Gyulai vár

Egy kis történelem…

A 15. században Maróti János macsói bán építtette gótikus stílusban a várat. Mivel az Alföld térségében a kő hiánycikknek számított, a távoli területekről pedig a szállítása nehézkes és drága lett volna, a helyi agyagból égetett téglákból rakták fel a falakat.

A Maróti család kihalásával a vár a következő században királyi birtok lett: Hunyadi Mátyás a fiának, Corvin Jánosnak adományozta. A török közeledtével Kerecsényi László várkapitánynak köszönhetően korszerűsítették az építményt, megerősítették a palánkfalakat, olaszbástyás erődítményt húztak köré, a Körös medréből pedig széles várárkot alakítottak ki – így lett Szigetvár és Eger mellett Gyula az egyik legerősebb végvárunk. Az 1566-os ostromban a maroknyinak számító, kb. kétezer védő 63 napig hősiesen ellenállt a harmincezer főt számláló roppant török sereg támadásának. A készletek kifogyása és a járvány kitörése miatt feladott csata után 129 évig török uralom alatt állt az épület. A kiűzésük után elveszítette hadászati jelentőségét, így már csak gazdasági célokra hasznosították.

Múzeum

A romokat a 20. század közepén tárták fel a régészek, majd rekonstruálták az építményt. A helyreállított várban 2005-ben nyílt meg a mai múzeum tárlata, ahol 24 kiállítóterem eleveníti fel a falak között zajló élet mindennapjait. Megismerkedhetünk a hajdani épület berendezésével, a 16. századi várvédők életével, a harchoz használt fegyverekkel. Betekinthetünk a várbörtön falai közé, megismerve a különféle kínzóeszközöket és módszereket, de a fazekasok, pékek és egyéb kézművesek munkáira is rápillanthatunk. A maketteken megelevenedik az éléskamra, a konyha, a várlakók mindennapi élete.

Az állandó kiállítás mellett megnézhetjük a kovácsot munka közben, a várudvaron solymászbemutatót láthatunk, szemügyre vehetjük a kemencét, ahogy sül benne a ropogós kenyér, kipróbálhatjuk, hogyan készítették régen korongozással a különféle használati tárgyakat, de akár korhű ruhába bújva vagy egy gyertyával a kezünkben is végigsétálhatunk az ódon falak között. Az udvar közepéről induló belső lépcsőkön felkapaszkodva körbesétálhatunk a vár peremén, majd a szűken tekergő csigalépcső tetején a legmagasabb toronyból kémlelhetünk szét a vidéken, körkörös panorámát kapva az alattunk madárperspektívában elterülő városra és a környező tájra.

Élmények

A várban különféle élményprogramokat is találunk kicsiknek és nagyoknak egyaránt - legyen szó jelmezes tárlatvezetésről, lovagi ceremóniáról, agyagtéglákból való minivár építésről, a középkori kódexek elkészítéséről és megismeréséről, rendhagyó történelemóráról a falak között, vagy akár a helyi ízek kóstolásáról a lovagteremben.

Az 1964 óta működő Gyulai Várszínház programjainak keretében az épület falai között, nyaranta pedig a tóba nyúló vízi színpadon nézhetünk előadásokat. A várlátogatást érdemes az évente megrendezett Gyulai Végvári Napok rendezvényre időzíteni, ahol színes programok, hősi legendák közt elevenednek meg az egykori csata mozzanatai, vagy összekötni a Kolbászolj velünk! elnevezésű gasztrotúrával, amelynek során kulináris élményekkel is színesíthetjük a programunkat.

A vár emeletes ágyútornyában, a rondellában a pénztár mellett ajándékbolt működik, ahol az emlékérméken és a várhoz kötődő tárgyakon kívül régi, korhű térképekre, történelmi témájú könyvekre is bukkanhatunk. A várost és a történetét bemutató kiadványok mellett innen a helyi ízeket is hazavihetjük lekvárok, szörpök formájában.

A vár ’ostroma’ után érdemes az út túloldalán megnézni a nemrégiben felújított Almásy-kastélyt is, majd a mellette levő várfürdőben lazítani egyet.

Open from

Price:

• Teljes árú belépőjegy: 2100 Ft/fő
• Csoportos jegy (15 főtől): 2000 Ft/fő
• Kedvezményes jegy: 1050 Ft/fő
• Kedvezményes csoportos jegy (15 főtől): 1000 Ft/fő

A város többi látnivalójával együtt kombinált jegy is váltható; ezek árai ide kattintva érhetők el.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2021 novemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!