Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Szárazvölgyek felfedezőútja

Wanderung · Keleti Bakony · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A várpalotai Thury-vár
    / A várpalotai Thury-vár
    Foto: András Kisida, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-völgy feletti dolomitgerincen
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-völgy felső szakasza
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Cserszömörcés sziklagyep
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Várpalota és a Sárrét a Vár-völgy előterében
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bátorkő - "Királyi hely: nyugodtan, fölényesen és előkelően néz el a környező erdők fölött."
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bátorkő lakótornyának falmaradványa
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklafalak a Vár-völgyben
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gazsi-lik
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bátorkő a völgyperem kilátópontjáról
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklagyepek, bokorerdők, feketefenyők
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jellegzetes táj a Palotai-Bakonyban
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Várpalota a Csörget-völgy pereméről
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mielőtt lemegy a Nap
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
ft 1500 1000 500 8 6 4 2 mi Thury-vár (Várpalota) Thury-vár (Várpalota) Thury-vár (Várpalota)

A Keleti- vagy Palotai-Bakony Várpalota fölötti szubmediterrán mikroklímájú völgyeit, gerinceit keressük fel ezen a vándorláson. A bokorerdőkkel, rétekkel borított dolomitsziklás térség nagyszerű kilátásokkal örvendeztet meg, miközben várromot és barlangokat is meglátogatunk a speciális élővilágú környezetben.

geöffnet
leicht
14,5 km
4:20 h
421 hm
421 hm

Túránk helyszíne a Tési-fennsík kiemelkedett hegyi, lapos területe és a Mezőföld mélybe zökkent alföldje közötti dolomitvidék. A Sárrét vizenyős laposából magasba szökő 3-400 méteres csúcsok közé a földtörténeti múltban bővizű patakok mélyítettek szurdokokat, amikor az Ős-Bakony szigetszerűen kiemelkedő magaslatairól szállították vizeiket a Pannon-tenger, majd a lefűződése utáni tó üledékgyűjtőjébe. A Vár-völgy, a Bükkfa-kúti-árok és a Csörget-völgy már régóta szárazvölgyek, csupán extrém csapadékos időben jelenik meg bennük ideiglenesen víz. Az árkok ma különleges szurdok- és bokorerdőket éltetnek, míg a hegyoldalak jellemzően kopárak, a gyepnövényzet marad csak meg rajtuk.

Autorentipp

  • A túra előtt vagy után érdemes felkeresni Várpalotán a Thury-várat és kiállításait.
  • A Vár-berek csúcsáról kiágazó P▲ jelzésen 350 méteres kitérővel egy kilátópontot látogathatunk meg.
  • A családdal kirándulóknak jöhet jól az a lehetőség, hogy a Gazsi-lik után a P jelzésen folytatva az utat a Vár-völgy talpán vissza tudnak térni a kezdőpontra. Így 3 km-rel és mintegy 150 méter szinttel lesz rövidebb és kevesebb a túra.
outdooractive.com User
Autor
András Kisida
Aktualisierung: 16.04.2020

Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Vár-berek, 469 m
Tiefster Punkt
153 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • Útvonalunk részben a Bakonyi Harckiképző Központ területén vezet, a jelzett utakról letérni tilos! Amennyiben valamelyik részén gyakorlatozás vagy katonai használat zajlik, még a turistautakra való belépését is megtiltják; a bevezető utakat őrzik, és figyelmeztető táblákat helyeznek ki. Előzetesen az Aktuális információk fül alatt, és a következő honlapokról, valamint az ott feltüntetett elérhetőségeken tudunk tájékozódni: LőtérértesítőMH BHK
  • A Vár-völgy fölötti sziklaperemeken elővigyázatosan, körültekintően mozogjunk!

Weitere Infos und Links

Start

Várpalota, Szabadság tér buszmegálló (153 m)
Koordinaten:
DG
47.200044, 18.140001
GMS
47°12'00.2"N 18°08'24.0"E
UTM
34T 283386 5231363
w3w 
///läutet.zoologe.ausgeruht

Ziel

Várpalota, Szabadság tér buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • A buszmegállóból északkeleti irányba indulunk a K+ jelzésen.
  • Hamarosan mellénk szegődik a P jelzés; ezen megyünk tovább fölfelé a Vár-völgyben.
  • A balra kiágazó P+ jeleken Bátorkő vára felé vesszük az irányt, s utána a Vár-berek csúcs keleti oldaláig túrázunk.
  • Jobbra fordulva a K+ jelzés ösvényén ereszkedünk vissza Várpalotára.

Túraleírás

A Vár-völgy kapuján fel a hegyre 

A buszmegállóból a K+ jelzésen indulunk észak-északkeleti irányba. A várhoz érve jobbról becsatlakozik az útvonalba a P jelzés; innentől kezdve ezt követve sétálunk ki Várpalotáról. Átkelünk az időszakos patakmeder betonhídján, majd jobbra, a Mátyás király utcába fordulunk. Négyemeletes panelok után kertes házak előtt elsétálva érkezünk a város peremére, az elkerített zsidó temető mellé. Itt véget ér az aszfaltburkolat, kövesúton megyünk tovább. Emelkedő jelzi, hogy a Vár-völgy bejáratához érkezünk - ezen a szurdokon keresztül nyerünk bebocsátást a Keleti-Bakony belsőbb területére. Egy elágazásban tábla mutatja, hogy útvonalunk első része a Vár-völgyi Tanösvényen vezet. Állomásain információkat olvashatunk a hegység e részének földtanáról, élővilágáról, antropogén emlékeiről.

Ez a helyszín már a Bakonyi Harckiképző Központ területe. Amennyiben valamelyik részén gyakorlatozás vagy katonai használat zajlik, még a jelzett turistautakra való belépését is megtiltják, a bevezető utakat őrzik, mindenhova figyelmeztető táblákat helyeznek ki. Erről előre a Biztonsági előírások és az Aktuális információk fül alatt tájékozódhatunk. A Várpalotai lő-, és gyakorlótér a kb. 250 km²-es Bakonyi Harckiképző Központ része. Jogelődjét 1905-ben alapították, és azóta is Közép-Európa legnagyobb kiképzőtereként működik. Nem alkot összefüggő egységet, hanem több részletben terül el nagyjából Kincsesbánya magasságától Tapolca térségéig. A Várpalota környéki területei részben - természeti értékei okán - a Natura 2000 európai ökológiai hálózat részévé váltak, és azóta a katonai hasznosítás is környezettudatos.

Ahogy haladunk felfelé, a völgy fokozatosan összeszűkül: egyre közelebb kerülő hegyoldalak közt, dolomitbástyák és sziklák mellett-alatt sétálunk. A pagony bezárul felettünk, és tölgy, kőris, gyertyán, feketefenyő állományból álló különleges erdőben találjuk magunkat. A karsztosodásra képes dolomit kőzetben a Vár-völgy teljes hosszában 18 kisebb üreg, barlang is nyílik a sziklákba; az 1-es számút az út bal oldalán, a 2-est pedig kicsivel feljebb, jobbra láthatjuk. Pihenőhely padjai mellé jutunk, ahol a Keleti-Bakony növényvilágába vezet be a tanösvény-tábla ismertető szövege.

Sziklaszirtek és karsztbokorerdők

Néhány tucat lépés, és elérjük a P+ jelzés keresztútját, amire balra ráfordulunk. Innentől kikapaszkodunk a völgyből, és a Fajdas-hegy oldalában vezetett csapáson megyünk tovább, ahonnan príma kilátásokat kapunk majd a térségére és a távolabbi tájakra is. Nagyméretű sziklák között egy időszakos vízmosásban kaptatunk fel a keskeny dolomitgerincre, ahol kitágul a látóhatár. Fenyők tövében ballagunk az első kilátópontra, ahonnan körbejárathatjuk tekintetünket. Immáron felülről szemléljük a Vár-völgy kanyargó mélyületét; mögötte feltűnnek a Palotai-Bakony gyéren erdősült domborulatai.

A részleges faborítás oka, hogy a jól aprózódó, és ezért folyamatosan mozgásban lévő dolomiton csak sekély talaj képződhet. Az ehhez hasonló törmelékes kopárosok jellegzetes társulása a karsztbokorerdő, ami a Keleti-Bakony déli oldalaiban is megjelenik. A szubmediterrán hatás miatt errefelé szárazabb, melegebb a mikroklíma, így a növény- és állatfajok egy része a Földközi-tengerhez közeli hegyvidékeket idézi. Ezért jelenik meg a molyhos tölgy, a virágos kőris, a berkenye, a cserszömörce vagy a bokros koronafürt. A bokorerdőkre jellemzőek egyrészt, hogy alacsonyak, és csupán néhány fafaj alkotja, viszont a cserjeszint és az aljnövényzet gazdag. Másrészt, hogy nem összefüggő, hanem a felnyíló facsoportokat, ligeteket sziklagyepek és sztyepprétek füves mozaikjai tarkítják. Általában a mésztartalmú kőzetekre (mészkő, dolomit) települnek, de vulkanikus alapkőzeten is kialakulhatnak. A 20. században sokhelyütt a tájidegen – de a köves talajhoz jól alkalmazkodó – feketefenyővel ültették be ezeket a kopárosokat, ezért láthatjuk a tűlevelűeket túránk során.

Napsütötte füves területen vágunk át cserszömörcebokrok mellett. A fény- és melegkedvelő cserje legészakibb elterjedése a Kárpát-medence középhegységi területein van. Bozontos virágzata miatt parókafának is hívják; cserző-, és gyógynövényként használják évszázadok óta. Levelei ősszel élénk kárminpirosan díszlenek, feltűnően megszínezve a hegyoldalakat.

Bátorkő - "Királyi hely: nyugodtan, fölényesen és előkelően néz el a környező erdők fölött."

Ideiglenesen bezárul felettünk az égbolt, amikor nagyobb molyhos tölgyesbe lépünk. Rövidesen azonban újabb kilátópontról élvezhetjük a szomszédos hegyoldalak látványát, majd ismét pagonyban haladunk. Egy kis rét mellett, a Lelátó-orom sziklaszirtjénél jutunk újra a Vár-völgy peremére, ahol a szurdok felső részére kapunk jó panorámát, és feltűnik a lombkoronaszintből kiemelkedő Bátorkő romos lakótornya is. Újabb tisztással megszakított erdős szakasz után ismét gyepes részre érkezünk, ahol padok, asztalok kínálnak leülési lehetőséget. A dolomitorom szélére kisétálva közelebbről szemléljük következő állomásunkat: a méretes sziklára emelt Bátorkő romvárát odalent a völgyfőben. Körbetekintve a fák fölé nyúló fehér kőszirtek sokaságán ámulhatunk, és jól beazonosítható későbbi célunk, a Vár-berek rögének teteje.

Hamvas Béla 1942-ben megjelent Bakony című esszéjében így ír a Vár-völgyről: "A városból az út karsztos völgyön át vezet a hegység mélyébe. S itt a vándor mindjárt tapasztalhatja a Bakony leglényegesebb vonását, a változatosságot. Ennek a tájnak van fantáziája. Egy fél óráig olyan szakadékban jár, amely nyugodtan lehetne Boszniában, vagy másutt, valahol a Balkánon. Akkor egyszerre mind nagyobb és nagyobb fák közé ér, nagyszerű bükk, tölgy, éger, hárs és kőrisek között halad, mindig sötétebb mohosabb, szálasabb törzsek alatt. A hűvös félhomálynak egészen új karaktere van. Az előbb az ember a mészköves karszton barangolt, most Niebelung-erdőben jár. Nagy zöld zuzmókkal bevont szürke kősziklák az út mellett, és párás, ködös, szürke levegő. Olyan, mint a thüringiai erdők legmélye. A völgy szűkül, egyre sziklásabb lesz. Ahol a fák közül kilátni, észrevehető a merész kőszakadék jobbról és balról. És egyszerre vakmerő orom tűnik elő, rajta egy torony romja. Ez Bátorkő, állítólag a tizennegyedik században épült, később Mátyás király vadászkastélya lett. Királyi hely: nyugodtan, fölényesen és előkelően néz el a környező erdők fölött."

Néhány perc lejtmenet után a 13. században emelt hegyi sasfészek romjaihoz érkezünk. A várat Bátorkő mellett említik Pusztapalota néven is. A 15. század közepéig uradalmi központként funkcionált és a Bakonyon átmenő utakat vigyázta. A környékbeli nép Mátyás király vadászkastélyának tartja, amely legendáról neves íróink (pl. Mikszáth, Móra, Krúdy, de Petőfit is megihlette a hely) is megemlékeznek műveikben. Az itteni jó vadászterületet pedig a fölöttünk emelkedő Fajdas-hegy neve őrzi, ami a vadászok számára mindenkor kedves fajdmadárra utal. A 15. század közepén épült fel a várpalotai erősség, ami Bátorkő jelentőségtelenné válásához vezetett, végül a török hódoltság idején pusztulásra jutott. Ezután ragadt rá a Pusztapalota elnevezés. A fénykorában is kis területű várból mára az egykor háromemeletes lakótorony egyik fala és csekély sáncmaradvány látható. Csapóhíd hiányában ma már csak némi kapaszkodással tudunk a torony aljába felmenni.

Fel a Vár-berekre

Folytatva az ereszkedést egy újabb pihenőhelyet érintünk, majd Vár-völgy felső szakaszába süllyedünk. Bükkök és kőrisek alatt meredező hatalmas mohos sziklatömbök között találjuk magunkat, amelyek összeszűkítik az utat. Balra néhány lépés kitérővel az egyikben a Gazsi-lik kőodúja nyílik, ahol közelről tanulmányozhatjuk a dolomit karsztosodását. A háromméteres mélyedés eső idején kiváló menedék.

A barlang után elhagyjuk az eddig hűen követett Vár-völgyet, és balra egy mellékvölgybe térünk, továbbra is a P+ jelzésen. (Ebből az elágazásból van lehetőség a Vár-völgy talpán visszatérni kezdőpontunkra, ha a P jeleket követjük!) A következő 2 km-es szakaszon 150 méter szintet emelkedünk útvonalunk legmagasabb pontjáig, ahonnan lejtmenetben érkezünk majd vissza Várpalotára. Belépve a Bükkfa-kút-árok oldalvölgyébe igazi szurdokerdő-túrával folytatjuk. Az elnevezés az egykor itt csordogáló forrásra utal, ami ma már nincsen meg, viszont méretes bükkfákkal találkozunk a fölfelé haladás közben. Dagonyák és kibukkanó sziklák mellett elmenve érkezünk a Vár-berek 469 méter magas rögének tetejére, ahol útelágazás fogad. A jobbra kiágazó P▲ jelzésen 350 méteres kitérővel a hegycsúcsról lefutó gerinc kopárosára tehetünk látogatást, ahonnan a Fajdasra és a Vár-völgy szűkületére kapunk panorámát, valamint visszalátunk korábbi pihenőhelyünkre is, ahonnan Bátorkő várát néztük meg. Keleti irányban ereszkedünk le a Vár-berek tetejéről és kényelmes úton néhány perc múlva elérjük a K+ jelzés keresztútját, amin jobbra térve kezdjük meg túránk utolsó szakaszát.

Vissza Várpalotára

Ösvényen, fiatal erdőn át ereszkedünk tovább, és belépünk a Csörget-völgy köves-sziklás árkába, ahol már idősebb fák alatt sétálunk. A K+ jelzés a szurdokszerű erdős horhos talpán vezet Várpalota határáig, amiből kilátást nem kapunk. Azonban ha balra kitérünk valamelyik útelágazásnál a sziklakibukkanásokkal, bokrokkal és cserjecsoportokkal tarkított, füves hegyoldalba, nagyszerű panorámában gyönyörködhetünk. Az árvalányhaj, a lappangó sás és a deres csenkesz fűfajokkal borított dolomitsziklagyepes területről feltárul a környék látványa. Szemben a Sárrét vizenyős síkvidéke terebélyesedik, az előtérben Várpalota épületeit és a - szénbányászat okán létrejött - város környéki tórendszer tagjait szemlélhetjük. A pétifürdői Nitrogénművek telephelyét könnyen felismerjük füstölgő keményeiről. Nyugat felé a Fajdas és a Bér-hegy röge emelkedik. Keleti irányba a Baglyas-hegy antennatoronnyal ékített füves hátát látjuk, erősen erodált oldalát a fentről lepusztult törmelékkúpok szegélyezik. Mögötte Székesfehérvár lakótelepei, azokon túl pedig a Mezőföld laposa húzódik a végtelenbe. Jól beazonosíthatjuk a már nem üzemelő Inotai Erőmű hűtőtornyait, és mellette a szintén bezárt alumíniumkohó ipari létesítményeit. A gigászi építkezésen dolgozott raktárosként és gondnokként a környéket fiatalabb korában bejáró Hamvas Béla író, filozófus 1951 és 1954 között. Az épületek mellett hazánk első, 2000-ben átadott szélturbináját is szemrevételezhetjük. Útirányunkban lefelé jól kirajzolódik a Csörget-árok kanyargó íve, amit lefolyó csapadékvizek mélyítettek a sziklafelszínbe, hasonlóan a Palotai-Bakony déli hegyoldalainak többi rövid szurdokához.

A Baglyas-hegy előterében két építmény emelkedik ki a gyepterületből. A 10 méter magas Maderspach Viktor-kilátó régebben a várpalotai lőtér megfigyelőtornyaként működött. Funkciójának elvesztése után felújították, és némileg átépítve ma a kirándulóknak kínálja ablakaiból a környék látványát. Névadója a Retyezát és Páreng hegységek kiváló ismerője, a havasok királyának illetve vadmagyarnak is nevezett vadászati szakíró és természetjáró dél-erdélyi földbirtokos lett. A másik építmény egy obeliszk, ami Csörgei Károly tábornoknak állít emléket, aki egy 1928-as tragikus tüzérségi bemutató áldozatává vált.

A völgytalp jelzett útján végül kiérünk az erdősávból, és a füves-sziklás szurdokoldalak között ballagva a városszéli nagy útcsomóponthoz ereszkedünk. Tartva az irányt két távvezeték huzalai alatt sétálunk el, aztán a Rózsakút utcába lépve már aszfaltburkolaton lépdelünk. Innen ismerős a terep: a vár sarkának érintésével a K+ jelzésen túránk kiindulópontjára érkezünk vissza a már bejárt szakaszon.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A távolsági buszról a Várpalota, Szabadság tér megállóban szálljunk le!
  • Vonattal is érkezhetünk Várpalota vasútállomásra - ebben az esetben sétálni kell a túra kiindulópontjáig.

Anfahrt

  • A túra közvetlenül a buszmegállóból indul, és ugyanoda érkezik vissza.
  • A vasútállomásról K+ jelzést kövessük a túra kiindulópontjáig (1,2 km)!
  • A parkolóból nyugati irányba induljuk a Mártírok útján, térjünk jobbra a Gárdonyi utcára, majd balra a Szent István útra! Az ebből jobbra kiágazó Táncsics Mihály utcán már be tudunk csatlakozni a túraútvonalba (300 m).

Parken

  • Autónkat érdemes a vár közelében, a Mártírok útjáról nyíló tágas, ingyenes parkolóban hagyni.

Koordinaten

DG
47.200044, 18.140001
GMS
47°12'00.2"N 18°08'24.0"E
UTM
34T 283386 5231363
w3w 
///läutet.zoologe.ausgeruht
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • Bakony turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
leicht
Strecke
14,5 km
Dauer
4:20h
Aufstieg
421 hm
Abstieg
421 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.