Share
Bookmark
Print
Plan a route here
Embed
Geotope

Bél-kő

Geotope · Bükk-vidék
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Bél-kői panoráma
    / Bél-kői panoráma
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Bél-kő from the abbey
    / Bél-kő from the abbey
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Bél-kő a Gyári-tó partjáról
    / A Bél-kő a Gyári-tó partjáról
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Bél-kő
    / Bél-kő
    Photo: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az ejtőakna a palabányában
    / Az ejtőakna a palabányában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Mészkőfal, és az elhordott pala helye
    / Mészkőfal, és az elhordott pala helye
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Távolban a Karancs (Bél-kő)
    / Távolban a Karancs (Bél-kő)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bél-kő
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fedett pihenőhely a palabányában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bél-kő sebzett orma
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Széles völgyek, erdős dombhátak - a Heves-Borsodi-dombság látképe
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A palabánya, ahonnan már csaknem teljesen hiányzik a pala
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklás lejtők a Bél-kőn
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A palabánya mészkőfala, a fennsík és a Déli-Bükk találkozási pontja
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Mátrára a tanösvény kanyarjából
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátóhely a Bél-kő legmagasabb pontján
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Galya-tető tömbje (Bél-kő)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a szlovákiai Kárpátok felé a Bél-kőről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A déli letörés maradéka
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Déli-Bükk a Bél-kőről nézve
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kékes a bél-kői tanösvény egyik kanyarjából
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bél-kő látképe Bélapátfalva felől
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bél-kő alatt Bélapátfalva
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség

Talán nincs az országnak még egy annyira jellegzetes magaslata, mint a Bél-kőként ismert hegytömb. A lenyesett tetejű, látványosan sziklaráncos oldalú monstrum a Bükk-fennsík nyugati elvégződése, melyből helyenként 100 méternyi magasságot bontott el az évszázados bányászat. Oldalában tanösvény kanyarog fel, legmagasabb pontja pedig nagyszerű kilátóhely, melyről nem csak a döbbenetes bányaudvart, hanem a fél Északi-középhegységet is megcsodálhatjuk.

Bélapátfalva felől fölfelé tekintve harmonikaszerűen gyötört, éles peremű sziklapárkányokra lehetünk figyelmesek. A bél-kői bányászat itt sokáig teraszos-lépcsős műveléssel folyt, ennek hátrahagyott nyoma a Bükk nyugati arcának meghatározó látványeleme. Szabó Magda szavaival élve „a hegy ráncolja homlokát" - a felsértett lejtőkön egészen a '60-as évekig működött ez a típusú kitermelés, amikor is a veszélyessé vált falakat elhagyták, és a kőfejtést a hegy tetejére költöztették.

A panoráma

A kilátóteraszról gigászi, lenyesett kőzetplatóként fehérlik a bél-kői bánya maradványa, egy hosszúkás, kietlen sziklaudvar. Ami lendületesen vezeti tekintetünket a Mátra gerince felé - tőle balra a Déli-Bükk ellaposodó nyúlványai, jobbra fél Észak-Magyarország terül el. Síkságnak itt nincs helye, végtelen dombvidéket kereteznek magasabb hegységek: egészen távol a Börzsöny, északon Szlovákia kárpáti magaslatai. Jól felismerhető a Karancs tömbje, a Heves-Borsodi-dombság kúpjai, alant pedig Bélapátfalva házai. Hasonlóan megdöbbentő kilátás egészen biztosan nincs még egy az országban.

Ebből a szemszögből a legkönnyebb felmérni, mi is történt a Bél-kőn: a 20. század elejétől kb. 100 évig húzódó bányászat idején mintegy 19,5 millió tonna mészkövet vettek el a hegytől, aminek eredeti tömegéből kb. 7 millió köbméter hiányzik. Ezeket a cementgyár, illetve a 2. világháború után épült, égetett meszet előállító mészüzem hasznosította. A Bél-kő-hegy legmagasabb pontjáról nézelődünk, ami 815 méteren van, de középtájékon volt ezt 2 méterrel meghaladó pont is - onnan kb. 100 métert hordtak el. És bár keselyűk mára nem köröznek a sziklák fölött, valamint első ránézésre a kihalt sziklaudvar sem utal pezsgő élettérre, a fauna és flóra mégis kiemelkedő jelentőségű természetvédelmi területté teszi a Bél-kő lejtőit.

Fel a tanösvényen

Ha nekiindulunk az apátságtól a bél-kői kilátóhelyig kanyargó tanösvénynek (kb. 5 km, 7 állomás), a hegy minden jellegzetes vonását megvizsgálhatjuk. Az aszfaltcsík szakadatlan emelkedése közben magas bükkös borul fölénk. A hegytömb meredek oldalai eltérő mértékben találkoznak a nap fényével, ezért mikroklímájuk is jelentős különbségeket mutat. Ezt tükrözi a növényzet is, hiszen az árnyas hegylábon kiterjedt bükkösök uralkodnak, fölöttük, a lankás, napos lejtőket és tetőket a melegkedvelő tölgyesek foglalják el - szemben a megszokott sorrenddel. A nyers kőzetfelületek élővilága is sajátos: a sziklai fauna például balkáni hegységekét idézi, ám a naptól védett zugokban, az előbbiek közvetlen közelében havasi fajok virulnak. Ez a változatos (helyenként egészen kopár, máshol zárt erdős) élőhely a nemzeti park védelmét élvezi, ezért lehetséges turisztikai hasznosítása viták kereszttüzében áll. A Bél-kő kiváló terepe lehetne a sziklamászásnak és vasalt utak kialakításának, de ritka, fokozottan védett fajok is otthonra leltek ebben a mesterséges eredetű környezetben, ami megszenvedte már az emberi szándékot.

Az út egyik kanyarjából rálátunk a hajdanában fenségesnek leírt sziklaletörés egyetlen épen maradt részére, a délnyugati oromra. A sekélytenger alján képződött, eredetileg vízszintesen lerakódott mészkőrétegek gigászi tektonikus erők hatására (évmilliók alatt) függőleges lapokra préselődtek, később az erózió bontotta ki őket a gyorsabban pusztuló palaköpenyből. Elsőként (1984-ben) ezt a szegletet csatolták a nemzeti parkhoz, így ez az apró darabka megmaradhatott a hajdani Bél-kőből. A fennsík nyugati letörésének bércein feltételezhetően három kisebb erődítmény is állt, ezeknek ma már nyomát sem lelni.

A fennsík és a Déli-Bükk találkozóhelye

A tanösvény egy rövid szakaszon balra, a sziklák közelébe invitál az aszfaltról: a '60-as években bezárt palabánya udvarába. A bélapátfalvi cementgyárat szolgáló hegy nem csupán különösen tiszta mészkövével, hanem agyagpalájával is az ipart látta el. Geológiailag is érdekes a helyszín: a mészkő még a fennsíkot felépítő, míg a pala a Déli-Bükkre jellemző kőzetformáció képviselője. A tetemes (mész)kőfolyás a felső bányaudvar robbantásaiból legurult törmeléknyelv, de ha követjük a cserjésbe fúródó ösvényt, pár perc bozótharc után egy még különlegesebb formával szembesülhetünk. A függőleges üreget a két kőzet mezsgyéjén vájták a mészkőbe, és a lefejtett agyagpalát ejtették az aljára. Ahonnan a „palavágat" hegybelsőt áttörő furatán, lóvontatású csillékkel szállították az északi oldalra, hogy aztán a mészkővel együtt, kötélpályán jutassák le a cementgyárba. Ahogy a palát elbányászták, az ejtőakna feltárult. A hátramaradt falon felfedezhetjük azokat a karcokat, melyek az egymáshoz préselve elcsúszó mészkő- és palakőzetek súrlódása nyomán vésődtek - tulajdonképpen a fennsík és a Déli-Bükk anyagának határa tárul fel.

Kilátás a tanösvényről

A következő balkanyarból a déli horizont is megmutatkozik, de a geológiai csemegék sora sem ért még véget, mivel a térség keletkezésének egy másik epizódja keresztezi utunkat. A aszfalt barnás, göcsörtös kőzetet kerül: bazaltot, ami a jurában távolodó kéreglemezek határán, óceán mélyére ömlött. A hideg közegben a gyorsan bekérgesedő, „megfagyó" kőzet gömbölyded formákat öltött, innen származik neve, a „párnaláva" is. Vele Szarvaskőn találkozhatunk még, keskeny sávban bukkan elő itt, a Bükk nyugati peremén. A bazaltot e helyen befedte ugyan a pala, de a bányászat és az útépítés kibontotta a réteget. Átmászva a szalagkorláton, kinyílik a panoráma: előttünk a Szarvaskő fölé magasodó peremhegyek és a Déli-Bükk apró darabja, távolabb pedig a Mátra gerince takarja az Alföldet. TV-tornya miatt könnyen azonosítható a Kékes, nyugatabbra pedig a Galya-tető tömbje.

Opening hours

Egész évben szabadon látogatható.

Fee:

Ingyenes

outdooractive.com User
Author
Áron Dömsödi
Updated: November 15, 2019

Public transport

  • A buszról a Bélapátfalva, Városháza megállónál kell leszállni, hogy nekivághassunk a tanösvénynek.
  • Vonattal érkezve a Bélapátfalvi Cementgyár megálló a célpont.

Getting there

  • A tanösvény kezdőpontját az apátság mögötti parkolónál találjuk. Ehhez a K jelzést kell követnünk (1,5 km, 70 m szintemelkedés).
  • A bél-kői kilátóhelyre a Városháza buszmegállótól a K jelzésen kell elindulni dél (Eger) felé. Az apátság mögötti tisztásról egyenesen sétálva jutunk ki az aszfaltútra, amin jobb felé a K/ tanösvény-jelzést kell követni (6 km, 480 m szintemelkedés).
  • A Bélaptáfalvi Cementgyár vasúti megállóból a K jelzésen kell fölfelé indulnunk a fennsíkra. Elhaladunk a Gyári-tó mellett, és hosszasan kapaszkodunk a katonasírokig. Itt a csatlakozó S jelzésen induljunk jobbra! Amikor a Bél-kő-nyaknál ebből kiágazik a S▲ jelzés, azon folytassuk jobbra a kilátóhelyig (7,2 km, 528 m szintemelkedés)!

Parking

  • Autóval a Gyári-tónál érdemes parkolni.
  • Ha a tanösvénynek vágnánk neki, az apátsági parkoló a megfelelő parkolóhely.
Arrival by train, car, foot or bike

Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Qualities

Place to visit Families