Share
Bookmark
Print
Plan a route here
Embed
Nature reserve

ELTE Füvészkert

Nature reserve · Budapest und Umgebung
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • ELTE Füvészkert
    / ELTE Füvészkert
    Photo: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
  • / Kaktuszgyűjtemény a Füvészkertben
    Photo: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
  • / Pálmaház a Füvészkertben
    Photo: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
  • / Amazonasi óriás-tündérrózsa a Füvészkertben
    Photo: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége

A egyetem különleges oktatási egységeként működő pesti botanikus kert népszerű nevének elterjedését Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének köszönheti. A Füvészkertben egészen különleges növények láthatóak, mint páfrányfenyők, liliomfák, orchideák vagy éppen az amazonasi óriás-tündérrózsák és a Sakura fák. Ez utóbbihoz kapcsolódik a kert leglátványosabb eseménye, a Sakura Napok, amikor a csak néhány napig virágzó cseresznyefákat csodálhatjuk meg.

A Kert története

Az 1635-ben, Nagyszombatban alapított egyetem hozta létre 1771-ben Magyarország első botanikus kertjét, melynek jogutódja a mai Budapesti Füvészkert. Abban az időben Európa szerte a természettudományok oktatása kizárólag az orvos- és gyógyszerészképzés keretében folyt. Mikor 1777-ben az egyetem Budára, a királyi várba költözött, a botanikus kert a mai Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területen folytatta működését. Nem sokáig maradt itt a kert, mivel a II. József által feloszlatott szerzetesrend, a ferencesek kolostorkertjét az egyetemnek adja botanikus kert létesítésére -  ez volt a mai Kossuth Lajos u. és Reáltanoda u. közötti terület. Winterl Jakab, a botanikus kert alapítója 1788-ban adja ki 1600 növényfaj katalógusát, és az ő nevéhez fűződik számos növény első tudományos leírása is. 1807-ben egykori taníványa, Kitaibel Pál, a híres polihisztor veszi át a kert irányítását, aki egymaga közel 150 növényfaj első tudományos leírója. A kert gondozása és a terepmunkák mellett megírta három kötetben "Magyarország ritka növényeinek leírása és képei" című művét, ami sajnos befejezetlen maradt. 

Újabb költözés következik a Kert életében:  az akkoriban lebontott városfalon túl, a mai Múzeum krt. (Országút), Rákóczi út (Kerepesi út) és Puskin u. (Ötpacsirta u.) által határolt területre. 1817 és '32 között Haberle Károly professzor veszi át a Kert irányítását, ez egyfajta aranykor is a kert életében: európai hírűvé fejleszti a közel 10 000 fajt bemutató kertet, és ő szervez elsőként tanulmányi kirándulásokat a botanikus kertbe.

A reformkor újabb változást hoz a Füvészkert életébe: 1847-ben az egyetem felvásárolja a Festetics család 10 hektáros birtokát akkor még „messze a város határain túl”, a mai Józsefváros szívében. A sok költözés után a Füvészkert végre "révbe ért": azóta is ez a nagymúltú Kert otthona.

1864-65-ben felépül az európai viszonylatban is jelentős méretű, ma is álló pálmaház. A Kert újabb aranykorát a 19. század utolsó évtizedeiben éli. Ekkor épült meg a Victoria-ház is, melynek nagy vízmedencéje a trópusi, különleges szépségű amazonaszi tündérrózsának vagy a Paraguayból származó rokonának ad otthont.

Széleskörű népszerűségét azonban igazán Molnár Ferenc 1907-ben megjelent regényének köszönheti. A Pál utcai fiúk cselekményének fontos színhelye a Füvészkert. Maga az elnevezés, a Füvészkert, a nyelvújítás korából származik, de a regény nyomán terjedt el, s lett máig is használatos. 2008-ban vette fel hivatalosan is ezt a nevet az addigi Botanikus Kert.

A 20. század elejére azonban a főváros már körülnőtte az ak­kor több mint 10 hektáros kertet, a kert romantikus tájat idéző angolpark jellege is megszűnt – területének kétharmadát elvesztette, helyére klinikai épületeket emeltek.

A 200 évvel ezelőtt, Pollack Mihály tervei szerint épült egykori vadászkastély ma a kert központi épülete. Az 1966-ban újjáépített műemlék jellegű pálmaház és az 1984-ben elkészült új üvegház a trópusi, szubtrópusi növények otthona.

Botanikai értékek, nevezetességek

A Füvészkertben élő páfrányfenyők több mint 200 évesek. A páfrányfenyők rendjének egyetlen élő képviselője annyira elüt a ma élő összes növénytől, hogy egyikkel sem hozható közeli rokonságba. Ritkaság a sárkányfenyő is, amely 2006-ban adományként, Ausztráliából került a Füvészkertbe.

A kert jeles szabadtéri fás növényei között megemlítendőek még a liliomfák, az örökzöld tölgyek, a bambuszfélék, de számos ciprusféle, boróka és tűnyalábos fenyő is. A fenyőfélék jeles magyar szelekcióit bemutató gyűjtemény a bejárat közelében tekinthető meg.

Az Ázsia kert Sakura fái tavasszal a cseresznyevirágzás ünnepét idézik. A cseresznyevirágokat teljes pompájukban alig néhány napig lehet megtekinteni, utána a virágszirmok lehullnak. E köré a néhány nap köré szokták szervezni a rendkívül népszerű Sakura ünnepet, amikor japán módra, azaz piknikezve, a fűben ülve csodálhatjuk meg ezeknek a különleges fáknak a színes virágbaborulását.

Az amazonasi óriás-tündérrózsa virágzása a Victoria-ház kerek medencéjében szintén varázslatos esemény. 20–25 cm átmérőjű virágja két éjszakán át nyílik, az első éjszaka hófehér, és ananászillatot áraszt, a második éjjel pedig rózsaszínre színeződik. Vízen úszó óriási levelének átmérője elérheti az 1–1,5 métert, pereme pedig 10–15 cm magas is lehet.

Az Ausztrál-ház az ausztrál mediterrán tájak növényeit mutatja be közel 1000 m2-en, ahol közel 90 őshonos ausztrál növény látható, köztük a jól ismert Black Boy, az üvegmosókefe-virág vagy a kenguru-tappancs.

A Pálmaházban több mint 200 pálmaféleség, 170 trópusi haszonnövény és számtalan szubtrópusi faj él.

Természetvédelem

A Füvészkert 1960 óta országos természetvédelmi terület, így kiemelten fontos feladata a veszélyeztetett, védett növények megőrzése, mesterséges szaporítása és később a felszaporított egyedekből visszatelepítési kísérletek folytatása. A Kert jelenleg több száz, hazánkban, illetve nemzetközileg veszélyeztetett fajt őriz, ill. mutat be.

Oktatás és kutatás

A Füvészkert a növényi génmegőrzés egyik legjelentősebb intézménye. Élő növénygyűjteménye, mikroszaporító laboratóriuma, magbankja és herbáriuma egyaránt szolgálja a hazai és nemzetközi kutatást és oktatást. Az intézmény nemesítő és honosító tevékenysége is kiemelendő, hazánkban elsőként itt jött létre a hibridciprusok és a selyemmirtuszok nemzeti gyűjteménye, melyek nemesítési programjait az Intézmény dolgozta ki és végzi folyamatosan.

Kultúra

2006-ban kulturális örökségvédelem alá került az egész kert, valamint elnyerte a Magyar Örökség díjat is. A Kert népszerűsítésében nagy szerepet játszott Molnár Ferenc híres ifjúsági regénye, A Pál utcai fiúk, amelyben a cselekmények fontos színhelye volt a „fűvészkert”.

Rendszeres tematikus rendezvényeket tartanak a Sakura ünnepen kívül is: Növények Nemzetközi Napja; Madarak és Fák Napja;  Gyógynövényismereti bemutató és tanfolyam; Kaktuszkiállítás; Virágshow és virágvásár; Gyerektábor; Múzeumok Éjszakája; Esti Viktória virágzás; Vízinövény bemutató; Paradicsom(i) nap; Orchidea Klubnap; Kulturális Örökség Napja; Kutatók Éjszakája; Ginkgo Napok; Trópus a Télben.

Az elmúlt tíz év fejlesztései

2008 és 2011 között megújult a nagy pesti árvíz egyik utolsó, és még látható színtere, a ligeterdő, amely bővülő élőhelyet nyújt a város közepén élő mocsári teknős kolóniának, és több, a Füvészkertben élő rovarnak és madárnak. Megújult az eddig is nagyon népszerű Ázsiai Kert, a Sziklakert, és bővült a Rosarium is, amely a hazai nemesítésű, méltán világhírű rózsafélék bemutatását is lehetővé teszi. A műemléki védettségű Pálmaház a nagyjából 1 évig tartó rekonstrukciója során teljesen megújult: új gépészetet, világítást és üvegfelületeket kapott, valamint külsejét is felújították.

Opening hours

  • November 1. - március 31.: minden nap 9:00 - 16:00
  • Április 1. - október 30.: minden nap 9:00 - 17:00

Fee:

  • Felnőtt: 1200 Ft
  • Diák: 600 Ft
  • Nyugdíjas: 900 Ft
  • Családi (2 felnőtt + 2 gyerek 14 éves korig): 3500 Ft 

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2020 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

outdooractive.com User
Author
Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
Updated: April 27, 2020

Public transport

  • M3-as metróval a Semmelweis Klinikák vagy a Nagyvárad tér megállóig utazzunk.
  • A 9-es autóbusz vagy 72-es és 83-as troli Kálvária tér megállójánál szálljunk le.

Getting there

  • A Semmelweis Klinikák megállótól az Üllői úton induljunk el kifelé. Kanyarodjunk be a Korányi Sándor utcába. Az Illés utcai kereszteződésben lesz a Füvészkert bejárata (670 m).
  • A Nagyvárad térről a leggyorsabban az Orczy-kerten átvágva jutunk a Füvészkertbe. A Természettudományi Múzeum után kiérünk a Korányi utcába, ahol jobbra fordulunk. A sarkon balra találjuk a bejáratot (800 m).
  • A Kálvária térről az Illés utcán induljunk el. Ezen megyünk 550 métert, majd a végén találjuk a Füvészkert bejáratát.

Parking

  • A környező utcákban lehet parkolni, de felejtsük: hétköznap fizetős!
Arrival by train, car, foot or bike

Questions & answers

Ask the first question

Got any questions regarding this content? You can ask them here.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos from others


ELTE Füvészkert

Illés utca 25.
1083 Budapest
Phone +36 1 210 1074 (porta)

Qualities

Place to visit Families
  • 2D 3D
  • Contents
  • New Point
  • Show images Hide images