnél kell nagyon figyelni), illetve a Dunaalmástól Almásfüzítőig a 10-es úton vezető néhány kilométer. Ezen a szakaszon elsősorban hétköznap sűrű forgalomra kell számítani, de hétvégén, az alacsonyabb forgalom mellett is óvatosan közlekedjünk!

Equipment

  • A túra bármilyen kerékpárral teljesíthető. Egy kulacs vízen és az alapvető szerszámokon kívül nem is kell más, hiszen bármely évszakban bármilyen szolgáltatáshoz hozzá lehet jutni az érintett településeken.
  • A navilágáshoz a Természetjáró appot ajánljuk.

Start

Tatabánya, vasútállomás (146 m)
Coordinates:
Geographic
47.585180, 18.393980
UTM
34T 304055 5273487

Destination

Komárom, vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Tatabánya vasútállomástól két út kínálkozik: a vasúttal párhuzamosan, vagy a belvároson áttekerve, a főúttal párhuzamos Esztergomi úton (kiépített gyalog- és kerékpárút) is elindulhatunk északi irányba – a fontos az, hogy a Rákóczi Ferenc utat elérve Környe felé vegyük az irányt!
  • A Rákóczi Ferenc úton előbb a vasút alatt, majd az Által-ér felett vezet az út, ezt követően a körforgalom előtt jobbra le kell térni a kerékpárútra, ami Tatáig vezet.
  • Tatán a tó menti sétányt északi irányba elhagyva a kerékpáros forgalom átvezetése még nem teljesen megoldott (az Által-ér mindkét partja elég sűrűn be van építve a városban), de az útirányjelző táblákat követve előbb-utóbb elérhető a Fényes Fasor, ahonnan ismét eltéveszthetetlen az út egészen Dunaalmásig.
  • Dunaalmás előtt a kerékpárút véget ér, a 10-es úton forduljunk balra (nyugati irányba), majd Almásfüzítő határában, az 1-es utat elérve kanyarodjunk jobbra, Komárom/Győr felé.
  • Almásfüzítőn az 1-es úton tekerve vágjunk át, majd az egykori timföldgyár előtt az úttal párhuzamos (a vasúti átjáróig nem túl jó minőségű) kerékpárúton haladjunk tovább!
  • Komáromban hosszan a főúton (kerékpársávon vagy kerékpárúton) tekerünk, majd a Bem József utcára jobbra fordulva megcélozzuk a Csillagerődöt, ahonnan a Sport utcán lehet elérni nyugati irányban mind az Erzsébet hidat, mind a vasútállomást.

A túra részletes leírása

A bányászváros

Utunkat Komárom-Esztergom megye székhelyén kezdjük. A mai Tatabánya eredetileg négy különálló településből – Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és Tatabánya – állt, a községeket 1947-ben egyesítették. A 19. század végéig a helyiek életét elsősorban a mezőgazdaság határozta meg, azonban a környékbeli szénvagyon felfedezése fenekestül forgatta fel a világot a Gerecse lábánál. A millennium évében, 1896-ban hozták felszínre az első csille szenet; a bányászattal járó gazdasági fellendülésnek köszönhetően jött létre hat évvel később az önálló Tatabánya település. Az 1950-es évekre jelentős szénbányászati és nehézipari központtá vált Komárom-Esztergom megye székhelye.  A bányászat fénykorában több mint 15 ezer embernek adott munkát, azonban a szénvagyon 1987-re kimerült. Az egykori bányák emlékét ma a XV-ös akna területén kialakított Szabadtéri Bányászati Ipari Skanzen őrzi. A múzeumban minden igényt kielégítően ismerhetjük meg a környékbeli bányászfok életét, bejárva az egykori irodaépületekben kialakított kiállításokat, az úgynevezett „hatajtósokat”, azaz az egykori hatlakásos bányászházakat, de akár egy lejtősaknába is alászállhatunk. Említésre méltó a város jelképévé vált Turul-emlékmű, mely a Kő-hegyen magasodik a város fölé, ahová természetesen bringával is tehető kitérő, bár a túrának ez nem része. Igaz, ha már fenn vagyunk, a Csúcs-hegyen álló kilátó is megközelíthető biciklivel, mely egy egykori aknatoronyból lett kialakítva. Ugyanez nem mondható el a sziklafalban nyíló Szelim-barlangról, de gyalog ez a látnivaló is kényelmesen elérhető. Az aktív kikapcsolódást kedvelőket a hatalmas Turul tövében izgalmas via ferrata-pályák várják, pazar panorámával, különböző nehézségi fokozatokkal. A 2018-ban megnyílt Gerecse Kapuja Látogatóközpontban étterem és kiállítótér várja a turistákat.

A vasútállomástól az Által-ér melletti kerékpárúton indultunk észak felé, a Duna irányába. Az Által-ér a Vértesben, Pusztavám mellett ered, és Bokod, Környe, Tatabánya, Tata érintésével a Gerecse nyugati lábát követve éri el Dunaalmásnál a Dunát. Szabályozását a 18. században végezték annak érdekében, hogy a lápos, mocsaras területek lecsapolásával rétnek, legelőnek, kaszálónak alkalmas mezőgazdasági területeket hozzanak létre.

A tatai Öreg-tóig kivételesen jó minőségű kerékpárúton tekerhetünk a vízfolyás mellett. Vértesszőlős határában egy kerékpáros pihenő mellett elhelyezett információs tábla hívja fel a figyelmet a környék érdekességire, így természetesen a „magyar Neander-völgyre” is. A mésztufabányában került feltárásra egy 400 ezer éves régészeti lelőhely, amely a legidősebb hasonló objektum Magyarországon, a talán mindenki által ismert Samu „lakóhelye”. A heidelbergi típusú ember életéről milliónyi kőeszköz és az elejtett állatok csontjai mellett emberi tejfogak és egy tarkócsont is tanúskodik.

A vizek városa

Tatához közeledve az Által-ér mentén kisebb-nagyobb tavak tűnnek fel a bringaút mentén. Kedvencünk az Által-éri-ülepítő lett, melynek partján fantasztikus hangulatot árasztó kis hétvégi házak állnak – többségük valójában a vízre, stégekre épült. A kisebb tavakat elhagyva érjük el a tatai Öreg-tó partját. A kerékpárút ugyan hosszan az 1-es főút mellett halad, de több helyen ki lehet gurulni a tópartra is. A sétányon persze lassabban – és a gyalogosokra figyelve – lehet csak kerekezni, de a tatai vár látványa a tó felől megéri a pár percnyi időveszteséget. A tó helyén egykor kiterjedt mocsarak és lápok voltak, melyek vízutánpótlását részben az Által-ér biztosította, részben pedig a tó medrében és környékén fakadó források táplálták. Utóbbiak az 1960-as években, az egyik tatabányai bányaaknában keletkezett vízbetörés nyomán elapadtak, a többi tatai forrással együtt. A tó vizét minden ősszel leeresztik, majd tavasszal feltöltik a medret, amelyet novemberben az eurázsiai tundrák vidékéről érkező vadludak foglalnak el, hogy itt töltsék a telet. A február-márciusban északra induló madarak jelenlétére épül a minden év utolsó novemberi szombatján megszervezésre kerülő Tatai Vadlúd Sokadalom.

Tavasztól-őszig a tó körül a vadludak helyett számos vendéglátóipari egység várja a megéhezett, megszomjazott kerékpáros turistát. Emellett az Új Kajakház Ökoturisztikai Központ kínál vezetett bakancsos, kerékpáros és vízitúrákat, de akár gyermekutánfutó, gyermekkerékpár is bérelhető a kisgyermekes családoknak. A figyelmesebb látogatók számos információs táblát fedezhetnek fel a tóparti sétány mentén, amelyek tematikus városi sétákra invitálnak, például az építőmesterrel (Fellner Jakab uradalmi építőmester kézjegyét keresve), a képfaragóval, vagy éppen Mátyás király, esetleg a kövek útját követve. A vizek útján találkozhatunk a Pötörke-malommal – egykor 15 malom működött Tatán, lisztőrlő és kallómalmok egyaránt. Ha egy kicsit eltávolodunk a tó partjától, akár az óváros, akár a Gerecse felé vesszük az irányt, számos érdekességgel találkozhatunk. A vár mellett áll az Eszterházy-kastély, nem messze innen találhatjuk a városházát, és a Kálvária-dombot a kilátótoronnyal és a geológiai parkkal. A másik irányba indulva a Haranglábat (más néven Óratorony) érdemes felkeresni – mint számos más építmény Tatán, ez is Fellner Jakab tervei alapján készült. A nyolcszögletű építmény érdekessége, hogy fából ácsolt felső részéhez nem használtak vasszögeket. Nem messze innen Magyarország első angol típusú kertjét fedezhetjük fel, mely a 18. század végén az Eszterházyak megrendelésére készült. Hazánkban először itt ültettek szomorúfűzeket, a tó partján lévő műromokba pedig számos, a vértesszentkereszti apátságból származó oszlopfő, pillér került beépítésre.

Nem sokkal később előbb az országban elsőként teljes hosszában villamosított Budapest-Hegyeshalom vasútvonalat, majd az 1-es főutat keresztezzük, hogy tovább követhessük a vízfolyást. Egy praktikus kerékpáros pihenő mellett elhaladva kisebb csodában lehet részünk: kilométereken keresztül úgy éreztük, mintha Hollandiában lennénk. A patakparton kifogástalan minőségű kerékpárúton tekerhetünk, bringás túrázókkal találkozva – egy cseppnyi Németalföld a Kisalföld keleti szélén.

Az erődök városa

Tovább haladván utunkat a Duna mentén futó 10-es főút határolja, itt ér véget a kerékpárút – jobbra Esztergom, balra Komárom felé folytathatjuk utunkat. Ezúttal az erődjeiről ismert várost célozzuk meg, így nyugati irányba indulunk tovább. Almásfüzítőig szerencsére csak mintegy négy kilométert kell megtenni a 10-es úton. A település elsősorban egykori timföldgyáráról ismert szélesebb körben, de azt talán kevesebben tudják, hogy a 20. század első felében kőolajfinomító működött itt. A timföldgyár építése 1941-re dátumozható, de a termelés csak kilenc évvel később kezdődött meg. Az üzemben – amely 1997-ig működött, és fénykorában nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa legnagyobb timföldgyára volt – a Vértes és a Bakony bauxitját dolgozták fel. A bezárt üzem ma szomorú látványt nyújt, rekultivációja még várat magára.

Szőny felé már kerékpárút vezet tovább a gyárkaputól; Komárom legkeletibb városrésze egykor Brigetio néven jelentős római erődítmény volt, a 2. század elejétől a római uralom végéig itt állomásozott a négy pannoniai legio egyike. A föld számos római kori leletet vetett ki magából, ezek közé tartoznak az itt állomásozó légiók pecsétjeivel díszített téglák, pénzérmék, ékszerek, üveg- és kerámiaedények, valamint egy fürdőkomplexum maradványai.

Komárom (Új-Szőny) később is stratégiai jelentőségű település volt a Vág és a Csallóközi Duna-ág torkolatával szemben. A ma is ismert erődrendszer kiépítése egy 1594-es sikertelen török ostrom után kezdődött meg, végső formáját pedig az 1848-49-es szabadságharcot követően nyerte el, amikor is a Habsburg birodalom legerősebb erődrendszere épült ki a Duna két partján. A bal parton az Óvár és az Újvár alkotta a rendszer részeit, míg a jobb parton a Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd. A II. világháborút követően mindkét parton a Vörös Hadsereg vette használatba a katonai objektumokat, és ez így is maradt a szovjet haderő kivonulásáig. Ma a Monostori erődben számos kiállítást lehet megtekinteni, a Csillagerőd felújítása pedig napjainkban is zajlik.

Érdemes átruccanni a Duna túlpartjára, azaz a mai Révkomáromba, Jókai Mór szülővárosába is. A két városrészt a nagy forgalmat lebonyolító Erzsébet híd köti össze – ha nem az úttesten tekerünk át, a keskeny és nem túl magas korláttal rendelkező járdát kell választanunk az új komáromi híd megépüléséig. A hídról jól belátni Szlovákia második legnagyobb kikötőjét; lábánál érdemes rögtön jobbra fordulni, és a történelmi városközpont felé venni az irányt. Itt található a Szent András templom, a Zichy-palota, a városháza, és pár száz méterrel arrébb az erőd is. A város sétálóutcáin számos étteremben ehetünk egy jó sztrapacskát vagy Jókai-bablevest, vagy ihatunk egy korsó frissen csapolt Kofolát.

A könnyű túraútvonal végig síkon halad, szinte teljes hosszában kerékpárúton tekerhetünk. Kivétel ez alól a Dunaalmás és Almásfüzítő közötti szakasz. A Gerecsébe éppúgy tehetünk kitérőt, mint ahogy a Vértesből is indíthatjuk a túrát – 2019-re ráadásul elkészül a Tatabányát Környével összekötő kerékpárút is, így további 13 kilométerrel lehet majd megtoldani a túrát biztonságos kerékpáros infrastruktúrát igénybe véve.

Public transport

Public transport friendly

Tatabánya és Komárom is a Budapest-Győr-Hegyeshalom fővonalon fekszik, a két város között viszonylag sűrű a vonatforgalom.

Getting there

  • A túra közvetlenül a vasútállomásról indul, végpontja pedig szintén a vasútállomás. 

Parking

  • Mindkét vasútállomáson találunk ingyenes, kiépített parkolót. 
Arrival by train, car, foot or bike

Similar tours nearby

 These suggestions were created automatically.

Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

3.0
(1)
Rita Gajdó
March 17, 2019 · Community
Tatabányától Dunaalmásig nagyon kellemes, helyes szakasz, mindenkinek ajánlom. A 10-es főút azonban veszélyes, nagyon forgalmas..
show more
Március idusán
Photo: Rita Gajdó, Közösség
Only text reviews are shown.

Photos of others


Status
open
Reviews
Difficulty
moderate
Distance
43 km
Duration
2:54 h
Ascent
8 m
Descent
54 m
Public transport friendly In and out With refreshment stops Cultural/historical value

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.