Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

Túra a gölöncsérek földjén

· 2 Bewertungen · Wanderung · Őrségi Nemzeti Park
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Harangláb Magyarszombatfán
    Harangláb Magyarszombatfán
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 250 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Veleméri Szentháromság-templom
A Belső-Őrség falvai között festői környezetben barangolunk, ismerkedve a fazekas hagyományokkal, erdők, mezők élővilágával, a veleméri templom csodálatos freskóival, a gödörházi harangláb történetével.
mittel
Strecke 18,2 km
4:45 h
183 hm
183 hm
305 hm
205 hm

Az Őrség emblematikus, fazekasságáról híres falujából, Magyarszombatfáról indukunk, ismerkedve a fazekasság múltjával és jelenével, a boglyakemencével és a tréfás csalikorsók történetével. Ezután a határsáv változatos élővilágának felfedezése következik, erdei környezetben, mielőtt megfejtjük a középkori szakrális emlékek őrségi gyöngyszemének számító veleméri templom freskóinak lélekemelő üzeneteit.

Veleméren a Sárgaliliom tanösvényen elmerülünk a falubéli, faluszéli kulturális és természeti értékekben. Közben rácsodálkozunk az emeletes kástu, a kukoricagóré, a kódisállásos házak, egy-egy faragott régi ajtó, rakott kémény romantikájára, alkalomadtán betérve a „Sindü múzeumba” vagy alkotóműhelyekbe. Gödörháza „uccáival” ismerkedve elidőzünk a tájba illeszkedő haranglábnál, végül a szombatfai hegyről érkezünk vissza kiindulópontunkhoz.

Autorentipp

  • Ha Magyarszombatfán olyan portát látunk, amely előtt csuprok lógnak az ágason, vagy ezt tábla jelzi, ott látogatható fazekasműhely működik, szívesen látják a vendégeket.
  • Magyarszombatfán étterem, cukrászműhely, Gödörházán falusi vendégasztal található.
  • Mindhárom érintett település: Magyarszombatfa, Velemér, Gödörháza rendelkezik kiadó szálláshelyekkel.
  • Még színesebb élményben lehet részünk, ha a magyarszombatfai Fazekas napokra időzítjük a túrát.
  • Velemérre a Sindümúzeum, a helytörténeti kiállítás, Balogh István festőművész műterme, Dávid Éva habán kerámia és reneszánsz majolika gyűjteménye, illetve műhelye kedvéért is érdemes visszatérni.
  • A Gödörházán található sajtüzemben helyi alapanyagokból készült termékeket szerezhetünk be.
Profilbild von Kevy Albert
Autor
Kevy Albert
Aktualisierung: 13.08.2021
Schwierigkeit
mittel
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
305 m
Tiefster Punkt
205 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

A Z jelzésen, a határsáv völgyeiben esőzések után vizenyős, csúszós szakaszokra lehet számítani.

Weitere Infos und Links

Start

Magyarszombatfa, autóbusz-váróterem (215 m)
Koordinaten:
DD
46.759725, 16.347066
GMS
46°45'35.0"N 16°20'49.4"E
UTM
33T 602869 5179344
w3w 
///hecht.erzählt.braunes

Ziel

Magyarszombatfa, autóbusz-váróterem

Wegbeschreibung

Itiner

  • A magyarszombatfai buszmegálló elől, az önkormányzat épületétől (Fő út 66.) a Fő utcán nyugat felé haladva, a Fazekas ház érintésével a Z (és a vele fonódó K) jelzés észak-déli irányban vezető szakaszát célozzuk meg. A faluból kiérve, erdei környezetben is sokáig ezt követjük.
  • A Z jelzésről a Z+ jelzésen, észak-északkelet felé áttérünk a K jelzésre.
  • Ahol becsatlakozik a PT jelzés, ezen jobbra fordulunk a veleméri templomhoz.
  • A K jelzésre visszatérve azt követjük Gödörházán át a Magyarszombatfai szőlőhegyig.
  • Itt a PT jelzésen észak-északkelet felé fordulunk, és besétálunk rajta Magyarszombatfára, ahol a  Fő úton érünk vissza kiindulópontunkhoz.

