Somoskői vár
Az 526 méter magas Somos-kő vulkáni eredetű kőzetből, bazaltból épül föl. A kb. 5 millió éve lezajlott vulkanizmus során kemény kőzet keletkezett, mely ellenállóképessége révén az idők folyamán környezete fölé tudott magasodni, ezzel kiváló helyszínt jelölve ki a vár építőinek. A szirten ülő építményből nagyszerű a kilátás a Medves-fennsík felé, a szomszédos Salgóvárra és a Karancs tömbjére. A rom egyébként meglepően változatos helyszín: találunk itt kiépített pallókat remek panorámával, zárt, hűs levegőjű helyiségeket, fedett tornyot és magas falakat is.
A vár építését állítólag IV. Béla király ígérte meg a helybélieknek, de végül a Kacsics nemzetség emelte azt valamikor a 13. század második felében. Az épület következő évtizedei bővelkedtek a fordulatokban: rövidesen Csák Mátéhoz, majd tőle a királyhoz került. A török megszállásig további tulajdonosai voltak Somoskő várának. A török 1576-ban foglalta el, de a Balassi Bálintot is soraiban tudó seregnek köszönhetően már 1593-ban újra magyar kézre került. A következő évszázadokban előbb megerősítették, de a Rákóczi-szabadságharcban már nem jutott fontos szerephez, végül 1711-ben a császári csapatok felgyújtották.
A vár Szlovákia területén fekszik, míg az alatta elterülő falu Magyarországhoz tartozik. Történetük izgalmas emléket őriz. A trianoni békeszerződés mind a falut, mind a várat Szlovákiához csatolta. A legenda úgy szól, hogy Magyarország akkori legjobb fül-orr-gégészének, Dr. Krepuska Gézának hatalmas birtoka és jól menő bazaltbányája volt az elcsatolt területen. A Budapesten tartózkodó határrendező bizottság egyik angol tagja éppen ekkor került az orvos kezelésébe, aki a sikeres gyógyítást követően meggyőzte, hogy látogassanak el a településre. Így is történt, és a bizottság követei ezzel megtapasztalhatták, hogy Somoskő csaknem színmagyar falu. Hosszas vita és jogi procedúra után végül a Népszövetség (a mai ENSZ elődje) 1923-ban hozott döntésével visszacsatolta Magyarországhoz Somoskőt és Somoskőújfalut.
A vár azonban maradt a határ túloldalán, így a faluból a romhoz sétálva átlépünk északi szomszédunkhoz. A hegyoldalban különleges geológiai képződményeket, bazaltömlést (azaz oszlopos elválású bazaltorgonákat), illetve kőtengert találunk.
Open from
Nyitva a hét minden napján:
- hétköznap: 9:00 - 17:00
- hétvégén: 9:00 - 18:00
Price:
A vár Szlovákiához tartozik, a belépődíjat pedig Euroban és Forintban is fizethetjük.
- Felnőtt belépő: 1,15 EUR
- Gyermek belépő: 0,50 EUR
Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2020 szeptemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
Public transport
- Salgótarján központjából (a vasútállomásról és a buszpályaudvarról) a 11A, 11B és 19 jelzésű helyi buszjáratokkal utazhatunk a Somoskő, községháza megállóig.
Getting there
- A buszmegállóból északi irányban kell követnünk a PL jelzést, amely kb 15 perc alatt egyenesen a várhoz kalauzol (500 m, 60 m szintemelkedés). A vár alatt figyeljünk rá, hogy amikor elérjük a várhoz tartozó parkolót jelölő táblát, a turistaút jobbra tér.
Parking
- A 21-es úton, Salgótarjánon keresztül Somoskőújfaluig kell utaznunk, ahonnan táblák jelzik a Somoskőre, ill. konkrétan a várhoz vezető utat. A várhoz tartó út ki van táblázva, végül a hegy tövébe érve egy mellékutcába terel a parkolót jelző tábla. A parkolás a magyar oldalon ingyenes.
Coordinates
- 3 Routes nearby
A Medves-fennsík különleges atmoszférájának megismerése mellett két, bazaltkúpra épült szomszéd várat is útba ejthetünk ezen az egyénileg ...
Somoskő szimbolikus várától indulva, Ajnácskő mesés falujáig kalandozva, a macskakő nyomába eredve fedezzük fel a Nógrád-Gömöri bazaltvidék határon ...
Talán elsőre nem gondolnánk, de a viszonylag ismeretlen Medves-vidék az ország természeti és kulturális látnivalókban egyik leggazdagabb területe, ...
- 3 Routes nearby
Questions and answers
Do you have questions regarding this content? Ask them here.
Reviews
Photos from others