Csesznek vára

Alakjával, impozáns méreteivel már messziről felhívja magára a figyelmet. Alulról nézve falai oly nyílegyenesen szökkennek a magasba, mintha magából a Vár-hegy sziklájából nőnének ki. A több mint 700 éves ódon erődítményből sugárzik a középkori hangulat. Robusztus falak, keskeny, kanyargós utak, lakótorony, bástya, falépcsők, átjárók, zegzugos alsó és felső vár. Még így romjaiban sem nehéz elképzelni, hogy milyen lehetett az élet pár száz évvel ezelőtt a várurak és lovagok idejében.

Egy minden valóságalapot nélkülöző helyi legenda úgy tartja, hogy Csesznek település és vára egy szelídített malacról kapta a nevét. Hajdanán a Vár-hegy gyomrában élő óriáskígyó nem átallotta ugyanis elfogyasztani Garai földesúr Csesznek nevű kedvenc, háziasított disznaját. A bosszú nem maradhatott el, az udvari kanász felkutatta és elpusztította a torkos hüllőt. Szeretett malaca emlékére Garai erődöt emeltetett a kígyó barlangja fölötti sziklára, és akkor lett Cseszneknek vára. A tekergőző kígyó pedig bekerült a Garaiak címerébe, legalábbis a szóbeszéd szerint.

Valószínűbb azonban, hogy a vár keletkezése ennél jóval prózaibb körülményekre vezethető vissza. Pontos építési dátumát nem ismerjük, de a fennmaradt iratok alapján annyi bizonyos, hogy a 13. század második harmadában már állt egy kisméretű tornyos palota a sziklaszirten. A századok során a vár volt a Csák nemzetség tulajdonában, de birtokolta Károly Róbert is. Virágkorát a 15. században, Zsigmond király regnálása alatt élte, amikor a Garai család gótikus lovagvárrá alakította át. Utolsó tulajdonosai az Esterházyak voltak, akik a 18. század közepére a várat barokk palotává formálták. A család az 1700-as évek végén elköltözött az addigra korszerűtlenné vált kastélyból, s az erősség romlásnak indult. Az elhagyott várat az 1810. évi földrengés jelentősen megrongálta, de a kegyelemdöfést a néhány évvel későbbi tűzvész adta meg. Azóta várromként tartják számon.

Opening hours

Price: