Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Velemből az Írott-kőre

Wanderung · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Turistajelzések a hármashatári parkolóban
    / Turistajelzések a hármashatári parkolóban
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őz Velem határában
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Asztal-kő
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sűrű lucfenyvesben indulunk a Hörmann-forrástól
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mezei nyúl az Írott-kő közelében
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistajelzések a Nuschy-sétányon
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Vid-kápolna homlokzata
    Foto: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Írott-kői kilátás a Schneebergre és a Bucklige Weltre
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 800 600 400 200 10 8 6 4 2 km Élő erdő tanösvény Geschriebenstein Írott-kő (kilátó) Szent Vid kápolna Kéktúra-emlékmű

Hangulatos patakvölgyek, források, zöldpala sziklaformációk és sétányok mentén kapaszkodunk fel a Dunántúl legmagasabb pontjára, majd a Szent Vid-hegyen át ereszkedünk vissza Velembe.
geöffnet
mittel
11,2 km
3:50 h
640 hm
640 hm

Az Írott-kő csúcsára felvezető Kubát Hugó emlékút kellemes hangulatával ejti rabul a turistát. Az árnyas, párás levegőjű Hosszú-völgy bükkerdeje alatt fakad a település vízellátásáért felelős vízműnél a Péterics-forrás. A Hosszú-völgy Erdőrezervátumán át keskeny gerincen jutunk el az Asztal-kő termetes sziklájához, ahonnan a kaptatásért cserébe az Írott-kő kilátójának körpanorámájában gyönyörködhetünk a Balatontól a Schneebergen túlig.

A Dunántúl tetejéről lassú ereszkedésbe kezdünk a mondákkal is megörökített Hörmann-forráshoz, majd a gazdag történelmű, szép panorámájú Szent-Vidig, ahol a kálvária és az Országos Kéktúra emlékműve fogad minket, miközben feltűnik a Szent Vid-kápolna jelegzetes teteje - emellett egy bekerített, mély gödröt is felfedezhetünk, melynek eredete a történelem homályába veszett. Hangulatos terméskőlépcsőn, majd egy idős fákkal szegélyezett úton ereszkedünk Velem felé. A Szerdahelyi-patak mentén kialakított Nuschy József-sétányon a magas vastartalmú Vasa-kút jellegzetesen rozsdás vizét is szemügyre vehetjük.

Autorentipp

  • Az Asztal-kő után a P+ jelzésen kis kitérővel elérhető az Apostolok fája, melynek egykori 12 törzséből 3-ban még van élet. Ezután a P● jelzésen a bükkújulat miatt nehezen megközelíthető Szénégető-kutat is megkereshetjük.
  • A Szent-Vid alatti mélyút kanyarjában balra ágazik le a Szentkút-forráshoz vezető K● jelzés. Az ösvényen tovahaladva két, az 1950-es években hajtott táró is elérhető.
  • A hegység forrásainak nagy része fogyasztásra alkalmatlan, legyen nálunk elegendő ivóvíz!
Profilbild von Szilárd Dr. Szentes
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualisierung: 13.08.2020

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Írott-kő, 883 m
Tiefster Punkt
361 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Start

Velem, autóbusz-forduló buszmegálló (362 m)
Koordinaten:
DG
47.346043, 16.489515
GMS
47°20'45.8"N 16°29'22.3"E
UTM
33T 612507 5244695
w3w 
///produziert.postkarte.zukommt

Ziel

Velem, autóbusz-forduló buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  •  A buszmegállóból nyugat felé indulunk a P jelzésen az Írott-kőig.
  • A  P▲ jelzésen az Asztal-kőhöz teszünk egy rövid kitérőt.
  • A kilátótól a gerincen futó K jelzésen kezdjük meg az ereszkedést.
  • A Hörmann-forrástól a K+ jelzést követjük, ami visszavisz a kiindulópontra.

A túráról részleten

 Felfelé a Hosszú-völgyön

A velemi buszfordulóból nyugat felé indulunk a Hosszú-völgyön át az Írott-kő csúcsára felvezető Kubát Hugó emlékúton a P jelzésen. A szakasz névadója a Vas Megyei Természetbarát Szövetség elnöke és az Elektromos Természetjáró Szakosztály vezetője volt, aki sokat tett a természetbarát mozgalom Vas megyei újjászervezéséért. A vasfüggöny idején a látogatható részeken ő szervezte meg az új úthálózat kiépítését. Sümegtől Szent Vidig segítőtársaival felújította és jelzésekkel látta el az Országos Kéktúra útvonalát.

A házak után nem sokkal a település vízellátásáért felelős vízműhöz és a mellette lévő sorompóhoz érünk. Balról magas lucfenyők, jobbról elegyes bükkös ad árnyékot. A Hosszú-völgyet az asztmások völgyének is nevezik, mivel fekvése és a völgytalpon csordogáló Szerdahelyi-patak miatt nyáron is kellemesen hűvös, párás mikroklímát biztosít. A sorompó után hamarosan elérjük a patak túlpartján fakadó, közepes vízhozamú Péterics-forrást, ami sajnos a rádőlt fák miatt nem nyújt nagy élményt jelenlegi formájában.

Bő 1 km-en követjük a patakot, aztán egy nagy balos kanyarban kissé eltávolodunk tőle; itt fakad a Hosszú-völgyi-forrás. Rövidesen az erdőrezervátumot bemutató táblánál állunk.

Az erdőrezervátum egy olyan rész, ami fokozottan védett magterületből és az azt körülvevő védettség alatt álló védőzónából áll. A magterületen nem végezhető semmilyen emberi tevékenység az erdő természetes folyamatainak zavartalansága érdekében, melyekre számos tudományos kutatás is irányul. Általában jellemző rájuk a változatos erdőszerkezet, a gazdag és különleges élővilág, valamint a természetes erdődinamika. Hazánkban 1990-es években kezdődött el az erdőrezervátum-hálózat létrehozása, ami ma 63 ilyen területet foglal magába. A Velem, Hosszú-völgy Erdőrezervátum magterületének nagyobbik részén 120 éves bükkös és erdei fenyves található.

A táblától a széles útról letérve egy keskeny, kaptatós ösvényen egyenesen megyünk tovább, amin gyorsan a jobbról csordogáló patak fölé emelkedünk, majd egy meredek S kanyarral felkapaszkodunk a keskeny gerincre. Ennek látványos sziklakibukkanása és egy 1925-ben állított határkő után ― mielőtt rátérnénk a kiszélesedő erdészeti útra ― jobbra kanyarodunk.

Az Asztal-kőtől az Írott-kőig 

Nemsokára elérjük széles, kavicsos erdészeti utat, melyen balra fordulva 50 m után érünk Asztal-kőhöz vezető P▲ jelzés leágazásához.

A szikla a Kalapos-kövekhez hasonlóan a kora kréta időszakban (kb. 130-140 millió éve) az akkori tengerfenékre ömlött bazaltból metamorfizálódott zöldpalából épül fel. A tengeralatti vulkán kiömlő lávájába helyenként nagyobb mennyiségű, egyenetlenül eloszló mész vegyült. A kőzet felszínre emelkedése után ezek a részek gyorsabban pusztultak az erózió és a defláció hatására, mint a mészben szegények, kialakítva a jellegzetes sziklaformát.

Visszatérve a széles útra 0,5 km múlva egy jobbos hajtűkanyarral egy kis gerincre fordulunk vissza. Letermelt erőrészen, egy bükkösön, végül lucfenyves erdőn át érünk az Írott-kő csúcsának tövében álló pihenőhöz.

A Dunántúl tetején

 A Dunántúl legmagasabb pontját a 13. században Fenyő-hegynek, míg a 17. századtól Szálkőnek hívták. Mai nevét a hegy tetején, a kilátótól mintegy 40 m-re az osztrák oldalon álló kvarcitos fillit szikláról kapta, melyen egykor jól olvasható „C”, „B” „E”, jelölés állt. Ez valószínűleg a Confinia Battyányiana Esterházyana szöveg rövidítése, vagyis magyarul Battyány-Esterházy határt jelent, de betűsor rámímel Comes Battyány Elemér nevére is.

A helybeliek 1891-ben egy fából ácsolt, a millennium alkalmából Árpád névre keresztelt kilátót építettek a hegytetőre, amit rossz állapota miatt 1908-ban le kellett bontani. Ennek a helyére került 1913-ban a már kőből készült torony, amit II. világháború után, 1945-től a határzár végéig csak az osztrák oldalról lehetett megközelíteni. További érdekessége, hogy pont a közepén halad át az államhatár, melyet a kilátóban felállított határkő is mutat.

A 2010-ben felújított építményből tiszta időben akár a Balatonig is elláthatunk, ami a Bakonytól délre a Tapolcai-medence tanúhegyei között csillan meg. Még délebbre a Keszthelyi-hegység és a Rendeki-hegy, utánuk a Zalai-dombság látható. Délnyugati irányban, ha nagyon tiszta az idő, a Kamniki-Alpok csúcsai is feltűnnek, de az Alpok első keleti, 2000 m fölötti csúcsai, a Schneeberg és a Wechsel mögött megbújó Rax magasodik leginkább környezete fölé. Az alacsonyabb, de mégis markáns Hohe Wand sziklafalai szintén láthatóak a kilátóból. Északon Bécs és a Fertő tó mögött húzódó szélerőművekkel tűzdelt Lajta-hegység tűnik fel.

Ereszkedés Szent Vidig

 A kilátótól a gerincen futó K jelzésen kezdjük meg a lejtmenetet. A pihenőtől az út bal oldalán a kilúgozott talajt jelző nyírfák, jobbról pedig luc-, majd jegenye- és vörösfenyők szegényezik utunkat; majd egy tarvágott foltnál kilátás nyílik Szombathely irányába. Ezután bükkösbe érünk, aztán egy sűrű lucfenyvesben kanyarodunk le az aszfaltos út túloldalán fakadó Hörmann-forráshoz, ami a Kőszegi-hegység legmagasabban, 713 m-en fakadó víznyerő helye.

Először Csarmas-kútjának nevezték, majd a 18. században keresztelték át Hörmann-forrásra a tragikus sorsú várnagy, Hörmann Mihály alakja után. Több történet is kering róla. Az egyik szerint Jurisics Miklós várkapitány titkos felderítő útra küldte őt, ami közben a törökök elfogták, és e forrásnál élve megnyúzták. Egy másik elképzelés szerint Hörmann ötlete volt ez a kivégzési mód arra az esetre, ha valaki szövetkezik a törökkel. Egyszer azonban őt vesztegette meg az ellenség, amiért a maga által kitalált büntetést kapta. Egy harmadik változat szerint be akarta engedni a várba az azt ostromló törököket, és ezért nyúzták itt meg. Egy negyedik feltételezés szerint 1620-ban a császári seregek óriási túlerővel támadták meg a kőszegi várat. A menthetetlen helyzetben egy Hömann Mihály nevű vitéz felgyújtotta a megmaradt puskaport, nehogy az a támadók kezére jusson. Hörmann elmenekült, de az ellenség végül a Csarmas-kútnál elfogta, és elevenen megnyúzta 1621. május 27-én. A kőszegi vár falai között őriznek is egy közös tokban tartott tőrt és kést, melyekkel végrehajtották az ítéletet.

Történelmi iratok alapján Hörmann a Széchenyiné Forgách Margit zálogbirtokában álló kőszegi várat igazgatta az 1600-as évek elején. Amikor 1621-ben úrnője Bethlen Gábort támogatta, Hörmann beengedte annak seregét a várba. A várnagyot végül Bécsben szabályos hadbírósági eljárásban ítélték el. Emlékét a kőszegi Várközben 1971-ben emelt Hörmann-kő is őrzi.

A népszerű helyen a Magyar Kárpát Egyesület Írottkő Osztálya 1937-ben avatott fel egy 15 ágyas turistaházat, amit 1945-től a határőrség használt, majd 1965-ben lebontottak. Itt működött a Napsugár Üdülő is a világháborúk között. A forrástól jobbra, a parkoló túlsó végénél asztalok mellett pihenhetünk meg.

Innen egy sűrű, sötét lucfenyvesben lejtmenettel indulunk tovább a K+ jelzésen. Az aszfaltos úton átkelve már csak pár száz méter a kálvária és az Országos Kéktúra emlékműve. Utóbbi helyen volt a  vasfüggöny idején az Országos Kéktúra nyugati végpontja. A kápolna mögött a tanösvény táblájától induló utacskán kis kitérőt tehetünk egy bekerített, jelenleg kb. 15 m mély eltömődött gödörhöz, amit egy 1952-ben hajtott vízszintes kutatótáró kb. 30 méteres mélységnél harántolt. Eredetéről megoszlanak a vélemények: egyesek bányaaknának, mások ciszternának vélik.

A hegycsúcs és környékének történelme a neolitikumig nyúlik vissza, de részletesebb ismereteink csak a bronzkortól vannak a területről. Ekkor alakították ki a csúcs alatt található lakóteraszokat. A hegy ebben az időben fontos vezetői központ lehetett, amit egy itt előkerült aranydiadém és a feltárt i.e. 13-9. századi bronzöntő műhelyek is megerősítenek. Helyi specialitás volt, hogy bronzhoz nagyobb mennyiségű antimont is használtak (ekkoriban az egész világon csak itt!). Az így készült igen jó minőségű termékek Észak- és Nyugat-Európába is eljutottak. Később a kelták szállták meg a környéket. A hegylábnál futó borostyánkőutat és a Savariát ellátó vízvezetékrendszert ellenőrző őrtorony állt itt. A Karoling-korban is erődített helyként említik. Az Árpád-korban nemcsak világi, hanem egyházi központ is lehetett, melynek várát 1270-ben említi először oklevél, amikor Kőszegi Henriktől II. Ottokár cseh királyhoz került. Az erősség valószínűleg a 13. század végén pusztult el, de erről pontos adatok nem maradtak fenn. A Szent Vid-kápolnát az egyik sarokbástya helyére építhették a 18. században. Egy 1757-es összeírásból megtudjuk, hogy a kápolnához egy Szent Kereszt titulusú templom is csatlakozott, így a június 15-i Szent Vitus napi mellett szeptember 14-én a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén is tarthattak búcsút. A 19. század végén jelentősen átépítették, ekkor nyerte el mai alakját.

Vissza Velembe

 A Szent Vid-kápolna fehér falai és az előle a Bakonytól a Keszthelyi-hegység és a Zalai-dombság találkozásáig terjedő kilátás után egy terméskő lépcsőn indulunk lefelé. A jobb oldalán magasodó palafeltárás második üregében egy Szűz Mária szobor áll. A lépcsők alatt balra kanyarodunk, és a Kultúrák hegye tanösvény táblái által kísérve folytatjuk utunkat. Hamarosan egy mélyúthoz érünk, melyen hamar elérjük a Velem határában futó erdészeti utat. Ezen 100 m után jobbra térünk vissza az erdőbe, és a település 1930-40-es évekbeli főjegyzőjéről elnevezett Nuschy (József)―sétányon folytatjuk utunkat. A roskadozó híd után balra egy romantikus padhoz tehetünk kis kitérőt a patakvölgy dombocskájára. A szájhagyomány szerint ezen az idilli helyen már számos szerelem szövődött. Kisvártatva már a Vasa-kút körül kialakított pihenőnél vagyunk. Az egykor nagyobb hozamú forrás a vizéből kiváló rozsdás üledékről kapta a nevét; hívják Vasas-, vagy Vas-kútnak is. Vize nem iható! Átkelünk a forrás utáni kis fahídon, és Petőfi utcán továbbhaladva visszaérkezünk a buszmegállóba.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Velembe Szombathely, Kőszeg és Bozsok felől érkeznek buszok. A járműről a Velem, autóbusz-forduló nevű megállóban szálljunk le!

Anfahrt

  • A túra buszmegállóból indul, és ugyanoda érkezik vissza.

Parken

  • Az autónkat a polgármesteri hivatal előtt érdemes leparkolni.

Koordinaten

DG
47.346043, 16.489515
GMS
47°20'45.8"N 16°29'22.3"E
UTM
33T 612507 5244695
w3w 
///produziert.postkarte.zukommt
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

A Kőszegi-hegység turistatérképe

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.

Profilbild

Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
11,2 km
Dauer
3:50h
Aufstieg
640 hm
Abstieg
640 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp