Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung

Történelmi kalandozás a város vonzásában

Wanderung · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Kőszeg az Óház-kilátóból
    / Kőszeg az Óház-kilátóból
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Óház-kilátó
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kvarcfillit feltárás a Panoráma körúton
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ság, a Somló és a Kab-hegy trió az Óház-kilátóból
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tölgy lépcső vezet a Szulejmán-kilátóhoz
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Terv-út túloldalán egy lépcsővel folytatódik a Z jelzés
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szálasi-bunker (Gyepű II.)
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A király-völgyi öreg gesztenye törzse
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alkonyat az Óház-tetőn
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kőszegi Jurisics tér
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 10 8 6 4 2 km Szulejmán-kilátó (Kőszeg) Óház-kilátó Bechtold István … Chernel-kert Alpannonia Túra- … (Kőszeg) Jurisics-vár (Kőszeg)
Könnyű, mégis látványos, panorámákkal színesített útvonal, amit történelmünk izgalmas eseményei fűszereznek.
geöffnet
mittel
10,1 km
3:10 h
392 hm
392 hm
Kőszeg környékének változatos erdeit járjuk be, mialatt számos, érdekes történelmi hátterű látnivalóval találkozunk. Ilyen például a csodás panorámájú Óház-tető vagy a város szélén magasodó Szulejmán-kilátó, ahonnan a helyi elbeszélek szerint a török uralkodó szemlélte a kőszegi vár ostromát. Egy másik korszakot idéz fel a Kincs-pihenő és a közelében lévő Szálasi-bunker, izgalmas atmoszférát tartogatva számunkra. A túra vége felé a hegység természeti értékeit bemutató Bechtold István TermészetvédelmiLátogatóközpontot is felkeressük, de útközben kipróbálhatjuk az egykori nyaralótelep feletti Szabó-hegyen futó erdei tornapályát is.

Autorentipp

  • Az Óház-kilátótól 1 km-re érhetjük el a Hétforrást (170 m szint) a K jelzés mentén.
  • Ha időnk engedi, mindenképp fedezzük fel a Jurisics-várat!
Profilbild von Szilárd Dr. Szentes
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualisierung: 11.11.2020
Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Óház-tető, 607 m
Tiefster Punkt
272 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Einkehrmöglichkeit

Láng Pincészet
Csabi-Hami Ételbár (Kőszeg)

Start

Kőszeg, autóbusz-állomás buszmegálló (271 m)
Koordinaten:
DG
47.387206, 16.544412
GMS
47°23'13.9"N 16°32'39.9"E
UTM
33T 616562 5249350
w3w 
///magazin.nahezu.sein

Ziel

Kőszeg, autóbusz-állomás buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • A buszmegállótól a P, majd a K jelzésen indul a túránk.
  • A Királyvölgyi utcán a K+ jelzésre térve folytatjuk az utat.
  • Egy üres telken felfelé vezető lépcsőn jutunk el a Szulejmán–kilátóhoz.
  • A kilátótól az Alpannonia sárga jelzésén, a Királyvölgyi pihenőnél érünk vissza a K+ jelzésre.
  • A Kincs-pihenőnél az aszfaltos úton balra felfelé rátérünk a K● jelzésre.
  • Balra fordulunk a K▲ jelzésen, és ezt követjük az Óház-tetőig.
  • A kilátótól az első kereszteződésben balra fordulunk a Z jelzésen, ami a Bechtold István-látogatóközpont előtt halad el.
  • A belvárosból a P jelzések navigálnak vissza a kiindulópontra.

A túráról részletesen

A Szulejmán-kilátó és a török ostrom

A buszmegállótól délnyugati irányban teszünk pár lépést, majd a kereszteződésben jobbra fordulunk a P jelzésre. A Fő térre érve a K jelzésre váltunk, a Királyvölgyi utcától pedig a K+ jelzés lesz a kísérőnk. Fél km után egy üres telken felfelé vezető lépcsőhöz érünk; ezen felkapaszkodva jutunk a Szulejmán–kilátó 2012-ben avatott épületéhez. Szép panorámát kapunk innen a városra és a Kőszegi-hegységre. Egy helyi legenda szerint 1532-ben I. Szulejmán szultán erről a dombról szemlélte Kőszeg ostromát. A várat mindössze 46 katona, illetve Kőszegről és a környező falvakból bemenekülő 700 ember védte a korabeli Európa legerősebb tüzérségével rendelkező, 70-80 ezer fős török sereggel szemben.

