Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Bicycle Rides

Bringával a Sió mentén

Bicycle Rides · Balaton (Plattensee)
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Békebeli hangulat a siófoki vasútállomás előtti téren
    / Békebeli hangulat a siófoki vasútállomás előtti téren
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Siófok egyik jelképe a víztorony
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A siófoki kikötőbe mindig érdemes kinézni
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sió-csatorna zsilipje Siófokon
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Siófoktól Siójutig 12 km-nyi remek kerékpárúton lehet gurulni a csatorna partján
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kis szerencsével a simontornyai vár előtt egy traktorkiállításba is belefuthatsz
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Siójut (és egyben Somogy és Fejér megye) határában véget ér a kerékpárút
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sió bal partján többnyire döngölt földutakon lehet tekerni
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sió kanyarulatai Ozora mellett
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az ozorai várat nem érdemes kihagyni a programból
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Halászok - Somogyi József szobra a siófoki Balaton-parton
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Helló, Siófok! Helló, bringások!
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 50 40 30 20 10 km

Mountain bike túra síkon, egy csatorna mellett? Elsőre biztosan furcsán hangzik, mégis van benne kihívás – és menet közben néhány érdekesség –, amiért érdemes elindulni a a Balaton partjától a Duna felé.

moderate
54.4 km
3:39 h
93 m
100 m

Túránk valójában attól lesz montis túra, hogy Siójut határában a kerékpárút véget ér a semmi közepén, és ettől kezdve részben úttalan, de mindenképp szilárd burkolattól mentes utakon halad Simontornyáig. A siófoki indulás hangulata évszaktól függően változik, de télen éppúgy van érdekes arca a Balaton déli parti fővárosának, mint nyáron. A Sió-csatorna partján tekerve pedig az év bármely napján nehéz elképzelni, hogy egy hajózható vízfolyás partján vagyunk.

Két várat is érintünk utunk során: az ozorai vár, azaz a barokk homlokzat mögé rejtett reneszánsz várkastély egyedülálló hazánkban, semmiképp ne hagyjuk ki! Simontornyán szintén egy erődítmény várja a látogatókat: Simon tornya több száz éve áll a Sió partján, túlélve számtalan átépítést, törököt, kurucot, labancot egyaránt. A túra egy vasútállomáson ér véget, de aki szeretné megnyújtani az utat, egészen Szekszárdig vagy akár a gemenci erdőig folytathatja útját a csatorna mellett.

Author’s recommendation

  • Szezonon kívül (is) érdemes ellátogatni Siófokra – érdemes megfigyelni az elmúlt száz évben épült nyaralók sokszínűségét pár plusz kilométer beiktatásával.
  • Az ozorai várat semmiképp ne hagyd ki a programból!
  • Az ozorai lomisoknál is érdemes körülnézni annak, aki fogékony az ilyesmire.
Profile picture of Tamás Abelovszky
Author
Tamás Abelovszky
Updated: April 06, 2020

Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
119 m
Lowest point
93 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Siófok, vasútállomás (107 m)
Coordinates:
DD
46.907715, 18.054350
DMS
46°54'27.8"N 18°03'15.7"E
UTM
34T 275676 5199121
w3w 
///dampen.unfolds.defining

Destination

Simontornya, vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A vasútállomásról a Millennium parkon átgurulva éred el a Fő utcát, itt fordulj jobbra, a víztorony irányába. A víztorony alatt eltekerve folytasd az utat a Fő utcán, majd fordulj jobbra a Kálmán Imre sétányra az első jelzőlámpánál.
  • A Kálmán Imre sétány egyenesen elvezet a siófoki kikötőhöz és mólóhoz (a vasutat keresztezve már Mártírok útja néven). A kikötőtől a Sió-parti kerékpárút felé a Mártírok útján kell menni a vasúti átjáróig – mielőtt átmennél, térj jobbra, tekerj át a Baross hídon, és ahogy leértél róla, fordulj balra, a kerékpárútra.
  • Siófoktól kerékpárút vezet Somogy és Fejér megye határáig – ahol egyszer csak a semmiben véget ér. Innen földúton halad a túra a Sió jobb partján Mezőhídvégig.
  • Mezőhídvégen a hídon átkelve partot vált a túra, innen Simontornyáig a bal parton kell haladni. A hidat elhagyva a Honvéd utcán tekerj az első nagyobb elágazásig, majd fordulj jobbra, a Petőfi Sándor utcára. Az utolsó házakat elhagyva térj jobbra egy földútra, ez vezet rá a gátra.
  • Simontornyáig nyílegyenesen kell haladni a gáton. (Ozorán érdemes átmenni a hídon egy rövid kitérőt téve a várhoz.)
  • Simontornyán a vasúti híd előtt fordulj balra, majd a vasúti átjárót elérve kelj át azon, és fordulj ismét balra (61-es főút).
  • Az első utcánál fordulj jobbra (József Attila utca), majd a következő lehetőségnél ismét jobbra (Várkert utca) - ez már a várhoz vezet.
  • A vasútállomást ugyanezen az úton éred el a vártól; a József Attila utca végére érve fordulj jobbra (61-es főút), az állomás négysaroknyira van innen.

A túra részletes leírása

Siófok, Balaton déli fővárosa

Siófokon az utcafront felől békebeli hangulatot sugárzó vasútállomásról indítjuk a túrát. Az indóház előtti Millennium parkban egy kedves zenepavilon – benne Kálmán Imre szobrával –, egy szökőkút, és egy Kaposvárról ide menekített szoborcsoport néhány alakja látható. (A menekítésre azért volt szükség, mert a somogyi megyeszékhelyen a Tanácsköztársaság somogyi mártírjait már senki nem látta szívesen közterületen a rendszerváltást követően). Varga Imre előbb említett szobrain kívül később is találkozhatunk a művész alkotásaival a városban.

Rövid gurulást követően érjük el a víztorony uralta Fő teret. A Balaton (egyik) fővárosának emblematikus épülete 45 méteres magasságig tör, 1912-ben emelték. Többször felújították, a második világháború idején a németek tüzérségi megfigyelő állomásaként funkcionált (kapott is találatot), majd az 1970-es évekig működött eredeti funkciójában. Teljes felújítására 2010-11-ben került sor, manapság több idegenforgalmi funkciója közül talán a legattraktívabb a két panorámalift mellett a kilátórész, illetve a kávézó, amely folyamatos forgásban van a torony tengelye körül. A somogyi lankák éppúgy beláthatóak innen, mint a Balaton keleti medencéje és a Bakony hegyei.

A talajszintre visszakerülve érdemes a part felé venni az irányt, mielőtt bevetjük magunkat Somogyország belsejébe. A kikötő éppúgy 1863-ban épült, mint a vasútállomás (a Déli Vasút sínpárja 1861-ben érte el a Balatont), egy évvel később pedig a Kisfaludy gőzös fogadásával kezdődött meg a rendszeres hajóforgalom, ami ma is meglehetősen élénk, legyen szó a menetrendszerinti hajójáratokról vagy az elegánsan sikló vitorlásokról.

Nem véletlen, hogy a móló melletti parkban találjuk a balatoni gőzhajózás 100., 125. és 150. jubileumára felállított emlékműveket, de találkozhatunk Krúdy szobrával is, amely egy hintón üldögélve ábrázolja az írót. Valószínűleg nincs turista, aki egy fotó erejéig be ne ülne a kétkerekű járgányba a művész mellé. Turistából pedig – főleg nyáron persze – nincs hiány, ennek ellenére Siófokot érdemes szezonon kívül is meglátogatni. A nyári pezsgés és a téli tetszhalott állapot között ősszel a vénasszonyok nyara ad lehetőséget egy kirándulásra, tavasszal pedig téli álmából ébred a Balaton-part az első nyaralótulajdonosok megjelenésével.

Kerékpárút a csatorna mentén

A partot a Baross hídon a Sió felett átgurulva hagyjuk magunk mögött – a hídról látszik a zsilip is, amely a Balaton vízszintjének szabályozásában játszik kiemelkedő szerepet (és persze ezzel együtt a csatorna vízellátásában is). A csatorna története egyes adatok szerint egészen a római korig nyúlik vissza, Galerius császár 292-ben ásatta ki a Sió ősét. A Sió völgye mocsaras, a Balaton vízállásától nagyban függ (tudniillik amikor a Balaton megáradt, itt is áradásokat okozott), területén először 1776-ban végeztek szabályozási munkákat.

Újabb és újabb beavatkozások követték egymást (további szakaszok szabályozása, medertisztítás és -mélyítés), melyek a Balaton vízszintjére is jelentős hatást gyakoroltak: ha hinni lehet az adatoknak, három hullámban minden egyes alkalommal, amikor nagyobb beavatkozás történt a mederben, 0,95-1,3 méterrel csökkent a tó vízszintje. Az első, fából készült zsilip 1863-ban épült (részben a Déli Vasút építése indokolta, mert a ki-kicsapó Balaton veszélyeztette a vaspályát), ezt 1893-ban váltotta egy betonzsilip. 2019-ben elkezdődött a jelenlegi zsilip kiváltása. A csatorna mellett tekerve egyébként nehéz elképzelni, hogy itt nagyobb hajók is tudnak közlekedni a zsilip megnyitásakor, ahhoz pedig még vadabb fantázia szükségeltetik, hogy a 150 évvel ezelőtti állapotot lássunk magunk előtt, amikor még számos malom üzemelt errefelé.

Ma csendesen csordogáló, nagyobb patak képét mutatja a Sió, melynek jobb partján Siófoktól Siójut határáig több mint 10 km hosszú kiváló bringaút vezet. A Somogy és Fejér megye határán fekvő Siójutnak a vízszabályozás nem feltétlenül tett jót: ártéri jellegét elveszítve visszaszorult a halászat, mint hagyományos életforma. A 20-30 méter széles csatorna túloldalán találjuk Balatonszabadit, ahol a világon először állítottak köztéri szobrot Kossuth Lajosnak (1894-ben). A két települést híd köti össze, amin keresztül akár oldalt is lehet váltani (innen a bal parton valószínűleg jobb minőségű földút vezet tovább, mint a jobbon). Aki a jobbparton marad, még pár kilométeren élvezheti a suhanást a bringaút aszfaltján, amely azonban a semmi közepén egyszer csak véget ér. A megyehatáron járunk, ahol egy rozzant pihenő padjára huppanva mélázhatunk azon, hogy vajon miképp sikerült ezt összehozni.

Vár vár után: az olasz építő

Innen indul a túrának az izgalmasabb része, amikor le kell térni az aszfaltról. Egy kevésbé járt földút vezet tovább délnek, a Duna felé, amely minél messzebb kerülünk az aszfaltcsík végétől, annál jobban be van nőve – de a járhatóságát ez nem veszélyezteti. Ellenben garantált a teljes nyugalom, szinte biztos, hogy a túra ezen szakaszán nem találkozunk senkivel. Érdemes azonban a csatorna vizét kémlelni, számtalan vízimadár reppen fel komótosan a hívatlan vendég közeledtére, majd száll le száz méterrel arrébb. Ezt újabb fel- és leszállás követi egészen addig, míg el nem unják a mutatványt, és nem repülnek messzebb. A szerencsésebbek talán nagyvadakkal is találkozhatnak, de így is maradandó élményt nyújt a tekerés a magas fűben.

Mintegy 10 km megtétele után ismét településre érkezünk: Mezőkomáromot a jobb, Szabadhídvéget a bal parton találjuk. Mezőkomáromon valaha fontos római út vezetett át: a Sopianae-Aquincum között vezető útvonal egyben a Róma felé vezető hadiút részét is képezte, ennek emlékeként a mai napig látható a faluban két római mérföldkő. Szabadhídvégre híd vezet át, melyen mi is átkelünk. Kicsit arrébb látszik egy másik híd is, az egykori Lepsény-Dombóvár vasútvonal maradványa, aminek helyén kerékpárút építését tervezik, talán a nem is olyan távoli jövőben. Innen egy rövid kis ozorai átruccanás erejéig a bal parton folytatjuk az utat. Nem kell meglepődni, ha egy birkanyáj vagy egy tehéncsorda keresztezi utunkat (bár meglehetősen furcsa érzés a több tucat szarvasmarha között utat vágni magunknak).

Ozoráról két dolog jut általában az ember eszébe: a közelmúltból (és a jelenből) az Ozora Fesztivál, a középiskolai emlékekből pedig Ozorai Pipo neve. Előbbiről most csak annyit, hogy nevével ellentétben a helyszín már egy másik településen van, úgyhogy ezúttal maradunk a Pipo által épített vár felfedezésénél. Filippo Scolari (magyarosan Pipo) Firenzéből került kereskedősegédként Budára, ahol előbb az esztergomi érsek szolgálatába állt, majd a Kanizsaiak simontornyai várnagya lett a 14. század legvégén. Így fordulhatott elő, hogy a szomszédos Ozorán élő Borbálát, Ozorai András lányát jegyezte el, majd Filippo egyre magasabbra lépdelt a ranglétrán Luxemburgi Zsigmond királyi udvarában. Ozorai Pipo 1416-ban kapott engedélyt vár építésére a Sió partján, de ő inkább reneszánsz palotát építtetett, mintsem a korban megszokott erődítményt: díszítése, belső elrendezése itáliai mintákat követett.

A négyzet alaprajzú várkastély építése gótikus stílusban kezdődött, várfal vette körül, a várárokba a Sió vizét vezették. 1423-ban Pipo itt látta vendégül Zsigmond királyt. A 16. század elején reneszánsz stílusban építették át a várat akkori tulajdonosai, 1545-ben pedig a budai pasa foglalta el, akitől 1686-ban ostrommal vették vissza, a délnyugati szárny le is omlott. 1727-1733 között azEszterházyak a várat tiszttartói központtá alakították, a leomlott szárnyat barokk stílusban építették újjá, a várfalakat pedig lebontották. Ma a vár – eltekintve a délnyugati szárnytól – a reneszánsz korszakot idézi fel.

A barokk kapuzaton át az erődítmény udvarára látogatókat lélegzetelállító látvány fogadja. Az emeleti függőfolyosó alatt szépen rendben tartott növények burjánzanak, az oszlopfőket reneszánsz faragványok díszítik. Az udvarból az egyik ajtón egy korabeli konyhába nyithatunk be, a másikon belépve egy vártörténeti kiállításon tudhatunk meg mindent az épületről és tulajdonosairól. A vezetett látogatás során az emeleti termekben bekukkanthatunk Borbála hálószobájába, a fegyverteremben megcsodálható Ozorai Pipo páncéljának rekonstrukciója, a kandallós trónterem és egy reneszánsz ebédlő, valamint néhány teremnyi enteriőr az Eszterházyak korából. A várkastélyban akár meg is lehet szállni, ugyanis nyolc, történelmi bútorokkal berendezett, reneszánsz hangulatú vendégszoba áll rendelkezésünkre a látogatók elől elzárt részeken.

Van azonban egy kevéssé ismert jellemzője is a falunak: legalább kéttucatnyi portán lehet használtcikkek közül válogatni. Az itt élő "lomisok" Ausztriába és Németországba járnak a zsákmányért, gyakorlatilag bármit lehet kapni Jézuskától a géppuskáig (a legmegdöbbentőbb talán az ipari mennyiségű, autókra való felni volt ebben a kavalkádban).

A sajátos látványosságot hátrahagyva térünk vissza a Sió bal partjára, ahol egészen Simontornyáig folytatjuk utunkat. A távolban feltünedeznek a tolnai dombok, miközben jobbról a Kapos torkollik a csatornába. Simontornya határában egy vasúti híd előtt balra kanyarodunk, itt magunk mögött hagyjuk a 120 kilométer hosszú Siót, amely a gemenci erdő mellett ömlik a Dunába.

Simon tornya

Simontornyán is találunk egy várat a Sió partján. Az első torony építésének idején még egészen más táj tárult volna a szemünk elé, mint manapság: a Sió ingoványos, mocsaras mellékén egy nagyobb szigeten, a síkság és a dombvidék találkozásánál épült az első erődítmény. A Döröcske nemzetségbeli Salamon fia, Simon alországbíró építtette a tornyot, innen ered a város mai neve is. A következő évszázadokat számos rá- és hozzáépítés jellemzi, így a mai vár se nem gótikus, se nem reneszánsz, se nem Anjou-kori lovagvár – viszont minden korszak egy-egy jellegzetességét magán hordozza. A 14. században a Lackfiak emeltek egy palotaszárnyat (igen jelentős birtokközpontot létrehozva ezzel), a 15. században pedig egyes épületrészeket lebontottak, másokat hozzáépítettek az éppen aktuális tulajdonosok, ekkor alakult ki a gótikus homlokzat.

A kor egyik legjelentősebb reneszánsz várkastélyává Gergellaki Buzlay Mózes alakíttatta az 1500-es évek elején: teljesen átépítették az északi és a keleti épületszárnyakat, a déli oldal építményei helyén pedig egy teljesen új épületszárnyat emeltek. A várkastély ekkor erős itáliai hatást mutathatott. Manapság ebből sajnos nem sok minden látható már, a történelem viharai nem kímélték Simon tornyának utódját. Előbb a török foglalta el, és rendezkedett be majd’ másfél évszázadra (a simontornyai szandzsákság székhelye és a bég palotája volt a vár), majd a Rákóczi-szabadságharc kezdetén megerősítették a várat. A számos átalakítás mind a minél hatékonyabb hadászati felhasználást célozta: az ablakokat lőrésekké szűkítették, a lakótoronyból ágyútorony lett, a loggiát elbontották. Sokat nem ért vele a császári hatalom, mert már 1704-ben kuruc kézre került az erősség. Későbbi tulajdonosa, a Styrum-Limburg család lakta a 18. század közepéig, majd magtárrá, gazdasági épületté alakították, állapota egyre romlott, mígnem 1964 és 1974 között helyreállították.

A Sió-menti tekerés Simontornyán véget ér ugyan, de akinek kedve és ereje tartja, folytathatja az utat Szekszárdig, vagy akár egészen a gemenci erdőig.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • Siófok a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa vasútvonalon fekszik, továbbá itt ágazik ki a fővonalból a Siófok-Kaposvár mellékvonal. Siófok állomásnál szálljunk le a vonatról.
  • A túra végállomása, Simontornya vasútállomás a Budapest-Kaposvár illetve Pusztaszabolcs-Dombóvár vonalon található.

Getting there

  • A túra a vasútállomásról indul.

Parking

  • Autóval az állomás előtti parkolóban lehet megállni.

Coordinates

DD
46.907715, 18.054350
DMS
46°54'27.8"N 18°03'15.7"E
UTM
34T 275676 5199121
w3w 
///dampen.unfolds.defining
Arrival by train, car, foot or bike

Recommended maps for this region:

show more

Equipment

  • A burkolatlan utak miatt az útvonal teljesítése mountain bike kerékpárral ajánlott.

Similar routes nearby

 These suggestions were created automatically.

Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.

Profile picture

Photos from others


Difficulty
moderate
Distance
54.4 km
Duration
3:39h
Ascent
93 m
Descent
100 m
Public transport friendly Point-to-point

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp