Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Bicycle Rides

Bányász-kör az Által-ér mentén

Bicycle Rides · Pannonien
Responsible for this content
hungarian-hikers-alliance Verified partner  Explorers Choice 
  • A bánhidai Erőmű-tó a híres Bokodi-tóra hajaz a kis tóparti nyaralókkal
    / A bánhidai Erőmű-tó a híres Bokodi-tóra hajaz a kis tóparti nyaralókkal
    Photo: Tamás Abelovszky, hungarian-hikers-alliance
  • / A Környei-tó az Által-ér felduzzasztásával jött létre
    Photo: Tamás Abelovszky, hungarian-hikers-alliance
  • / Bringaút Környén
    Photo: Tamás Abelovszky, hungarian-hikers-alliance
  • / Pihenőhely a Kecskédi-tó partján
    Photo: Tamás Abelovszky, hungarian-hikers-alliance
  • / Bányász-emlékmű Kecskéden
    Photo: Tamás Abelovszky, hungarian-hikers-alliance
  • / Kifogástalan minőségű aszfaltcsík az Által-ér mentén
    Photo: Tamás Abelovszky, hungarian-hikers-alliance
  • / A bánhidai erőmű csendesen enyészik a tó túlpartján
    Photo: Tamás Abelovszky, hungarian-hikers-alliance
  • / A gesztesi vár jelenleg nem látogatható
    Photo: Tamás Abelovszky, hungarian-hikers-alliance
  • / Gurulás Várgesztesről Majkra
    Photo: Tamás Abelovszky, hungarian-hikers-alliance
  • / Bányász-emlékmű Oroszlányon
    Photo: Tamás Abelovszky, hungarian-hikers-alliance
  • / Életkép egy ház homlokzatán Oroszlány "sugárútján"
    Photo: Tamás Abelovszky, hungarian-hikers-alliance
  • / Pihenőhely a tatabányai bányászati múzeumban
    Photo: Tamás Abelovszky, hungarian-hikers-alliance
  • / Oroszlányi Bányászati Múzeum
    Photo: Tamás Abelovszky, hungarian-hikers-alliance
  • / Kamalduli remeteség, Majk
    Photo: Tamás Abelovszky, hungarian-hikers-alliance
m 400 300 200 100 50 40 30 20 10 km Zsigmond-kő Gesztesi vár Kamalduli remeteség Turul-emlékmű (Tatabánya)

Jó szerencsét! – valószínűleg mindenki értené, és viszonozná a bányászok hagyományos köszöntését ezen a túrán, mely Oroszlányról indul az Által-ér mentén épített új bringaúton. Környe és Oroszlány érintésével a Vértes északi lábánál csendben meghúzódó falvakban térünk vissza a kiindulópontra, a bányászmúlt emlékeit, tavakat, titokzatos várat is felfedezve a körülbelül 50 kilométeres túra során.

moderate
51.6 km
3:38 h
282 m
282 m

A túra összeköti a Vértes és a Gerecse hegylábi részein elterülő településeket, melyek életét kis híján egy évszázadon keresztül a szénbányászat határozta meg. Ennek megfelelően lépten-nyomon az ipari tevékenység emlékeibe ütközünk Oroszlány, Tatabánya és a környékbeli falvak utcáin tekerve – hol egy két csilléből álló bányászemlékmű, hol egy bányászati múzeum, hol egy csendesen pusztuló erőmű jön szembe. Szerencsére azonban az összkép egyáltalán nem mondható apokaliptikusnak, hiszen az Által-ér menti kerékpárút vadonatúj aszfaltcsíkja Oroszlány és a megyeszékhely között ahol lehet, a kis vízfolyás partján halad, egymás után három tavat felfűzve.

Tatabányát elhagyva már a Vértes északi lábánál vezet az enyhén hullámzó út, erdőszéleket, mezőket átszelve. Vértessomlón a falu határában álló kegytemplom, Várgesztesen a kis hegytetőn trónoló zord vár, míg Majkpusztán a kamalduli kolostor és a bányászati múzeum érdemel egy kis kitérőt – időt azonban érdemes szánni mindegyik látnivalóra, akár az elmélyülés a cél, akár a bányászok életének alaposabb megismerése. A túra útvonala jobbára síkon halad, így legfeljebb közepesen nehéznek mondható az 50 kilométer megtétele.

Author’s recommendation

  • A két útba eső bányászati múzeum közül legalább egyet érdemes megnézni.
outdooractive.com User
Author
Tamás Abelovszky
Updated: December 12, 2019

Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
347 m
Lowest point
142 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A vasúti átjáróknál légy óvatos, tartsd be a vonatkozó szabályokat! Kecskéd határában egy labirintkorláton kell áthaladni, itt szállj le a bringádról, és told át azt a síneken; a környei állomás közelében egy nem biztosított átjárón kelhetsz át – az egyébként ritkán használt – pápai vasútvonalon.
  • Majkpuszta határában légy körültekintő a Környe-Csákvár országúton való átkeléskor!
  • A majki ágról visszatérve fokozott figyelemmel kelj át a Környét Oroszlánnyal összekötő forgalmas úton!

Start

Oroszlány, vasútállomás (180 m)
Coordinates:
Geographic
47.486745, 18.309320
UTM
34T 297310 5262766

Destination

Oroszlány, vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A vasútállomásról a Fürst Sándor utcán indulj a település központja felé, majd a Rákóczi Ferenc úthoz érve fordulj balra! Innen a kerékpárutat kell követni a város határáig.
  • Oroszlány határát elérve a kerékpárút folytatódik egészen a Kecskéd határában lévő vasúti átjáróig, azon átkelve kövesd a falu felé vezető aszfaltutat!
  • Kecskéden a tó északi sarkát elérve fordulj balra, majd jobbra a Fő utcára (a kerékpáros nyomok és az útirányt jelző táblák segítik az eligazodást).
  • A Fő utca végén fordulj balra (a gyalog- és kerékpárutat követve) a Vasút utcára, majd jobbra, a Sport utcára, amelyen egyenesen kell haladni egészen Környéig.
  • Környén a vasútállomást elhagyva fordulj balra, az Alkotmány utcára, majd kövesd a gyalog- és kerékpárutat, amely innen egészen a Tatabányai Erőmű-tóig vezet.
  • A tavat elérve fordulj jobbra, kelj át az Által-ér feletti kis hídon, majd kövesd a tóparti névtelen utat, ami a Fürdő utcába torkollik!
  • A Fürdő utcán tekerj végig, majd fordul jobbra, a Kossuth Lajos utcára. Egyenesen kell haladnod (a Kossuth utca előbb Árpád, majd Mészáros névre hallgat), a Réhling Konrád utat elérve pedig fordulj jobbra.
  • Az első jelentősebb kereszteződésben fordulj balra (Síkvölgyi-üdülőtelep irányába), majd Síkvölgyet elérve haladj nyílegyenesen! Az aszfaltút kavicsos útra vált (Busa utca), ennek végén jobbra kell fordulni.
  • A Rugógyár mellett elhaladva egyenesen kell menni az út végéig, ahol balra kell fordulni, Vértessomló felé.
  • A Vértessomlón áthaladó út egyenesen Várgesztesre vezet, ezt kövesd egészen a szomszéd faluig. Várgesztesen hajts végig a főutcán (Arany János utca), majd fordulj jobbra, a Vár utcára.
  • Majkpusztát célozva visszafelé, Vértessomló irányába kell elindulni – a második lehetőségnél fordulj balra, és a csinos kis hacienda kerítésével párhuzamosan futó úton haladj a mezőt keresztülszelő köves útig, ahol térj jobbra!
  • A Csákvárra vezető utat elérve fordulj jobbra, majd a következő lehetőségnél balra – ez az út már a kolostorhoz vezet. (A kolostortól a mező szélén futó földúton lehet eljutni a bányászati múzeumhoz.)
  • Majkról az Által-ér menti kerékpárút majki ágán vezet vissza a túra a Majki-patak melletti erdőben kialakított bringaúton Oroszlány határába, ahol a környei utat keresztezve balra kell fordulni. Innen kövesd az utat ugyanarra visszafelé, amelyen elindultál Oroszlányról.

A túra részletes leírása

Oroszlány, Tatabánya és a környékbeli települések életét kis híján egy évszázadon keresztül a szénbányászat határozta meg, így mi sem mehetünk el mellette szó nélkül – más csak azért sem, mert lépten-nyomon az ipari tevékenység emlékeibe ütközünk. Ha vonattal érkezik valaki Oroszlányra, akkor hazánk egyik legfiatalabb vasútvonalán zakatolhat Környe és a végállomása, Oroszlány között. A sínpárokat 1950-ben fektették le, ugyanis a felfutó szénbányászat megkövetelte a szállítási kapacitás növelését is.

Oroszlány környékén a XIX-XX. század fordulóján kezdték meg a szénvagyon kutatását, de a kezdeti próbafúrások alapján nem indult meg a kitermelés, a település egy korabeli falu átlagos életét élte tovább. A fellendülés a nevét nagy valószínűséggel a Csák család címerállatáról kapó településre az 1930-as évek végén érkezett meg, az első aknát 1937-ben nyitotta meg a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., négy évvel később megépült egy kötélpálya Tatabánya irányába, 1950-ben befutott az első vonat az állomásra, mi pedig több mint nyolcvan évvel az első csille felszínre érkezése után indulunk túránkra a városból.

Vadonatúj aszfaltcsík az Által-ér mellett

Sokan amolyan szocialista iparvárosként tartják számon Oroszlányt, és úgy is érzi az ember, hogy van ebben némi igazság, miközben átgurul a városon annak északi határa felé. Ez azonban nem feltétlenül baj – Dunaújvároshoz hasonlóan itt is az érződik, hogy igyekeztek emberléptékű fejlesztésekkel kialakítani a várost. Élhető terek, sok zöldfelület, barátságos „sugárút” alkotják a belvárosi környezetet, a Rákóczi Ferenc út keleti oldalán lévő házak falán pedig a (szocialista) élet egyes jeleneteit láthatjuk a szépen felújított homlokzatokon, majd a városháza mellett utunk első bányászemlékművét is szemügyre vehetjük: zord bányászok csákányban végződő keze lendül a magasba.

Oroszlányt Környe felé elhagyva egy vadonatúj kerékpárút aszfaltcsíkja húzódik a szántóföldek szélén északi irányba. A tökéletes minőségű út egy, az Által-ér mentén a megyeszékhelyig vezető új (októberben átadott) kerékpáros útvonal része, és láthatóan igen népszerű a környékbeliek között – mi is ezen fogunk gurulni Bánhidáig (de akár Tatán át Almásfüzítőig, Komáromig is eltekerhetnénk az út folytatásán). Elsőként Kecskédet érjük el, miután kereszteztük a vasúti síneket. A falu határában egy kellemes hangulatú tavacska rögtön megállásra csábít, ugyanis partján számos kis pihenőhely várja a horgászokat, kirándulókat, bringásokat. Egy kis sétányon meg is lehet kerülni a tavat, majd Kecskéd főutcáján egyenesen a templomot becélozva gurulunk tovább, nem sokkal később pedig egy remek kis étteremben vehet magához némi frissítőt a szomjas vándor. Természetesen egy két csilléből álló bányászemlékmű is utunkba esik – Kecskéd sem maradhatott ki a környékbeli szénvagyon kitermeléséből.

Kecskéd határától egy vegyes használatú, frissen aszfaltozott úton tekerünk Környe irányába, ami egyben azt is jelenti, hogy bármikor felbukkanhat egy mezőgazdasági gépjármű. Környét megint csak egy tó partján érjük el – az Által-ér igen népszerű hasznosítási formája a felduzzasztás. Természetesen a helybéli horgászoknak nincs ellenére a dolog, és turistaként is kellemes a part mentén gurulni. A vízfolyás egyébként Pusztavámtól nyugatra ered, és innen Oroszlányon, Tatabányán, Tatán át folyik a Dunába (a tatai Öreg-tó is az Által-ér felduzzasztásának köszönheti létét). A parton egy emlékmű az 1947-ben kitelepített német lakosság szomorú sorsára világít rá. A németeket egyébként az az Eszterházy József gróf telepítette be, aki ezt megelőzően elüldözte (legalábbis az erőteljes katolizálással távozásra bírta) a XVI. század közepén betelepített református magyarokat, akik a török által felperzselt községet népesítették be nem sokkal korábban… Már a rómaiak is kedvelhették az Által-ér környékét, hiszen állt itt egy erőd, Quirinum – kapujának tornyait a plébánia udvarán találták meg néhány évvel ezelőtt. A kutatások alapján a Pannóniában épült tíz, úgynevezett belső-erőd közül a környei lehetett a legnagyobb, de további feltárása nem lehetséges, mert a falu teljesen ráépült.

Környétől végre közvetlenül az Által-ér mellett halad a bringaút, majd egy hídon át is kelünk rajta. Innen már látszik a bánhidai erőmű magas kéménye, a háttérben a Gerecse vonulatai, és akinek jó a szeme, a hegyen a Bányász-kilátót és a Szelim-barlangot is felfedezheti a távolban. Mielőtt elérnénk a megyeszékhelyet, az Erőmű-tónál érdemes időzni kicsit. Az Oroszlány határában található Bokodi-tóhoz hasonlóan itt is kisebb-nagyobb házak épültek a tóra, illetve annak partjára, bár egy picit talán kevésbé látványos módon. A víz mellett magasodik azonban az erőmű torzója, ami különleges hangulatot kölcsönöz a színes, szinte a vízen ringó kis házikóknak. 1930-ban, a tatabányai szénvagyonra épülve indult meg a villamosenergia termelése a bánhidai erőműben, aminek vasúttörténeti jelentősége is van: a teljes hosszban elsőként villamosított Budapest-Hegyeshalom vonalat innen látták el árammal. 2004-ben a termelés leállt, azóta szemmel láthatóan egyre romlik az épületek állapota.

Szén, szén, mindenütt szén

Tatabányára fokozottan igaz az, amit Oroszlányról már korábban elmondtunk: a város a létét a szénbányászatnak, és az arra épülő iparnak köszönheti. Természetesen több település (Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida) is volt a mai megyeszékhely területén, amikor 1896-ban megkezdődött széntermelés a tatabányai medencében. A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. egészen a II. világháborút követő államosításig folytatta a termelést, és volt olyan időszak, amikor a hazánk teljes széntermelésének kétharmadát Tatabánya adta. Ehhez persze gyakorlatilag egy új városnak kellett felépülnie, amit segített a bányavállalat is, hiszen elemi érdeke volt, hogy idecsábítsa a munkásokat. Jöttek is mind az Osztrák-Magyar Monarchia területéről, mind pedig Lajtán túli területekről, Galíciából, vagy Csehországból.

Hogy hogyan éltek ezek a munkások, az elképzelhető a Bányászati Ipari Skanzent meglátogatva, ahol az ipari emlékek mellett két kolóniaház és egy régi iskolaépület (kedvencünk a vasgyűjtésről szóló fogalmazás volt a faliújságon) is megtekinthető. A múzeumot a XV-ös aknán alakították ki, ahol mindent úgy találunk, ahogy a bányaüzem bezárásakor hagyták: megvan a fürdőház (most kortárs szobrok kiállítására szolgál), az irodaépület, az aknatorony az aknaházzal, a kompresszorház, de még egy mini mélyművelésű bányát is kiépítettek itt a mindenféle bányaipari gépek, bányamozdonyok között. Annak ellenére, hogy kevés információt találunk az itt kiállított tárgyakról, el lehet bolyongani a területen legalább másfél órát. Akinek kedve tartja, innen feltekerhet a Turul-emlékműhöz (a kicsit agresszívnak ható madár 1907 óta ijesztgeti a nagyérdeműt), ami mellett a Gerecse Kapuja Látogatóközpont várja az érdeklődőket.

Tatabányát Síkvölgypuszta irányába hagyjuk el, amely a megyeszékhely pihenőövezetének tekinthető terület: egy használaton kívüli bányató köré épültek a víkendházak, üdülők. A csendes zártkertes övezeten egy jó minőségű földút vezet át, a Vértes északi nyúlványainak irányába tartva itt már érezhetjük a természet közelségét a sok zöldfelület okán. Ahogy elhagyjuk Síkvölgypusztát, még elhaladunk Tatabányai Rugógyár mellett, de innen Oroszlányig jórészt alacsony forgalmú utakon, erdei-mezei környezetben tesszük meg a hátralévő utat. Elfelejteni egy pillanatra sem lehet, mit rejt a föld mélye kerekeink alatt, hiszen hamarosan Környebányát érintjük – aki betér, jellegzetes bányászkolóniát talál a néhány utcában. Itt egyébként már az 1930-as évekre kimerültek a bányák, a leszerelt bányagépeket a pilisi bányákba szállították át, és velük tartott jó néhány bányász is.

Vértessomlón ugyan ma már nem látszik, de a hegység eocén kori barnakőszén-telepeit először a település környékén kezdték feltárni az Eszterházy uradalmi bányában (ezzel hazánk első szénbányái közé tartozott az itteni). Ma a településen járva leginkább a nyugalom és a rendezettség tűnik fel, érdemes begurulni a faluba (már csak azért is, mert például a boltot nem a Várgesztesre vezető út mentén találjuk). Vértessomló kegytemploma megér egy rövid kitérőt. A település keleti határában egy kis dombon áll a Sarlós Boldogasszony templom, amelynek helyén a monda szerint egy romos erdei kápolna állt, amit az újonnan érkező telepesek a XVIII. században egy csengettyű hangjait követve találtak meg.

Innen már csak pár kilométer Várgesztes, a Vértes dombjai között megbújó zsákfalu, amely azonban egy várrommal is büszkélkedhet. A várat a XIII. század végén a Csák nemzetség építtette, majd a hazai erősségek szokásos útját járta be az azóta eltelt évszázadok során: többször gazdát cserélt, nem egyszer átépítették, aztán amikor elhagyták a katonák a törökök kiűzését követően, állapota romlani kezdett. Ehhez hozzájárult az is, hogy a majki kamalduli remeteséghez (és egyéb építkezésekhez) elkezdték elhordani köveit, így hamar romként kezdték emlegetni. Ennek ellenére 1932-től turistaszálló működött itt, és még a közelmúltban is látogatható volt az erődítmény, ma már azonban kerítéssel van körülvéve. A várhoz közel, a felé vezető út mellett a figyelmes szemlélő egy, a meredek völgyfalba épített lépcsőt vehet észre, amely a helyiek által Lurdosznak nevezett kis kőfülkéhez, azaz egy Lourdes-i barlanghoz fut.

Fehér barátok – fekete bányászok

Várgesztesről Majkpusztára egy mezőn át vezet az út – az jár jól, aki nem rögtön a falu határában tér le balra az aszfaltútról, hanem a lovardánál, mert így végig jól járható utat talál. Majkon előbb a kamalduli remeteséghez, utána pedig a helyi bányászati múzeumhoz érdemes tenni egy kitérőt. A fehér barátokat Eszterházy József, a terület földesura telepítette le Majkpusztán a XVIII. század közepén (majd II. József szerzetesrendeket feloszlató rendelete nyomán menniük is kellett a század végén). A némaságot fogadó, öltözékük színéről elnevezett szerzetesek számára barátlakások épültek a templom körül, emellé épült a konvent épülete, ami a perjelnek, illetve a közösségi helyiségeknek adott otthont. A látogatók megtekinthetnek egy cellaházat, valamint a konvent épületének egyes felújított részeit – egészen különleges hangulata van az épületegyüttesnek.

Nem messze találjuk a XX-as aknát, amely – akárcsak a tatabányai XV-ös – egy bányászati múzeumot rejt. Az ipari örökség szerelmesei itt igazán megtalálhatják a számításukat, hiszen gyakorlatilag mindent úgy őriztek meg, ahogy a bánya bezárásának a pillanatában találtuk volna. Az üzemi épületben az oroszlányi bányászélet mindennapjaiba nyerhetünk betekintést, míg odakint titokzatos rendeltetésű acélmonstrumok pihennek a fűben. Az „F-gépek” már a nevükben is hordoznak valami baljóslatút, pedig alapvetően békés szerkezetek: a lánctalpas vágathajtó gépek az ember munkáját segítették a mélyben. Az aknatorony ma kilátóként funkciónál, eredeti helyén lehet megcsodálni az aknagépet (vitlát), illetve speciális liftet (kast), de a drótkötélpálya feladóállomása is fontos ipartörténeti emlék. Ezen kívül működő bányavasutat, és egy, a látogatók kedvéért kialakított rövid bányajáratot is találunk itt. Többórás elfoglaltságra számíthat az, aki belép a bányaüzem kapuján, és alaposan meg akarja ismerni az átlagember számára ismeretlen világot, a találó elnevezésű (Szabotázs a bányaüzemben) szabadulószobában pedig bárki próbára teheti logikáját. Innen már csak pár kilométer az oroszlányi vasútállomás, a kicsit rövidebb út helyett azt érdemes választani, amely egy kiserdőn vezet vissza az Által-ér menti kerékpárútra.

Bringára fel, jó szerencsét!

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • Oroszlány állomás a Tatabánya-Oroszlány vasútvonal egyik végpontja.

Getting there

  • A túra az oroszlányi vasútállomásról indul.

Parking

  • Autóval az állomás előtti parkolóban lehet megállni.
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

  • Vértes turistatérkép

Equipment

  • A túra teljesítéséhez túra- vagy hegyikerékpár ajánlott a nem aszfaltozott szakaszok miatt.


Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Difficulty
moderate
Distance
51.6 km
Duration
3:38h
Ascent
282 m
Descent
282 m
Public transport friendly Loop Refreshment stops available Cultural/historical value

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • New Point
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.