Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

Szőlőhegyről gyümölcsöskertbe - vándorlás a göcseji dombok északi szegletében

Wanderung · Zalai-dombság · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Vadvirágos Öreg-hegy, a bödei "szőlőhegy"
    Vadvirágos Öreg-hegy, a bödei "szőlőhegy"
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 350 300 250 200 150 100 20 15 10 5 km Jánkahegyi-kilátó (Zalaegerszeg) Bazitai tévétorony (Zalaegerszeg)

Gyümölcsfák, szőlőhegyek, boronaházak, fűzfaligetek - minden jellegzetes göcseji elemet érintünk túránkon a kertek rendezett kultúrtájától az öreg bükkös erdőkig. A túra csúcspontján, a szántóföldben tetőző Kandinkó 304 méter magas csúcsán áthaladva a Göcsej kapuja, Zalaegerszeg látványa uralja a tájat furcsa kettősségével: a tájra jellemző dombháti lakóházas kertekkel és az ipar színterével, a messziről kikandikáló TV-toronnyal és a városszéli olajfinomítóval. A Göcsej tengelyén végighaladó útvonalon szinte végig a P jelzést követve, kilátópontokkal és erdős hátakkal tarkítva a zalai tájhasználat egy jellemző szeletét tapasztaljuk meg testközelből.

geöffnet
leicht
Strecke 23,5 km
6:05 h
496 hm
524 hm
300 hm
147 hm

A Göcsej északi szegletén járunk, a Zala völgyének középső szakasza fölött, ahol a jellemző formavilágot az agyagos, homokos üledékbe vágódó folyó, patakvölgyek, és a köztük kiemelkedő dombhátak alkotják. Az alacsony térszín meglepő változatosságot rejt, hiszen az ország egyik legcsapadékosabb területén vágódnak be a térség meghatározó vízfolyásai a kiemelt, puha folyóvízi üledékekbe. Északon és keleten keretet ad a Zala folyó és a Felső-Válicka, köztük a Szentmihályfai-patak északra, míg a Cserta dél felé gyűjti össze a Göcsej vizeit. Az agyagos, mocsaras völgyek nem kedveztek a gazdálkodásnak, közlekedésnek, így a települések és az utak döntő része a dombhátakra, domboldalakra szorult. A termőföldeket az erdőtől elhódítva, helyi szóval elkerítve a laposabb térszíneken alakították ki, eleinte fadöntéssel és égetéssel, később parlagoltatással megteremtve a kellő termőréteget.

A nedves, agyagos talaj kedvezett viszont a gyümölcsösök kialakításában - nem véletlenül híres e vidék a temérdek saját gyümölcsfajtájáról. A legnépszerűbb körtéből több mint 400 őshonos fajta ismert a Göcsejből, de alma és szilva is szép számmal akad. Tavasszal sziromfodros díszébe öltözik a táj a virágzó gyümölcsösökben, ősszel a termésükkel teli fák tarkállanak végig a dombhátakon. Szinte minden falunak megvan a szőlőhegye, sok helyen több is, ahol a szőlők mellett a gyümölcsös volt mindig is a megélhetés meghatározó alapja. A pálinka és az ecet a test és a lélek gyógyításának legfőbb eszköze volt. Szinte minden háznál volt aszaló, megőrizve a gyümölcsöt télre, de a rengeteg gyümölcsfajta a folyamatos érést szolgálta tavasz végétől tél elejéig. Szőlőhegyenként szelektált fajták alakultak ki az évszázadok során, amivel a szegényes gabonatermést mindig ki tudták egészíteni.

Ezen termőre fordított dombhátakat fűzzük fel a kávási boronaházaktól a zalaegerszegi Jánkahegyig olyan hangzatos vidékeken, mint a bödei Öreg-hegy, a Szent Mihály hegye, Dobronhegy és Babosdöbréte. Kevés erdőt is keresztezünk Böde körül és a zalaegerszegi TV-torony alatt, melyek a hajdan híres zalai bükkerdők foltszerűen megmaradt hírmondói.

Autorentipp

  • Ha hosszúnak ítéljük meg a túrát, útközben több alkalom kínálkozik kiszállni, buszra szállni: a Milejszeg, perlászlóhegyi úti; a Babosdöbréte, bejárati úti; a Zalaegerszeg, TV torony vagy az Aranyoslapi forrás megállóhelyeknél.
Profilbild von Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualisierung: 08.07.2021
Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
300 m
Tiefster Punkt
147 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Wegearten

Asphalt 12,58%Schotterweg 1,95%Naturweg 63,19%Pfad 9,98%Straße 12,28%
Asphalt
3 km
Schotterweg
0,5 km
Naturweg
14,9 km
Pfad
2,3 km
Straße
2,9 km
Höhenprofil anzeigen

Sicherheitshinweise

  • A túra felénél egy kilométert a Göcsejen átvezető országút szélén kell sétálnunk. Menetiránnyal szemben, az út szélére lehúzódva tegyük meg ezt a szakaszt!

Start

Kávás, autóbusz-forduló (177 m)
Koordinaten:
DD
46.860818, 16.709585
GMS
46°51'38.9"N 16°42'34.5"E
UTM
33T 630308 5191116
w3w 
///winzig.bezahlte.prämiert
Auf Karte anzeigen

Ziel

Zalaegerszeg, autóbusz-állomás

Wegbeschreibung

Itiner:

  • Kávásról a harangláb és a tájház érintésével a Szabó-hegyre a P+ jelzés mentén érünk. 
  • A kávási Szabó-hegytől végig a P jelzést követjük a túra végéig.
  • A zalaegerszegi (bazitai) TV-toronyhoz teszünk száz méteres kitérőt a P▲ jelzésen.

A túráról részletesen

Kávás hét "szőlőhegye"

A kávási haranglábtól, a falu központjából indulunk a P+ jelzésen a nyugatra felettünk emelkedő Szabó-hegyre. A település túl szegény volt ahhoz, hogy templomot emeljen, így a vidékre jellemző harangláb köré gyűltek a hívek misére. Több faszerkezetű harangláb is leégett, amíg a ma is látható kőépítmény elkészült a II. világháború kitörése előtt. Ezen időszak mentalitását őrzi a díszítés: harcoló honvédek állítanak emléket az I. világháború áldozatainak a homlokzaton.

A Zala völgye felé indulunk a főutcán, amiről az első keresztutcánál egy meredek lépcsősor indul balra a domboldalra. A kávási boronaút ismertető táblái kísérnek a falu felett körbe, amiből megismerjük a jellegzetes göcseji táj kialakulását, a település múltját. Rögtön a kaptató elejénél érintünk két szépen felújított boronafalú lakóházat a 19. és a 20. század fordulójáról. A fehérre meszelt, zsúptetős épületek egyikében kapott otthont a falu tárgyi emlékeinek gyűjteménye, az eredetileg is itt élt lakók életképeivel. A térség jellegzetes építészeti stílusa a kifogyhatatlan erdőségek faanyagát vette alapul. Általában tölgyfarönkökből csapolták össze a falakat, amit beagyagoztak és vastagon meszeltek, az épület tetejét zsúppal fedték. A gondosan ápolt gyep is jellemzője a portáknak, ami a házak körüli gyümölcsösök árnyékában, a csapadékos klímán szépen fejlődik.

A meredek domboldalon hamar felérünk a tetőgerincre, ahonnan a Zala folyó völgyét, a környező vidéket látjuk. Kávást Rómához hasonlítja a helyi szájhagyomány, hiszen ez a település is hét dombra épült. A környező kiemelkedések mindegyikén találunk pár házat, több szőlős- és gyümölcsöskertet, ami a hagyományos gazdálkodás meghatározó színtere volt. A szőlőtermelés fáradtságos munkája a helyben pincének nevezett présházakban érlelődött borrá. Egy ilyen újjáépített boronafalas pince mellett kaptatunk fel, ahol láthatóak a hagyományos szőlőtermesztés kellékei. Az épületben találunk bálványos prést, hangulatos teraszán átérezhetjük a régi világ nyugalmát, a társadalmi élet kedvelt színterének romantikáját. A hagyományosan szőlőkaróra futatott "gyalogszőlők" soraiban a filoxéravész óta jellemzően direkttermő fajtákat ültetnek. A kötött, agyagos talaj különösen kedvezetett a gyökértetűnek, ami kipusztította az addig termesztett állományt. A Balaton-mellékinek is nevezett, de egészen a Muraközig húzódó Zalai-borvidék lassan éledt újra, csak a 2000-es évek elején ismerték el önálló borvidéknek. Jellemzően olaszrizling, rajnai rizling, zöld veltelini és chardonnay terem a zalai szőlőhegyeken, de innen fedeztek fel és mentettek meg ősi magyar fajtákat, mint például a bőtermő pintes.

A Szabó-hegy gerince becsatlakozik a Zala folyó völgye felett húzódó dombhátak vonulatába, amin a P jelzés is kanyarog Salomvártól Zalaegerszegig. Innen mi is a P jelzést követjük túránk végéig, ami a kávási dombhátakat elhagyva, a falu délkeleti szélén lekanyarodik Böde irányába, a Szentmihályfai-patak völgyébe.

A bödei határban, a Göcsej belső területei felé

Éles jobbkanyarral fordulunk a szántókkal nyitott dombhátról a telepített akácos, fenyves erdőben dél felé, és egyenletes ereszkedéssel érkezünk a völgy peremére szorult házakhoz. Hosszan húzódik a Szentmihályfai-patak lapos öntésterülete kelet-nyugati irányban, éger- és fűzfaligetekkel keretezve a legelők, szántók sorát. A Petőfi utca kanyarulatában elhaladunk a település haranglába mellett, amit az időtállóság miatt cseréppel fedtek. A sportpálya mellett keresztezzük a patakot, ami a Göcsej északi részének vizeit egyesíti, nagy ívben kerülve a tájegység legmagasabb pontját, ahova mi is tartunk.

A falut délkelet felé hagyjuk el az Öreg-hegyre tartó aszfaltút mentén, ami meredeken hág a dombtetőre, a gyümölcsös- és szőlőskertek fűzéréhez. A bödei "szőlőhegy" egy kilométeren húzódik déli irányban, a nyitott kertekből már rálátni a szomszédos hegyoldal fenyőkkel és tölgyekkel vegyes bükkösére. Az út egy éles balkanyarral érkezik az erdőbe, ami az öreg fák zárt lombkoronájával árnyas erdei hangulatot ad a következő kilométeren kanyargó dózerútnak. A zalai dombok érdekessége ez a bükkfák dominálta erdőtársulás, ami a csapadékosabb, hűvösebb klímán képes volt alacsonyabb magasságban, dombvidéken is megmaradni a jégkorszak utáni térhódítása óta.

Éles váltással érkezünk következő dombhátra, Szent Mihály hegyére, ahol a szomszédos település, Zalaszentmihályfa kertjei sorakoznak. Ezek szélét érintjük csak, mivel hamarosan csatlakozunk a Göcsej belső területeire vezető országúthoz, ami a tájegység legmagasabb pontján vezet keresztül. Itt már szántóföldek húzódnak a lapos dombtetőn, amiből szürreális módon egy 20 méter magas betongyűrűkből felépített geodéziai mérőtorony kandikál ki. Az ország pontos térképezésében játszottak szerepet ezek a betontornyok, sajnos azonban jelenleg kihasználatlanul áll a betonépítmény a térség magaslati pontján. Bár felvezet egy belső lépcsősor a tetejére, vasszerkezete és pallódeszkái már végnapjukat élik. A toronyba felmenni tilos is, de mindenképp életveszélyes. A dombtető nyitottságával egyébként is panorámát kínál: északra alattunk a szentmihályfai-patak völgye nyitja a rálátást az északi területekre, ahol a Zala völgye felé is ellátni. Délre ritmikusan hullámzó táj húzódik a látóhatárig erdőkkel, szántókkal, településekkel borítva a dombtetőket.

Az aszfaltos országutat követjük innentől egy bő kilométeren keresztül kelet felé, amiről először Milejszeg, majd Dobronhegy felé kell letérnünk. A forgalmas szakasz után felüdülés újra a gyümölcsösök közé visszaérkezni. Dobronhegy az árpád-kortól jegyzett, jellegzetes göcseji település, ami a dombtetőkre felkapaszkodó házak és kertek laza szerkezetéből áll össze. A balázsfai kápolnát is érintjük az erdősült gerincen, ami a helyi közösség hitéletét volt hivatott összetartani. A 20. század elején épült kápolnát 2008-ban újították fel. A környék gazdái tartanak itt búcsút májusban, Szentháromság vasárnapján.

A kápolna után élesen kanyarodunk lefelé a domboldalon. Kelet felé feltűnik a messzeségben Zalaegerszeg jellegzetes épülete, a gigászi TV-torony. Utunkat állja azonban a Pálosfai-patak mélyre vágódó völgye, ahova fokozódó meredekséggel, a puha homokos, agyagos üledékbe ékelődő szekérúton érkezünk. Ligetes tó és karácsonyfa ültetvények mellett keresztezzük a völgyet, aminek túloldalán már Babosdöbréte házai között kapaszkodunk felfelé a takaros porták között, újra a dombok hátára. A település a 12. század óta bizonyítottan lakott, nevét a területet birtokló Debrétei nemesi családtól kapta. A falu a török hódoltságot erősen megsínylette, templomát és népességének jelentős részét elvesztette, miután Milejszeghez, majd Nagylengyelhez tartozott. A megyeszékhelyé váló Zalaegerszeg közelsége miatt viszont fejlődése napjainkig töretlen.

A két világháború között épült templom mellett balra, majd a temető alatt jobbra kanyarodunk, és a tágas völgyteknő peremén hagyjuk el a települést. A sekély völgy fűzfaligetei között messze látunk dél felé, ahol a göcseji mozaikos táj alkotja a Pálosfai-patak völgyének keretét. Innentől főként dombtetőket követve haladunk. A szántók és akácosok láncolatába egyre több kert és ház vegyül, a dűlőút is egyre forgalmasabbá válik, érezhető a megyeközpont közelsége.

A kilátótoronytól a városig

A következő dombhátról már ismerősként tűnik fel a zalaegerszegi TV-torony, ami a vegyes erdő felé nőve uralja a környéket. A bazitai utat keresztezve parkerdőben érkezünk a betonkolosszus lábához. Egy nyúlfarknyi kitérőt kell tennünk a P▲ jelzésen, hogy a testközelből is lássuk a tornyot, kilátószintjére feljuthassunk. Érdemes a kitérőt beiktatni, hiszen a toronyból a Göcsej nagy részét, a Zala folyó és a Felső-Válicka völgyét, Zalaegerszeget láthatjuk madártávlatból. Kis szerencsével igen tiszta időben az Alpok vonulatai is feltűnnek a Zala és Vas megye dombhátai felett a nyugati látóhatáron.

 A torony alatt a P jelzéshez visszatérve megyünk tovább. Egy tölgyfaligetes erdei házikó mellett kanyarodunk le a dombtetőről, majd egy nagyobb kanyart leírva, bükkök között ágazunk le a dózerútról egy csapáson. Hangulatos erdőben érkezünk a patak nélküli szárazvölgy talpára, itt már öreg tölgyesben. Keresztezzük a Budavölgyi utat az Erdőgyöngye étteremnél, és egy kanyarral a patakot övező parkerdőben ráfordulunk az utolsó dombhátra. A tölgyes után a dombtetőn sűrűn települt városrészbe érkezünk a Jánkahegyen, ahol a kiemelkedést követve hosszan hullámzunk északi irányban a város központja felé. Alattunk a Válicka völgyében a térség elsőrendű iparát képviselő olajfinomítókat, hatalmas fémtartályokat látunk sorban a völgytalpra telepítve. Útközben érintjük a településrész haranglábját és kálváriáját, ahonnan már a lakótelepek és a nagytemplom is feltűnik.

A megyei kórház mellett érjük el a belvárost, jobbkézre a Dózsa- majd a Béke-liget parkját keresztezünk. A vasútállomáshoz még a Dózsa-ligetben kell visszakanyarodni dél felé pár száz métert. A Béke-liget végén balra térve a Bíró Márton, majd a Stadion úton érkezünk a buszpályaudvarra.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A Kávás, autóbusz-fordulótól indul a túra, ahova Zalaegerszeg és Zalalövő közötti buszjárattal jutunk.
  • Vonattal a Zalaszentgyörgy, vasúti megállóhelyre tudunk legközelebb utazni.
  • A túra végén a Zalaegerszeg, autóbusz-állomáson szállhatunk tömegközlekedésre.

Anfahrt

  • A túra buszmegállóból indul, majd egy másik buszmegállóban ér véget.
  • Ha Kávásra vonattal érkezünk, a buszmegállóhoz a kávási bekötőúton jutunk (1,7 km).

Parken

  • Káváson az autóbusz-fordulónál és a zalaegerszegi autóbusz-állomás mellett is tudunk parkolni.

Koordinaten

DD
46.860818, 16.709585
GMS
46°51'38.9"N 16°42'34.5"E
UTM
33T 630308 5191116
w3w 
///winzig.bezahlte.prämiert
Auf Karte anzeigen
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

Őrség és Göcsej turistatérkép (Cartographia)

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

  • Kényelmes öltözet, bejáratott lábbeli (túracipő, futócipő, szandál), étel és innivaló, tájékozódáshoz Természetjáró app.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
leicht
Strecke
23,5 km
Dauer
6:05 h
Aufstieg
496 hm
Abstieg
524 hm
Höchster Punkt
300 hm
Tiefster Punkt
147 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Hin und zurück Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch botanische Highlights Heilklima hundefreundlich

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
  • 6 Wegpunkte
  • 6 Wegpunkte
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp