Share
Bookmark
Print
Plan a route here
Embed
Mill

Szent Miklós vízi- és taposómalom (Mohács)

Mill · Dél-Dunántúl
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A mohácsi Szent Miklós Vízi- és Taposómalom
    / A mohácsi Szent Miklós Vízi- és Taposómalom
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mohácsi Szent Miklós Vízi- és Taposómalomban bárki kipróbálhatja a taposómalmot
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mohácsi Szent Miklós Vízi- és Taposómalom - a taposómalom garatja
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mohácsi Szent Miklós Vízi- és Taposómalom
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Malomkövek a mohácsi Szent Miklós Vízi- és Taposómalomban
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség

Két malom egy helyen, amelyek működés közben is megtekinthetők – nem mindennapi látványosság, ami mellé az őrlőmű tulajdonosai színes történetekkel fűszerezett tárlatvezetéssel, és igény esetén kemencés lángossal, sokacbabbal várják a látogatókat.

A II. Lajos halála okán mindenki számára ismert Csele-patakon egykor 24 vízimalom működött, ezek közül egyedüliként maradt meg a ma Szent Miklós nevét viselő malom Mohácson. A török időkben a malmok jelentős része is elpusztult, mindössze négy tartotta magát a vészterhes időkben is. A 18. században szerb családok tulajdonában álltak a malmok, melyek közül a ma láthatót tulajdonosa, Vaszilije Popovics után a köznyelv Vászó malomnak hívta. Az utolsó (molnár) tulajdonosa az I. világháború után a Heréb család volt, később több évtizeden keresztül pusztult, mígnem megvásárolta mai tulajdonosa, Mohácsi Bugarszki Norbert, hogy újjáépítse.

Az épület ma háromszintes, fafödémes, terméskőből, égetett téglából és vert vályogfalból emelt ház. A pinceszint magában foglalja a vizesházat és az attól fallal elválasztott szárazházat. A földszinti rész volt maga az őrlőtér, ide hozták a gazdák a búzájukat, és innen vitték el az őrleményeket; jelenleg itt található az őrléstörténeti kiállítás.

Vezetőnktől megtudhatjuk többek között, honnan ered a „felöntött a garatra” mondás, hogy a liszteszsákokon a csíkok egyfajta vonalkódként funkcionáltak, így a molnárok 60-70 kilométeres körzetben szinte mindenki zsákját ismerték, illetve hogy hogyan csaltak alkalomadtán a vámmal. Láthatjuk a nem is olyan régi képeken, hogy milyen hatalmas munkát kellett elvégezni ahhoz, hogy a romokból ismét működő vízimalom legyen. A vizet egyébként már nem a Csele-patakból nyerik, azt korábban elvezették eredeti medréből, így kútból nyert vízzel tudják megmozgatni a malomkereket. A padlástér (szitapadlás) a gabonaosztályozás helyszíne volt, ma előadóteremként funkcionál. A molnárház a malom nyugati falához illeszkedik, itt készülnek a bevezetőben emlegetett ételek.

A szépen gondozott kerten átsétálva jutunk el a szárazmalomhoz. Ilyen itt korábban nem állt, bár a taposómalom igen ősi szerkezetnek tekinthető, már az ókorban, ie. 300 körül is alkalmaztak ilyeneket. Őrlésre éppúgy használták ezeket, mint daru emelőszerkezetének meghajtására vagy öntözőrendszerek működtetésére. Mivel meglehetősen embert próbáló munka működtetni a taposómalmot, sokszor rabszolgák vagy elítéltek végezték a nehéz munkát.

A tulajdonos elmondása alapán az erdélyi mesterek segítségével épített szerkezet Európa egyetlen ismert, működőképes, emberi erővel hajtott malomberendezése, amelyet egyébként bárki kipróbálhat - hamar a fitneszteremben fogja magát érezni a vállalkozó kedvű látogató. Itt a taposómalom őrlési célt szolgál, a teljes kiőrlésű lisztből sütik a kemencés lángost a háziak. A kert hátsó részén megtekinthető egy mészégető kemence is, amelyet eredetileg az 1920-as években épített egy helyi építőanyagkereskedő a mohácsi állomáshoz közeli telepén, majd 2008-ban a pusztulástól megmentve költöztették át a vízimalom szomszédságába. Érdemes legalább egy órát szánni az egyedülálló műemlékek alapos megismerésére.

Open from

Előzetes (telefonos vagy emailes) bejelentkezés alapján látogatható.

Price:

  • Felnőtt: 1000 Ft
  • Diák (18 éves korig): 800 Ft
  • Csoportok (felnőtt, 20 fő fölött): 800 Ft/fő
  • Csoportok (diák, 20 fő fölött): 600 Ft/fő

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2020 júliusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

Profile picture of Tamás Abelovszky
Author
Tamás Abelovszky
Updated: September 16, 2020

Public transport

  • A helyközi autóbuszokról Mohács, béregi kanyar megállóhelyen szálljunk le.

Getting there

  • Mohács, béregi kanyar megállóhelyen leszállva délkeleti irányba (Mohács felé) mintegy egy kilométeres sétával érhető el a malom.

Parking

  • Az 56-os útról Somberek felé kell letérni, és körülbelül 1,2 kilométert autózni Somberek irányába; parkolni a kapu előtti kis parkolóban lehet.

Coordinates

DD
46.040889, 18.677037
DMS
46°02'27.2"N 18°40'37.3"E
UTM
34T 320261 5101214
w3w 
///migrant.demonstration.brimful
Arrival by train, car, foot or bike

Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.

Profile picture

Photos from others


Szent Miklós vízi- és taposómalom (Mohács)

Külterület 
7700 Mohács
Phone +36 20 411 4474

Special features

Place to visit Families Bad weather tip
  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images