Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Vándorlás az Úrkúti-őskarszthoz

Wanderung · Bakony-vidék · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A Városlőd fölötti réteken
    / A Városlőd fölötti réteken
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A városlődi kálvária
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úrkút, Csárda-hegyi őskarszt
    Foto: András Kisida, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egykori mangánbánya udvarában
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A vöröses jura mészkő
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Güszi-pihenő
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kab-hegy látványa a Kakastaráról
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bezárt mangánbánya Úrkút határában
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sobri Jóska Élménypark
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lovak a Csalánostanyánál
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mozaikos bakonyi táj, háttérben a Kőris-hegy
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdő Úrkút határában
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Löszös úton a Kakastara felé
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Úrkúti-őskarszt Sobri Jóska Élménypark

Hosszú, ám kevés szintkülönbséget tartogató, kényelmes terepen, könnyen járható túra, amely Városlődről vezet át Úrkútra a Csárda-hegyi-őskarszthoz, majd a Csollányos-völgy csodás útján végigballagva a kislődi vasútállomáson fejeződik be. A terület átmenet az Öreg-Bakony vadregényes erdőtája és a Déli-Bakony lankái között, utóbbi javára.
geöffnet
mittel
18,8 km
5:30 h
460 hm
475 hm
Hurok alakú útvonalunk végigjárásával megmártózunk a Déli-Bakony 300-500 méter magas, hullámos térszínén. Ha kettéosztanánk a túrát, a Városlődről Úrkútra vezető szakasz inkább a kilátásai, erdős hátai és az Úrkút környéki rétek miatt hangulatos, míg a visszavezető rész egy hosszú völgyet követ, ahol a környező hegyoldalak között elnyúló, tisztásokkal nyitott, lapos völgyfenéken járunk. A kettő között pedig a 20. század első felében művelt mangánfejtés helyén a különleges Csárda-hegyi-őskarsztot szemléljük meg. Útközben érintünk hegyi tanyákat, geológiai érdekességeket, és a bányászati múlt emlékeivel is találkozunk. Az erdei szakaszok sajátossága, hogy számos kis területű, erősen elegyes erdőrészletből tevődik össze, ezért puzzle-szerűen egymásba kapcsolódó, változatos fákból álló, eltérő hangulatú pagonyokon át bandukolunk.

Autorentipp

  • Városlődön érdemes a német nemzetiségi tájházat és a közeli Hölgykő várának romjait felkeresni.
  • Úrkúton az őskarszt bejárása után lehetőség van étkezésre és vásárlásra.
  • Túránk végén kipróbálhatjuk a Sobri Jóska Élménypark szolgáltatásait.
outdooractive.com User
Autor
András Kisida
Aktualisierung: 26.06.2020

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Kakastara, 528 m
Tiefster Punkt
275 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Einkehrmöglichkeit

Sobri Jóska Erlebnispark

Sicherheitshinweise

  • A Csárda-hegyi őskarsztnál legyünk figyelmesek a helyenként számottevő mélységre! Óvatosan, körültekintően mozogjunk a peremeken!

Weitere Infos und Links

Start

Városlőd vasútállomás (298 m)
Koordinaten:
Geographisch
47.143974, 17.652840
UTM
33T 701136 5224578

Ziel

Városlőd-Kislőd vasútállomás

Wegbeschreibung

Itiner:

  • Városlődről a S jelzésen indulunk a kálvárián keresztül.
  • A hegytetőn balra a S+ jelzésen megyünk tovább.
  • A Kakastara keleti oldalából a P+ jelzésen ereszkedünk le Úrkút széléig.
  • A falu határában balra, az Országos Kéktúra K jelzésére fordulunk, amin kis kitérőt teszünk a Csárda-hegyi-őskarszthoz.
  • Az őskarszt feltárását a Csárda-hegyi Tanösvény KT jelzésen barangoljuk végig.
  • A K jelzésen északi irányba, a Csollányos-völgyön át a kislődi vasútállomásig túrázunk.

A túráról részletesen:

Városlőd

Városlőd környékén már a honfoglalás előtt is lakták; a mai település elődje az Árpád-korban alakult meg, melyet kedvező fekvése hívott életre a Bakonyt keletről nyugatra átszelő Veszprém-Devecseri árok hágójában. A fontos közlekedési folyosó védelmére a község feletti magaslatra emelték Hölgykő várát a 13. században. Az erődítés jelentős közigazgatási szerepet is betöltött egy ideig, mivel – Csesznek mellett – a bakonyi erdőispánság székhelye volt.

A szerzetesrendek támogatóiként is ismert Nagy Lajos király karthauzi barátokat hívott ide, adományként megkapták falut és a várat. Utóbbi köveit kolostoruk építéséhez használták fel, lebontva és ezzel megszüntetve a felhagyott kis erősséget. A már kész alapanyagnak is köszönhetően a rend egyik legnagyobb kolostora épült fel a jelenlegi katolikus templom helyén. Jelentőségét mutatja, hogy Mátyás király és kísérete is ellátogatott ide, a 15. század végén pedig termékeny könyvkötő és miniátor műhely dolgozott a falak között. Jelenleg 12 ősnyomtatványról tudjuk, hogy a - középkori nevén - lövöldi karthauzi kolostorban készültek. A virágzó szakrális központ aztán a településsel együtt a török időkben pusztult el. Újranépesítésére a 18. században svábokat hoztak a területre, akik a ma is látható településképet létrehozták. Bár nagy részüket a II. világháború után kitelepítették, a lakosság harmada napjainkban is németnek vallja magát. A helytörténettel és néprajzzal a tornácos német nemzetiségű tájházban ismerkedhetünk.

A vasútállomástól déli irányba indulunk a Petőfi utcán. Az erdőszélre érkezve balra egy lépcsősor vezet a fák közé, melyen a S jelzés nyomvonalán a kálvária irányába fordulunk. Fellépkedve a fokokon egy öreg fákkal övezett, meghitt tisztásra toppanunk, ahol fehérre meszelt stációk fogadnak, a nyiladék végén pedig kápolna áll. Városlőd gondosan rendben tartott kálváriáját 1860-ban szentelték fel. Érdemes közelebbről is megnézni a míves stációfülkéket, amelyek mindegyikét egy-egy helyi család gondozza. A keresztúton elhaladva a kápolna mögött hagyjuk magunk mögött a hosszúkás rétet.

Kaszálókról az erdőbe

Löszbe ágyazott dűlőúton kezdünk felkapaszkodni a falu fölé. A jellegzetes, sárgás színű üledékes kőzet anyaga a pleisztocén eljegesedések idején rakódott le a Kárpát-medence bizonyos területein. Kinyílik a táj, gyümölcsfákkal lazán beültetett kaszálórétekre jutunk, ami a környékre jellemző állattartás következményeként szegélyezi a települést. A hosszan elnyúló füves terület utat enged tekintetünknek is, egyre jobban rálátunk Városlőd központjára, a szemközti dombokra és fokozatosan a Bakony távolabbi vonulatai is megmutatkoznak. Könnyen beazonosíthatjuk a 19 km-re jegecesedő Kőris-hegy tömbjét a tetején lévő fehér lokátorgömbről, míg a Kis-Bükk tetőt a fák fölé emelkedő kilátótorony segít megtalálni. A kettő között a Hajagok csoportja állja el a látóhatárt. Némileg tágabb perspektívát kapunk a tájra, ha felmászunk valamelyik magaslesre az utunk mellett.

Az Üveg-hegyen túlra jutva, balra a S+ jelzésre kanyarodunk és a gerincen vezető erdőgazdasági úton folytatjuk. A Kárpátok magasabb tagjainak gyephavasaira emlékeztető nyílt bércszakaszon vándorolva hamarosan feltűnik előttünk következő célunk, a Kakastara 528 méter magas beerdősült orma, amely előtt elvégződik a fedetlen terep. Fák közé jutva hirtelen összeszűkül a környezet, és az egymásba boruló ágak lombsátra alatt kaptatunk fel túránk legnagyobb emelkedőjén (kb. 70 méter) a csúcsra. A tető jó kilátást enged a Déli-Bakony legmagasabb rögére, az 599 méteres Kab-hegyre. A TV- és rádiótoronnyal megjelölt kiemelkedés geológiai szempontból is különleges, ugyanis a középidei mészkőre és dolomitra 5-6 millió évvel ezelőtti vulkanizmus hatására bazaltköpeny terült.

Úrkút határáig

Továbbra is széles kocsiúton folytatjuk a Kakastara keleti oldalában, ahol az útelágazásban jobbra fordulva a P+ jelzésre térünk. Jellemzi a környéket, hogy változatos és ugyanakkor erősen elegyes erdőben vándorlunk. A számos kis területű erdőrészletbe eltérő fajtájú fákat telepítettek, ezért sok helyen egymás mellett láthatjuk a bükk, a gyertyán, a cser, a kőris, a tölgy példányait - sőt helyenként fenyővel is találkozunk. Ez a sokszínűség és a viszonylag fiatal erdők látványa túránk teljes szakaszán elkísér.

A Kis-Üsti-hegy oldalában leereszkedve a Szentgálról Kislődre vezető szállítóútra lépünk. Most csak másfél kilométert megyünk rajta, de majd túránk második felében, a Csollányos-völgyben újra ezen haladunk. Egy éles kanyarban letérünk a széles kövesútról, és hosszúkás tisztáson, majd vegyes erdőn átvágva megérkezünk Úrkút határába. Kitárul a környék, amikor a Csalánostanya elkerített legelői közé érünk. A 20. század közepéig kb. 300 farm működött a környéken, mára csak mutatóban maradt néhány. A szalmabálák, a legelésző lovak látványa és a bejáratnál toronyra épített szélkerék vadnyugati hangulatot kölcsönöz. Rálátunk a Csárda-hegy erdős oldalára, amelynek túloldala következő célunk. Légvezeték alatt átmenve fordulunk a hegyet kerülő útra, és az úrkúti mezőgazdasági major mellett balra kanyarodva a K jelzésre váltunk.

Trópusi paleokarszt 

Innen néhány perc gyaloglás Úrkút házai mellett, és máris a Csárda-hegyi-őskarszt kapujánál állunk. Az eredetileg mangánbányaként működő különleges geológiai feltárás fokozott védettséget élvez. Nem hiába, hiszen a jura mészkőben itt olyan formákat tártak fel a - szerencsére kíméletes kézi erővel dolgozó - bányászok, melyek még több mint 100 millió évvel ezelőtt keletkeztek.

Úrkúton ugyanis a 20. század elején szenet kerestek a közeli ajkai telepekhez hasonló jószerencse reményében, ám itt az értékesebb mangánércet találták meg. A földtörténeti középidőben, trópusi körülmények között keletkezett agyag az ősi karsztos formák mélyedéseit töltötte ki és maradt fedve hosszú évmilliókon keresztül, míg a bányászattal az alakzatok napvilágra nem kerültek. Szerencsére már 1951-ban védelem alá helyezték, s így megőrződött e ritka földtani érték.

A vöröses-rózsaszínes bizarr, fogszerű sziklatornyok és élek között falépcső visz le a tágas mélyedés aljára, 20-30 méterrel az eredeti felszíntől, ahol még a nyári melegben is kellemesen hűvös levegő üli meg a gödör alját. Miután testközelből megnéztük a lenti paleokarsztos formákat és ősmaradványokat, érdemes a fenti peremen is körbesétálni a KT jelzésen, ahol útközben a tájékoztató táblákról sok információt tudunk meg a helyről.

 A természetvédelmi terület bejárását követően Úrkúton megpihenhetünk, és akár töltekezhetünk a helyi üzletek és vendéglátó egységek kínálatából, vagy megnézhetjük a községnek nevet adó kút díszes káváját. A szájhagyomány szerint a 18. században a környéket birtokló Zichy család tagjai és vendégeik gyakran keresték fel vadászataik alkalmával – az amúgy vízben szegény karsztterületen – a jó vízű kutat, amelyre az Urak kútja név ragadt. Az ekkoriban üveghutaként alapított falu neve vitte tovább az elnevezést.

Irány a Csollányos-völgy

Az őskarszttól a K jelzésen visszatérünk a mezőgazdasági termelőszövetkezethez, és a legelésző marhák látványával búcsúzunk a falutól. Magasfeszültségű vezeték oszlopa mellet újra az erdőbe hatolunk, és egy fiatalos után szép bükk hagyásfákkal övezett tisztást keresztezünk. Szélén tábla hívja fel a figyelmet a Vízkeresők útja nevű tematikus útvonalra, amely a térség tavait, víznyelőit, forrásait és patakjait fűzi egy túrába. Ereszkedőbe kezdünk, aztán nemsokára újabb rétre érve egy évszázados nagy tölgyfa alatt a Güszi-pihenő padjait vesszük észre, ahol leülhetünk. A közelben megnézhetjük a Vörös-szikla hasonló színű képződményét, amely az őskarsztnál látott kőzet rokona. A továbbiakban a már korábban érintett Szentgálról Kislődre vezető széles makadámúton ballagunk a Csollányos-völgy üde rétjei mentén.

A csalán népies nevéről elnevezett, 3 km hosszú völgyben a 20. század elejéig kisvasúti pálya húzódott, amelyen az erdő termékeit, a hegy kincseit szállították. A sűrű erdővel borított hegyoldalak között kanyargó útról egy helyen balra letérve látogatást tehetünk a Kecske-hegy felhagyott külszíni bauxitbányájába. A nyugodt hangulatú és kényelmesen járható völgy végénél épületek és elkerített legelőterület jelzi, hogy Kislőd határába érkezünk. Az egykori bányatelep mellett a bakonyi betyárról elnevezett Sobri Jóska Élménypark épületeit találjuk, ahol kipróbálhatjuk az élményt és kalandot kínáló játékokat, pályákat. A Városlőd-Kislőd vasútállomás innen mindössze néhány percre található.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A kezdőponthoz Városlődi vasútállomáson szálljunk le!
  • A túra vége a Városlőd-Kislőd vasútállomás.

Anfahrt

  • Városlőd vasútállomástól 150 méternyire van déli irányban a S jelzésű turistaút, melyen a Kálvária felé kezdjük a kirándulást.
  • A túra végén közvetlenül a vasútállomásra érkezünk.

Parken

  • Parkolni a városlődi polgármesteri hivatal előtt érdemes a Szent Mihály templom mellett, ahol a buszforduló is van.
  • A túra kezdőpontjára a templom előtti Kossuth utcán kell pár száz métert visszamenni. A bolt után jobbra, a Vasút utcán lekanyarodva érkezünk kirándulásunk kezdőpontjához.
  • Túránk végén a Városlőd-Kislőd vasútállomásról vonattal tudunk visszaérkezni Városlődre.
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • Bakony turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
18,8 km
Dauer
5:30h
Aufstieg
460 hm
Abstieg
475 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Streckentour Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Neuer Punkt
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.