Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Szép kilátás: Boszorkányos túra a Medves-fennsíkon

Wanderung · Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • /
    Foto: Gábor Tenczer, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Gábor Tenczer, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Gábor Tenczer, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Gábor Tenczer, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Gábor Tenczer, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Gábor Tenczer, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Gábor Tenczer, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Gábor Tenczer, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Gábor Tenczer, Magyar Természetjáró Szövetség
ft 2400 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 12 10 8 6 4 2 mi

Látványos, szaggatott bazaltcsúcsok, várak, zölden hullámzó füves fennsík, hegyi tó és folyóforrás - erre mondták régen azt, hogy minden szinten szinte minden. Ez az Északi-középhegység érdemtelenül kevés figyelmet kapó zuga, a Medves-vidék.
mittel
19,7 km
10:54 h
443 hm
443 hm

Salgótarján észak-keleti határán, a Tatárárok Sportcentrum parkolójából vágunk neki a Medvesi Zöld nevű, Z jelzésű turistaútnak, amely túránk gerincét adja. Felérve a hegyre, a Salgóbánya előtt pihenőhelytől tesszük meg a két rövid, oda-vissza egyenként szűk egy kilométeres kitérőt a PL jelzésen : egyet északnak, a Salgóvárhoz, egyet délnek, a Boszorkány-kőhöz. Ha visszaértünk a pihenőhelyre, folytatjuk az utat Salgóbányán át a Medvesi Zöldön (Z). A települést elhagyva újabb, kb egy kilométeres kitérő S● jelű úton a Zagyva-forráshoz és vissza. Ezután ismét tovább a Medvesi zöldön (Z), ki a füves Medves-fennsíkra, egészen Somoskő határáig, ahol több szuper fotópont is kínálja magát a Somoskői vár megörökítéséhez. Somoskőnél véget ér a Medvesi Zöld, be lehet menni a faluba és a közeli várhoz, vagy bezárva a kört a P+ jelű, majd a P jelzésű turistaúton vissza lehet csatlakozni a Medvesi Zöld (Z) elejébe a hegyen, és onnan visszacsorogni a parkolóig.

Autorentipp

  • Látcső nagyon jól jön, délen ellátni a Mátráig, Bükkig, északon az Aléacsony-Tátráig, Nagy-Fátráig.
outdooractive.com User
Autor
Gábor Tenczer
Aktualisierung: 11.06.2020

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
578 m
Tiefster Punkt
296 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • A kilátópontokon, ormokon, sziklatetőkön óvatosan közlekedjünk!

Weitere Infos und Links

Start

Salgótarján, Tatárárok Sportközpont (300 m)
Koordinaten:
DG
48.133208, 19.826512
GMS
48°07'59.5"N 19°49'35.4"E
UTM
34U 412689 5331771
w3w 
///stoppt.inhaber.vorn

Ziel

Salgótarján, Tatárárok Sportközpont

Wegbeschreibung

Itiner:

  • a Tatárárok Sportcentrum parkolójából a jelzésű turistaúton indulunk
  • felérve a hegyre, Salgóbánya előtt pihenőhely, itt tesszük meg a két rövid, egyenként oda-vissza szűk egy kilométeres kitérőt a PL jelzésen : egyet északnak, a Salgóvárhoz, egyet délnek, a Boszorkány-kőhöz.
  • visszaérve róluk, folytatjuk az utat Salgóbányán át a Z jelzésen a település határáig
  • a települést elhagyva újabb, kb egy kilométeres kitérő S● jelű úton a Zagyva-forráshoz és vissza
  • ezután ismét tovább a Z jelzésen, ki a füves Medves-fennsíkra, egészen Somoskő határáig
  • Somoskőnél véget ér a Z jelzés, onnan délnek fordulva a P+ jelű, majd a sima P jelű turistaúton vissza lehet csatlakozni a Z jelű turistaút elejébe a hegyen, és onnan visszacsorogni rajta a parkolóig, ahonnan indultunk

A túra leírása:

A város észak-keleti határán, a Tatárárok Sportcentrum parkolójában tesszük le a kocsit, és vágunk neki a Medvesi Zöldnek. Az ösvény egy egyre szélesedő árok mentén halad, a túloldalán vele párhuzamosan terepbringaút húzódik. Kb. 200 méternyi szintet kaptatunk felfelé, jobbára bükkösök árnyékában, amikor nagyjából felérünk a hegy széles platójának a szélére. Itt még az erdő az úr, legfeljebb egy-egy kisebb tisztáson haladunk át. Az egyiken fanyúl figyel minket.

Közeledünk az elágazáshoz, ahol a Medvesi Zöldről balra térve Salgó várához, jobbra pedig a Boszorkány-kőhöz lehet kisétálni. Az ösvény itt már kényelmes erdei úttá szélesedik, és megnő a kirándulók száma is, akik a közeli eresztvényi vagy a salgóbányai parkolókból sétálnak főleg a Medves nagy attrakciójának számító Salgó várához. Először mi is arra vesszük az irányt. 300-400 méter gyaloglás után ott is vagyunk a várnál, ahol egy tábla tájékoztat mindenről, amit a várról tudni kell:

A várat források először 1341-ben említették. Építettője a környék birtokosa, a Kacsics nemzetség őse lehetett. A török elleni végvári harcokban volt a legnagyobb jelentősége. 1554-ben csak elfoglalták (a trükkös Kara Hamza bég cseléről a Szép kilátás blog korábbi posztjában lehet olvasni), de szerencsére 1593-ban már vissza is foglaltuk. Sajnos az ostromágyúk rendesen leamortizálták a falait, tornyait, amiket nem építettek vissza, mert a környező magyarkézen levő várak (Somoskó, Fülek, Ajnácskő) átvették a stratégiai szerepét. 1845-ben a vár mellett vándorolt el Petőfi Sándor, és nagy megindulásában egy verset is írt róla Salgó címmel.

A várhoz lépcső visz fel, és egy kis csúcsíves kőkapun lehet belépni az udvarára. A teraszról is nagyon jó a kilátás, főleg Salgótarján és a Karancs felé, de a 625 méter magasan meredező toronyból tényleg teljes körpanoráma élvezhető. Jól látszik északra a magyar-szlovák határ mellett álló Somoskő vára is. Ha kinézegettük magunkat, elindulunk visszafelé, hogy megnézzük a Salgóvártól délre eső 571 méter magas Boszorkány-kő csúcsot, ahonnan szinte páholyból nézhetjük és fotózhatjuk a szemben álló várat.

A Salgóvár óriási bazalttömbökön áll, és a Boszorkány-kő csúcsa szintén egy látványos módon, rétegesen lekopott bazaltcsúcs. Ez a két kiemelkedés tanúhegyként jelzi előre az erre járónak a Medves-fennsíkot átlagosan 50 méteres vastagságban borító bazalttakarót. Az innen 2 kilométerre kezdődő fennsík gyepszőnyege miatt nem látszik ez a különleges réteg, de jó tudni, ha már fölötte vagyunk, hogy Európa legnagyobb területű, majdnem 13 négyzetkilométeres bazaltplatóján bóklászunk.

De maradjunk egyelőre a Boszorkány-kőnél, amely korábban a kevésbé misztikus Kis-Salgó névre hallgatott. Drexler Szilárd helyi kutató blogja szerint valószínűleg egy közeli szikláról vándorolhatott át a csúcsra az elnevezés, ami most már annyira mérvadó lett, hogy a helyszíni információs táblára is azt költötték: a legendák alapján a fura bazaltlapon valaha boszorkányok szoktak táncolni. A kilátás szintén 360 fokos, nem is akar lemászni róla az ember.

A Boszorkány-kőről visszatérünk a Medvesi zöldre, ami innen bevisz a kelet felé található Salgóbánya kistelepülésre. A szerencsés helyen fekvő falu épp a a hegyi szabadidős pihenőhellyé alakulás második hullámát éli. Az első hullámnak olyan mementói vannak, mint a kívülről elég avíttasnak, elkopottnak tűnő Medves Hotel, de látszik a falun, hogy át tud lépni ezen az örökségen. A szálloda mellett kénytelenek vagyunk elmenni, ha úgy döntünk, hogy megnézzük a Zagyva 500 méterre található forrását. Elég ritka ugyanis, hogy egy nagyobbnak számító folyó (a Zagyva azért benne van a hazai TOP10-ben) Magyarországon eredjen. A forrás egyébként nem különösebben látványos, korrektül kiépített foglalással, vasas ízű vízzel. A kitérő után folytatjuk az utat a Medvesi zöldön a füves fennsík felé, amit hamarosan el is érünk.

Értem én, hogy Salgó vára, meg emelem a kalapom a Boszorkány-kő előtt, de ami igazán megfog a Medvesen, az a lágyan hullámzó fűvel borított zöld fennsík. Az egyértelműen érződik, hogy magasan vagyunk: bár első blikkre szinte olyan, mint az Alföld, azért jó 500 méterrel feljebb van. A távolban félhegyek sziluettje rajzolódik ki, még a Kékesnek is csak a csúcsa tűnik fel. Egy pontról látni a bükki Bél-kő jellegzetes formáját is.

Eleinte még találkozunk pár túrázóval, de beljebb érve már alig jár valaki. A fennsík sztyepprétjén ezernyi virág bólogat a szélben, bogarak zümmögnek, madarak csiripelnek - az egész egy túlrajzolt Szinyei Merse Pál festményre emlékeztet a maga derűsen bukolikus hangulatában. A Medves-fennsíkon nagy kiterjedésű erdők nincsenek, csak foltokban fordulnak elő tölgyesek, bükkösök, ligeterdők. Lágyszárúakban gazdag ez a terület, többek között fekete kökörcsin, odvas keltike, ikrás fogasír, tavaszi lednek, erdei galambvirág, bársonyos tüdőfű is van erre. Sokfelé található még tarka nőszirom, sarkvirág, zsálya, terebélyes harangvirág lengedez - írja az internetes közlexikon.

A névadó barna medve Magyarország mai területéről az 1850–1860-as években kipusztult; az ezt követő másfél évszázadban csak egy-egy esetben fordult elő, 2014 elejétől azonban újra állandóvá vált a jelenléte. Találkozunk is egy figyelmeztetéssel valahol az erdőben, hogy nem kell meglepődni, ha esetleg felbukkan.

Innen még hosszabb menet vár ránk Somoskő felé. Észak felé néhány pontról jó messzire ellátni, a távolban kibontkozik a Nagy-Fátra egyik csúcsa, a Krizsna. Somoskőhöz és a szlovák határhoz közelítve nagyon jó pontokat találni a vár fotózásához. Ehhez a túrához nem tartozik hozzá, de fakultatíve meg lehet látogatni a közeli Somoskő várát, ami plusz egy óra, de aki még nem járt itt, ne hagyja ki!

A Medvesi Zöldnek Somoskőnél vége . Onnan a széles úton, a P+ jelzésen legaloppozunk Eresztvényig, majd onnan tovább a P jelzésen a Medvesi Zöld már megjárt részéig, ahol a fanyúl üdvözöl minket újra. Onnan már csak pár kilométer lefelé Tatár-árok és a parkoló, ahol a kocsit hagytuk.

Konklúzió: A Medves-vidék ma már könnyen és gyorsan elérhető kocsival. Aránylag szűk területű kistáj, de meg van szórva szép erdővel, látványos bazaltcsúcsokkal, várakkal, bányaudvarokkal-tavakkal, és persze a nagyszerű füves fennsíkkal, szóval van mit nézni errefelé. A túránk 20 kilométer hosszú, mintegy 500 méteres össz-szintemelkedéssel, ami azért nem nevezhető túl nehéznek, igaz, kisebb gyerekekkel érdemes szakaszolni. Aki egész hétvégére maradna, az mind Salgóbányán, mind Somoskőn találnhat szállást bőven, a Kádár-kort megidéző erdei hotelekről nem is beszélve.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

Salgótarján központjából helyi busszal, a Salgótarján Campingtelep buszvégállomásig.

Anfahrt

A Campingtelep buszvágállomástól a Z jelzésen indulj el észak felé.

Parken

Salgótarján központjából a Füleki úton észak felé, a Tóstrand előtt jobbra a Camping úton, és azon végig.

Koordinaten

DG
48.133208, 19.826512
GMS
48°07'59.5"N 19°49'35.4"E
UTM
34U 412689 5331771
w3w 
///stoppt.inhaber.vorn
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. Jól jöhet a csúszásgátló és a túrabot. A navigáláshoz Természetjáró app.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Schwierigkeit
mittel
Strecke
19,7 km
Dauer
10:54h
Aufstieg
443 hm
Abstieg
443 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit familienfreundlich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.