Share
Bookmark
Print
Plan a route here
Embed
Gorge

Kőszikla-szurdok (Nagybakónak)

Gorge · Zalai-dombság
Responsible for this content
MTSZ - Partner Verified partner  Explorers Choice 
  • A nevezetes létrák a szurdok mélyén
    / A nevezetes létrák a szurdok mélyén
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A fő kihívás a hegyoldalban egyensúlyozó ösvény
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Az Eszperantó-forrás festői környezete
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A szurdok és a forrás közti elágazásban
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A szurdok bejáratánál található információs tábla
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A gyerekekre különösen ügyeljünk a túrán!
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A tekintélyes mélység a létrák tetejéről
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Az Eszperantó-forrás vadregényes környezete
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Visszatekintés utunkra és az óriási TV-átjátszóra
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Ott az erdőben van a szurdok felső vége
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Az ösvény elvész a szurdok buja erdejében
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner

A Nagybakónak melletti Kőszikla-szurdok minden bizonnyal hazánk egyik legmeglepőbb túrahelyszíne, ugyanis a 300 méteres tengerszint feletti magasságot éppen csak elérő, szelíd dombok között egy rövid, de igazán vadregényes, vaslétrákkal biztosított szurdok található; olyan, amilyet amúgy csak középhegységeink némelyikében találunk.

A zalai dombvidék Zalaapáti-hát elnevezésű kistáján járunk, Nagykanizsa és Zalakaros közelében. Nagybakónak hamisítatlan zalai zsákfalu: bár közel vagyunk az egykori megyeszékhelyhez, továbbá a Balaton sincs messze, azért az idő itt jórészt megállni látszik a szó minden értelmében. A művelődési ház falán például így maradhatott meg a "filmszínház" felirat - hirdetve ezzel egy másik kort. A Zalai-dombság felszínének nagy részét a legfiatalabb földtörténeti korok kifejezetten laza üledékei borítják, amelybe az országos átlagnál nagyobb mennyiségű csapadék mély vízmosásokat hozott létre. A környező tájat ezért a relatív mély völgyek sűrű hálózata jellemzi. A relatív szintkülönbség néhol valóban középhegységeinket idézi, s ennek minden bizonnyal köze van ahhoz is, hogy a helyiek "hegynek" nevezik a környező dombokat és a rajtuk található szőlőket egyaránt. Ezen völgyek közül minden bizonnyal a rövid, mindössze pár száz méter hosszú Kőszikla-szurdok a leglátványosabb.

A Kőszikla-szurdok azért több egy vízmosásnál, mert az alján ma is csörgedező - időszakos - vízfolyás a terület emelkedésével azonos ütemben véste be magát ebbe a laza üledékbe a földtörténeti múlt legutolsó időszakában, egészen a szurdokban szépen feltáruló, az egykori Pannon-tó parti régiójában jóval korábban lerakódott, eltérő módon cementált homokkőrétegekig.

A helyiek által csak „Kicikla” névvel illetett keskeny szurdok Zala megye egyedülálló látványossága, amely nem mellesleg mikroklímájának köszönhetően egyedi és védett növényzetnek nyújt otthont (pl. májmoha, lónyelvű csodabogyó, madárfészek kosbor). A környező, sok esetben akácos erdők a szurdokban vadonná sűrűsödnek, ahol mindig sejtelmes félhomály fogadja a túrázót. A szurdok nevezetességének számítanak a „könnyező” sziklafalak is: a csapadékos időszakot követően megfigyelhető jelenség mögött az áll, hogy a szurdok meredek fala a mélybe szivárgó felszín alatti víz útját keresztezi, s a leszivárgó víz a sziklafalon cseppek formájában jelentkezik.

A szurdok bejáratánál információs táblát találunk, amely a különleges felszíni látványosság geológiai és biológiai értékei mellett arra is felhívja a túrázók figyelmét, hogy a szurdok természetes állapotú, az ösvény nem kiépített, így csapadékos időben a szurdok bejárása veszélyes. Esős időben a túra valóban nem ajánlott: az agyagos talajon a meredek hegyoldalban kanyargó, vízmosta ösvény nagyon csúszóssá és veszélyessé válik.

Fontos tudni azt is, hogy bár hivatalosan mindkét irányból járható a szurdok, célszerű felfelé közlekedni rajta, mint általában a legtöbb szurdokon. A szurdok végén homokkő falak állják utunkat, ezen vezetnek fel a nevezetes vaslétrák: az első inkább egy lépcső, ahol a haladást a szurdokba zúdult tekintélyes mennyiségű kő- és faág nehezíti, majd ezt követi a két leglátványosabb, az égnek meredő (s nem a falnak támasztott) vaslétra, ahol a tériszonyosok minden bizonnyal megizzadnak. Lentről nem látható, de még ezt követően is van egy további függőleges, igaz, kisebb létra, majd az egészet egy meredek lépcsősor zárja. A létrasor méltó lezárása a meredek hegyoldalban kanyargó, itt-ott falépcsőkkel megerősített, igazi kihívást jelentő ösvénynek: a ma is aktívan bevágódó szurdok ezen szakaszai még száraz időben is fokozott koncentrációt igényelnek.

A szurdok közelében (alatt) található, gyönyörű környezetben fekvő Cserkész-forrásokat szintén érdemes felkeresni. A meredek hegyoldal aljában, több vadregényes vízmosás találkozásánál található forrásokat eredetileg cserkészek neveztél el Árpád vezérről, de aztán a források sajnálatos módon feledésbe merültek. Az 1970-es években a Nagykanizsai Természetbarát Szövetség újította fel a források környezetét. Ekkor nevezték el Eszperantó-forrásoknak is a két egymás mellett fakadó forrást (két eszperantistáról, Baghy Gyuláról és Kalocsai Kálmánról). A források környezetében pihenőpadokat és tűzrakóhelyet is találunk.

Az Eszperantó-forrásoktól indulva és oda vissza is térve a körtúra 2,1 km, 90 m emelkedővel és lejtővel. Maga a vadregényes szurdok alig több, mint 600 méter hosszú, így a kitérő a Dél-Dunántúli Kéktúrába is könnyen beilleszthető.

Opening hours

Egész évben látogatható, de esős időben és közvetlenül esőzés után nem ajánlott!

Fee:

Ingyenesen látogatható.

outdooractive.com User
Author
Ferenc Szigeti
Updated: February 10, 2020

Public transport

  • Nagybakónak Nagykanizsáról közelíthető meg távolsági buszokkal. A falun belül a legutolsó megálló, a posta nevezetű található a legközelebb a szurdokhoz.

Getting there

  • Nagybakónak településén amúgy táblák jelzik a szurdok (és az Eszperantó-források) felé vezető utat. A buszmegállóból a Fő utcán haladjunk tovább, majd mintegy 450 métert követően forduljunk balra az Arany János utcán. Az Arany János utca nyílegyenesen, eltéveszthetetlenül vág neki a domboknak, hiszen szemben éppen a Tukora-tető (313 m) tetején álló óriási TV-átjátszót látjuk. Kiérve a faluból egy mezőt keresztezünk a kavicsos, autóval is járt úton, majd az erdő szélére érve elágazáshoz érünk: balra (a K jelzésen) az Eszperantó-forrásokhoz jutunk, míg jobb kéz felé tarva, a K▲ jelzés a szurdokhoz vezet. A K▲ egy darabig még a széles földúton halad, majd balra tér az erdőbe. A szurdok bejáratánál találjuk az információs táblát, majd a valószínűtlenül keskeny, ám rövid szurdok következik, végén a létrákkal. A létrákat leküzdve a dombtetőre, a TV torony alá érünk, ahol balra fordulunk, együtt a K▲ jelzéssel, majd a mező túloldalán található T-elágazásban becsatlakozunk a K és Z jelzésekbe. Itt az elágazásban ismét balra térve, a K jelzést követve hamarosan le is jutunk a forrásokhoz (a Z másfele kanyarodik), s az ismert úton juthatunk vissza a faluba. A buszmegállótól indulva és oda visszatérve 4,9 km vár ránk, 120 m szinttel.

Parking

  • Nagybakónakon a KRESZ szabályai szerint parkolhatunk, de az Eszperantó-forrásokig kavicsos úton autóval is ki lehet menni (s parkolhatunk is).  
Arrival by train, car, foot or bike

Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Kőszikla-szurdok (Nagybakónak)

 Nagybakónak

Qualities

Families