Szászvári várkastély

A szászvári várkastély napjainlkban

Szászvár névadója, a település központjában található, igényes és látványos, egyes részleteiben modern megjelenésű vár ma múzeumként működik. Az épületben berendezett kiállításon keresztül megismerhetjük a vár történetét, az eredeti építtető pécsi püspökség és Szász mezőváros kapcsolódásait. A pincében berendezett kőtárban az ásatások során előkerült gótikus és reneszánsz ablak- és ajtókeretek töredékeit állították ki. A földszinten és az emeleten a vár 14-15. századi életét mutatják be, itt látható Alsáni Bálint bíboros és pécsi püspök sírkövének másolata is. A gyerekek nagy örömére fel lehet próbálni a középkori lovagok vasingjét és sisakját, valamint kipróbálhatjuk a libatollal való írást is.

A vár története

A 14. század második felében Alsáni Bálint pécsi püspök, bíboros egy udvarházat és egy kápolnát építtetett Szász településen. A püpökség területi kiterjedtsége miatt szükség volt régiós központokra is, így esett a választása a Mecsek északi lábánál fekvő mezővárosra.

A püspök igen nagyhatalmú szereplője volt a korabeli politikai életnek, Zsigmond király idejében helytartónak is kinevezték. Ezért talán nem is meglepő, hogy udvarháza jó minőségű kőből, emeletesnek épült, és „lépcsőházának” külön tornyot emeltek. A 15. század első felében a püspök utódai folyamatosan bővítették az épületet, új szárnyat is kapott, majd védelmi funkciókkal látták el.

1439-ben már várként említik az egykori udvarházat. A török uralom alatt Szászvár is kivette részét a harcokból, igaz, története nem a legdicsőségesebb: amikor 1543-ban Pécs elesett, Szász várának védői megadták magukat Ahmed pasának. A törökök lényeges szerepet szántak a stratégiailag fontos helyen lévő településnek, egy kisebb régió közigazgatási központjává tették. Volt olyan év, hogy közel 250 fős védősereg állomásozott a várban, ami északi irányból védte Pécset és környékét.

1686-os felszabadulásáig többször is felgyújtották, sőt egyszer fel is robbantották a várat a különböző hadjáratok során, így mire a császári csapatok kezére került, már csak romok maradtak a jelentőségét vesztett településen.

Klimó György püspök az 1770-es években a vár területén, annak romjain és részben azokból új templomot és a viszonylag épségben maradt nyugati szárnyból plébániaházat építtetett (ez megegyezik az eredeti udvarház épületével). A fel nem használt épületrészeket a talajig visszabontották.

A 19. században nagy átalakításon esett át a plébániaház, belső tereit válaszfalakkal kisebb helyiségekre tagolták, a pincét beboltozták, külsején a vakolat is új színt kapott. Egy 1838-as egyházi beszámolóból kiderült, hogy ekkor még álltak a várat négyszög alakban közrefogó falak, nyolc kerek toronnyal.

A szászvári várkastélyban 1980-ban kezdődtek meg a régészeti kutatások, amelyek alapján 2016-ra rekonstruálták a legrégebbi (középkori), nyugati palotaszárnyat, ugyanakkor 19. századi hozzáépítéseket is meghagytak. A nyugati toronyban a leletek alapján hűen rekonstruálható, 14. századi kápolnát és a kaputorony felvonóhidas kapuját is újjáépítették. Az északi palotaszárny emeletét viszont csak egy üvegfallal pótolták.

Opening hours

Price:

• felnőtt: 800 Ft
• nyugdíjas, diák: 400 Ft
• csoport (10 fő felett): 600 Ft
• 6 éves kor alatt: ingyenes

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2022 áprilisi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!