A túra részletes leírása

Látogatás a fazekas faluba, Magyarszombatfára

Túránkat az Őrség emblematikus fazekas falujának önkormányzati épületétől indítjuk. Innen utunk a település legrégebbi épületéhez, a hangulatos, zsúp borítású Fazekas házhoz vezet. Az 1790-ben épült, fekvő boronafalú, pitvaros parasztház korhű berendezési tárgyai a 19. század végi, 20. század eleji viszonyokat idézik. A ház egykor a nagy múltú, fazekas hagyományokkal bíró Cseke családé volt, 1975-től pedig múltidéző tájházként, sőt napjainkban rendezvénytérként, bemutatóhelyként is működik. A lakószobája, főzőkonyhája és műhelye régi berendezési tárgyaival, eredeti fazekas termékeivel vezeti be a látogatókat a fazekasság rejtelmeibe. Egyik érdekessége a gazdasági épületben felállított és alkalmanként bemutatási céllal működtetett archaikus, fatüzelésű boglyakemence, amelyben hajdanán az elkészült termékeket égették ki.

A magyarszombatfai fazekasság első írott említése 1366-ból való, az időtálló fazekas termékek alapanyaga a helyben fellelhető, jó minőségű agyag volt. A csekély termőképességű agyagos talaj gyengébb terméshozamát az erdőművelés és az állattartás mellett az előállított termékek cseréjével, eladásával próbálták ellensúlyozni. A fazekakat, bugyigákat (vizeskorsókat), edényeket a téli időszakban készítették, majd a nagy tavaszi mezőgazdasági munkák kezdete előtt szekérre rakták, és házaltak velük. Zalába, Somogyba is eljutva a tetszetős őrségi cserépedényeket gabonára, más használati tárgyakra cserélték. A két világháború között Magyarszombatfán még száz fazekas dolgozott, ma már csak hat műhelyben tízen keresik ezzel a kenyerüket. A fazekasokat helyben gerencséreknek is hívták. Érdekesség, hogy itt mindig balos korongon dolgoztak a mesterek, a hagyományos színek pedig a barna, a sárga és a zöld voltak. Az edények vonalvezetése, stílusa a mediterrán vidékeken fellelhetőkkel mutat rokonságot. A magyarszombatfai fazekasság 2014-ben felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. 2002 óta Magyarszombatfán minden évben megrendezik a Nemzetközi fazekas találkozót és vásárt.

A faluban sétálva több fazekas műhelyébe is bepillantást nyerhetünk, és érdemes megtekintenünk a szintén útba eső Czugh János emlékszoba magángyűjteményét is. A „Népművészet mestere” címet kiérdemlő, „korongozó Jánosnak” is becézett nagyhírű fazekasmester alkotásait a lánya, Czugh Mária és férje mutatja be.

Mesél az erdő: barangolás a határsáv természeti értékei között

A falu főutcáján, a betonúton sétálunk egészen a K és a Z jelzések becsatlakozási pontjáig. A K és Z jelzést az déli országhatár irányába követjük, majd az erdőben haladva, a földrajzi pont betonépítményénél búcsút intünk a K jelzésnek, és sokáig a Z jelzés mentén, az egykori nyomsávon megyünk tovább. Közben keresztezzük a Magyarszombatfáról Pártosfalvára (Prosenjakovci) tartó út határátkelő pontját. A szomszédos település és Magyarszombatfa között élénk kapcsolat van, Pártosfalva magyar, illetve szlovén tannyelvű iskolája több anyaországi család számára jelent vonzerőt.

A nyomsáv útvonalán érintett bükkösökben számíthatunk a jellemzően szürkéskék, tarkóján csillogóan kék tollazatú kék galamb felbukkanására. Érdekesség, hogy a költési időszakban előszeretettel hasznosítja a szintén ezen az élőhelyen költő fekete harkály elhagyott odúját. A határsáv mentén az erdei élőhelyet kedvelő lepkefajok közül a tápnövényein (bükk, tölgy, gyertyán, hárs, kökény) vagy az avaron észrevehetjük a jellegzetes „szemes” díszítéssel felruházott, sötét sárga, okker tónusú T-betűs pávaszemet. Erdei tisztások, erdőszegélyek közelében a jóval színpompásabb kis színjátszó lepkével is találkozhatunk. Ez onnan kapta a nevét, hogy a hímek ibolyás vagy kékes interferenciaszínnel csillognak. A lombkorona érdekes, dekoratív madara a verébalkatú, nyakán fehér örvű, a szárnyán és a homlokán feketén sávozott, pókokkal, rovarokkal táplálkozó örvös légykapó. Ami a növényeket illeti, az akár egy méteresre is megnövő lombhullató, kora tavasszal nyíló, illatos, lilásrózsaszínű virágzatú cserjefajt, a farkasboroszlánt is több helyütt észrevehetjük. Skarlátpiros, tetszetős, de az ember számára mérgező termését a madarak fogyasztják, a magját így terjesztik. A májusban pompázó, akár 30-40 cm-es magassága révén könnyen beazonosítható, védett kardos madársisak lándzsás, fehér virágfürtjei szintén érdeklődésre tarthatnak számot.

Ha a határsáv mentén elbizonytalanodnánk a Z jelzés követésében, csak keressük a határköveket! A 345. számú határkőnél a Z jelzésről észak-északkelet felé a Z+ jelzésre váltunk. A Hideg-hegy árnyékában a K jelzésre érve azon folytatjuk bal felé, és a Kövecses-hegyen át Velemér felé vesszük az irányt.

Biblikus képregények a veleméri templomban

Velemérre, a Belső-Őrség ékszerdobozába érve első utunk a település nevével összefonódott, középkori eredetű Szent Trinitas-templomhoz vezet. Velemér régi elnevezése ugyanis „Szent Trinitas” vagyis Szentháromságfalva volt. Az erdei tisztáson, festői környezetben álló épület története összefonódik a Széchy családéval. Nagy Lajos király feltétlen híve, Széchy Miklós horvát-dalmát bán 1365-ben, a felsőlendvai vár tartozékaként, adományul kapta meg a veleméri völgyet annak tíz falvával együtt. A templom építésének dátuma bizonytalan, de kora gótikus stílusjegyei alapján akár erre az időszakra is eshetett. Csodálatos freskóit a kor híres templomfestője, Aquila János készítette 1377-78-ban.

A szentélyablakával keleti irányba tájolt templom valaha kívül és belül is freskókkal közvetítette biblikus üzeneteit a hívők számára. A templom nyugati oldalán, a bejárat melletti falsíkon a kis Jézust vállán hordozó Szent Kristóf fogadta a betérőt, ma a helyét csak egy glóriatöredék jelzi. A templombelső faliképei viszont a történelem viharai ellenére szépen megmaradtak. A legenda szerint az Aquila mester által komponált faliképek szereplőire (az örök sötétségben leledző pokol katonái kivételével) az adott szent vagy jelenet napján sütött rá a nap, szó szerint megvilágítva a mondanivalót. Így például Szentháromság vasárnapján a felkelő nap a szentély keleti ablakán át megvilágítja a diadalív csúcsán lévő, ősi Szentháromság-jelképet, a három koncentrikus kört. A téli napforduló hajnalán pedig a kerek délkeleti ablakon betörő fénysugár elsőként a Madonna ölében ülő kis Jézust borítja fényárba. Ezért nevezik a fény templomának is ezt a bájos kis építményt.

Az ábrázolások közül kiemelkedő a Háromkirályok imádása jelenetcsoport az északi falsíkon, valamint hős lovagkirályunk, Szent László és a jócselekedeteiről híres Szent Miklós alakja. A szentélybelsőben a négy evangélista jelképét, valamint a korabeli skolasztikai gondolkodás szimbólumrendszerébe ágyazva a fohászkodás közben megörökített alkotó önarcképét is felfedezhetjük. A déli falsíkon a négy fő imaórához illő, az Árpád-házhoz köthető szentek sorát láthatjuk Szent Erzsébettől Szent István királyon át valószínűleg Szent Margitig, amely csak töredékesen maradt meg. A diadalív feletti, zöldes mandorlában (az alak körüli, mandula formájú dicsfényben) az ítélő Krisztust csodálhatjuk meg, jobbján az üdvözültek, balján az elkárhozottak csoportjával. A képmező alatt a Golgotát és a Mettercia klasszikus jelenetét (Szent Anna a lányát, Szűz Máriát, ő pedig a kisded Jézust tartja az ölében) lehet látni. A nyugati falat Szent György és Szent Márton lovas alakjai vigyázzák. A korabeli szemlélő szakrális műveltsége és hite szerint olvashatta az egykori „parasztbiblia” képregényét.

Az értékőrző Velemér

Az egyedülálló szakrális és művészettörténeti, műemléki érték üzenetének befogadását követően Velemér többi kincsének felfedezésére indulunk. A templom szomszédságában fekvő temető több régi „sökfás” (fejfás) síremléket rejt. A „sökfa” vagy „sőgfa” a süvegfa helyi tájnyelvi formája, amelyet jellemzően a reformátusok állítottak tölgyből, bükkből, a szegényebbek fenyőből kifaragva. A sírfelirat csak az elhunyt nevét és életkorát tartalmazta, a díszítés legfeljebb egy vésett csillagból vagy néhány rovátkából állt. Az elhunyt férfiak fejfáját csúcsosra faragták, a nőkét lekerekítették. Ezt a formát az első kősírok is átvették. A temető melletti fák alatt az őrségi falvak hitvallását is olvashatjuk.

A falucska dombháti részén a K jelzés mentén továbbhaladva többnyire a PT jelzésű Sárgaliliom tanösvény nyomvonalát követjük. Ennek érdekessége, hogy az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság egyik első tanösvényeként arról a helyben fellelhető, védett, rendkívül dekoratív és illatos lágyszárú növényről kapta nevét, amelynek első leírását a 16. században itt, az Őrségben járt Carolus Clusius németalföldi botanikusnak köszönhetünk. A Clusius által a tudomány és a korabeli németalföldi termesztők számára felfedezett sárgaliliom megannyi nemesített változatát köszönheti ily módon Hollandia e tájnak.

A falu házai között haladva érdemes szemügyre vennünk az utunkba eső régi gazdasági épületeket, kéményformákat, kaszálógyümölcsösöket, pajtaépületeket, vagy éppen kukoricagórét. Ezen a falurészen láthatjuk az Őrség egyetlen, pajtával egybeépített emeletes kástuját (kamráját) is. De a Cserépmadár szálláshelynél megtekinthetjük a magánkézben lévő „Sindümúzeumot” is, amely szintén számos érdekességet tartogat. Itt a fazekasmesterek által készített rovátkolt, ősi jelképekkel ellátott tetőcserepeket, az úgynevezett „sindüket” ismerhetjük meg. A kiállítás másik részét az őrségi fazekasok által készített cserépedények alkotják. A faluban csatangolva helytörténeti kiállítás, Balogh István festőművész műterme, valamint Dávid Éva habán kerámiáinak és reneszánsz majolikáinak gyűjteménye csábítja megállásra az utazót. Az egy-egy portán még fellelhető faragott ajtók, illetve lopott tornácos istállós pajták szintén Velemér ékei közé tartoznak.

A falucska udvaraiban feltűnnek az Őrség szerte oly jellemző őshonos gyümölcsösök. Az almák közül a batul, a húsvéti rozmaring, a rétes, a pogácsa, a koszos fajták jellemzőek, a körték közül pedig a rozsérő, a zabérő, a sózó fordul elő több helyütt. A Velemér völgytalpában futó Szentgyörgyvölgyi-patak és a partján kiteljesedő mézgás égerek szelíden vigyázzák a patakmente színes élővilágát. A nedves rétek lakóinak látványos képviselői közé sorolhatjuk az Iris nemzetségbe tartozó, karcsún elegáns szibériai nőszirmot, a már említett sárgaliliomot, és a még ősszel is kék szirmaival pompázó kornistárnicsot. A rovarokat figyelve nemcsak az egymással kergetőző hangyaboglárkákra lehetünk figyelmesek, hanem a jellegzetes testalkatú, a környezete színéhez rugalmasan alkalmazkodó imádkozó sáskára, közkeletű nevén ájtatos manóra is. A fogólábúak rendjébe sorolt rovar valójában nincs is rokonságban a sáskákkal. A vadászat során zsákmányállatait erős, tüskés, bicskaszerűen csukódó fogólábaival ragadja meg. Főleg rovarokkal táplálkozik, de esetenként kisebb gyíkokat, madárfiókákat is elejt. A patakmenti bokrosokban lombfakadás után nem ritka a jellemzően alacsonyan mozgó, pergő énekű réti tücsökmadár sem.

Ahol még az utca: ucca

Velemérről továbbra is a K jelzésen Gödörháza felé tartva, ha tavasz derekán járunk erre, egy agárkosboros rét szépségében gyönyörködhetünk, majd rövidesen az agyagkitermelésre utaló nevű, egykor szintén kiváló fazekasokkal büszkélkedő falurészhez érünk. A hajdan szebb napokat látott település ma közigazgatásilag Magyarszombatfához tartozik. A főutcáról nyíló, a helyiek által még „uccának” nevezett rövid útszakaszok (Kispetik uccája, Cinkik uccája), amelyek egy-egy család, nagycsalád házához vezettek, egyedi bájt kölcsönöznek a településnek. A sajtüzemhez is érdemes lehet kitérni.

Gödörháza legfőbb attrakciója azonban kétségtelenül a szoknyás, fazsindelyes, 1790-ben készült református harangláb. Építőmesterére, egy nemesnépi ácsra a gerendázat egyik vésetében találunk utalást. A négyoszlopos építmény talpakon áll, ezeket a szoknya sarokoszlopait tartó talpkoszorúba csapolták. A torony oszlopait felül koszorú fogja össze, erre támaszkodnak a toronysisak szarufái. A sisak alatt lóg a harang, amelyet csak rendkívüli események, az emberélet nagy fordulóinak alkalmával szólaltattak meg.

A haranglábtól utunkat a K jelzésen folytatjuk, majd a szombatfai szőlőhegyen élesen észak felé fordulva, ismét a Sárgaliliom tanösvény PT jelzésére letérve elhagyjuk azt, és Magyarszombatfa felé indulunk. A leágazást a „Belső Őrségi kalandozások” turistaút irányjelző táblája segíti. A Ginti Panzió közelében érünk Magyarszombatfára, ahol balra térünk, és a Fő úton visszatérünk kiindulási pontunkhoz, az önkormányzat épületéhez.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A Lenti és Őriszentpéter felől közlekedő buszjáratokról a Magyarszombatfa, autóbusz-váróterem megállóban kell leszállnunk.

Anfahrt

  • A túra kezdő és végpontja közvetlenül a Magyarszombatfa, autóbusz-váróterem nevű buszmegállónál van.

Parken

  • A túra kiindulópontján, az Önkormányzati Hivatal környékén és a szemben lévő cukrászdánál van lehetőség parkolásra.

Koordinaten

DD
46.759725, 16.347066
GMS
46°45'35.0"N 16°20'49.4"E
UTM
33T 602869 5179344
w3w 
///hecht.erzählt.braunes
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  •  A hármashatár turistakalauza (Őrség, Göcsej Vasi hegyhát, Raab Naturpark, Goricko Tájvédelmi Park,  Cartographia, 2014.)
  • Őrség, Vendvidék turistakalauz (Hegyek Vándora Turista Egyesület, Bp. 2003.)
  • Az Őrség és a Vendvidék – Kalauz turistáknak és természetbarátoknak (BKL. kiadó, Szombathely 2004.)

Kartenempfehlungen des Autors

  • Őrség, Göcsej, Kemeneshát (Cartographia)
  • Őrség, Göcsej (Cartographia)
  • Őrség, Vend-vidék, Vasi Hegyhát (Faragó térkép)
  • Őrségi Nemzeti Park (Paulus)

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

5,0
(2)
Zsolt Pilhál
27.04.2022 · Community
Gyönyörű vadregényes túra a határ mentén. Szarvasok, őzek, madárkák.
mehr zeigen
Gemacht am 27.04.2022
Umberto Pezzetta
05.10.2021 · Community
Kellemes túra ami nekünk 19 kilométer lett. A határ mentén vezet az út sokáig, változatos terepen és sokat az erdőben. Sok látnivaló Velemértől kezdődően van a kis falakon az gyalogolva. Vissza térve Magyarszombatfára ne hagyjátok ki a helyi cukrászda finomságait!
mehr zeigen
Gemacht am 19.09.2021
Magyarszombatfa
Foto: Umberto Pezzetta, Community

Fotos von anderen


Bewertung
Schwierigkeit
mittel
Strecke
18,2 km
Dauer
4:45 h
Aufstieg
183 hm
Abstieg
183 hm
Höchster Punkt
305 hm
Tiefster Punkt
205 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp hundefreundlich Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
  • 1 Wegpunkte
  • 1 Wegpunkte
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp