Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Üveggyárak, csevicék, mocsarak mentén

Wanderung · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A kékesi kilátó a Szállás-hegyről nézve
    / A kékesi kilátó a Szállás-hegyről nézve
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sorminta — kilátás a a Szállás-hegyről
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A parádsasvári Károlyi-kastély
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Harangláb Parádóhután
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Piruló galóca nyári vargányákkal
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útban a Pisztrángos-tóhoz
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Som-hegyi patak vize a Mátrában
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kellemes szintút a Vár-hegy oldalában
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szállás-hegyi panoráma
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Klarissza-csevicénél
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkös útrészlet a Mátrában
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 16 14 12 10 8 6 4 2 km Parádsasvári üvegmanufaktúra

Látnivalókban és történelmi emlékekben bővelkedő, kevésbé ismert terülteken vezető körtúra a Kékes alatt. Olyan érdekességeket is felvonultat, mint a Klarissza-csevice, a Pisztrángos-tó vagy a Kőris-mocsár.
geöffnet
mittel
16,6 km
5:00 h
685 hm
685 hm
A parádsasvári neoreneszánsz stílusú kastélyszállótól indulva a gyógy- és ásványvízüzem 1827-ben épített, patinás ivócsarnoka gyönyörködtet miket. Parádóhután egy régi harangtorony alatti padon pihenhetünk, majd megkóstolhatjuk a Klarissza-csevice vashiányos vérszegénység kezelésére rendkívül hatásos, nagy a vasgálictartalmú vizét. A Hallstatti kultúra nyomait őrző Vár-hegy délnyugati oldalának gyantaillatú erdejéből lepillantunk a Köszörű-völgyi-víztározó mesterséges tavára. A Kétbükk-közti-patak sziklák közé vágott, sejtelmes kis szurdokvölgye, a Pisztrángos-tó nyugodt atmoszférájú pihenője és a rejtélyes Kőris-mocsár mind kihagyhatatlan látnivaló.

Autorentipp

  • Érdemes palackokkal felszerelkezve érkezni a túrára, hogy megkóstoljuk, összehasonlítsuk a kiváló vizű Klarissza-csevice és Tót berki-csevice vizét. Utóbbiért kb. 800 méternyi kitérőt kell tennünk a harangláb után a S jelzésből kiágazó S● jelzésen.
Profilbild von Szilárd Dr. Szentes
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualisierung: 01.07.2020

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
711 m
Tiefster Punkt
297 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Start

Parádsasvári elágazás buszmegálló (316 m)
Koordinaten:
DG
47.913250, 19.988020
GMS
47°54'47.7"N 19°59'16.9"E
UTM
34T 424384 5307154
w3w 
///gewölbe.veranstalteten.fühler

Ziel

Parádsasvári elágazás buszmegálló

Wegbeschreibung

 Itiner

  • A buszmegállótól nyugati irányba, a község központja felé indulunk a P+ jelzésen a Károlyi-kastély érintésével.
  • A település végénél jobbra fordulunk az erdőbe a S jelzésre.
  • Klarissza-csevice után nem sokkal a P+ jelzésen délkelet felé indulunk, és a főútig követjük.
  • A Hidasi erdész-vendégháznál érünk ki a 24. sz. főúthoz, ahol a P jelzést követjük vissza Parádsasvárig.
  • A buszmegállót Parádsasvár utcáján jobbra fordulva, a P+ jelzésen találjuk a kanyarban.

A túráról részletesen

Parádsasvárról Parádóhutára

Parádsasvár pereméről a P+ jelzést követve, a község központja felé indulunk a Kossuth utcán a neoreneszánsz stílusú kastélyszálló mellett, amit Károlyi György 1876-82 között Ybl Miklóssal terveztetett és építtetett felesége, Zichy Karolina számára. A Sasvár nevet a grófnő adta az épületnek, melyet a Tanácsköztársaság után államosítottak, és a család csak a II. világháború végén térhetett vissza két évre. Ezt követően gyermeküdülőként működött, majd 1998 decemberétől kastélyszállóként fogadja vendégeit.

A gyógy- és ásványvízüzem 1827-ben épített, patinás ivócsarnoka előtt jobbra kanyarodunk a Rákóczi utcára. Az itteni alkáli-hidrogénkarbonátos, kénes, szénsavas, kalciumot is tartalmazó gyógyvizet több mint 200 éve használják emésztőszervi betegségek kezelésére. A parádi gyógyvíz első említése Bél Mátyástól származik, aki 1735-ben írt az itteni kénes savanyúvízről. Markhot Ferenc, Heves megye egykori tisztiorvosa 1763-ban részletes leírást közölt róla, emésztésjavítóként ajánlotta, majd Kitaibel Pál 1798-ban elvégezte az első vegyelemzését is.

A kanyar végénél jobbra fordulunk az erdőbe a S jelzésen, és fiatal gyertyános-kocsánytalan tölgyesben indulunk a Széchenyi-hegyen át a fényespusztai aszfaltos út felé, majd a Parádi-Tarnán és a 24. sz. főúton átkelve meredeken indulunk felfelé néhány métert, ami után rövid ideig a főúttal párhuzamosan haladunk a Zagyvapálfalvai Formáció bükkös erdővel fedett homokos, kavicsos összletén. Hamarosan újabb emelkedésbe kezdünk egy kanyargós erdészeti feltáróútig, ahol szép kocsánytalan tölgyesben lépdelünk a Hallstatti kultúra nyomait őrző Vár-hegy délnyugati oldalában, majd szálbükkösön és gyantaillatú erdei fenyő elegyes feketefenyvesen át vezet a jelzés. Jobbra alattunk egy 1966 és 1968 között a környék patakjainak felduzzasztásával létesített mesterséges tó, a Köszörű-völgyi víztározó bújik meg, ami a környező települések ivóvízellátását biztosítja.

A Tariska-rét szélén egy földút keresztezésénél balról nagy kocsánytalan tölgy ad árnyékot. A következő úton is átkelünk, és balra tartva lefelé indulunk a Kétbükk-közti-patak sziklák közé vágott, sejtelmes kis szurdokvölgyében, melynek lábánál ellaposodik a térszín. A patakon átkelve érünk Parádóhutára, ami nevét a régóta itt folyó üveggyártásnak köszönheti.

Parádóhutától a Pisztrángos-tóig

A parádsasvári üveggyár elődjének tekinthető üveghutát és hamuzsírtelepet II. Rákóczi Ferenc 1708-ban alapította Parádóhután a Méhészkert környékén. Az üveggyártáshoz kvarchomok és nagy mennyiségű hamuzsír kellett, amit a környék erdőinek fahamujából készítettek. Mivel ekkoriban Nyugat-Európában már erősen megfogyatkoztak az erdők, hazánk nagy mennyiségben exportálta is a hamuzsírt. Egy-egy erdő letermelése után, kb. 20-30 évente az üvegcsűröket átköltöztették, mivel az olvasztáshoz szükséges nagy mennyiségű fa szekéren való odaszállítása többe került, mint az üzem áttelepítése. Így költözött át a huta 1767-ben a mai Parádsasvárra, ahol a csevice szénsavas forrásvizének palackozásához 1804-től gyártott üvegeket, valamint díszes, az adott fürdőhelyre jellemző mintával ellátott fürdőpoharakat, melyeket a reformkortól nemcsak az ivókúrákhoz használták, de ajándéktárgyként is népszerűek voltak. Üvegfújással a környéken ma már csak egy helyen, a parádsasvári üvegmanufaktúrában foglalkoznak.

A kereszteződéshez érve a hangulatos harangtorony alatti padon kényelmesen tudunk pihenni. Rövid sétával érjük el az 1883-ban foglalt Klarissza-forrást, vagy ahogy errefelé nevezik, a csevicét, melyet Károlyi Mihály a nagyanyjáról, gróf Kornis Clarisse-ről nevezett el. Vizének kiemelkedően nagy vasgálictartalma miatt hatásos a vashiányos vérszegénység kezelésében. Kifejezetten üdítő hatású, jó szomjoltó. Lítiumtartalma miatt kimerültségre és ideggyengeségre is használják. Mivel a széles körben ismert forrás vízhozama csak 1,9 liter percenként, gyakran sorba kell állni, hogy vízhez juthassunk.

Az ehhez hasonló szénsavas savanyúvizek keletkezését régebben utóvulkáni működésektől eredeztették, a napjainkban elfogadott tudományos elmélet szerint azonban a Mátra miocén korú vulkanikus kőzetei alatt elhelyezkedő jóval idősebb kőzetek (pl. triász mészkövek, stb.), és szénhidrogének felelősek a kialakulásukért, amik magas hőmérsékleten bomlásnak indulnak. Ez a jelenség az úgynevezett termikus disszociáció, aminek során szén-dioxid szabadul fel. A felfelé áramló gáz beleoldódik a felszín alatti vizekbe, amelyek így szénsavas savanyúvízként fakadnak a felszínre érve. Záptojásszerű szagukért egy kénhidrogén nevű gáz a felelős, ami a kőzetek pirittartalmának bomlásából származik.

A forrástól meredek ösvényen indulunk tovább a korábban említett Méhészkert irányába, ahol áttérünk a P+ jelzés kis ösvényére. Délkelet felé indulunk, majd a volt Cifra-hídnál átkelünk a Som-hegyi-patakon. Hosszabb emelkedő után egy vadkerítés mellett keresztezzük a Hurok-út nevű erdészeti feltáróutat, majd amikor 1 km-rel tovább ismét találkozunk vele, jobbra fordulunk rajta.

A Pisztrángos tó és a Kőris-mocsár

A jelzés a Pisztrángos–tónál balra fordul. Az egykor friss vizű mélyedésben halak évek óta nem élnek, ellenben a fokozottan védett alpesi gőték és a foltos szalamandrák ma is kiemelt szaporodóhelyként használják.

A tó után jól jelzett szintúton indulunk északnyugat felé a Kőris-mocsárhoz, ami valójában egy forrásláp. A régebben Zöld-tó nevet viselő mélyedés egy nagyméretű hegycsuszamlás következtében képződhetett a kb. 33,5 millió éve tartó kainozoikumi eljegesedés utolsó glaciális (Würm) periódusának vége (Dryas-III) után kezdődő felmelegedési szakaszban, kb. 10 000 évvel ezelőtt.  Ahogy korábbi neve is mutatja, feltöltődésének üteme gyors, és az egykori tóból mocsár, majd forrásláp alakult ki. Legfőbb növénytani kincse a hegyi perje. Ennek a ritka, nagytermetű pázsitfűnek hazánkban csak néhány termőhelye ismert. Népi megfigyelések szerint a mocsár, vagy ahogy errefelé régen nevezték a hasonló helyeket, a moszka időjárás változás előtt „zúg”, ami a Parádi-medencében jól hallható. Ennek az az magyarázata, hogy a Sombokor oldala alá gyakran „beszorul a szél”, ami süvítő hangot ad. A mocsártól délre találjuk az egykori Kékes-Parád lesiklópálya indítópontját. A pályát egykor sífutóút kötötte össze az erdőrezervátumon át az északi sípályával.

 Vissza parádsasvárra

Elhaladunk egy lucos mellett, majd a bükkösben újabb kis lápfolt mellett lassan kiérünk az erdőből. Hamarosan hangulatos kilátás nyílik észak felé a Haluskás és a Som-hegy felé. A Hidasi erdész-vadászháznál érünk ki a 24. sz. főúthoz, ahol északnyugat felé a P jelzésre váltunk. Ennek a Parádsasvárig tartó szakaszát Vörösmarty turistaútnak is nevezik a költő 1829-es itteni kirándulásának emléket állítva. A Mátra-nyeregnél a főúton kell folytatnunk a túrát, majd az egyik kanyarban lévő parkolóval szemben a szalagkorláton átmászva, bükkösön át fut tovább a P jelzés. Kicsit lejjebb, jobbra keresztezünk egy széles, kavicsos utat, és kocsánytalan tölgyes erdőben ereszkedünk tovább a Gyalogút-bércen egy tarvágás széléig. A gerinc neve is mutatja, hogy a főút megépülése előtt milyen fontos szerepet töltött be ez az útvonal a környékbeliek életében. Innen balra kanyarodunk, és egy lejtős ösvényen a Vércverés-patakkal párhuzamosan, a kastélyszálló kerítése mellett érünk be Parádsasvárra, ahol jobbra, a P+ jelzést követve néhány lépéssel visszajutunk a buszmegállóhoz.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Gyöngyösről kb. óránként közlekednek autóbuszok Parádsasvárra. A Parádsasvári elágazás nevű megállóban szálljunk le a buszról!

     

     

     

Anfahrt

  •  A túra a buszmegállóból indul, és ugyanoda érkezik vissza.

Parken

  • A buszmegálló kanyarjának külső ívén, a túra kezdőpontján nagy, betonozott, ingyenes parkolót találunk.

Koordinaten

DG
47.913250, 19.988020
GMS
47°54'47.7"N 19°59'16.9"E
UTM
34T 424384 5307154
w3w 
///gewölbe.veranstalteten.fühler
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

Mátra turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

Ausrüstung

  •  Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz Természetjáró app.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.

Profilbild

Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
16,6 km
Dauer
5:00h
Aufstieg
685 hm
Abstieg
685 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.