Share
Bookmark
Print
Plan a route here
Embed
Viewpoint

Citadella

Viewpoint · Budapest and surroundings
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Lövésnyomok a Citadella falán
    / Lövésnyomok a Citadella falán
    Photo: Bankó Gábor, funiQ.hu
  • A Citadella és a Szabadság-szobor
    / A Citadella és a Szabadság-szobor
    Photo: Bankó Gábor, funiQ.hu
  • Kilátás a Citadella mellől
    / Kilátás a Citadella mellől
    Photo: Bankó Gábor, funiQ.hu
  • sétány a Citadella oldalában
    / sétány a Citadella oldalában
    Photo: Bankó Gábor, funiQ.hu
  • Citadella sétány, háttérben a Szabadság-szobor
    / Citadella sétány, háttérben a Szabadság-szobor
    Photo: Bankó Gábor, funiQ.hu
Map / Citadella

A Gellért-hegy tetejének beépítése már évezredekkel ezelőtt megkezdődött: ennek utolsó állomása az 1854-ben felépült Citadella. Az erődjellegű épület sokáig az elnyomás jelképe volt, de az 1950-es évektől kedvelt turistacélponttá vált.

A fővárosban ennek az épületnek az átalakítására született a legtöbb ötlet és terv az elmúlt évszázadokban. A Citadella épületének kialakítása a falak mentén nem látható át teljesen – az erődítmény belső területének felépítését légifotókon lehet jól megérteni. Az épület kétszázhúsz méter hosszú, hatvan méter széles. Négy méter magas falait hatvan ágyúval erősítették meg az erődítmény építésekor – habár ezeket az ágyúkat végül csak díszlövések leadására használták a felállításuk óta. 

Népszerű hadászati állás

Az épület az olasz eredetű citadella, fellegvár jelentésű szóról kapta a nevét. Ez a szó jelenti még a várszerű magaslati erődítményt, vagy egy, a város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, jól védhető részt is. Az itt letelepedett népek már évezredekkel a Citadella megépítése előtt felismerték a Gellért-hegy tetejének kiváló hadviselési adottságait.

A Gellért-hegy tetején a török hódoltság előtti időkben egy keresztény kápolna állt, amelynek helyére a törökök a 16. században egy palánkvárat építettek. Nem ők voltak az elsők, akik már katonai célokra is használták a hegytetőt: a rómaiak érkezése előtt az eraviszkusz törzs az oppidumot sánccal kerítette el, később pedig a rómaiak őrtornyot építettek a jól védhető hegytetőre a törzs kitelepítése után. A török palánkvár feltehetően őrségi szerepet játszhatott Buda megtartásának érdekében. A törökök a kiűzetés során leégették a palánkvárat.

József nádor terve szerint a vár egykori helyén az 1777-ben Budára költözött Nagyszombati Egyetem csillagvizsgálója kapott helyet, amely a Gellért-hegyi Egyetemi Csillagda, illetve Uraniae nevet viselte. A csillagvizsgáló építése 1813-ban kezdődött meg, majd két évvel később, 1815-ben került sor az átadására. A tudományos munkát azonban nehezítette, hogy a műszerek állványzata igencsak ingatag volt, és az épület statikailag sem felelt meg az igényeknek, így a Csillagdát végül 1829-ben le kellett bontani. A Csillagda utódaként 1947-ben a Gellért-hegy északi oldalán megépült a ma is működő Uránia Bemutató Csillagvizsgáló, amelyet 1949 óta a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat működtet.

A megfélemlítés eszközéből turisztikai attrakció

A ma is látható erődítményt Julius Jacob von Haynau osztrák hadvezér utasítására 1850-ben kezdték el építeni Emmanuel Zitta hadmérnök tervei alapján, azonban csak négy évvel később, Haynau halála után készült el. Az 1854-ben átadott, osztrák katonai erődítmény megépítésével az 1848-49-es szabadságharc utáni esetleges újabb lázadásokat kívánta megakadályozni a Habsburg uralkodóház.

A Citadella azonban már akkor sem felelt meg a 19. századi modern hadviselési követelményeknek, létrehozásának célja inkább a lázadók megfélemlítése volt. Az eredeti tervek alapján komplexebb erődrendszerré kívánták építeni a Citadellát, azonban a Monarchia hadvezetése Komárom városa körül épített korszerű erődöt, így a Citadella tervezett kibővítése soha nem jött létre.

1867-ben, a kiegyezés után a Citadella erődjellege megszűnt – a falainak egy részét jelképesen megbontották – azonban csak 1894-ben lett a fővárosé. Budapest értékes külterületi ingatlanokról mondott le a hadi tárca javára, így került a fennhatósága alá az erődítmény. Ennek ellenére csupán évekkel később, 1899-ben vonult ki az erődítményből a Habsburg helyőrség, majd távozásukkor jelképesen megrongálták a főkaput.

A Citadella az 1849 utáni elnyomás jelképeként élt a városiak emlékezetében, ezért a kiegyezés után számos terv született a Gellért-hegy tetejének átalakítására. Egyesek a Citadella lerombolását követelték – az egész erődítmény elbontására sohasem volt anyagi fedezet –, mások az újjáépítés mellett érveltek. Már Széchenyi Istvánnak is voltak elképzelései a Gellért-hegy átalakítására vonatkozóan, azonban ezek sohasem valósultak meg. Széchenyi Ödön, a „legnagyobb magyar” fia újraértelmezte apja korábbi elképzeléseit: Pantheont tervezett a Citadella helyére, melynek átadása az államalapítás ezredik évfordulójának keretében történt volna meg.

Több mint 100 éve tervezzük az átalakítást

A kiegyezés után kiírt átalakítási pályázatra Feszl Frigyes Széchenyi Ödön Pantheonjához hasonló tervet adott be. Az ő elképzelése hasonló volt a Hősök terén felállított kör alakban elhelyezett szoborcsoporthoz. Az XX. század elején sem ért véget az átalakítások tervezgetése. Az 1900-as évek első évtizedében az akkor még egyetemista Medgyaszay István tervezett Nemzeti Pantheont a Gellért-hegy tetejére. Terveiben egy monumentális, több csarnokból álló kupolás épület szerepelt, amelynek alakja a Szent Koronát szimbolizálta volna, emellett a Feszty-körkép Pantheoni elhelyezését is szorgalmazta. Az I., majd a II. világháború azonban megakadályozta Medgyaszay Pantheonjának megépítését.

A Citadellát a II. világháború alatt még használták katonai célokra: ekkoriban az erődítmény a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, raktár céljára is használták, valamint itt is ápolták a háborúban megsebesülteket. Az 1960-as évekre a Citadella egy teljesen új, a turizmus igényei szerint átalakított negyeddé vált, így méltán lett belőle az egyik legnépszerűbb turistacélpont – a Citadella körüli látogatótömeg azóta is egyre csak növekszik - a népszerűséget csak növelte az erőd keleti falánál 1947-ben felállított Szabadság-szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond munkája.

Napjainkban is számos tervet nyújtanak be a másfél évszázada álló építmény átalakítására vonatkozóan. A Citadella falairól gyönyörű kilátás nyílik a városra: az UNESCO 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította a Gellért-hegyet, a budai Várhegy és a Duna két partjának panorámájával együtt. A Citadella turistabuszokkal, autóval valamint tömegközlekedéssel is megközelíthető, akik azonban a gyalogutakat választják, a Citadellához vezető sétányokon számos ponton megcsodálhatják a Gellért-hegyről látható lenyűgöző panorámát.

outdooractive.com User
Author
funiQ
Updated: April 05, 2019

Public transport

  • A Móricz Zsigmond körtérről a 27-es busszal a Búsuló Juhász (Citadella) megállóig menjünk.
  • Villamossal, busszal és metróval könnyen elérhető a Szent Gellért tér megálló.

Getting there

  • A Búsuló Juhász buszmegállóból a Szirtes utcán felfelé induljunk el, és 350 méter múlva elérjük a Citadella sétányt.
  • A Szent Gellért térről a Z sávon, majd a Z▲ jelzésen, panorámás sétaúton jutunk fel a Citadellához.

Parking

  • A Kelenhegyi úton, a buszmegállónál találunk egy kisebb parkolót (ingyenes).
  • A Citadella tövévél is van parkoló, de 525 Ft/óra a díja.
Arrival by train, car, foot or bike

Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Citadella

1118 Budapest

Qualities

Place to visit