A törökök összesen 19 ostromot indítottak az erősség ellen; az elsőt augusztus 5-én kezdték meg. Négy helyről napokig ágyúzták a várat, melynek során a védők nem törtek meg - sőt az egy hét múlva indított janicsárrohamot is visszaverték. Az utána következő napokban a törökök lőpor segítségével akarták felrobbantani a falakat. Több próbálkozás után egy néhány méteres szakaszt sikerült lerombolniuk, majd a janicsárok újabb (sikertelen) rohamot indítottak. Ezután ostromtornyokat építettek, melyeket a védők megpróbáltak felgyújtani. A vár elleni több mint 24 órán át tartó támadás augusztus 27-én indult, aminek végén a törökök - bár kitűzték a vár tornyaira a lófarkas zászlót - az erősséget nem tudták elfoglalni.

A megsemmisítő török roham augusztus 29-én következett volna, de máig megfejtetlen ok(ok)ból – talán részben Jurisics Miklós várkapitány és Ibrahim pasa személyes ismeretségének köszönhetően – a szultán követséget küldött a várkapitányhoz, és felajánlotta, hogy ha jelképesen átadjuk a várat (vagyis kitűzik a török zászlót), elvonulnak Kőszeg alól. A háromhetes ostrom után alig 200 főre apadt védőseregével Jurisics elfogadta az ajánlatot, így a törökök 11 órakor elvonultak a vár alól - ezért harangoznak minden nap Kőszegen 11 órakor. Jurisics Miklós hőstettéért egyébként a bárói rangot és Kőszeg városát is megkapta, de fiúgyermek híján halála után birtoka a királyi kamaráé, majd 1695-ben az Esterházy családé lett, akik 1931-ig birtokolták a várat.

Egy famatuzsálemtől a Szálasi-bunkerig

A kilátótól az Alpannonia sárga jelzésén indulunk tovább; a Királyvölgyi-pihenőnél érünk vissza a K+ jelzésre. A kereszteződéstől kicsit feljebb újabb lépcső vezet fel az egykor itt álló óriási szelídgesztenye emlékhelyére. Az 1050 cm törzskerületű fára, ami az évgyűrűszámolások alapján 1482-ben kelt ki, Chernel Kálmán hívta fel először a figyelmet 1864-ben, amikor Mátyás király visszafoglalta III. Frigyes császártól Kőszeget. A fa 1963-ban hajtott ki utoljára, majd 1981-re már olyan veszélyessé vált, hogy ki kellett dönteni. Pusztulásához az egyre terjedő gombabetegségek mellett sajnos a kérgébe vésett feliratok is hozzájárultak. A bemutatott szelet, amely jól érzékelteti a fa egykori méreteit, a törzs épebb részéből való.

Tovább folytatva utunkat a tájvédelmi körzet szélét jelző táblánál érünk be az erdőbe, majd a völgyben haladó, kissé meredek úton érünk el a jelzés jobbos kanyarjában álló Szálasi-bunkerhez. Az 1944. október 16-án hatalomra kerülő Szálasi Ferenc november 4-én a Szent Koronára felesküdve másnap Budapesten megalakította a totális diktatúrán alapuló Nemzeti Összefogás Kormányát. Az egyre közeledő Vörös Hadsereg azonban hamarosan menekülésre kényszerítette, így a nemzetvezető főhadiszállását először Farkasgyepűn (Gyepű I.), majd itt (Gyepű II.) alakították ki. A barakktábort és óvóhelyet 1944 novemberében kezdték el építeni sáncmunkára kötelezett polgárok és tatabányai bányászok. Az 1945 elejére elkészült egyik bunker 21 méter mély aknájában egyesek szerint lift is működött. A földalatti két termet egy majdnem 30 méter hosszú folyosó kötötte össze. Szálasi mindössze 1945 márciusában szűk egy hónapot tartózkodott Kőszegen, majd Ausztriába menekült.

A Kincs-pinehő

A kis épülettől hamarosan megérkezünk a Kincs-pihenő nevű parkolóhoz, amit a helyiek többsége csak Okmányosként emleget, mert a műszaki zár nyomvonalán itt állt egy kapu, amin kizárólag a megfelelő okmányok birtokában lehetett belépni a határsávba.

A vasfüggöny kialakulása 1945-1948 közé tehető, amikortól évtizedeken át hermetikusan elzárta Nyugat-Európától a tőle keletre élőket. A műszaki zár- és erődrendszer mellett felállították az előbb határvadász-, majd határőrszervezeteket. A nyugati és a déli határszakaszt átfogóan lezárták, és 1950 végére az osztrák és a jugoszláv határszakaszon 1000 km drótakadályt építettek ki, melyből 871 km-t aknásítottak is. A védelmi munkák összköltsége közel 7 milliárd forint volt.

1955 októbere és 1956 október 20-a között a nemzetközi feszültség csökkenésére megtörtént a nyugati határszakasz aknamentesítése. Az október 23-ai forradalom után azonban a lehetséges fegyveres konfliktus Ausztria felé helyeződött át, így 1957-ben újra elrendelték az országhatár lezárását. A 282 km új típusú drótakadály mellé több mint 1 millió aknát telepítettek. A következő ütemben 1970-ig történt az SZ-100 elektromos jelzőrendszerre (EJR) való átállás, ami azonban a biztonság növelése mellett az állomány leterheltségét is fokozta, mert az műszaki-technikai hibákra és állatok okozta jelzésekre is reagált. Végül a határőrség országos parancsnoka 1989. március 19-én előterjesztette a jelzőberendezés lebontását, aminek alapján április 18-án a határőrség meg is kezdte azt, így a bontásra vonatkozó kormányhatározat megjelenésekor már 150 kilométernyi szakaszon megtörtént a felszámolás. A határőrség 1989 augusztusára - a BM tervéhez képest egy évvel korábban - véglegesen lebontotta a vasfüggönyt.

A pihenő Kincs István (1867-1942) pápai prelátus, apátplébános után kapta a nevét, aki a múlt század elején a kőszegi tanítóképző igazgatójaként is tevékenykedett. A városból gyakran felsétált a környék erdeibe, ahol egy közeli padon szokott megpihenni.

Az Óház-tető legendás vára

Az aszfaltos úton balra felfelé indulunk, majd nemsokára jobbra térünk a K● jelzésre. A következő kereszteződésben balra, a K▲ jelzésre váltunk, amelyen lassan emelkedünk az Óház-kilátóig.

A 609 m magas csúcson épült a 13. században Kőszeg első vára, a Felsővár avagy Óház. Első írásos említése 1248-ból való (Castrum Kwszug), amikor a Frigyes osztrák herceg által elfoglalt várat IV. Béla csapatai visszaszerezték. Tehát a Kőszeg név eredetileg az Óház-tetőn épített Felsővárra vonatkozott, a város régi magyar neve pedig Gyöngyös volt - ebből származik annak német Güns elnevezése. 1260 körül a várat IV. Béla király a Németújvári családnak adományozta. Az erősség az Alsóvár megépültével fokozatosan jelentőségét vesztette, és feltehetően az 1455-ös osztrák-magyar harcok során pusztult el.

A romossá vált egykori erődítményt több helyi legenda lengi körül. Az egyik szerint a régi falak között kincsek rejtőznek, egy másik szerint pedig a várat egy alagút kötötte össze a Hétforrással. Fennmaradt az a monda is, ami szerint az 1532-es ostrom tűzmestere, Forintos Mátyás, akit később ellenségei 1561-ben boszorkányperbe fogtak, az épületben végezte kísérleteit és rontásait, például amikor 1552. június 5-én, pünkösdvasárnap „hideget, deret, fagyos időt zúdított a kőszegi szőlőkre”.

 A vár feltárását célzó régészeti kutatások már 1894-ben megindultak, azonban a 20x12,3 méteres külső méretű, közel 2 méter vastag falakkal épült lakótornyot és a 8x7 méteres déli kapubástyát a hozzá csatlakozó várfal szakasszal csak 1991-1995 között tárták fel. A bástyához egy felvonóhidas gyaloghíd vezetett, melynek a sziklába vágott helye ma is látható.

A hegycsúcs északnyugati, meredek lejtőjét kivéve mély árok veszi körül a kis tetőt, és a leginkább támadható délnyugati oldalról egy sekélyebb külső árkot is találunk. Szintén a védelmet szolgálta, hogy a torony legalsó szintjén nem volt ajtó, az első emeleti bejáratokat lépcsőn lehetett elérni. A várban egy 11 méter mély, majdnem 2 méter belső átmérőjű ciszterna is volt, mivel vizet legközelebb a Hétforrástól tudtak nyerni.

Romja helyén először fából, majd 1896-ban kőből falaztak kilátót. A mait 1996-ban építették az akkoriban feltárt lakótorony alapjaira. Szép panoráma nyílik belőle Kőszegre, Szombathelyre, a Ságra és a Somlóra, a Bakonyra, a Tapolcai-medence tanúhegyeire, a Keszthelyi-hegységre, a Rendeki-hegyre és a Zalai-dombságra. Ausztriába is átlátnunk: a Schneeberg csúcsa után a Bucklige Welt dombokkal tűzdelt térsége következik, majd a Fertő tó és a mögötte fekvő Lajta-hegység, oldalában a szélerőművek tömkelegével.

Vissza Kőszegre a Szabó-hegyen át

A kilátótól egyenesen indulunk tovább, és az első kereszteződésben balra fordulunk a Z jelzésen. A lejtős út régi kőlépcsőjén keresztezzük először az erdészeti utat, amelyen hamarosan újra átkelünk. Utunk a majdnem két km hosszú Szabó-hegyi erdei tornapálya érintésével vezet a kiemelkedés oldalában, ami már a 19. század elején is ismert kirándulóhely volt; időszakos vendéglő is működött itt. A hegyet 1929-ben újraparcellázták. Az így kialakított 147 egyforma méretű telken az áram és a vezetékes víz hiánya ellenére megindultak az építkezések; vállalati üdülők létesültek, később turistaszálló és étterem is nyílt.

A felhagyott kőfejtőben kialakított pihenőnél a Z jelzéssel együtt fordulunk, és az aszfaltos úthoz érve rövidesen elérjük az első házakat. A Tölgyes utcán át a Ciklámen térhez érünk, ahol jelzésünk balra kanyarodik, majd a Panoráma körút szép kvarcfillitfeltárása után egy korlátos lépcsőn jut vissza az erdőbe. Túlsó végénél a Hermina utcán át érünk vissza a településre, egyenesen a szénsavas vizet adó forráshoz.

A díszkútnál enyhén balra tartunk, majd ismét balra térünk a Park utcára, amin hamarosan a Kőszegi-hegység értékeit bemutató Bechtold István-látogatóközponthoz érünk. Érdemes itt eltölteni egy kis időt, és felfedezni az interaktív kiállítást vagy az élményösvényt. Benézhetünk a közeli Chernel-kert arborétumba is, ahol a sérült madarakat gondozó madárvédelmi mentőközpont működik.

A belvárosból a P jelzés kalauzol vissza a túránk végpontjához; a Szűk utcába kanyarodva picit rövidíthetünk a távon.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Kőszegre főleg Szombathely, Sopron és Bozsok felől érkeznek buszok. 

  • Kőszeg, autóbusz-állomás buszmegállóban érdemes leszállni.

Anfahrt

  • A túra  a buszmegállóból indul, és ugyanoda érkezik vissza.

Parken

  • A buszpályaudvarhoz legközelebbi parkolót a Kossuth utca - Szűk utca kereszteződésénél találjuk. A parkolás fizetős!

  • Kőszeg belvárosában és környékén fizetős a parkolás szombaton is!

Koordinaten

DG
47.387206, 16.544412
GMS
47°23'13.9"N 16°32'39.9"E
UTM
33T 616562 5249350
w3w 
///magazin.nahezu.sein
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

A Kőszegi-hegység turistatérképe

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
10,1 km
Dauer
3:10h
Aufstieg
392 hm
Abstieg
392 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp