Solymári vár
Solymár határában, a Mátyás-dombon egy várrom emelkedik. Néhány falát nemrég hozták helyre, egykori öregtornyát szépen rekonstruálták - innen kellemes panoráma nyílik a környékre. A váron belül egy esztétikus, és nem utolsósorban működő kutat is találunk. Történetéről viszonylag keveset tudunk: építtetőjével kapcsolatban nem állíthatunk biztosat, az eredeti bejárat helye ismeretlen; egyes kutatók még azt is megkockáztatják, hogy valójában nem is várnak készült.
Az építmény történetének kezdetét rejtély övezi. Feltételezik, hogy első tulajdonosa Csáktornyai Lackfi István nádor volt, de abban már nem biztosak a kutatók, hogy a kőépületet teljes egészében a családja emelte. A Lackfiak 1355-ben vásárolták meg a területet, de nem kizárt, hogy ott már előtte is állt valamiféle várkezdemény, és az új birtokosok csak befejezték az építést. Szintén homályba vész, hogy milyen funkciót szántak neki eredetileg; a későbbi dokumentumok arról árulkodnak, hogy elsősorban nem hadászati célokat szolgált, inkább a hatalom szimbóluma volt, a lakók nyugodt pihenését biztosította. A Lackfiak solymári karrierje csúfos véget ért, amikor a nikápolyi csatában szembeszegültek Luxemburgi Zsigmonddal. Az uralkodó hívei meggyilkolták a lázadókat, váruradalmaikat pedig elkobozták.
A következő tulajdonos Zsigmond király felesége, Cillei Borbála úrnő lett, aki engesztelésül kapta a birtokot (több másikkal együtt), mert a férj sokáig úgy hitte, felesége házasságtörést követett el. A meggyőző békülős ajándék ezután egy rablólovag kezére került, majd sűrűn váltogatták egymást a birokosok: többek között Luxemburgi Erzsébeté, Hunyadi Jánosé, Hunyadi Mátyásé és Podmaniczky Jánosé is volt a vár. 1528-ban 500 forintért szerezte meg az utolsó tulajdonos, Bakai Demeter.
A mohácsi csata után a környéken fosztogató török lovas csapatok jelentősen megrongálták a várat, de ekkor még állt. Valószínűsíthető, hogy a vesztét később tűzeset okozta, mert a régészeti ásatások során előkerültek a megégett födémgerenda maradványai.
Miután Buda 1541-ben török kézre került, a környékbeli falvakat gyakran fosztották ki. Az egyik elképzelés szerint a solymári vár, az őrség és a falu népe már azelőtt elmenekült, hogy a török csapatok odaértek volna, a várat pedig a budai várnagy parancsára gyújtották fel, megelőzve, hogy a török elfoglalhassa. Az is lehet, hogy éppen az ostromlók okozták szándékosan a tüzet. Vagy így, vagy úgy, de a terület – beleértve a várromot is – az 1540-es évek közepén már biztosan a törököké volt.
A szebb napokat látott épület maradványait a XVIII. században letelepülő sváb lakosság sem kímélte: köveit elhordták, így a XIX. század végére már semmi nem emlékeztetett arra, hogy valaha vár állt a dombon.
Hogy mégis tudunk a hajdani épületről, azt egyrészt a szájhagyománynak, másrészt Valkó Arisztid lelkes, fiatal amatőr régésznek köszönhetjük. A helyiek történetein felbuzdulva utánajárt az vár létezésének, majd az 1930-as években belefogott a domb kutatásába; jobbára egymaga végzett feltárási munkákat majdnem tíz éven keresztül. A 70-es években talált csak követőkre, akik folytatták a munkáját; köztük Feld István régész azóta is komolyan kutatja a vár történetét.
A tényleges feltárás, illetve a helyreállítás az 1990-es évek végétől indult. Ekkorra már előkerült az ovális alakú várfal, a benti lakóépületek, a vaskos öregtorony és a várudvar kútja is. 2005–2006-ban nagyszabású rekonstrukció következett. Ahogy a vár honlapján is olvashatjuk, a cél nem az volt, hogy az épület egy az egyben olyan legyen, mint a középkorban – nem elvi okokból vagy valamilyen konzervatív műemlékes felfogás miatt, – hanem egyszerűen azért, mert a részletek máig kérdésesek. Az alaprajzot ugyan sikerült tisztázni, de az például máig nem biztos, hogy ott volt a külső bejárat, ahol jelenleg is látható (végül kizárásos alapon került oda).
A ma megtekinthető impozáns kútból ivóvíz folyik, ám ezt is csak részlegesen tárták fel. A falakat kisebb-nagyobb mértékben építették vissza vagy jelölték helyenként, viszont teljes pompájában áll a négyzetes toronycsonkra épített, faszerkezetű kilátó. A rekonstrukciónál arra törekedtek, hogy maga a vár „visszakerüljön a tájba”, és a látogatók a kilátás élményével gazdagodjanak, ha felmennek a toronyba.
Az egykori palota szobájában ma egy kis kiállítás tekinthető meg. Bővebben megismerhetjük a vár történetét, szemügyre vehetünk néhány reneszánsz ajtó- és ablakkeretet, illetve az innen származó kulcslyuklőrés rekonstruált mását is megvizsgálhatjuk.
Néhány amatőr kutató úgy véli, hogy a romok nem az egykori solymári várhoz, hanem a pálos rend egyik központi kolostorához, a Szent Lőrinc-várkolostorhoz tartoznak. Az alternatív teória legismertebb képviselője Tamáska Pál. Szerinte a solymári építmény valójában a Piliscsaba–Tinnye–Perbál-hármashatár közelében helyezkedett el. Két, XV. század elejéről származó okleveles forrás is említi a várat Perbál melletti tájékozódási pontként. Bizonyítéknak vélik Tommaso Dolabella olasz barokk festő 1630-ban készült képét is, amely egy hasonló tájat ábrázol, mint a solymári Mátyás-domb, az ott álló épület pedig valóban lehetne a hajdani vár vagy kolostor. Azt mindenesetre le kell szögezni: az elmélet nem a solymári vár létezését vitatja, csak annak elhelyezkedését.
Fontos tudnunk, hogy a hivatalos régészettudomány képviselői – köztük a már említett Feld István – úgy vélik, nem elképzelhető, hogy az építmény kolostor lett volna; az alternatív teóriát megalapozatlannak tartják.
Opening hours
- január 1. - március 31.: jó idő estén rendkívüli nyitva tartással üzemel, csoportok külön kérése esetén igény szerint nyitva
- április 1. - április 30.: szombat-vasárnap 10:00-18:00
- május 1. - szeptember 30.: kedd-vasárnap 10:00-18:00
- október 1. - október 31.: szombat-vasárnap: 10:00-18:00
- november 1. - november 30.: szombat-vasárnap 10:00-18:00 (jó idő estén)
Price:
- Felnőtt: 300 Ft
- Diák/nyugdíjas: 200 Ft
Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2022 októberi állapotot tükrözik. Indulás előtt mindig tájékozódj a vár honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

Public transport
- A Budapest-Nyugati és Esztergom között közlekedő vonatról Solymár állomáson kell leszállni.
- A Budapest és Pilisvörösvár/Piliscsaba közötti távolsági buszról, valamint a Budapest és Solymár között járó 64-es BKK buszról a Solymár, vasútállomás nevű megállóban érdemes leszállni.
- A BKK 64-es, 164-es és 264-es járatáról Solymár, Községháza megállóban szálljunk le!
Getting there
- A solymári vasútállomásról (ahol a távolsági buszok is megállnak) a Z◼ és a Mária-út ᵯ jelzésén induljunk délnyugati irányba. A Major utcába érve térjünk balra a Z jelzésre, majd 120 m után a ZL jelzésre, ami a romhoz vezet bennünket (800 m).
- A községházától északkelet felé induljunk a Z jelzéseket követve, majd 1 km után térjünk balra a ZL jelzésre (1,1 km).
Parking
- Solymárt a 10-es úton tudjuk elérni Budapest és pilisvörösvár között. A brit katonai temetőnél kell lekanyarodni a település felé. Minden körforgalomnál a Solymár táblánál hajtsunk ki, amíg el nem érjük a Major utcát, Innen tábla jelzi balra a várat.
- Pesthidegkút felől a Hidegkúti úton Pilisszentiván felé haladva lehet megközelíteni Solymárt, ahol a faluközpontot elhagyva a Pilisszentiván-Budapest (10-es út) elágazását követően fordulunk le a Vasút utcába a temető mellett. A lejtős Vasút utcában néhány méter után kanyarodhatunk a Major utca felé, ahol látható jelzőtábla mutatja a várhoz vezető utat.
- Ingyenes parkolási lehetőség a várdomb lábánál van.
Coordinates
Recommendations nearby
Zegzugos úton, tartalmas túrán fedezzük fel a Solymár körüli hegyek látványosságait, az alapjaitól újjáépített solymári várat, a játékos Paprikás ...
Előbb alaposan bemelegítünk az aszfalton, hogy aztán nekivághassunk a kalandos terepnek a Pilis mészköves útjain. A fölénk magasodó hegyek peremén ...
Ha a Budapest környékén keresel egyénileg, bármikor teljesíthető teljesítménytúrát, ne gondolkozz sokáig, irány Solymár!
A könnyű „délutáni túra" elkalauzol minket Budapest környékének egyik legkülönlegesebb pontjára, a fenyvesektől illatos Szénás-hegycsoport ...
The 15th section of the Blue Trail takes you through a landscape of wild limestone gorges, dark volcanic cliffs and the stunning view over the ...
Levendulamező, Kálvária-hegy, Jenői-torony, Mackó-barlang, Kevély-nyereg, Egri vár, Teve-szikla – ez tereptárgyak tekintetében az egyik ...
Egy igazán családbarát túra keretében felfedezzük a Pilis híres tevéjét, és meglátogatjuk hazánk egyetlen, ma is álló díszletvárát.
Budapestről észak felé tekintve egy sziklás letöréssel színesített, markáns hegycsúcs tűnik szembe. Érdemes közelről is megismerni, hiszen a Nagy ...
Show all on map
Solymári vár
2083 Solymár
Special features
- 8 Routes nearby
Questions and answers
Would you like to the ask the author a question?
Rating
Photos from others