Share
Bookmark
Print
Plan a route here
Embed
Religious Institution

Pannonhalmi Bencés Főapátság

Religious Institution · Pannonhalmi-dombság
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    / A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    / A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Pannonhalmi Bencés Főapátság temploma
    / A Pannonhalmi Bencés Főapátság temploma
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Pannonhalmi Bencés Főapátság könyvtára
    / A Pannonhalmi Bencés Főapátság könyvtára
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    / A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Pannonhalmi Bencés Főapátság kerengője
    / A Pannonhalmi Bencés Főapátság kerengője
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    / A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság Boldogasszony-kápolnája
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság templomának altemploma
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság bronzkapuja
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Panonhalmi Bencés Főapátság a gyógynövénykert felől
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság temploma
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság temploma
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság temploma
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság temploma
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság temploma
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság templomának altemploma
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság kerengője
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Porta Speciosa, a Pannonhalmi Bencés Főapátság templomának kapuzata a kerengő felől
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság kápolnája
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság kerengője
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Panonhalmi Bencés Főapátság gyógynövénykertje
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Panonhalmi Bencés Főapátság
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság könyvtára
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság könyvtára
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság könyvtára
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság könyvtára
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság könyvtára
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság könyvtárának mennyezete
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pannonhalmi Bencés Főapátság
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség

A magyar kultúrtörténeti örökségben a mai napig kiemelkedő szerepet játszik a több mint ezer éve működő pannonhalmi apátság. A Géza fejedelem által alapított monostor az ország első oktatási műhelye, több század lenyomatát is magán viselő építészeti remekműve, a korai századok írásbeli emlékeinek megalkotója és őrzője, és nem utolsósorban a Világörökség része. Pannonhalma egyházi és oktatási életének azonban nem csak a történetisége adja sajátos szépségét, hanem hogy egy élő szerzetesközösség mindmáig az alapító szándékának megfelelően használja őket.

Az ezeréves apátság

996-ban Géza fejedelem az akkori magyar fejedelemség nyugati határához közel, Szent Márton hegyén monostort alapított. A környék régóta lakott volt, már a honfoglalás előtt is éltek itt rómaiak, hunok, avarok és szlávok. A kereszténység kezdeti időszakában hazai egyházfiak hiányában a fejedelem csehországi bencés szerzeteseket hívott a monostorba. A Géza fiával, Istvánnal is jó kapcsolatban lévő, később vértanúhalált halt prágai püspök, Szent Adalbert tanítványai voltak a mai pannonhalmi apátság első lakói. A monostor Istvánnak is fontos volt: apja 997-ben bekövetkezett halála után a Koppány elleni ütközet előtt megfogadta, hogy ha legyőzi a pogány vezért, Somogyország dézsmáját a monostornak adományozza.

Később István királyként is megerősítette a monostort, olyan kiváltságokat biztosítva annak, amilyeneket a Benedek-rendi anyakolostor, a montecassinói élvezett. Ennek egyik legfontosabb eleme volt, hogy világi közegek az apát engedélye nélkül nem ítélkezhettek a monostornak alávetett birtokok és népek ügyeiben.

Sajnos az nem teljesen világos, hogy az első keresztény építményt miért pont Szent Mártonról nevezték el - egyes források szerint a tours-i püspök itt született, és nem Savariában (a mai Szombathelyen). A monostor felszentelésének dátumáról sincsenek pontos adatok, de István uralkodásának első éveiben kerülhetett rá sor. 

Ami viszont biztos, hogy az „ezeréves apátság” valóban a mai Magyarország alapításával egyidős, és hogy az első pannonhalmi szerzetesek közül került ki a korai magyar egyházi hierarchia - első érsekeink és püspökeink - jelentős része.

Hamarosan felnőtt az első magyarországi bencés nemzedék is, amelynek első ismert tagja az a Boldog Mór volt, aki kora gyermekkorától a pannonhalmi monostorban nevelkedett és tanult, ő volt az első név szerint ismert magyarországi „puer scolasticus” (iskolás fiú). Később a monostor szerzetese, majd apátja lett, míg 1036-ban Szent István pécsi püspökké tette.

A 11-12. század során királyaink sorra alapítják a bencés apátságokat, de a pannonhalmi – alapításának elsősége és a kiváltságai okán is – presztízsével és tekintélyével egyik sem vetekszik. Birtokai és kiváltságai is gyarapodnak, újjáépül és bővül a monostor, nem kis részben a megnövekedett magánadományoknak is köszönhetően.

A monostor első fénykora a 13. század első felére, Uros apát idejére esik, aki középkori időszámításhoz képest rendkívül sokáig, 35 éven keresztül igazgatta Pannonhalmát. Újjáépíttette, és a király jelenlétében szenteltette fel az épületeket, megduplázta a monostor birtokait és jövedelmét, valamint újabb kiváltságokat szerzett a királyoktól és pápáktól apátsága alatt. Az ő nevéhez fűződik Pannonhalma birtokainak, népeinek és szolgáltatásainak első hivatalos összeírása is 1239-ből, amely ma a kora középkori társadalomtörténetünk egyik legfontosabb forrása. Uros apát rendkívül befolyásos és tehetséges közszereplő lehetett, aki mind a királyi udvartól, mind a római pápától rendszeresen fontos megbízásokat kapott. Valahányszor Rómában járt, mindig a pannonhalmi monostor megerősödésével végződött útja. Legendáját csak erősíti az is, hogy az erőddé megerősített monostort még a tatároktól is sikerült megvédenie, sőt, ő segítette a királyt a sajómezei csata után.

A 14-15. században hatalmi viszályok tépázták a monostor tekintélyét, a szerzetesek fegyelmezettségét és nem utolsósorban a bencések vagyonát.

Az 1500-as évek elején Tolnai Máté apát belefogott a bencés rend teljes erkölcsi és szervezeti megújításába. Ennek egyik fontos eleme volt, hogy a 8 királyi apátságot unióba fogta, amelynek a feje a pannonhalmi apátság lett. Tolnai 1514-ben az uniót kiterjesztette az egész magyarországi rendtartományra, s a pápa jóváhagyásával Pannonhalma a világon harmadikként létrejött magyar bencés kongregáció főapátsága lett. Az élén álló főapát – amely címet elsőként maga Tolnai viselhette - széles körű befolyással rendelkezett a kongregációhoz tartozó monostorok életére.

Nem kis részben a kiemelkedő munkásságú apátoknak köszönhetően a pannonhalmi monostor jelentős helyet foglal el a középkori Magyarországi műveltségtörténetében. Egyrészt a kora középkori könyv- és irodalmi kultúra, másrészt a jogi írásbeliség fontos emlékei köthetők hozzá. Akár a 11. századi, akár a 16. századi templomleltárt nézzük, korabeli mércével mérve az apátság rendkívüli gazdagságot mutat. 

A török hódoltság alatt az apátság lakói többször is elhagyni kényszerültek lakóhelyüket, egyszer pedig saját gondatlanságuk miatt leégett a templom és több lakóépület. 1585-ben a törökök elfoglalták Pannonhalmát, majd felgyújtották azt. Ekkor a néhány, megmaradt szerzetes is elhagyta az apátságot.

Az ország töröktől való felszabadítását követően a katonaélet megszűnt Pannonhalmán, és megkezdődhetett a rend és az épületek helyreállítása is. A 18. században Mária Terézia javaslatára, aki személyesen is járt az apátságban, a monostor teljes barokk átépítésébe fogtak, és még nagyobb hangsúlyt kapott az oktatás.

1786-ban II. József több más renddel együtt eltörölte a bencés rendet, és megszüntette a pannonhalmi monostort. Ez hatalmas törés volt az apátság életében, a sok évszázad alatt felhalmozott, felbecsülhetetlen értékeket elkótyavetyélték, amelyek jobb esetben levéltárakban és egyetemeken kötöttek ki. Egészen 1802-ig kellett várni, hogy a I. Ferenc király visszaállítsa az eredeti állapotokat úgy, hogy a közösség elsődleges céljául a középiskolai oktatást szabta meg. Ennek megfelelően a bencés közösségek a Dunántúl városaiban megkezdték a tanítást, valamint folytatták a szerzetesi életet Pannonhalma, Bakonybél, Tihany, Zalaapáti és Celldömölk apátságaiban. Ahogy a 19. században a bencés rend egyre inkább tanító renddé vált, egyre nagyobb hangsúlyt kapott a tanárképzés is. A tudományok iránti nyitottsága miatt is vált Pannonhalma a reformkor egyik szellemi központjává. Egykori bencés diákjuk, Guzmics Izidor Kazinczyval való levelezésében fordul elő először a „Pannonhalma” elnevezés.

A 19. században épült a mai könyvtár lenyűgöző épülete, ahogy a messziről is jól látható klasszicista torony is. Szintén ekkor készült el a székesegyház és a kerengő Stornó Ferenc által restaurált belső tere. A 20. században az I. világháborút az apátság is megsínylette. A két háború közt építették a ma is működő gimnáziumot. A II. világháborút követően a rend javait és iskoláit is államosították, csupán Pannonhalmán és Győrben engedélyezték a szerzetesi életet és az oktatást.

A rendszerváltás után az apátság ismét visszakerült a bencések tulajdonába, és 1996-ra be is befejeződött a főapátság épületegyüttesének felújítása. Ekkortól vált a főapátság és környezete a Világörökség részévé. Az újabb időkben Pannonhalma a vallási és oktatási témákon kívül más területek felé is nyitott: a régi hagyományt felélesztve borászatot, arborétumot, gyógynövénykertet és éttermet is fenntartanak, és rendszeresen szerveznek kulturális programokat.

Az apátság látogatható részei

Bazilika és altemplom

A Szent Márton Bazilika nagy része a 13. század elején, Uros apát idejében épült kora gótikus stílusban, és valószínűleg 1224-ben szentelték föl. Az ötven méter hosszú, háromhajós bazilika négy jól elkülönülő részre tagolódik. A templomot Mátyás uralkodása idején bővítették, ekkor készült el a szentély csillagboltozatos mennyezete, a mellékhajók keleti vége és a Szent Benedek-kápolna. A török időkben a belső berendezés teljesen elpusztult. Jelentősebb felújítás az 1720-as években kezdődött Sajghó Benedek főapátsága alatt, majd ezt követte az 1860-as években a Stornó Ferenc-féle restaurálás. A 19. században épült meg a bazilika bejárata fölé magasodó magyar klasszicista remekmű, az 55 méter magas torony.

Legutóbb 2012-ben újult meg a templom, John Pawson angol építész tervei alapján. A felújítás során a templom szerzetesi karakterének visszaállítása volt a fő szempont, hiszen a Bazilika az itt élő bencés közösség otthona, közös imádságának helyszíne, a monostor szíve. A süttői mészkő padozat, a tömör diófa bútorok, valamint a patinázott sárgaréz lámpatestek ezt a békés és erős világot hivatottak érzékeltetni.

Az altemplomban látható 13. századi, vörös márvánnyal burkolt ülőfülke a hagyomány szerint Szent István széke volt. Szintén itt láthatóak Tours-i Szent Márton, a monostor védőszentjének ereklyéi is.

Porta speciosa és kerengő

A templom egyik főbejárata a középkorban a Porta Speciosa (ékes kapu) volt. A 13. századi kapu a monostor központi részéből, az akkori kerengőfolyosóból vezetett a templomba, tehát csak az itt élők használták. A vörös márványból és mészkőből épült, valóban nagyon díszes kapu oszlopainak és boltíveinek középpontjában egy Szent Mártont ábrázoló festményt láthatunk.

A mai kerengő Mátyás király korában épült, valószínűleg 1486-ban fejezték be a visegrádi mesterek. A kerengőfolyosó által körülölelt kis belső kertet gyakran Paradisumnak (paradicsomkertnek) is nevezték, ahol elsősorban gyógynövényeket termesztettek.

Könyvtár

A monostor életében az írásbeliség megjelenése óta rendkívül fontos szerepe volt az olvasásnak, a művelődésnek és a pontos dokumentációnak. Bár a ma látható, lenyűgöző, klasszicista könyvtár csak a 19. században épült, a megőrzött iratok és az átörökített szellemiség együttesen adják az épület értékét.

A 11-12. századi magyarországi okleveleknek mintegy a felét, közel 30 darabot őriznek Pannonhalmán, jelentős részüket a monostor szerzetesei írták. Bár a nagyközönség számára nem látogatható részen, de itt őrzik a Tihanyi apátság alapítólevelét is (1055).

Egy Szent László-kori (1090 körüli) oklevél tanúsága szerint a 11. század végén Pannonhalmán már 80 kötetet (kb. 200 művet) tartottak nyilván, köztük ókori szerzők műveit is. 1786-ban, a rend feloszlatáskor már több mint 4000 kötetet számlált a gyűjtemény. 1802-ben a könyvek közül csupán 757 kötetet és 27 kéziratot szállítottak vissza a monostor könyvtárába, ezek tárolására elegendő volt néhány terem. A könyvek száma azonban a 19. század elején ugrásszerűen megnőtt: ekkor határozták el az új könyvtárépület építését.

A könyvtár épületének hosszanti részét az 1820-as években Engel Ferenc tervezte és építette. A ’30-as években az esztergomi bazilika építészét, Packh Jánost bízták meg az épület bővítésével, az ő munkája az ovális teremrész. Az épület belső díszítésére egy bécsi mestert, Josef Kliebert kérték fel. Az ő munkái a napjainkban eredeti helyükre visszakerült gipsz királyszobrok is (az alapító Szent István és a visszaállító I. Ferenc). A hosszanti terem központi freskója Pallas Athéné (Minerva) alakját ábrázolja. A két rövid oldalon ókori bölcsek, filozófusok, tudósok alakjai, míg a hosszanti oldalakon a magyar kultúrtörténet kiemelkedő alakjainak portréi láthatók. 

A könyvtár előterében helytörténeti és régészeti kiállítás kapott helyet, amely a környéken talált római kori és korábbi, valamint honfoglalás- és török-kori tárgyi emlékeket mutatja be. Itt láthatóak azok az oklevélmásolatok is, amelyek a magyar írásbeliség első emlékei, mint a 1001-ben keltezett pannonhalmi alapítólevél másolata, az 1086-ban elrendelt összeírás, és a már említett tihanyi alapítólevél kópiája. Az oklevelek eredeti példányait a Levéltárban őrzik.

Arborétum és Gyógynövénykert

A bencések már a korai századokban is nagy gondot fordítottak a gyógyításra használható növények termesztésére, gondozására. A 19. századtól kezdve azonban tudatosan törekedtek a környezetük alakítására is. 1830-ban már mintegy 80 fa- és cserjefaj található az apátság arborétumában, amelynek angolkert jellegét Szeder Fábián alakította ki az 1840-es években. Az arborétum területén ma több száz fa- és cserjefaj található, s ezek egy része különleges, az országban csak kevés helyen előforduló faj és fajta. A terület igen gazdag énekesmadár állományt is magáénak tudhat.

A hatalmas levendulaültetvény mellett található a gyógynövénykert, ahol megismerkedhetünk a gyógy- és fűszernövényekkel, megkóstolhatjuk az ezekből készült gyógyteákat, és megnézhetjük, hogyan készül a levendulaolaj.

Boldogasszony-kápolna

A barokk temetőkápolnát az apátsággal szemközt lévő dombra építették 1714-ben, eredetileg a közelben élő nem magyar anyanyelvű lakosság plébániatemplomaként. 1865-ben romantikus stílusban megújították, ekkor készült falainak és kapuzatának tagolása és díszítése is. Belsejében barokk oltárokat és egy 18. századi kis orgonát láthatunk. A templom alatti kriptát a mai napig a szerzetesek temetkezőhelyeként használják, ezért az a része nem látogatható.

Millenniumi Emlékmű

Az államalapítás ezredik évfordulóján, 1896-ban Magyarországon hét millenniumi emlékművet emeltek, ezek egyike ma is látható Pannonhalmán. (A másik fennmaradt emlékmű Ópusztaszeren látható.) Az épületet egyszerű kupola borítja, főfalán oszlopok tartják a timpanont – mai szemmel talán egy klasszikus múzeum miniatűr másának tűnhet. Az emlékművet sosem fejezték be, és bár az 1930-as években Aba-Novák Vilmos hozzáfogott egy nagyszabású freskó megfestéséhez, ám ez is befejezetlenül abbamaradt. Csak kívülről látogatható.

Opening hours

Apátsági látogatás nyitvatartása egyéni látogatók számára (pénztár nyitva tartása):

  • Január 1. - január 14.: zárva
  • Január 15. – március 20.
    • kedd-vasárnap: 10:00 - 15:00
    • hétfő szünnap
  • Március 22. - április 30.
    • kedd-vasárnap: 9:00 - 16:00
    • hétfő szünnap
  • Május 1-31.
    • hétfő-vasárnap: 9:00 - 17:00
  • Június 1. - augusztus 31.
    • hétfő-vasárnap 9:00 - 18:00
  • Szeptember 1-30. 
    • hétfő-vasárnap 9:00 - 17:00
  • Október 1. - november 11.
    • kedd-vasárnap: 9:00 - 16:00
    • hétfő szünnap
  • November 12. - december 30.
    • kedd-vasárnap: 10:00 - 15:00
    • hétfő szünnap
  • december 24., 25. és 31. zárva

Az egyénileg érkező vendégek a monostor látnivalóit önállóan, audio guide készülékkel tekinthetik meg, az aktuális nyitva tartási időn belül.

Az audio guide készüléken a következő nyelveket lehet beállítani: magyar, német, angol, francia, olasz, orosz, lengyel, spanyol, holland, japán, kínai, szlovák.

Szervezett csoportok részére tárlatvezetés helyi tárlatvezetővel előzetes bejelentkezés és időpont egyeztetés alapjánnyitvatartási időben kezdődhet. A látogatás időtartama nem korlátozott, de a pénztár zárása után 1 órával az apátságot a vendégeknek el kell hagyniuk.

Apátsági Pincészet

  • Látogatás csak előzetes bejelentés alapján 10 és 19 óra között 
  • Az Apátsági Pincészet látogatásához előző nap 12:00 óráig be kell jelentkezni, hétvégi látogatáshoz péntek 12:00 óráig. 

Az Arborétum és Gyógynövénykert egész évben látogatható

  • májustól szeptemberig 9-19 óra között,
  • októbertől áprilisig 9-18 óra között.

Az apátsági termékek a Viator Étteremnél található OMNIBUSban vásárolhatók

  • hétfő kivételével naponta 10:00-16:00 óra között.

Az apátság körüli sétányról nyíló ajándékbolt

  • kedden és vasárnap 10:00 - 15:00 óra között tart nyitva.

Fee:

  • Felnőtt: 2400 Ft
  • Diák, nyugdíjas, pedagógus: 1400 Ft
  • Család (max. 2 felnőtt és max. 4 kedvezményezett: 18 év alatti, iskoláskorú gyermekeik, illetve nyugdíjas nagyszülők): 4800 Ft

Egyéb jegyekről, idegenvezetések díjairől az apátság honlapján érdemes tájékozódni.

 

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2019 júliusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

outdooractive.com User
Author
Zsuzsa Lévai
Updated: July 11, 2019

Public transport

  • Menetrend szerinti autóbusszal Győrből, az autóbusz-pályaudvarról minden nap 8.00, 10.15 és 12.00 órakor, vasárnap és ünnepnapokon 14.10-kor lehet eljutni a Pannonhalmi Főapátság (Vár főkapu) végállomásig.
  • A helyközi buszokról a Pannonhalma, Takarékszövetkezet megállónál szálljunk le. 
  • Budapestről nincs közvetlen buszjárat sem Győrbe, sem Pannonhalmára.
  • Vonattal a Győrből Veszprémbe (Bakonyszentlászlóra ill. Zircre) induló szerelvények érintik Pannonhalma vasútállomását.

Getting there

  • A Győrből induló busz az apátságnál tesz le.
  • A pannonhalmi buszmegállóból negyedórás sétával változatos és kitáblázott gyalogutakon közelíthető meg a Főapátság (S, majd S▲).
  • Pannonhalma vasútállomástól a S jelzést követve egy nagyjából 2 km-es sétával érünk a Főapátsághoz.

Parking

  • Személyautók, buszok részére a Viator Étterem melletti parkolóban van lehetőség parkolni.
  • Az Arborétumba és Gyógynövénykertbe érkezők a levendulamezők alatt, a biomassza fűtőmű előtt állhatnak meg. A Gyógynövénykert mellett ezen kívül további kijelölt parkolóhelyek is találhatóak.
Arrival by train, car, foot or bike

Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Pannonhalmi Bencés Főapátság

9090 Pannonhalma
Phone +36 96 570 191, +36 30 412 3086

Qualities

Place to visit Bad weather tip