Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

Vizek mentén, erdők mélyén

Wanderung · Őrségi Nemzeti Park
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A Rába ártéri erdeje
    A Rába ártéri erdeje
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
m 260 240 220 200 180 14 12 10 8 6 4 2 km
A Rábamente, a Lugos-patak festői völgye, a vadregényes őrségi erdők és a régmúlt bennük megbújó emlékei, a mai települések sajátos világa nyújt felejthetetlen élményt ezen a túrán.
leicht
Strecke 14,3 km
3:40 h
100 hm
40 hm
265 hm
199 hm
A túrát a már a két világháború között is népszerűnek számító nyaralóhelyről, a hagyományait stílusosan bemutató csonkatornyos, füstöskonyhás tájházáról, illetve az egykori Szentkútnál foglalt Szent László-forrásról híres Rábagyarmatról indítjuk. A természeti értékekben gazdag Rábamentén és a Lugos-patak völgyében barangolunk, ismerkedve annak izgalmas múltbéli történéseivel, fás legelőinek növénytani, állattani értékeivel. Kondorfa „végei” között járva, a jellemzően katolikus falu Szent Lukács tiszteletére felszentelt temploma mellett elhaladva a Vadkörte fogadónál fejezzük be a sétát, ahonnan busszal könnyen visszatérhetünk Rábagyarmatra is.

Autorentipp

  • Rábagyarmaton érdemes megnézni a keresztvéges boronafalú, csonkatornyos tájházat (Fő utca 13.)
  • A kiindulási pont közelében bolt, kocsma, cukrászda is található.
  • A S és K jelzések találkozási pontjánál csak egy kis kitérő a K jelzésen kelet felé Hegyhátszentmárton, ahol az egykori kúria helyéről jó rálátás nyílik a Rábára.
  • Kondorfán, az úgynevezett „hegyi falurészen” van egy feszület, amely azért érdekes, mert a kereszt fából, a korpusz viszont kőből készült. A falu Szent Lukács tiszteletére felszentelt templomának bejárati oldalán található a Szent István királyt és boldog Gizellát, valamint Géza fejedelmet és Saroltot ábrázoló millenniumi dombormű. 
  • Kondorfát Farkasfa felé elhagyva a P jelzésről, vagy közvetlenül az országút mentén ráláthatunk a bölényrezervátum területére, ahol esélyünk nyílik megpillantani az itt élő európai bölényeket.
Profilbild von Kevy Albert
Autor
Kevy Albert
Aktualisierung: 09.08.2021
Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
265 m
Tiefster Punkt
199 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

Esőzés után sáros, csúszós szakaszokra kell számítanunk a völgytalpakban.

Weitere Infos und Links

Start

Rábagyarmat, autóbusz-forduló (210 m)
Koordinaten:
DD
46.940813, 16.422491
GMS
46°56'26.9"N 16°25'21.0"E
UTM
33T 608264 5199569
w3w 
///festwoche.aufgetaucht.verbringen

Ziel

Kondorfa, autóbusz-forduló

Wegbeschreibung

Itiner

  • A Rábagyarmat, autóbusz-fordulótól indulunk, majd az Óvégi úton a S jelzést követve hagyjuk el a települést.
  • A S jelzésen a Hegyhátszentmárton felől becsatlakozó K jelzésig haladunk, ahonnan a K jelzésen megyünk előbb nyugat, majd dél felé, a Lugos-patak völgyén át Kondorfáig.
  • Kondorfa központjából az Alvég utat követve jutunk az autóbusz-fordulóhoz.

A túra részletes leírása

Rábamenti kalandozások

A völgyfalus településformájú községből, a Rába mentén fekvő Rábagyarmatról indulunk, amelynek a szomszédos faluval, Rátóttal való összeköttetését a 20. századig gázlók és ladikok biztosították. A már a római időszakban is lakott vidék a honfoglaláskor valószínűleg a Kürt-Gyarmat törzs szállásterületéhez tartozott. Oklevelek a falut először 1157-ben említik a németújvári bencések birtokaként, a szentgotthárdi ciszterci rend 1183-as alapítólevelében azonban már az ő majorságukként szerepel. A falu magaslati pontján áll a maastrichti Szent Lambert tiszteletére felszentelt templom, amelynek középkorból fennmaradt részeit ma kereszthajóként, illetve oldalkápolnaként használják.

A település 1850-ben fenyőgerendákból épült, csonkakontyos, „füstöskonyhás” tájháza, amely közel esik a túra kiindulási pontjához, korhű berendezési tárgyakkal, fiókos sublóttal, festett ládával, tüzelőpadkás kemencével várja a látogatókat. Rábagyarmat a két háború közötti időszakban népszerű nyaralóhelynek számított, az 1950-es évek szigorú határőrizete azonban egy csapásra véget vetett a Rába-parti időtöltésnek.

A települést a S jelzés útvonalán hagyjuk el keleti irányban, első megállónk a Szent László-forrás. Az itt látható emlékművet 1939-ben a helyi Frontharcos Szövetség emelte az Amerikába kivándorolt rábagyarmatiak segítségével az egykori Szentkútnál, középső elemén a sziklából vizet fakasztó Szent László király tűnik fel. A jobb oldalán páncélsisak, kard és az 1918-as évszám látható. A baloldali oszlop címerpajzsában a következő felirat olvasható: "Isten és a haza nagyobb dicsőségére közadakozásból és amerikai véreink segítségével építették a rábagyarmati frontharcosok 1939." A két szélső oszlop oldalán az I. világháborúban elesett rábagyarmatiak nevei olvashatók.

Utunk e pár kilométeres szakasza a vadregényesen kacskaringózó Rába közelében vezet. Hazánk harmadik leghosszabb és egyik legtermészetesebb állapotban megmaradt folyója magyarországi szakaszának (188 km) több mint a felén át szabályozatlanul, szinte eredeti vadságával kanyarog Alsószölnöktől Sárvárig, ideális feltételeket biztosítva a természet vízről való megfigyeléséhez.

A Rába völgyének természetes növénytakaróját valamikor az ártéri ligeterdők, láperdők, bokorfüzesek, mocsarak, mocsár- és láprétek színes mozaikja alkotta. Ezek az áradások alkalmával befogadták és megszűrték a kilépő víztömegeket, ugyanakkor tápanyaggazdagabbá tették a földeket. Az áradások után a folyóban új zátonyok keletkeznek, amelyek iszapos homokján iszapnövényzet (iszapgyopár, lapulevelű keserűfű) telepszik meg. A kavicszátonyokon időszakosan cserjevendégek is megjelenhetnek, mint amilyenek a keskeny, hamvas levélfonákú parti fűz vagy a csigolya-bokorfüzes társulások. A partszegélyi zónában többnyire a mandulalevelű fűzzel, esetleg kosárkötő fűzzel találkozhatunk.

A közvetlen partszegélytől eltávolodva a messziről ezüstösen csillogó fehér fűz, a fekete nyár, a nevét a ragadós levélnyeléről kapó mézgás éger és a vénic-szil társulásaiba botolhatunk. A fekete nyár ligeterdők cserjeszintjén a sötétkék termésű veresgyűrű somot vagy a piros termésű egybibés galagonyát fedezhetjük fel. A lágyszárúak látványos képviselői közül a pántlikafű, a sárga virágzatú mocsári nőszirom, a ruhánkon könnyen megtapadó ragadós galaj, a kora tavaszi, sárga virágzatú salátaboglárka jelenlétét konstatálhatjuk. A puhafa ligeterdők érdekessége a fákra kúszó liánok, lágyszárúak jelenléte. A fás szárúak közül az erdei iszalag, a félcserjék közül a piros bogyójú ebszőlő csucsor, a lágyszárúak közül a fehér tölcsérvirágú szulák és a lampionszerű termésfüzérű komló előfordulása a leggyakoribb.

A keményfás ligeterdőket a kocsányos tölgy, a magyar kőris és vénic-szil, valamint foltokban fekete dió alkotja, cserjeszintjük leggyakoribb tagjai a pirosbogyójú kányabangita, a veresgyűrű som és az ibolyásfekete csontárú kutyabenge. A gyepszinten a kora tavaszi, hagymás, gumós, gyöktörzses növények, a salátaboglárka, kikeleti hóvirág, és a kakaslábnak is hívott, lilás vagy fehéres sarkantyús virágzatú odvas keltike megjelenése jellemző.

A Rába állatvilágának látványos képviselői az éles ibolyás vagy kékes interferenciaszínnel csillogó kis színjátszó lepke és a parti, gyér növényzetű kavicszátonyokon fészkelő, vízi ízeltlábúakkal, csigákkal táplálkozó madár, a kis lile. Fehér és fekete gólyával, valamint a Rába másik jellegzetes, de csak kis számban fészkelő madarával, a testét a zátonyokon sűrűn billegető, vagy a víz felett alacsonyan sikló billegetőcankóval is találkozhatunk.  A partfalakban telepszik meg a kékeszöld, gesztenyebarna, sárga, fekete színekben pompázó gyurgyalag. A méheket, darazsakat és más repülő rovarokat is előszeretettel fogyasztó madarat népnyelven méhészmadárnak is hívják. Érdekesség, hogy a repülés közben elejtett méhek, darazsak fullánkját, méregmirigyét kitépi, mielőtt lenyelné őket.

Utunk a Császártanya melletti rétnél vezet tovább, ahol kora tavasszal a helyi gyerekek által csak „sípoló virágnak” hívott, sárga szirmú szártalan kankalinok üde látványa fogad. Tovább haladva a tőlünk jobbra fekvő magaslat tetején az egykori Németfalu majorra látunk rá, az oda vezető utat famatuzsálemek őrzik.

A major dombját kerülve térünk rá a K jelzésre. A történelmi Rába-vidék egyik meghatározó falujától, Hegyhátszentmártontól nyugatra járunk – a K jelzésen balra tartva, minimális kitérővel akár a település felfedezésére is indulhatunk. A falut a védőszentjéről, Szent Mártonról nevezték el, első írásos, a vasvári káptalan általi említése „Zenthmarton” alakban 1338-ból származik. 1417-ben a Rábához közeli magaspartján már az Ivánczy család reneszánsz stílusú nemesi kúriája állt, lehetővé téve a folyó megfigyelését. Az erődített épületet több ízben érte támadás a szomszédos, egymással viszálykodó családok, a Maráciak és a Nádasdyak részéről. Míg a kastély lerombolását az 1588-as török pusztítás számlájára írja az emlékezet, a falu templomának pusztulását az 1690-es tatár gyújtogatásnak tudják be.

A Rába hurkai által bezárt ártéri területet Hegyhátszentmártonnál és a Rábamentén huroknak vagy öntésnek nevezik, de a régmúltban a szeg elnevezést is használták rá. A kuruc háborúk idején a „szentmártoni szeget” a Rába új medre elszakította a falutól, az így keletkezett rétet „szakadátnak”, „szakasztéknak” hívták. A Rábán és a Lugos-patakon már a középkorban, a 14. században is működtek vízimalmok.

A Lugos-patak festői völgyében

Utunkat folytatva számos kosborfélével találkozhatunk a nevét az erdei pityer gyakori előfordulásáról kapó Pityerdomb alatti réten: tavasszal a bíborszínű agárkosborral, a feketés-pirosas színű, kisebb termetű sömörös kosborral, nyáron a laza fürtű, zöldessárga virágzatú kétlevelű sarkvirággal. A rét gyöngyszeme a sárgászöld, két levelével a kígyószerűen kiemelkedő, karcsú nyelű spóratermő rést körülölelő, ősharasztok osztályába sorolt kígyónyelv. Az Őrségben csak itt fordul elő a szintén a kígyónyelvfélék családjába tartozó, félhold alakú, ülő levélkéjű kis holdruta.

A festői szépségű Lugos-patak völgyében már a középkorban is falvak álltak, az egyik legrégebbit Vásárhelynek hívták. Nem véletlenül, hiszen a völgytalp dús füvű, kiszélesedő szakaszai nemcsak a vásárok felé terelt csordák pihenőhelyét jelenthették, de vásárhelyül is szolgáltak. A völgy falvainak lakói a honfoglalástól az Árpád-kor derekáig gyepűőri feladatokat láttak el, az itt átvezető kereskedelmi út védelmét biztosították a Rába- és a Szala-menti őrök között.  Katonai szerepük a ciszterciek megtelepülésével párhuzamosan fokozatosan csökkenni kezdett, hiszen a gyepű, illetve a gyepűelve vonala eltolódott nyugat felé.

A Lugos-patak völgyét is keresztülszelő, a Mura mentén fekvő egykori Regede (ma Radkersburg) felé tartó kereskedelmi utat németek útjának is nevezték. Az anjou időszakban, 1354-ben a Lugosvásárhely és Kedhely (ma Kethely) közötti szakaszán a borszállítók igavonó ökreinek elkobzását jegyezték fel. A völgyben a 14. század elején egy Chenk nevű molnár már vízimalmot működtetett; ezt a helyet a környékén épült házakról ma is Cenkmolnárnak hívják.

A Lugos-menti egykori falvak: Lugos, Miske, Cenkfalva sorsa az 1588-as török rajtaütéskor pecsételődött meg. Az elpusztult települések helyett hozták létre a 17. században, a tetőn kissé feljebb Lugosfalvát, de a 19. század második felére már csak ebből is csak egy major állt. Az egyszerűen Lugosnak nevezett falu híres volt a csárdájáról. Érdekes, hogy a régi, helyben használt nevek az alapítás idején jellemző természeti viszonyokat tükrözték, ezért tájékoztató, eligazító funkciójuk is volt (pl. Nádasd a nád, Lugos a felfutó, lugasos növényzet gyakori előfordulására utalt).

A Lugos-patak méretes tölgyekkel tarkított völgye évszázadokig fás legelőként biztosított ideális életteret a szarvasmarhák számára. A nedves rét éke a májustól nyár derekáig virágzó, trombita alakú, élénk sárga szirmának köszönhetően könnyen észrevehető sárgaliliom. Mélyebb fekvésű részein már messziről láthatóak a nagytermetű, fürtös, fehér bugavirágzatú fehér zászpa példányai. Kondorfához közeledve, a Máli-réten az égszínkék virágú, nyár derekától nyíló kornistárnicsokban, a sásosok környékén pedig az elülső szárnyán felülről aranyló tűzvörösben pompázó nagy tűzlepkékben gyönyörködhetünk.

Kondorfára Alvég felől érkezünk meg. A falu alapítását a 13. század elejére teszik, első lakóinak azokat a telepeseket tartják, akiket a szentgotthárdi ciszterci apátság Lugos-patak környéki erdőinek irtására vezényeltek ki. A sokáig a szentgotthárdi ciszterciek birtokához tartozó települést egy 1350-ben kelt oklevélben már Gardunfalva (később Kondorfalva) néven említik.  Az 1664-es szentgotthárdi csata után a szomszédos Huszász környékéről sokan menekültek a falu határában lévő Bucsahegyre.

A településrészeket itt nem szereknek, hanem „végeknek” hívják (Fővég, Alvég). Kondorfa főutcáján, az Alvégen sétálva túránkat az önkormányzat melletti autóbusz fordulónál fejezzük be, ahol a Vadkörte fogadóban akár meg is szállhatunk, vagy beülhetünk az éttermébe.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A Körmend-Szentgotthárd, Szentgotthárd-Bajánsenye, illetve Szentgotthárd-Rábagyarmat-Rátót vonalakon közlekedő buszjáratokról a Rábagyarmat, autóbusz-forduló megállóban érdemes leszállnunk.

Anfahrt

  • A túra a buszmegállóból indul.

Parken

  • A kiindulási pont autóval megközelíthető, és parkolási lehetőség is van.

Koordinaten

DD
46.940813, 16.422491
GMS
46°56'26.9"N 16°25'21.0"E
UTM
33T 608264 5199569
w3w 
///festwoche.aufgetaucht.verbringen
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • Őrség, Vendvidék turistakalauz (Hegyek Vándora Turista Egyesület Bp. 2003)
  • Vas megye útikönyv (BKL kiadó, Szombathely 2008.)

  • Az Őrség és a Vendvidék Kalauz turistáknak és természetbarátoknak (BKL. kiadó Szombathely 2004)

Kartenempfehlungen des Autors

  • Őrség, Göcsej, Kemeneshát (Cartographia)
  • Őrség, Göcsej (Cartographia)
  • Őrség, Vend-vidék, Vasi Hegyhát (Faragó térkép)
  • A hármashatár turistakalauza: Őrség, Göcsej Vasi hegyhát, Raab Naturpark, Goricko Tájvédelmi Park (Cartographia)
  • Őrségi Nemzeti Park (Paulus)

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Schwierigkeit
leicht
Strecke
14,3 km
Dauer
3:40 h
Aufstieg
100 hm
Abstieg
40 hm
Höchster Punkt
265 hm
Tiefster Punkt
199 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Hin und zurück Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch botanische Highlights faunistische Highlights hundefreundlich Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
  • 1 Wegpunkte
  • 1 Wegpunkte
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp