Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Bicycle Rides recommended route

Egy cseppnyi Németalföld a Kisalföld szélén

· 4 reviews · Bicycle Rides · Vértes és vidéke · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Az Öreg-tó melletti bringaúton
    / Az Öreg-tó melletti bringaúton
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Által-éri ülepítő nevét meghazudtolóan látványos hely
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kifogástalan minőségű infrastruktúra Tatabánya és Tata között
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A révkomáromi városháza
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tatai Pötörke-malom egyetlenként maradt meg
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / The Small Castle in the English garden of Tata
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vértesszőlős mellett egy csinos pihenőnél lehet szusszanni egyet
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / The castle of Tata
    Photo: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Által-ér mentén mindig sok bringással találkozhatunk
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Óratorony fából készült felső része vasszögek felhasználása nélkül készült
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / "Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga" - hirdeti az egykori timföldgyáron a felirat Almásfüzítőn
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A révkomáromi erőd bejárata
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
m 200 150 100 40 35 30 25 20 15 10 5 km Fellner Jakab-kilátó Réti-tavak tanösvény kilátója (Tata) Tatai vár Monostori erőd (Komárom)
Aki nem ismeri az Által-ér menti kerékpárutat, annak biztosan kerekedni fog a szeme ezen a túrán: a tökéletes, Tatabányát és Tatát összekötve egészen a Duna partjáig vezető bringaúton tekerve akár Hollandiában is lehetnénk. Dunaalmástól pedig szinte már csak egy ugrás a hatalmas erődjéről ismert Komárom, ahol adott a lehetőség átugrani Szlovákiába is egy jó sztrapacskára.
open
moderate
Distance 43 km
3:30 h
209 m
255 m

Egy könnyed síkvidéki túra, amely szinte végig kiépített kerékpárúton vezet, és ráadásul még látnivalók is vannak útközben, bárkinek, bármikor jól esik. Tatabányát gyorsan magunk mögött hagyhatjuk, de nem biztos, hogy érdemes sietni, hiszen az egykori bányászvárosnak sajátos hangulata van, ráadásul egy kis kitérővel a Gerecse nyugati széle is elérhető a Turul-emlékművel, az új látogatóközponttal és a Csúcs-hegyi kilátóval.

Az Által-ér menti bringaút egy cseppnyi Hollandiát csempész a Kisalföld keleti szegélyére: mintha egy csatorna partján suhannánk, úgy érjük el Tatát, majd Dunaalmást. A vizek városában az Öreg-tó partja kínálja magát ejtőzésre; a vár, az Eszterházy-kastély, a harangláb vagy éppen az angolpark megtekintése mellett tematikus városi sétautak segítenek felfedezni Tata múltját és jelenét.

Komárom komor erődjeiben a hadászati funkció már a múlté, szabadon fel lehet fedezni a teljes erődítményrendszert, ráadásul ezt bringával a leghatékonyabb megtenni – a Duna mindkét partján. A bal parti településrészre nemcsak az ottani erőd, hanem a történelmi belváros és egy kis gasztroturizmus miatt is: egy jó sztrapcska egy korsó sörrel (esetleg frissen csapolt Kofolával) kitűnő zárása a túrának – vagy éppen útravaló a visszaútra, hiszen a túra kényelmesen teljesíthető egy nap alatt oda-vissza.

Profile picture of Tamás Abelovszky
Author
Tamás Abelovszky
Update: February 26, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
154 m
Lowest point
100 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

Az útvonal javarészt kiépített kerékpáros infrastruktúrán halad. Ez alól kivétel Tata belvárosa (de itt is csak a Május 1. úton való átkelésnél kell nagyon figyelni), illetve a Dunaalmástól Almásfüzítőig a 10-es úton vezető néhány kilométer. Ezen a szakaszon elsősorban hétköznap sűrű forgalomra kell számítani, de hétvégén, az alacsonyabb forgalom mellett is óvatosan közlekedjünk!

Start

Tatabánya, vasútállomás (146 m)
Coordinates:
DD
47.585180, 18.393980
DMS
47°35'06.6"N 18°23'38.3"E
UTM
34T 304055 5273487
w3w 
///streetlight.justly.copper

Destination

Komárom, vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Tatabánya vasútállomástól két út kínálkozik: a vasúttal párhuzamosan, vagy a belvároson áttekerve, a főúttal párhuzamos Esztergomi úton (kiépített gyalog- és kerékpárút) is elindulhatunk északi irányba – a fontos az, hogy a Rákóczi Ferenc utat elérve Környe felé vegyük az irányt!
  • A Rákóczi Ferenc úton előbb a vasút alatt, majd az Által-ér felett vezet az út, ezt követően a körforgalom előtt jobbra le kell térni a kerékpárútra, ami Tatáig vezet.
  • Tatán a tó menti sétányt északi irányba elhagyva a kerékpáros forgalom átvezetése még nem teljesen megoldott (az Által-ér mindkét partja elég sűrűn be van építve a városban), de az útirányjelző táblákat követve előbb-utóbb elérhető a Fényes Fasor, ahonnan ismét eltéveszthetetlen az út egészen Dunaalmásig.
  • Dunaalmás előtt a kerékpárút véget ér, a 10-es úton forduljunk balra (nyugati irányba), majd Almásfüzítő határában, az 1-es utat elérve kanyarodjunk jobbra, Komárom/Győr felé.
  • Almásfüzítőn az 1-es úton tekerve vágjunk át, majd az egykori timföldgyár előtt az úttal párhuzamos (a vasúti átjáróig nem túl jó minőségű) kerékpárúton haladjunk tovább!
  • Komáromban hosszan a főúton (kerékpársávon vagy kerékpárúton) tekerünk, majd a Bem József utcára jobbra fordulva megcélozzuk a Csillagerődöt, ahonnan a Sport utcán lehet elérni nyugati irányban mind az Erzsébet hidat, mind a vasútállomást.

A túra részletes leírása

A bányászváros

Utunkat Komárom-Esztergom megye székhelyén kezdjük. A mai Tatabánya eredetileg négy különálló településből – Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és Tatabánya – állt, a községeket 1947-ben egyesítették. A 19. század végéig a helyiek életét elsősorban a mezőgazdaság határozta meg, azonban a környékbeli szénvagyon felfedezése fenekestül forgatta fel a világot a Gerecse lábánál. A millennium évében, 1896-ban hozták felszínre az első csille szenet; a bányászattal járó gazdasági fellendülésnek köszönhetően jött létre hat évvel később az önálló Tatabánya település. Az 1950-es évekre jelentős szénbányászati és nehézipari központtá vált Komárom-Esztergom megye székhelye.  A bányászat fénykorában több mint 15 ezer embernek adott munkát, azonban a szénvagyon 1987-re kimerült. Az egykori bányák emlékét ma a XV-ös akna területén kialakított Szabadtéri Bányászati Ipari Skanzen őrzi. A múzeumban minden igényt kielégítően ismerhetjük meg a környékbeli bányászfok életét, bejárva az egykori irodaépületekben kialakított kiállításokat, az úgynevezett „hatajtósokat”, azaz az egykori hatlakásos bányászházakat, de akár egy lejtősaknába is alászállhatunk. Említésre méltó a város jelképévé vált Turul-emlékmű, mely a Kő-hegyen magasodik a város fölé, ahová természetesen bringával is tehető kitérő, bár a túrának ez nem része. Igaz, ha már fenn vagyunk, a Csúcs-hegyen álló kilátó is megközelíthető biciklivel, mely egy egykori aknatoronyból lett kialakítva. Ugyanez nem mondható el a sziklafalban nyíló Szelim-barlangról, de gyalog ez a látnivaló is kényelmesen elérhető. Az aktív kikapcsolódást kedvelőket a hatalmas Turul tövében izgalmas via ferrata-pályák várják, pazar panorámával, különböző nehézségi fokozatokkal. A 2018-ban megnyílt Gerecse Kapuja Látogatóközpontban étterem és kiállítótér várja a turistákat.

A vasútállomástól az Által-ér melletti kerékpárúton indultunk észak felé, a Duna irányába. Az Által-ér a Vértesben, Pusztavám mellett ered, és Bokod, Környe, Tatabánya, Tata érintésével a Gerecse nyugati lábát követve éri el Dunaalmásnál a Dunát. Szabályozását a 18. században végezték annak érdekében, hogy a lápos, mocsaras területek lecsapolásával rétnek, legelőnek, kaszálónak alkalmas mezőgazdasági területeket hozzanak létre.

A tatai Öreg-tóig kivételesen jó minőségű kerékpárúton tekerhetünk a vízfolyás mellett. Vértesszőlős határában egy kerékpáros pihenő mellett elhelyezett információs tábla hívja fel a figyelmet a környék érdekességire, így természetesen a „magyar Neander-völgyre” is. A mésztufabányában került feltárásra egy 400 ezer éves régészeti lelőhely, amely a legidősebb hasonló objektum Magyarországon, a talán mindenki által ismert Samu „lakóhelye”. A heidelbergi típusú ember életéről milliónyi kőeszköz és az elejtett állatok csontjai mellett emberi tejfogak és egy tarkócsont is tanúskodik.

A vizek városa

Tatához közeledve az Által-ér mentén kisebb-nagyobb tavak tűnnek fel a bringaút mentén. Kedvencünk az Által-éri-ülepítő lett, melynek partján fantasztikus hangulatot árasztó kis hétvégi házak állnak – többségük valójában a vízre, stégekre épült. A kisebb tavakat elhagyva érjük el a tatai Öreg-tó partját. A kerékpárút ugyan hosszan az 1-es főút mellett halad, de több helyen ki lehet gurulni a tópartra is. A sétányon persze lassabban – és a gyalogosokra figyelve – lehet csak kerekezni, de a tatai vár látványa a tó felől megéri a pár percnyi időveszteséget. A tó helyén egykor kiterjedt mocsarak és lápok voltak, melyek vízutánpótlását részben az Által-ér biztosította, részben pedig a tó medrében és környékén fakadó források táplálták. Utóbbiak az 1960-as években, az egyik tatabányai bányaaknában keletkezett vízbetörés nyomán elapadtak, a többi tatai forrással együtt. A tó vizét minden ősszel leeresztik, majd tavasszal feltöltik a medret, amelyet novemberben az eurázsiai tundrák vidékéről érkező vadludak foglalnak el, hogy itt töltsék a telet. A február-márciusban északra induló madarak jelenlétére épül a minden év utolsó novemberi szombatján megszervezésre kerülő Tatai Vadlúd Sokadalom.

Tavasztól őszig a tó körül a vadludak helyett számos vendéglátóipari egység várja a megéhezett, megszomjazott kerékpáros turistát. Emellett az Új Kajakház Ökoturisztikai Központ kínál vezetett bakancsos, kerékpáros és vízitúrákat, de akár gyermekutánfutó, gyermekkerékpár is bérelhető a kisgyermekes családoknak. A figyelmesebb látogatók számos információs táblát fedezhetnek fel a tóparti sétány mentén, amelyek tematikus városi sétákra invitálnak, például az építőmesterrel (Fellner Jakab uradalmi építőmester kézjegyét keresve), a képfaragóval, vagy éppen Mátyás király, esetleg a kövek útját követve. A vizek útján találkozhatunk a Pötörke-malommal – egykor 15 malom működött Tatán, lisztőrlő és kallómalmok egyaránt. Ha egy kicsit eltávolodunk a tó partjától, akár az óváros, akár a Gerecse felé vesszük az irányt, számos érdekességgel találkozhatunk. A vár mellett áll az Eszterházy-kastély, nem messze innen találhatjuk a városházát, és a Kálvária-dombot a kilátótoronnyal és a geológiai parkkal. A másik irányba indulva a Haranglábat (más néven Óratorony) érdemes felkeresni – mint számos más építmény Tatán, ez is Fellner Jakab tervei alapján készült. A nyolcszögletű építmény érdekessége, hogy fából ácsolt felső részéhez nem használtak vasszögeket. Nem messze innen Magyarország első angol típusú kertjét fedezhetjük fel, mely a 18. század végén az Eszterházyak megrendelésére készült. Hazánkban először itt ültettek szomorúfűzeket, a tó partján lévő műromokba pedig számos, a vértesszentkereszti apátságból származó oszlopfő, pillér került beépítésre.

Nem sokkal később előbb az országban elsőként teljes hosszában villamosított Budapest-Hegyeshalom vasútvonalat, majd az 1-es főutat keresztezzük, hogy tovább követhessük a vízfolyást. Egy praktikus kerékpáros pihenő mellett elhaladva kisebb csodában lehet részünk: kilométereken keresztül úgy éreztük, mintha Hollandiában lennénk. A patakparton kifogástalan minőségű kerékpárúton tekerhetünk, bringás túrázókkal találkozva – egy cseppnyi Németalföld a Kisalföld keleti szélén.

Az erődök városa

Tovább haladván utunkat a Duna mentén futó 10-es főút határolja, itt ér véget a kerékpárút – jobbra Esztergom, balra Komárom felé folytathatjuk utunkat. Ezúttal az erődjeiről ismert várost célozzuk meg, így nyugati irányba indulunk tovább. Almásfüzítóig szerencsére csak mintegy négy kilométert kell megtenni a 10-es úton. A település elsősorban egykori timföldgyáráról ismert szélesebb körben, de azt talán kevesebben tudják, hogy a 20. század első felében kőolajfinomító működött itt. A timföldgyár építése 1941-re dátumozható, de a termelés csak kilenc évvel később kezdődött meg. Az üzemben – amely 1997-ig működött, és fénykorában nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa legnagyobb timföldgyára volt – a Vértes és a Bakony bauxitját dolgozták fel. A bezárt üzem ma szomorú látványt nyújt, rekultivációja még várat magára.

Szőny felé már kerékpárút vezet tovább a gyárkaputól; Komárom legkeletibb városrésze egykor Brigetio néven jelentős római erődítmény volt, a 2. század elejétől a római uralom végéig itt állomásozott a négy pannoniai legio egyike. A föld számos római kori leletet vetett ki magából, ezek közé tartoznak az itt állomásozó légiók pecsétjeivel díszített téglák, pénzérmék, ékszerek, üveg- és kerámiaedények, valamint egy fürdőkomplexum maradványai.

Komárom (Új-Szőny) később is stratégiai jelentőségű település volt a Vág és a Csallóközi Duna-ág torkolatával szemben. A ma is ismert erődrendszer kiépítése egy 1594-es sikertelen török ostrom után kezdődött meg, végső formáját pedig az 1848-49-es szabadságharcot követően nyerte el, amikor is a Habsburg birodalom legerősebb erődrendszere épült ki a Duna két partján. A bal parton az Óvár és az Újvár alkotta a rendszer részeit, míg a jobb parton a Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd. A II. világháborút követően mindkét parton a Vörös Hadsereg vette használatba a katonai objektumokat, és ez így is maradt a szovjet haderő kivonulásáig. Ma a Monostori erődben számos kiállítást lehet megtekinteni, a Csillagerőd felújítása pedig napjainkban is zajlik.

Érdemes átruccanni a Duna túlpartjára, azaz a mai Révkomáromba, Jókai Mór szülővárosába is. A két városrészt a nagy forgalmat lebonyolító Erzsébet híd köti össze – ha nem az úttesten tekerünk át, a keskeny és nem túl magas korláttal rendelkező járdát kell választanunk az új komáromi híd megépüléséig. A hídról jól belátni Szlovákia második legnagyobb kikötőjét; lábánál érdemes rögtön jobbra fordulni, és a történelmi városközpont felé venni az irányt. Itt található a Szent András templom, a Zichy-palota, a városháza, és pár száz méterrel arrébb az erőd is. A város sétálóutcáin számos étteremben ehetünk egy jó sztrapacskát vagy Jókai-bablevest, vagy ihatunk egy korsó frissen csapolt Kofolát.

A könnyű túraútvonal végig síkon halad, szinte teljes hosszában kerékpárúton tekerhetünk. Kivétel ez alól a Dunaalmás és Almásfüzítő közötti szakasz. A Gerecsébe éppúgy tehetünk kitérőt, mint ahogy a Vértesből is indíthatjuk a túrát – 2019-re ráadásul elkészül a Tatabányát Környével összekötő kerékpárút is, így további 13 kilométerrel lehet majd megtoldani a túrát biztonságos kerékpáros infrastruktúrát igénybe véve.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Tatabánya és Komárom is a Budapest-Győr-Hegyeshalom fővonalon fekszik, a két város között viszonylag sűrű a vonatforgalom.

Getting there

  • A túra közvetlenül a vasútállomásról indul, végpontja pedig szintén vasútállomás. 

Parking

  • Mindkét vasútállomáson találunk ingyenes, kiépített parkolót. 

Coordinates

DD
47.585180, 18.393980
DMS
47°35'06.6"N 18°23'38.3"E
UTM
34T 304055 5273487
w3w 
///streetlight.justly.copper
Arrival by train, car, foot or bike

Recommended maps for this region:

Show more

Equipment

  • A túra bármilyen kerékpárral teljesíthető. Egy kulacs vízen és az alapvető szerszámokon kívül nem is kell más, hiszen bármely évszakban bármilyen szolgáltatáshoz hozzá lehet jutni az érintett településeken.
  • A navilágáshoz a Természetjáró appot ajánljuk.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

4.5
(4)
Szabolcs Holczer
June 12, 2021 · Community
Kiváló minőségű út. Tatán kicsit bonyolúlt volt az útvonalat követni. Tata és Dunaalmás között a vasút után van egy lángosos bódé. Érdemes megállni. Dunaalmáson a Duna partig mentünk az 45 km volt oda-vissza.
Show more
When did you do this route? June 12, 2021
Horvàth Antal
April 11, 2021 · Community
Szuper túra
Show more
Teréz Civinné Bertalan
October 17, 2019 · Community
Köszönöm a kiváló ötletet! Mesésen szép útvonal, abszolút könnyű, remek aszfaltburkolattal, pihenőkkel. Családi túrának is ajánlom. A 10-es úttól mi is visszariadtunk, ezért visszakerekeztünk Tatabányára. Higgyétek el, egészen más. Az út tatai szakasza külön élmény!
Show more
Végre kisütött a nap
Photo: Teréz Civinné Bertalan, Közösség
Show all reviews

Photos from others

Végre kisütött a nap
Március idusán

Status
open
Reviews
Difficulty
moderate
Distance
43 km
Duration
3:30 h
Ascent
209 m
Descent
255 m
Public-transport-friendly Refreshment stops available Linear route Cultural/historical interest

Statistics

  • Contents
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp