Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

Túra a gölöncsérek földjén

· 1 Bewertung · Wanderung · Őrségi Nemzeti Park
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Harangláb Magyarszombatfán
    / Harangláb Magyarszombatfán
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fazekas háza Magyarszombatfán
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gödörházi harangláb
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A magyarszombatfai fazekasház
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Magyarszombatfa határában
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Veleméri hangulat
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az államhatáron haladó Z jelzésen
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fazekas háza Magyarszombatfán
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A magyarszombatfai fazekasház
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kemence a magyarszombatfai fazekasházban
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A magyarszombatfai fazekasház füstöskonyhája
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A veleméri Szentháromság-templom a magasból
    Foto: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Veleméri Szentháromság-templom
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Veleméri Szentháromság-templom
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gödörházi harangláb
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Magyarszombatfai falukép
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistajelzés Magyarszombatfa határában
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lilaszegélyű egyrétűtapló nyíren
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egynyári seprencés parlag
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Busalepke faj közönséges oroszlánfogon
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Földiméh faj és fészke
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Veleméri góré
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Közönséges saspáfrány a határsávban
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őrvidéki táj
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 250 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Veleméri Szentháromság-templom
A Belső-Őrség falvai között festői környezetben barangolunk, ismerkedve a fazekas hagyományokkal, erdők, mezők élővilágával, a veleméri templom csodálatos freskóival, a gödörházi harangláb történetével.
mittel
Strecke 18,2 km
4:45 h
183 hm
183 hm

Az Őrség emblematikus, fazekasságáról híres falujából, Magyarszombatfáról indukunk, ismerkedve a fazekasság múltjával és jelenével, a boglyakemencével és a tréfás csalikorsók történetével. Ezután a határsáv változatos élővilágának felfedezése következik, erdei környezetben, mielőtt megfejtjük a középkori szakrális emlékek őrségi gyöngyszemének számító veleméri templom freskóinak lélekemelő üzeneteit.

Veleméren a Sárgaliliom tanösvényen elmerülünk a falubéli, faluszéli kulturális és természeti értékekben. Közben rácsodálkozunk az emeletes kástu, a kukoricagóré, a kódisállásos házak, egy-egy faragott régi ajtó, rakott kémény romantikájára, alkalomadtán betérve a „Sindü múzeumba” vagy alkotóműhelyekbe. Gödörháza „uccáival” ismerkedve elidőzünk a tájba illeszkedő haranglábnál, végül a szombatfai hegyről érkezünk vissza kiindulópontunkhoz.

Autorentipp

  • Ha Magyarszombatfán olyan portát látunk, amely előtt csuprok lógnak az ágason, vagy ezt tábla jelzi, ott látogatható fazekasműhely működik, szívesen látják a vendégeket.
  • Magyarszombatfán étterem, cukrászműhely, Gödörházán falusi vendégasztal található.
  • Mindhárom érintett település: Magyarszombatfa, Velemér, Gödörháza rendelkezik kiadó szálláshelyekkel.
  • Még színesebb élményben lehet részünk, ha a magyarszombatfai Fazekas napokra időzítjük a túrát.
  • Velemérre a Sindümúzeum, a helytörténeti kiállítás, Balogh István festőművész műterme, Dávid Éva habán kerámia és reneszánsz majolika gyűjteménye, illetve műhelye kedvéért is érdemes visszatérni.
  • A Gödörházán található sajtüzemben helyi alapanyagokból készült termékeket szerezhetünk be.
Profilbild von Kevy Albert
Autor
Kevy Albert
Aktualisierung: 13.08.2021
Schwierigkeit
mittel
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
305 m
Tiefster Punkt
205 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

A Z jelzésen, a határsáv völgyeiben esőzések után vizenyős, csúszós szakaszokra lehet számítani.

Weitere Infos und Links

Start

Magyarszombatfa, autóbusz-váróterem (215 m)
Koordinaten:
DD
46.759725, 16.347066
GMS
46°45'35.0"N 16°20'49.4"E
UTM
33T 602869 5179344
w3w 
///hecht.erzählt.braunes

Ziel

Magyarszombatfa, autóbusz-váróterem

Wegbeschreibung

Itiner

  • A magyarszombatfai buszmegálló elől, az önkormányzat épületétől (Fő út 66.) a Fő utcán nyugat felé haladva, a Fazekas ház érintésével a Z (és a vele fonódó K) jelzés észak-déli irányban vezető szakaszát célozzuk meg. A faluból kiérve, erdei környezetben is sokáig ezt követjük.
  • A Z jelzésről a Z+ jelzésen, észak-északkelet felé áttérünk a K jelzésre.
  • Ahol becsatlakozik a PT jelzés, ezen jobbra fordulunk a veleméri templomhoz.
  • A K jelzésre visszatérve azt követjük Gödörházán át a Magyarszombatfai szőlőhegyig.
  • Itt a PT jelzésen észak-északkelet felé fordulunk, és besétálunk rajta Magyarszombatfára, ahol a  Fő úton érünk vissza kiindulópontunkhoz.

A túra részletes leírása

Látogatás a fazekas faluba, Magyarszombatfára

Túránkat az Őrség emblematikus fazekas falujának önkormányzati épületétől indítjuk. Innen utunk a település legrégebbi épületéhez, a hangulatos, zsúp borítású Fazekas házhoz vezet. Az 1790-ben épült, fekvő boronafalú, pitvaros parasztház korhű berendezési tárgyai a 19. század végi, 20. század eleji viszonyokat idézik. A ház egykor a nagy múltú, fazekas hagyományokkal bíró Cseke családé volt, 1975-től pedig múltidéző tájházként, sőt napjainkban rendezvénytérként, bemutatóhelyként is működik. A lakószobája, főzőkonyhája és műhelye régi berendezési tárgyaival, eredeti fazekas termékeivel vezeti be a látogatókat a fazekasság rejtelmeibe. Egyik érdekessége a gazdasági épületben felállított és alkalmanként bemutatási céllal működtetett archaikus, fatüzelésű boglyakemence, amelyben hajdanán az elkészült termékeket égették ki.

A magyarszombatfai fazekasság első írott említése 1366-ból való, az időtálló fazekas termékek alapanyaga a helyben fellelhető, jó minőségű agyag volt. A csekély termőképességű agyagos talaj gyengébb terméshozamát az erdőművelés és az állattartás mellett az előállított termékek cseréjével, eladásával próbálták ellensúlyozni. A fazekakat, bugyigákat (vizeskorsókat), edényeket a téli időszakban készítették, majd a nagy tavaszi mezőgazdasági munkák kezdete előtt szekérre rakták, és házaltak velük. Zalába, Somogyba is eljutva a tetszetős őrségi cserépedényeket gabonára, más használati tárgyakra cserélték. A két világháború között Magyarszombatfán még száz fazekas dolgozott, ma már csak hat műhelyben tízen keresik ezzel a kenyerüket. A fazekasokat helyben gerencséreknek is hívták. Érdekesség, hogy itt mindig balos korongon dolgoztak a mesterek, a hagyományos színek pedig a barna, a sárga és a zöld voltak. Az edények vonalvezetése, stílusa a mediterrán vidékeken fellelhetőkkel mutat rokonságot. A magyarszombatfai fazekasság 2014-ben felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. 2002 óta Magyarszombatfán minden évben megrendezik a Nemzetközi fazekas találkozót és vásárt.

A faluban sétálva több fazekas műhelyébe is bepillantást nyerhetünk, és érdemes megtekintenünk a szintén útba eső Czugh János emlékszoba magángyűjteményét is. A „Népművészet mestere” címet kiérdemlő, „korongozó Jánosnak” is becézett nagyhírű fazekasmester alkotásait a lánya, Czugh Mária és férje mutatja be.

Mesél az erdő: barangolás a határsáv természeti értékei között

A falu főutcáján, a betonúton sétálunk egészen a K és a Z jelzések becsatlakozási pontjáig. A K és Z jelzést az déli országhatár irányába követjük, majd az erdőben haladva, a földrajzi pont betonépítményénél búcsút intünk a K jelzésnek, és sokáig a Z jelzés mentén, az egykori nyomsávon megyünk tovább. Közben keresztezzük a Magyarszombatfáról Pártosfalvára (Prosenjakovci) tartó út határátkelő pontját. A szomszédos település és Magyarszombatfa között élénk kapcsolat van, Pártosfalva magyar, illetve szlovén tannyelvű iskolája több anyaországi család számára jelent vonzerőt.

A nyomsáv útvonalán érintett bükkösökben számíthatunk a jellemzően szürkéskék, tarkóján csillogóan kék tollazatú kék galamb felbukkanására. Érdekesség, hogy a költési időszakban előszeretettel hasznosítja a szintén ezen az élőhelyen költő fekete harkály elhagyott odúját. A határsáv mentén az erdei élőhelyet kedvelő lepkefajok közül a tápnövényein (bükk, tölgy, gyertyán, hárs, kökény) vagy az avaron észrevehetjük a jellegzetes „szemes” díszítéssel felruházott, sötét sárga, okker tónusú T-betűs pávaszemet. Erdei tisztások, erdőszegélyek közelében a jóval színpompásabb kis színjátszó lepkével is találkozhatunk. Ez onnan kapta a nevét, hogy a hímek ibolyás vagy kékes interferenciaszínnel csillognak. A lombkorona érdekes, dekoratív madara a verébalkatú, nyakán fehér örvű, a szárnyán és a homlokán feketén sávozott, pókokkal, rovarokkal táplálkozó örvös légykapó. Ami a növényeket illeti, az akár egy méteresre is megnövő lombhullató, kora tavasszal nyíló, illatos, lilásrózsaszínű virágzatú cserjefajt, a farkasboroszlánt is több helyütt észrevehetjük. Skarlátpiros, tetszetős, de az ember számára mérgező termését a madarak fogyasztják, a magját így terjesztik. A májusban pompázó, akár 30-40 cm-es magassága révén könnyen beazonosítható, védett kardos madársisak lándzsás, fehér virágfürtjei szintén érdeklődésre tarthatnak számot.

Ha a határsáv mentén elbizonytalanodnánk a Z jelzés követésében, csak keressük a határköveket! A 345. számú határkőnél a Z jelzésről észak-északkelet felé a Z+ jelzésre váltunk. A Hideg-hegy árnyékában a K jelzésre érve azon folytatjuk bal felé, és a Kövecses-hegyen át Velemér felé vesszük az irányt.

Biblikus képregények a veleméri templomban

Velemérre, a Belső-Őrség ékszerdobozába érve első utunk a település nevével összefonódott, középkori eredetű Szent Trinitas-templomhoz vezet. Velemér régi elnevezése ugyanis „Szent Trinitas” vagyis Szentháromságfalva volt. Az erdei tisztáson, festői környezetben álló épület története összefonódik a Széchy családéval. Nagy Lajos király feltétlen híve, Széchy Miklós horvát-dalmát bán 1365-ben, a felsőlendvai vár tartozékaként, adományul kapta meg a veleméri völgyet annak tíz falvával együtt. A templom építésének dátuma bizonytalan, de kora gótikus stílusjegyei alapján akár erre az időszakra is eshetett. Csodálatos freskóit a kor híres templomfestője, Aquila János készítette 1377-78-ban.

A szentélyablakával keleti irányba tájolt templom valaha kívül és belül is freskókkal közvetítette biblikus üzeneteit a hívők számára. A templom nyugati oldalán, a bejárat melletti falsíkon a kis Jézust vállán hordozó Szent Kristóf fogadta a betérőt, ma a helyét csak egy glóriatöredék jelzi. A templombelső faliképei viszont a történelem viharai ellenére szépen megmaradtak. A legenda szerint az Aquila mester által komponált faliképek szereplőire (az örök sötétségben leledző pokol katonái kivételével) az adott szent vagy jelenet napján sütött rá a nap, szó szerint megvilágítva a mondanivalót. Így például Szentháromság vasárnapján a felkelő nap a szentély keleti ablakán át megvilágítja a diadalív csúcsán lévő, ősi Szentháromság-jelképet, a három koncentrikus kört. A téli napforduló hajnalán pedig a kerek délkeleti ablakon betörő fénysugár elsőként a Madonna ölében ülő kis Jézust borítja fényárba. Ezért nevezik a fény templomának is ezt a bájos kis építményt.

Az ábrázolások közül kiemelkedő a Háromkirályok imádása jelenetcsoport az északi falsíkon, valamint hős lovagkirályunk, Szent László és a jócselekedeteiről híres Szent Miklós alakja. A szentélybelsőben a négy evangélista jelképét, valamint a korabeli skolasztikai gondolkodás szimbólumrendszerébe ágyazva a fohászkodás közben megörökített alkotó önarcképét is felfedezhetjük. A déli falsíkon a négy fő imaórához illő, az Árpád-házhoz köthető szentek sorát láthatjuk Szent Erzsébettől Szent István királyon át valószínűleg Szent Margitig, amely csak töredékesen maradt meg. A diadalív feletti, zöldes mandorlában (az alak körüli, mandula formájú dicsfényben) az ítélő Krisztust csodálhatjuk meg, jobbján az üdvözültek, balján az elkárhozottak csoportjával. A képmező alatt a Golgotát és a Mettercia klasszikus jelenetét (Szent Anna a lányát, Szűz Máriát, ő pedig a kisded Jézust tartja az ölében) lehet látni. A nyugati falat Szent György és Szent Márton lovas alakjai vigyázzák. A korabeli szemlélő szakrális műveltsége és hite szerint olvashatta az egykori „parasztbiblia” képregényét.

Az értékőrző Velemér

Az egyedülálló szakrális és művészettörténeti, műemléki érték üzenetének befogadását követően Velemér többi kincsének felfedezésére indulunk. A templom szomszédságában fekvő temető több régi „sökfás” (fejfás) síremléket rejt. A „sökfa” vagy „sőgfa” a süvegfa helyi tájnyelvi formája, amelyet jellemzően a reformátusok állítottak tölgyből, bükkből, a szegényebbek fenyőből kifaragva. A sírfelirat csak az elhunyt nevét és életkorát tartalmazta, a díszítés legfeljebb egy vésett csillagból vagy néhány rovátkából állt. Az elhunyt férfiak fejfáját csúcsosra faragták, a nőkét lekerekítették. Ezt a formát az első kősírok is átvették. A temető melletti fák alatt az őrségi falvak hitvallását is olvashatjuk.

A falucska dombháti részén a K jelzés mentén továbbhaladva többnyire a PT jelzésű Sárgaliliom tanösvény nyomvonalát követjük. Ennek érdekessége, hogy az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság egyik első tanösvényeként arról a helyben fellelhető, védett, rendkívül dekoratív és illatos lágyszárú növényről kapta nevét, amelynek első leírását a 16. században itt, az Őrségben járt Carolus Clusius németalföldi botanikusnak köszönhetünk. A Clusius által a tudomány és a korabeli németalföldi termesztők számára felfedezett sárgaliliom megannyi nemesített változatát köszönheti ily módon Hollandia e tájnak.

A falu házai között haladva érdemes szemügyre vennünk az utunkba eső régi gazdasági épületeket, kéményformákat, kaszálógyümölcsösöket, pajtaépületeket, vagy éppen kukoricagórét. Ezen a falurészen láthatjuk az Őrség egyetlen, pajtával egybeépített emeletes kástuját (kamráját) is. De a Cserépmadár szálláshelynél megtekinthetjük a magánkézben lévő „Sindümúzeumot” is, amely szintén számos érdekességet tartogat. Itt a fazekasmesterek által készített rovátkolt, ősi jelképekkel ellátott tetőcserepeket, az úgynevezett „sindüket” ismerhetjük meg. A kiállítás másik részét az őrségi fazekasok által készített cserépedények alkotják. A faluban csatangolva helytörténeti kiállítás, Balogh István festőművész műterme, valamint Dávid Éva habán kerámiáinak és reneszánsz majolikáinak gyűjteménye csábítja megállásra az utazót. Az egy-egy portán még fellelhető faragott ajtók, illetve lopott tornácos istállós pajták szintén Velemér ékei közé tartoznak.

A falucska udvaraiban feltűnnek az Őrség szerte oly jellemző őshonos gyümölcsösök. Az almák közül a batul, a húsvéti rozmaring, a rétes, a pogácsa, a koszos fajták jellemzőek, a körték közül pedig a rozsérő, a zabérő, a sózó fordul elő több helyütt. A Velemér völgytalpában futó Szentgyörgyvölgyi-patak és a partján kiteljesedő mézgás égerek szelíden vigyázzák a patakmente színes élővilágát. A nedves rétek lakóinak látványos képviselői közé sorolhatjuk az Iris nemzetségbe tartozó, karcsún elegáns szibériai nőszirmot, a már említett sárgaliliomot, és a még ősszel is kék szirmaival pompázó kornistárnicsot. A rovarokat figyelve nemcsak az egymással kergetőző hangyaboglárkákra lehetünk figyelmesek, hanem a jellegzetes testalkatú, a környezete színéhez rugalmasan alkalmazkodó imádkozó sáskára, közkeletű nevén ájtatos manóra is. A fogólábúak rendjébe sorolt rovar valójában nincs is rokonságban a sáskákkal. A vadászat során zsákmányállatait erős, tüskés, bicskaszerűen csukódó fogólábaival ragadja meg. Főleg rovarokkal táplálkozik, de esetenként kisebb gyíkokat, madárfiókákat is elejt. A patakmenti bokrosokban lombfakadás után nem ritka a jellemzően alacsonyan mozgó, pergő énekű réti tücsökmadár sem.

Ahol még az utca: ucca

Velemérről továbbra is a K jelzésen Gödörháza felé tartva, ha tavasz derekán járunk erre, egy agárkosboros rét szépségében gyönyörködhetünk, majd rövidesen az agyagkitermelésre utaló nevű, egykor szintén kiváló fazekasokkal büszkélkedő falurészhez érünk. A hajdan szebb napokat látott település ma közigazgatásilag Magyarszombatfához tartozik. A főutcáról nyíló, a helyiek által még „uccának” nevezett rövid útszakaszok (Kispetik uccája, Cinkik uccája), amelyek egy-egy család, nagycsalád házához vezettek, egyedi bájt kölcsönöznek a településnek. A sajtüzemhez is érdemes lehet kitérni.

Gödörháza legfőbb attrakciója azonban kétségtelenül a szoknyás, fazsindelyes, 1790-ben készült református harangláb. Építőmesterére, egy nemesnépi ácsra a gerendázat egyik vésetében találunk utalást. A négyoszlopos építmény talpakon áll, ezeket a szoknya sarokoszlopait tartó talpkoszorúba csapolták. A torony oszlopait felül koszorú fogja össze, erre támaszkodnak a toronysisak szarufái. A sisak alatt lóg a harang, amelyet csak rendkívüli események, az emberélet nagy fordulóinak alkalmával szólaltattak meg.

A haranglábtól utunkat a K jelzésen folytatjuk, majd a szombatfai szőlőhegyen élesen észak felé fordulva, ismét a Sárgaliliom tanösvény PT jelzésére letérve elhagyjuk azt, és Magyarszombatfa felé indulunk. A leágazást a „Belső Őrségi kalandozások” turistaút irányjelző táblája segíti. A Ginti Panzió közelében érünk Magyarszombatfára, ahol balra térünk, és a Fő úton visszatérünk kiindulási pontunkhoz, az önkormányzat épületéhez.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A Lenti és Őriszentpéter felől közlekedő buszjáratokról a Magyarszombatfa, autóbusz-váróterem megállóban kell leszállnunk.

Anfahrt

  • A túra kezdő és végpontja közvetlenül a Magyarszombatfa, autóbusz-váróterem nevű buszmegállónál van.

Parken

  • A túra kiindulópontján, az Önkormányzati Hivatal környékén és a szemben lévő cukrászdánál van lehetőség parkolásra.

Koordinaten

DD
46.759725, 16.347066
GMS
46°45'35.0"N 16°20'49.4"E
UTM
33T 602869 5179344
w3w 
///hecht.erzählt.braunes
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  •  A hármashatár turistakalauza (Őrség, Göcsej Vasi hegyhát, Raab Naturpark, Goricko Tájvédelmi Park,  Cartographia, 2014.)
  • Őrség, Vendvidék turistakalauz (Hegyek Vándora Turista Egyesület, Bp. 2003.)
  • Az Őrség és a Vendvidék – Kalauz turistáknak és természetbarátoknak (BKL. kiadó, Szombathely 2004.)

Kartenempfehlungen des Autors

  • Őrség, Göcsej, Kemeneshát (Cartographia)
  • Őrség, Göcsej (Cartographia)
  • Őrség, Vend-vidék, Vasi Hegyhát (Faragó térkép)
  • Őrségi Nemzeti Park (Paulus)

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Grundausrüstung für Wanderungen

  • Feste, bequeme und wasserdichte Bergschuhe oder Zustiegsschuhe
  • Kleidung im Mehrschicht-Prinzip mit Feuchtigkeitstransport
  • Wandersocken
  • Rucksack (mit Regenhülle)
  • Sonnen-, Regen- und Windschutz (Hut, Sonnencreme, wasser- und winddichte Jacke und Hose)
  • Sonnenbrille
  • Teleskopstöcke
  • Ausreichend Proviant und Trinkwasser
  • Erste-Hilfe-Set mit Blasenpflaster
  • Blasenpflaster
  • Biwaksack/Survival Bag
  • Rettungsdecke
  • Stirnlampe
  • Taschenmesser
  • Signalpfeife
  • Mobiltelefon
  • Bargeld
  • Navigationsgerät/Karte und Kompass
  • Notfallkontaktdaten
  • Personalausweis
  • Die Listen für die „Grundausrüstung“ und die „technische Ausrüstung“ werden auf der Grundlage der gewählten Aktivität erstellt. Sie erheben keinen Anspruch auf Vollständigkeit und dienen lediglich als Vorschläge, was du einpacken solltest.
  • Zu deiner Sicherheit solltest du alle Anweisungen zur ordnungsgemäßen Verwendung und Wartung deines Geräts sorgfältig lesen.
  • Bitte vergewissere dich, dass deine Ausrüstung den örtlichen Gesetzen entspricht und keine verbotenen Gegenstände enthält.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

5,0
(1)
Umberto Pezzetta
05.10.2021 · Community
Kellemes túra ami nekünk 19 kilométer lett. A határ mentén vezet az út sokáig, változatos terepen és sokat az erdőben. Sok látnivaló Velemértől kezdődően van a kis falakon az gyalogolva. Vissza térve Magyarszombatfára ne hagyjátok ki a helyi cukrászda finomságait!
mehr zeigen
Gemacht am 19.09.2021
Magyarszombatfa
Foto: Umberto Pezzetta, Community

Fotos von anderen

Magyarszombatfa

Bewertung
Schwierigkeit
mittel
Strecke
18,2 km
Dauer
4:45 h
Aufstieg
183 hm
Abstieg
183 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp hundefreundlich Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
Dauer : h
Strecke  km
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp