Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Bicycle Rides recommended route

A Balaton-partról a királynék városába

Bicycle Rides · Balaton-felvidék
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Erődtemplom Balatonalmádiban
    / Erődtemplom Balatonalmádiban
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alsóörs-Veszprém vasútvonalra emlékeztet a Balatonalmádiban kiállított 375-ös gőzös
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Óvári messzelátóból valóban messzire ellátni
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás az Óvári messzelátóból (Balatonalmádi)
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felsőörsre az öreghegyi szőlők között vezet az út
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felsőörs román kori temploma
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A veszprémfajszi kálváriától szinte az egész túraútvonalat belátni
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Római kori halomsír Nemesvámos mellett
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Menő bringás pihenő Nemesvámos határában
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bringasztráda Nemesvámos és Veszprém között
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Veszprém, Szent Mihály-székesegyház a Szentháromság térrel
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Bakonyra Szent István és Gizella szobra mellől (Veszprém)
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Veszprémből Balatonalmádiig végig bringaúton lehet tekerni (és jórészt gurulni)
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szentkirályszabadja szellemvárosa sokakat Csernobilra emlékeztet
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szentkirályszabadjáról Balatonalmádiba az egykori vasútvonal helyén gurulhatunk le
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vámosi Csárdában Sobri Jóska és Savanyú Jóska is megfordult
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 40 30 20 10 km Óvári messzelátó, Balatonalmádi Kálvária-kilátó (Veszprémfajsz) Baláca Római … Nemesvámos
A Balaton és a környező dombok miatt nem csak nyáron érdemes ellátogatni a magyar tenger mellé: bármelyik évszakban lehet egy jót bringázni a partról indulva a Balaton-felvidéken, felfedezve a környék értékeit.
moderate
Distance 44.8 km
3:07 h
297 m
297 m
A Balaton-felvidéki túrák mindig magukban rejtik a parttól távolabbi települések megismerésének varázsát, és – mint általában – ezúttal is érdemes nyeregbe pattanva eltávolodni kicsit a tóparttól. Utunk során többszáz éves középkori templomok, évezredes római romok, a magyar királynék koronázásának emlékét őrző megyeszékhely mellett még egy elfeledett vasútvonal nyomába is eredhetünk a part felé gurulva, a gőzösök vontatta szerelvények sebességét is megidézve.
Profile picture of Tamás Abelovszky
Author
Tamás Abelovszky
Update: July 27, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
338 m
Lowest point
107 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Felsőörs és Veszprémfajsz között egy rövid, alig másfél kilométeres szakaszon a túra a 73-as főúton halad, itt – főleg a nyári főszezonban – készülj nagy forgalomra.
  • Nemesvámos és Veszprém között a kerékpárút egy helyen keresztezi a 77-es főutat, itt fokozottan figyelj az átkelésnél.

Tips and hints

TERMÉSZETJÁRÓ applikáció

Start

Balatonalmádi vasútállomás (106 m)
Coordinates:
DD
47.028822, 18.015389
DMS
47°01'43.8"N 18°00'55.4"E
UTM
34T 273222 5212690
w3w 
///coasted.vegans.boring

Destination

Balatonalmádi vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A vasútállomásról a Petőfi Sándor utcán indulj észak felé, majd a buszpályaudvarral szemben fordulj balra, a Jókai Mór, majd Óvári utcára; innen a Felsőörsi útig csak egyenesen kell haladni.
  • A Felsőörsi utat elérve fordulj jobbra, ez az út az öreghegyi szőlők alatt egyenesen a nevezett faluba vezet, amelyen a főutat követve kell egyenesen áthaladni.
  • Felsőörsöt elhagyva kb. 2,5 kilométer megtételét követően, az első buszmegállónál fordulj balra, Köveskútpuszta felé. A pusztán áthaladva éred el a 73-as számú főutat, itt fordulj balra.
  • A 73-as útról rögtön az első lehetőségnél (kb. 1,5 km) térj jobbra, Nemesvámos/Veszprémfajsz felé.
  • Nemesvámosig ezt az utat kövesd (Veszprémfajszon a kálvária miatt érdemes kitérőt tenni), majd a falu határában az első utcánál fordulj jobbra, ha a halomsírt szeretnéd megnézni.
  • Nemesvámoson belül a Malom utcára kell jobbra fordulni, de itt már kerékpáros útirányjelző táblák is segítik a tájékozódást, amelyek Veszprém központjáig vezetnek, jórészt kerékpárúton.
  • Veszprém központjából (a Vár alatti Óváros térről) a Megyeház téren keresztül érjük ismét a kerékpárutat, ami egész Balatonalmádiig vezet: az Erzsébet sétányt, majd az Erzsébet ligetet elhagyva balra kell fordulni a Stadion utcára, majd a körforgalomban jobbra, az Almádi útra.
  • Szentkirályszabadján egy lámpás kereszteződésnél lehetőséged van egy kitérőre az egykori laktanya felé (Litér irányába vezető kerékpárút).
  • Szentkirályszabadján belül, majd a települést elhagyva nincs más dolgod, mint követni a bringautat Balatonalmádiig, ahol a kiállított gőzöst elérve jobbra fordulva az Óvári-kilátóba tudsz felmászni, balra térve (a mozdony alatt elgurulva) pedig visszatérhetsz a túra kiindulópontjára.

A túra részletes leírása

Balatonalmádiból, az északi part egyik népszerű üdülőhelyéről indítjuk a túrát. Bár a Balaton kapcsán sokaknak csak a strtand és a nyaralás jut eszébe, de egyrészt számos más módját is kínálja a kikapcsolódásnak, másrészt Almádi bővelkedik látnivalókban, amelyek nagy részét a túra után látogathatjuk majd meg.

A magyar tenger partjáról a rómaiak világába

A vasútállomástól indulunk – a vasútnak egyébként nagy szerepe volt abban, hogy Almádi kedvelt üdülőközség lett a 20. század elején: Veszprém és Székesfehérvár felől egyaránt 1909-ben értek el idáig a sínpárak. A forgalmas 71-es úttal párhuzamos csendes kis utcákon érjük el a Felsőörsre vezető utat, útba ejtve a magyaros szecessziós stílusban 1934-ben épült Szent Imre-templomot, amelyre a népesség egyre növekvő száma miatt volt szükség a múlt század harmincas éveiben.

A templom mellett találjuk a Szent Jobb-kápolnát, aminek egészen elképesztő a története. Röviden összefoglalva: Mária Terézia a magyar rendeknek tett gesztusként hozatta Raguzából Budára a Szent Jobbot 1771-ben, az ereklyének pedig a királyi palotában emeltetett egy kis kápolnát. Ezt a 19. században elbontották az uralkodói székhely bővítése miatt, de építettek helyette egy másikat. Budapest II. világháborús ostroma súlyosan érintette a palotát, de a kápolna átvészelte e nehéz időket: a romok maguk alá temették ugyan, de az 1950-es években előkerült a bontás és renoválás idején. Egészen elképesztő, de 1958-ban sikerült azt elérni, hogy a kápolnát elbontás után a Balaton-parti településre szállítsák, és ott újjáépítsék - ezt látjuk ma Almádiban.

A felsőörsi út szinte végig emelkedik a nevét adó településig, átvezetve az Öreg-hegyen, ahol a szőlősorok között kisebb-nagyobb présházak teremtenek hamisítatlan északi-parti hangulatot az út két oldalára. Felsőörs legismertebb nevezetessége a prépostsági templom, melyet Bűnbánó Szent Mária Magdolna tiszteletére szenteltek. A román kori istenháza többé-kevésbé megőrizte eredeti formáját, amelynek arányai talán akkor tárulnak fel leginkább, ha az ember hátulról közelít az épülethez, majd azt megkerülve érkezik meg a templomtoronyban található bejárathoz. Ahogy az Almádiban álló Szent Imre-templom, úgy ez az épület is számos elemében a Balaton-felvidék népszerű építőanyagából, a permi vörös homokkőből épült. A körülbelül 310 millió éves kőzetet a vas-oxid színezi vöröses színűre; Balatonalmádi, Alsóörs, Csopak, Balatonszepezd, Révfülöp környékén ma is a felszínre bukkan, így természetes környezetében is tanulmányozható. Felsőörsöt északi irányba (Veszprém felé) hagyjuk el, enyhén emelkedik az út, a távolban pedig nyugat felől feltűnik egy kopasz domb, rajta pedig egy kálvária.

Veszprémfajszot előbb Köveskútpusztán, egy gazdaságon áttekerve, majd egy rövid szakaszon a 73-as főúton haladva (mountain bike bringával kikerülhető erdei utakon), végül egy alacsony forgalmú útra térve érjük el. A falu déli végi dombra felkapaszkodó, 14 stációs kálvária az 1780-as évek előtt épült, melynek csúcsáról pompás kilátás nyílik észak felé a Bakonyra, keleti és nyugati irányban a Balaton-felvidék lankáira. Délen a tó vize is megcsillan, ráadásul túránk útvonala is nagyrészt láthatóvá válik innen. Itt érdemes elfogyasztani egy szendvicset vagy egy müzliszeletet a tájban gyönyörködve.

A falu másik – északi – végén találjuk Balácapusztát, ahol egy római villagazdaság romjaira épült múzeum repít vissza majdnem két évezredet az időben. A 9 hektárnyi területen elterülő gazdaságot kőfal vette körül, 30-40 főépülettel és 100 melléképülettel bírt: a birtok központjában, parkszerű környezetben igényesen megépített lakóház(ak), fürdő, zárt udvarok, díszkertek voltak. A gazdasági részlegben a műhelyek, magtárak, istállók és egyéb termelési létesítmények kaptak helyet. Ez a Balaton-felvidék legnagyobb ismert villagazdasága, amiből Pannonia tartományban, azaz a mai Dunántúl területén ötszázat ismernek a kutatók (a közelben Szentkirályszabadján, Gyulafirátóton és Örvényesen). Ma a központi lakóház, a kőtár és a fűszerkert látogatható tavasztól őszig, továbbá a Nemesvámos határában álló halomsír egész évben. A Likas-dombon egykor mauzóleum állt, amelybe a Balácán lakó család temetkezhetett, a sírhelyet azonban többször megbolygatták, kirabolták, de ezzel együtt ma is különös hangulata van a fallal kör alakban körülvett romnak.

A falutól északra, a 77-es főút mellett nagy múltú csárda várja a betérőket. A mai aszfaltút helyén már a római korban is hadiút vezetett, későbbi utódja mentén már az 1700-as évek elején királyi vámszedőhely üzemelt, amelyet a közeli község kisnemesei üzemeltettek (innen a település neve). A csárdában a legendák szerint olyan híres betyárok is megfordultak, mint Sobri Jóska vagy Savanyú Jóska.

A királynék városa

Nemesvámosról Veszprémbe kerékpárút vezet, a település utolsó házainál egy kis játszótér mellett egy menő kerékpáros pihenőnél lehet elfogyasztani az éppen aktuális müzlit vagy szendvicset, hogy a már-már sztráda minőségű bringaúton guruljunk be a királynék városába. Szinte teljesen az óvárosig vezet a kiépített kerékpáros infrastruktúra a József Attila utcán (bár a temetőt elhagyva már osztozni kell a gyalogosokkal is a felületen), így eltévedni lehetetlen Veszprémben bringával közlekedve. A megyeszékhely több napra elegendő látnivalót kínál, de szemezgetni ezek közül egy egynapos túra során is lehet (és érdemes is).

A várnegyedbe a túra útvonala is elvezet, és itt koncentrálódik a legtöbb nevezetesség is, talán a Tűztorony látogatásával a legjobb kezdeni a városnézést, hiszen innen minden irányba messzire el lehet látni. A torony eredetileg a vár egyik bástyája lehetett már a középkorban, később az 1810-es móri földrengés megrongálta az épületet, amit előbb le akartak bontani, majd inkább megerősítettek és magasítottak rajta kicsit, hogy figyelőtoronyként szolgálhasson a tűzőrök számára. 1891-ben „a tűznek gyorsabb jelezhetése végett telephonnal hozta összeköttetésbe” a tűzoltóparancsnok saját lakásával és a városházával.

Ha már a városháza szóba került: a romantikus stílusú épület, amely a Tűztorony szomszédságában található az Óváros téren, eredetileg egyházi banknak épült, mai funkcióját 1990-ben nyerte el. Magába az Óvárosba a Hősök kapuján keresztül juthatunk be: az 1939-re elkészült építmény az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az I. és a II. világháború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc veszprémi eseményeinek és hőseinek történetét mutatja be.

Az Óvároson a hangulatos Vár utca vezet végig, amelynek vége felé sorakoznak a turistacsalogató nevezetességek. A legismertebb közülük talán a Szent Mihály-székesegyház, amelyet valószínűleg Szent István király felesége, Gizella királyné alapított; az biztos azonban, hogy a királynékat évszázadokon keresztül a veszprémi püspök koronázta meg. Az eredetileg itt állt templomot talán Géza fejedelem idejében emelték, Szent István uralkodása alatt pedig két toronnyal bővítették a román stílusú istenházát. A 14. század végi tűzvészt követően gótikus stílusban építették újjá, majd a török időkben elpusztult, csak a ma is meglévő altemplom maradt meg. Ma neoromán stílusban büszkélkedik a Szentháromság téren a bazilika, egykori (elképzelt) formáját idézve.

Közvetlenül mellette áll az érseki palota, a magyar barokk építészet egyik kiemelkedő remekműve, amely többek között egy 65 000 kötetes könyvtárat, egy enteriőr kiállítást, illetve Erzsébet és Zita királynék emlékezetét őrző tárlatot rejt. Vele szemben a Szaléziánum, a Veszprémi Érsekség turisztikai központja áll. Az emeleten megtekinthetők a pazar barokk falfestményekkel díszített termek, a gyógynövényekkel és gyógyhatásaikkal az üvegpadlós füvesszobában és a gyógynövénykertben lehet ismerkedni, a tetőtérben kialakított liturgikus kiállítótér betekintést ad a liturgia tereibe, hangjaiba és tárgyaiba, és még egy hegedűkészítő látványműhelybe is be lehet kukkantani.

A Vár utca végén Szent István és Gizella szobrának társaságában vethetünk egy pillantást a város északi részére (többek között a híres viaduktra), és a Bakony hegyeire. Ha mindez nem lenne elég, a város állatkertjében eltölthetünk legalább fél napot, megcsodálhatjuk az Óváros tér szecessziós stílusban emelt házait, vagy a Bakonyi házat, ami egy kisnemesi parasztház mintájára épült lakóház, az egyik legkorábbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely.

A szellemváros és a felszámolt vasút

Veszprémből ismét a Balaton felé vesszük az irányt: gyakorlatilag az Óvárosból le a partig végig kerékpárút vezet; kis kitérővel mi is végig ezt fogjuk követni. A kis kitérő Szentkirályszabadján adódik, ahol egy lámpás kereszteződésben a kerékpárút elágazik: az Almádiba, illetve a Litérre vezető aszfaltcsíkok közül lehet választani. Ez utóbbit követve körülbelül két kilométert kell tekerni az egykori szovjet laktanya felé. A kerékpárút néhány száz méterrel a szellemváros előtt véget ér, innen széles dózerút vezet a „magyar Pripjatyba”. A csernobili hasonlat kicsit erős (a cikk szerzője rendelkezik összehasonlítási alappal), de valóban különös élmény a teljesen kiürített lakóházak és a burjánzó növényzet között, a kihalt utakon cirkálni. A szellemváros melletti repülőteret 1938-ban kezdték építeni, de a betonozott kifutópálya már az ötvenes években, szovjet irányítás alatt készült el. Előbb a MiG-15-ösök és JAK-19-esek otthona volt a bázis, majd a 87. Bakony helikopterezred – és több ezer szovjet katona – otthona lett egészen 1990-ig. A laktanya pusztulása már a rendszerváltáskor megindult, és azóta is tart.

Szentkirályszabadjára visszatérve az Almádi felé tartó bringaútra kanyarodunk, és azt követjük szinte a túra végéig. Előbb a falun át kanyarog az út, majd kiér egy mezőre, és egy jobb-bal kanyarkombinációt követően éri el a Veszprém-Alsóörs hajdani vasútvonal nyomvonalát, ami rögtön felismerhető egy egykori (jelenleg is lakott) vasúti őrházról. 1908-ban haladt végig a sínpáron az első vonat, a vonal átadására 1909-ben került sor, a Bakonyon keresztül Győrrel is közvetlen kapcsolatot teremtve. 1969-ben előbb az Alsóörs-Meggyespuszta, majd három évvel később a maradék Meggyespuszta-Veszprém szakaszon szűnt meg a forgalom; a nyomvonal ma is könnyedén kivehető műholdképeket vagy egy részletesebb térképet szemlélve.

Balatonalmádi felé már csak egy-két áteresz, a Remete-völgy megállóhely egykori épülete, illetve a városban egy kiállított gőzmozdony őrzi a vasút emlékét. A mellékvonalak egykori jellegzetes igáslova, a 375-ös sorozatú mozdony (kemény munka lehetett fűtőnek lenni Veszprém irányában…) egy kőhídon áll – itt kell jobbra kanyarodni az Óvári-kilátó felé.

Egy meredek mászást követően jól megérdemelt balatoni panorámában gyönyörködhetünk. Az „Óvári messzelátó” Dr. Óvári Ferenc helyi ügyvédről kapta nevét, aki sokat tett mind a kilátó, mind pedig a községet érintő vasútvonalak megépítéséért. Innen a part már tényleg csak egy gurulás, bár egy kitérőt (némi mászással) érdemes tenni az erődtemplomhoz, amely már a 11-12. században állhatott, gótikus átépítésére pedig három évszázaddal később kerülhetett sor. Ma a reformátusok használják, ennek megfelelően a kőfallal körülvett templom puritán belsővel rendelkezik.

A vasútállomáshoz visszatérve a Szent István parkban az államalapító király fába vésett intelmei mellett megcsodálhatjuk Mihály Gábor szobrászművész alkotását, a Pannonia Aqua névre hallgató bronz figurát. A nyári fürdőszezonban jó példával elöl járó, a Balaton hullámaiba átmenő női torzót a közeli strandon követhetjük a habok közé.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Balatonalmádi állomás a Balaton északi parti (Székesfehérvár-Tapolca) vasútvonalán fekszik.

Getting there

  • A túra Balatonalmádi vasútállomástól indul.

Parking

  • Autóval a városháza vagy a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár előtti parkolóban lehet a vasútállomáshoz legközelebb megállni.

Coordinates

DD
47.028822, 18.015389
DMS
47°01'43.8"N 18°00'55.4"E
UTM
34T 273222 5212690
w3w 
///coasted.vegans.boring
Arrival by train, car, foot or bike

Recommended maps for this region:

Show more

Equipment

  • Az útvonal végig aszfaltutakon halad, így bármilyen típusú kerékpárral teljesíthető.

Similar routes nearby

 These suggestions were created automatically.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Difficulty
moderate
Distance
44.8 km
Duration
3:07 h
Ascent
297 m
Descent
297 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp