Share
Bookmark
Print
Plan a route here
Embed
Cultural Center

Zsolnay Kulturális Negyed, Pécs

Cultural Center · Dél-Dunántúl
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • /
    Photo: Benovics Gábor, funiQ.hu
  • /
    Photo: Benovics Gábor, funiQ.hu
  • /
    Photo: Benovics Gábor, funiQ.hu
Map / Zsolnay Kulturális Negyed, Pécs

Közép-Kelet-Európa legnagyobb kulturális épületegyüttese a 19. századi Zsolnay család porcelángyárának felújítása nyomán született újjá. A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra 5 hektáros területén nyílt meg 2012-ben a Zsolnay Kulturális Negyed, amely egy 4 részre tagolódó bemutatótér.

A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra 5 hektáros területén nyílt meg 2012-ben a 4 részre tagolódó Zsolnay Kulturális Negyed, ahol megközelítőleg 30 műemléképület, hatalmas kertek, kiállítások, játszóterek, planetárium, bábszínház és sok más vár kicsikre és nagyokra, porcelánrajongókra és kikapcsolódásra vágyókra. 

A Míves Negyedben található a Kézműves Boltok Utcája, ahol különféle iparművészeti- és kézműves termékek vásárlásra, egy hagyományos kesztyűmanufaktúra látogatására, látvány-cukorkaboltban való nyálcsorgatásra is lehetőségünk nyílik. Emellett több hangulatos kávézó, borozó és étterem, havonta egyszer pedig művészeti piac várja a látogatókat. Az Alkotó negyedben kulturális intézményeket és vendéglátóhelyeket találunk, valamint itt kerülnek megrendezésre a fesztiválok. A Gyermek és Családi negyedben kerültek kialakításra a Zsolnay Kulturális Negyed legjelentősebb látnivalói, például a Planetárium, a Pécsi Galéria új épülete, valamint a megújult Bóbita Bábszínház.

Zsolnay család- és gyártörténeti kiállítás

A Míves negyedben, a terület legrégebbi épületében tekinthetjük meg a Zsolnay család életéből és a gyár történetéből készült állandó kiállítást. Az 1853-ban nyílt gyárban a 20. század első éveiben már közel 700-an dolgoztak, amivel hivatalosan is hazánk magasan legnagyobb gyárává vált (a következő három gyárban kevesebb mint a felét foglalkoztatták összesen.) 1881-ben Ferenc József pécsi tartózkodása során bejárta a hírneves gyárat is. Az 1900-as évek első felében a Zsolnay gyár virágzott, egészen az államosításig. Amikor 1948-ban a nagypolgárság jelképének tekintett díszkerámia gyártását leállíttatták, Mattyasovszky Tibor, a gyáralapító Zsolnay Miklós dédunokája vezette az üzemet. Később olyan személyek is terveztek a gyárnak, mint Victor Vasarely, Martyn Ferenc, Amerigo Tot és Eva Zeisel.  A gyár már hat generáció óta a Zsolnay család kezében van. 

Rózsaszín Zsolnay kiállítás - Winkler Barnabás Gyűjteménye

A Míves negyedben találjuk a Rózsaszín Zsolnay kiállítást is, ahol közel 1200, Zsolnay Vilmos pink-kísérletei nyomán rózsaszín mázzal borított használati tárgyat állítottak ki.  A rózsaszín ágazat nagyban segítette a fejlődő üzem megélhetését, hiszen ezek a színezett mázzal készült – többségében konyhai felszerelések – igen kelendőek voltak.  A színes mázzal bevont termékeket az 1880-as években kezdték el gyártani. Az első néhány évtizedben mindenféle gépi technika nélkül készültek az edények, bödönök, tintatartók. A korongozókat emberi erővel hajtották, a festést kézzel végezték, így az akkor készült alkotások között nincsen két egyforma.  A kiállításon lévő tárgyakon látszódik, hogy az elmúlt száz évben használták őket, némelyik csorba, belső mázuk repedezett, sérült.  A rózsaszín máz a Zsolnay egyfajta védjegyeként a 19. század végéig megmaradt. A Rózsaszín Zsolnay kiállítással egy épületben találjuk a Látványmanufaktúrát is.

Zsolnay Látványmanufaktúra

Ezen a látogatáson nem csak valami berendezett díszletet vagy szöveges leírást találunk, hanem egy elválasztott üvegfalon keresztül ténylegesen végignézhetjük a Zsolnay kerámiák készítésének egy szakaszát. Láthatjuk, hogyan formázzák és festik a különféle dísztárgyakat.  A Zsolnay porcelánokra jellemző eozinos (színjátszó) máz az eos (hajnal) görög kifejezés után kapta a nevét, valószínűsíthetően azért, mert az első így készült darabok a hajnalhoz hasonló halványpirosas árnyalatot kaptak. A Zsolnay gyárban 1895 óta alkalmazzák ezt a különleges festéket, amely már az 1900-as évek elején is óriási sikert aratott a vevők körében, népszerűsége pedig azóta is töretlen. Habár ezt a fémoxidokat is tartalmazó festéket már a kora középkori művészek is ismerték, tökéletesítését, a színárnyalatok megfelelő szabályozását Zsolnay Vilmos egyrészt Wartha Vince, a Műegyetem kémikus professzorának és Petrik Lajos, a budapesti Ipariskola igazgatójának kísérleti eredményei alapján dolgozta ki 1895-ben. A festék előállításához szükséges "titkos hozzávalókat" vagy fontos trükköket a gyár ma is titokban tartja. 

A Zsolnay Látványmanufaktúrában végigkísérhető folyamat az adott darab megformázásával kezdődik. Ezt követően (egy előégetett porcelánon) a művész a minta kontúrjait újrafesti, majd előkerül az eozinos festék, amivel kitöltik a dekoráció kisebb-nagyobb felületeit. A kész alkotás aljára felkerül a forma- és dekorazonosító szám, a művész neve, a Zsolnay gyár öttornyos márkajelzése. Csak ezek után kerül vissza a kerámia a kemencébe, ahol oxigénmentes térben kiégetve elnyeri végső színeit. 

A Zsolnay Aranykora - Gyugyi Gyűjtemény

A Gyugyi-féle porcelángyűjteményt a Míves negyedben, a Sikorski-házban tekinthetjük meg. Az Egyesült Államokban élő mérnök Gyugyi László 1974-ben, 41 éves korában vásárolta meg első Zsolnay kerámiáját, egy gránátalma díszítéssel ellátott korsót, amelyet láthatunk is a pécsi tárlaton. A későbbiekben szenvedélyé vált a gyár fénykorában készült darabok gyűjtése. A Zsolnay-gyár aranykora az 1878-as párizsi világkiállítás után kezdődött, ahol elnyerték a kiállítás aranyérmét és a Francia Becsületrendet. Ezt követően rengetegen rendeltek a gyárból, az alkotások a világ minden tájára eljutottak.  A megközelítőleg 600 darabos gyűjtemény tagjai három nagy korszakra oszthatók: a historizmus, a millennium és a szecesszió időszakaira. A gyűjteménynek otthont adó Sikorski-házat 1877-ben építették, Zsolnay Júlia és férje, Sikorski Tádé is lakója volt. 

Zsolnay Mauzóleum

A mauzóleum megtervezésével Zsolnay Miklós bízta meg nővére, Teréz férjét, Sikorski Tádé építészt. A szükséges építőanyagokat a Zsolnay gyárban készítették. Miklós édesapja, Zsolnay Vilmos ekkor már a budai külváros régi temetőjében, a család számára építtetett kriptában volt eltemetve, ám 1913-ban a kripta elkészültekor átvitték földi maradványait a Zsolnay Mauzóleumba.  A Ledina domb, amelyen ma a síremlék áll, korábban vesztőhely volt. Zsolnay Vilmos 1894-ben vásárolta meg a területet, ahová aztán néha felsétált, és fentről gyönyörködött virágzó birodalmában. Az emlékmű alaprajza egy hatalmas serleget formál, talpán át juthatunk el a mauzóleumig vezető feljáróhoz, amelynek két oldalát 42 pirogránitból készült – az ókori egyiptomi Ozirisz isten alvilágát őrző negyvenkét démont jelképező – oroszlán díszíti. A serleg tetejében álló, kör formájú, neoromán stílusú épület egy sírkápolnát és az alatta lévő sírkamrát foglalja magába. A mauzóleum homlokzata zománcozatlan pirogránit lapokkal burkolt. Félgömb kupolája kívülről sötétzöld majolikamázas idomcserepekkel lett lefedve, belső kupolájára az eget, kerubokat és aranyló csillagokat festettek. A kápolnában eozin mázas oltárt és örökmécsest helyeztek el, a falakat színes csempékkel díszítették. A kápolna padlójának közepén egy oszlopos korláttal körülvett opeiont (kör alakú nyílást) alakítottak ki, ahonnan egyenesen a sírkamrába láthatunk le, amelynek közepén Zsolnay Vilmos eozin szarkofágja áll. Ez az építészeti megoldás nem újdonság, Napóleon Párizsban található sírjához hasonlít.

Ebben az elrendezésben a kápolnában állók kvázi fejet hajtanak az elhunyt előtt, míg a kamrában tartózkodók felnéznek  a pár lépcsőfokkal megemelt szarkofágra, így az itt tartózkodók önkéntelenül is megadják a tiszteletet az itt nyugvóknak. A mauzóleum elkészülte óta eltelt évszázadban az épület és környezete alaposan leromlott, a levált kerámiadarabokat széthordták. 2010-ben a régi tervek és fényképek alapján teljeskörűen felújították a mauzóleumot és környékét, amely 2011 nyara óta ismét látogatható. 

Planetárium

Az első pécsi planetáriumot 1975-ben nyitották meg, ezt azonban később kihasználatlanság miatt elbontották. A Zsolnay Kulturális Negyed létrehozásának idején azonban egy új planetárium megépítése mellett döntöttek. Az új épületben található digitális vetítőgép a megnyitáskor nem csak hazánkban, de egész Európában a legkorszerűbb darab volt. 

Labor - Interaktív varázstér

A Gyermek és Családi negyedben található Laborban több mint 20 izgalmas játék segítségével – többek közt repülőgép szimulátorral, plazmagömbbel, levitáló mágneses gömbbel – ismerkedhetnek a gyerekek a fizika világával. 

Pécsi galéria

1979. július 15-én átadták a Széchenyi téri kiállítótermet, 2010 decemberében pedig az m21 névre keresztelt galériát. Az utóbbi, több mint 1000 m²-en elterülő kortárs művészeti kiállítóteret szintén a Gyermek és Családi negyedben alakították ki. Elsősorban Pécs és Baranya művészeti életét reprezentálja, de az itt kiállító kortárs festők, szobrászok, építészek, fotósok országos, nemzetközi jelentőségű művészek is. A Pécsi Galéria Pinczehelyi Sándor életmű kiállításával nyitotta meg kapuit 2010 decemberében.

Bóbita bábszínház a Zöld-házban

Sikorski Tádé, Zsolnay Júlia építész férje tervezte az akkor már évek óta a gyárban lakó Zsolnay család számára a Mattyasovszky-villát, vagy ahogy a helyiek évtizedet óta nevezik, a Zöld-házat. Az építkezést 1912-ben kezdték el, ám a villa csak 1930-ban készült el, és akkor sem költözött bele senki, csupán az emeleti műtermet használták. A tervező nem egy meghatározott stílus szerint képzelte el a házat, nem is úgy épült. Hatásában, hangulatában középkori lett, ám szecessziós elemekkel, noebarokk manzárdtetővel, valamint a Zsolnay gyárban készült zöld színű mázas tetőcserepekkel igen eklektikus, mégis harmonizáló látványt nyújt. Ebben a 2010-ben felújított épületben kapott helyet az 1961 óta működő pécsi Bóbita Bábszínház és Bábmúzeum. A Zöld-házban a bábszínház mellett bábkészítő kézműves helyiség, Mesekuckó, teraszos Kakaóbár és játszótér is található. Az Egyetemi negyedben a Pécsi Tudományegyetem több kara (pl. Művészeti Kar) és újonnan alakult tanszéke kapott helyet.

A Zsolnay-gyár története

Zsolnay Miklós a szabadságharc bukása utáni években alapította a gyár elődjét, amit idősebb fia, Zsolnay Ignác nevére íratott. A konszolidáció évtizedeiben az elárverezéstől testvére, Zsolnay Vilmos mentette meg az üzemet, amely így a század végére az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kerámiaüzemévé vált. Használati- és díszedényeket, építészeti kerámiát, kályhacsempét, elektromos szigetelőket és kőagyag csöveket egyaránt gyártottak, de Vilmos számára a termelés csak eszköz volt; bázis a szenvedélyes újító munkához. Találmányai, a porcelánfajansz és az eozintechnika világhírűvé tették a Zsolnay nevet, a pirogránit pedig új és egyedi építészeti irányzatot inspirált a 19-20. század fordulóján – a magyaros szecessziót – amelyben a kor nagy építészei, Lechner Ödön, Komor Marcell is meglátták a lehetőséget.

A gazdasági válságok, világháborúk, forradalmak és idegen megszállások után a gyár ma is létezik, de immár nem csak termelőüzemként működik, hanem részben kulturális központként született újjá: ez a mai Zsolnay Kulturális Negyed.

Ott, ahol valaha a család és a gyár közössége élt és dolgozott, öthektáros területen létrejött valami új, ami méltó a múlthoz, de benne van az alkotó jövő is. A látogatók egy nagy dinasztia tagjait ismerhetik meg, köztük a heroikus alapítót, a megszállottan kísérletező Zsolnay Vilmost, művészként alkotó lányait, Terézt és Júliát, fiát, az öntudatos világfi Miklóst, a hagyományt folytató unokákat és a család ma élő tagjait az ük- és szépunokák nemzedékéig. Ez a hely a magyar ipar hőskorának reprezentatív emléke, iparművészetünk bölcsője.

Az alapítótól a Zsolnay Kulturális Negyedig

A legendás kezdet dicsőségén a családi összetartás és a véletlen osztozik. Zsolnay Vilmos Pécs belvárosában álló áruházából élt, sikeres kereskedő volt, és akár egész élete eltelhetett volna a kényelmes, polgári állandóságban. Ám Ignác bátyja külvárosi fazekasműhelye tönkrement, és ő tőkét adott a vállalkozásba, hogy megmentse testvérét. Csakhogy Ignác hamarosan külföldre költözött, így Vilmos kénytelen volt komolyan foglalkozni a hátrahagyott céggel, és talán maga sem vette észre a pillanatot, amikortól a műhely többé már nem terhes kötelesség, hanem az élete értelme lett. Nem volt megállás. Addig elnyomott alkotó személyisége lecsapott a lehetőségre, önfeledten vetette bele magát a kutatásba, az elért eredményekkel sosem volt elégedett, a megtermelt hasznot azonnal visszaforgatta a fejlesztésbe. Európából hozatott szakembereket és művészeket, később a gyár saját iskolájában képzést indított, kölcsönt vett fel, bővített, kísérletezett, a tizenhét munkással dolgozó műhelyből 700 fős nagyüzem lett. Jött a világhír, a nagy megrendelések, és ő éppúgy élt, ahogy addig, éppúgy nem volt pénze, mert mindent visszaforgatott, és éppúgy teljes életét szentelte a gyárnak, ahogy addig.

Új mázak, új kemencetípusok, új égetési eljárások kikísérletezése követte egymást, és közben a keleti, az archaikus és a népi motívumkincsből varázslatos szín- és formavilágú díszítőművészet született. A luxustárgyak gyártása ráfizetéses volt, ám az Európa parkjaiban és szalonjaiban pompázó Zsolnay vázák és étkészletek vonzották az ipari megrendeléseket, amelynek haszna fenntartotta a díszárugyártást és a fejlesztést. Így éltette egymást a színes mesevilág, a szecesszió buja szépsége, az elektromos- és a csatornaipar; a masszív, fag­y­­álló építészeti kerámia és egy olasz arisztokrata asztalára tervezett hatvanszemélyes aranybrokát étkészlet.

A 20-21. században a gyárnak nem csak az államosítást, majd a privatizáció utáni tulajdonosváltásokat kellett túlélnie, hanem az ajándékozási szokások és a díszkerámia megítélésének változása miatti keresletcsökkenést is. Mindent túlélt, de nem működhetett úgy, ahogy régen – az összezsugorodott termelőüzem mellett hely kínálkozott egy kiállításokat, múzeumokat, előadótermeket, planetáriumot, egyetemi épületeket magában foglaló épületegyüttes kialakítására. Ennek a lehetőségét teremtette meg az Európa Kulturális Fővárosa Pécs 2010 projekt. A feladat a műemlékvédelem mellett egy közművelődési, oktatási, turisztikai központ felépítése volt, amely a pécsi gyerekeknek és felnőtteknek is szabadidős programokat szervez, otthont ad az egyetem képzőművészeti, zenei és kommunikációs intézeteinek.

Opening hours

A nyitvatartási időkről érdemes a hivatalos honlapon tájékozódni.

Fee:

Zsolnay jegy

  • Teljes árú: 5500 Ft
  • Diák/pedagógus/nyugdíjas: 3900 Ft
  • Zsolnay családi jegy: 10 500 Ft
    • A megtekinthető kiállítások: A Zsolnay Aranykora – Gyugyi-gyűjtemény, Zsolnay Család- és Gyártörténeti Kiállítás, Rózsaszín Zsolnay Kiállítás, Látványmanufaktúra, 1861 Kesztyűmanufaktúra, Labor – JátechTér, Zsolnay Mauzóleum,  Bóbita Bábmúzeum
    • A jegycsomag a Planetáriumba nem érvényes!
    • A jegyek felhasználhatók a vásárlás napján és az azt követő napon.

Az egyes kiállításokra és egyéb helyszínekre a belépőjegyárak a negyed honlapján találhatóak.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2019 augusztusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

outdooractive.com User
Author
funiQ
Updated: August 09, 2019

Public transport

  • A helyi buszjáratokról a Zsolnay Negyed vagy a Bóbita Bábszínház megállónál szálljunk le.

Getting there

A Zsolnay Kulturális Negyed négy gyalogos bejáraton keresztül közelíthető meg:

  • a Balokány-liget felől a Basamalom utcai déli kapun (Zsolnay Negyed megálló)
  • a Major utca 21. szám melletti nyugati kapun (Zsolnay Negyed megálló)
  • a Felsővámház utcáról nyíló, Bóbita Bábszínház kapuján (Bóbita Bábszínház megálló)
  • a Felsővámház utcából nyíló északi kapun (Bóbita Bábszínház megálló)

Parking

  • A Zsolnay-negyed parkolóháza a 6-os út (Zsolnay Vilmos u. 16) mellett található, a negyed déli oldalában.
Arrival by train, car, foot or bike

Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Zsolnay Kulturális Negyed, Pécs

 Pécs

Qualities

Place to visit Families Bad weather tip