Markazi vár romja

A Mátra déli lábánál fekvő Markaz falu első birtokosai a Kompoltiak voltak, akik az Árpád-kor egyik legkiterjedtebb nemzetségének, az Abáknak a leszármazottai. Ők építették a 460 méter magas bércre a ma már csak romjaiban létező várat. Építésének időpontját 1270-es, 80-as évekre teszik, oklevelekből ismert első ura Kompolti Imre, a későbbi siroki várnagy volt.

A téglalap alapú várat a középkori szokásoknak megfelelően szabálytalan alakú, a helyszínen talált kövekből építették, amelyet mészhabarcs tartott össze – meglehetősen tartósan. Az építményt a nyugati, meredek oldal kivételével 8-10 méter széles, 3-4 méter mély sáncárok vette körül – ennek nyomait ma is láthatjuk, igaz, a kőtörmelék befedte.

A vár bejáratát az északi, könnyebben járható oldalon alakították ki, ahonnan csigás emelőszerkezettel működő felvonó hídon át lehetett bejutni. A kapu feletti lakótoronyban kapott helyet az őrség, innen kezelték a kaput. A terület adottságai miatt elég szűkös lehetett az élet a várfalakon belül, de jutott hely egy kápolnának, egy belső udvarnak, és a falak alatt pincének is.

A vízellátást leleményesen oldották meg a közeli Vár-patakon duzzasztott tóból. A 200 méter távolságra és 100 méter szintkülönbségre lévő vizet egy kötéllel mozgatott, siklópályán csúszó edényrendszerrel húzták fel az erődbe. A duzzasztás és a siklópálya nyomai ma is kivehetők a vár alatt.

A várnak katonai szerepe, jelentősége sosem volt, építtetője és későbbi tulajdonosai pihenésre, és főleg vadászat céljára használták. A vár a 13. század végétől a 15. század elejéig élte fénykorát, ám 1421-ben a Kompoltiak Visontai ága kihalt, ami megpecsételte az épület sorsát. A területet a Nánát is birtokló rokonok örökölték, akik uradalmukat az oroszlánkői várból és Sirokból igazgatták, így a markazi vár háttérbe szorult.

Ahogy építésének pontos évét, úgy a pusztulásáét sem ismerjük, de feltehetően a 16. századi török betörés idején történhetett, mivel 1570-ben már csak lerombolt palota néven említik. Köveinek nagy részét „ősi” szokás szerint a környékbeliek elhordták, és építkezésekhez használták fel. Az erődítmény egykori bejáratát ma már csak az egyenetlen felszín mutatja, a vár belső területén pedig néhány méter magas falmaradványokat láthatunk. A legjobban a keleti fal maradt meg, itt akár 9 méter magas falmaradványokat is láthatunk, az északi fal pedig, ahol a kapu is állt, szinte teljesen eltűnt, maradványait a leomlott kövek jelzik csupán.  

Markaz egykori főúri várából ma már csak ez a néhány romos kőfal maradt, de természeti környezete és a kilátás a falak mellől viszont csodás. Északnyugat felé a Mátra hullámzó magaslatait, délkelet felé Markazt láthatjuk a hatalmas víztározóval a háttérben.

A közel ezer négyzetméteres területen még nem végeztek régészeti feltárást. A szirt szélén álló várat három oldalról meredek hegyoldal övezi, csak északról kapcsolódik egy gerincen keresztül a Hegyes-tetőhöz, így a ZL jelzésű turistaút is innen közelíti meg.

Tipp:

• A markazi várba vezető út hosszabb szakaszokon köves, görgeteges; érdemes a bokát jól tartó vagy magas szárú bakancsot viselni a boka védelme érdekében.

Open from

Price: