Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Ságvári löszölés

Wanderung · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kattints a képre a teljes panorámáért!
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km

A Külső-Somogyban, hazánk legnagyobb összefüggő löszterületén kalandozó útvonal sajátos formájú löszvölgyeken és löszmélyutakon vezetve mutatja be többek között a Bújó-likat, a Képes-fát és a Betyár-barlangot.
geöffnet
mittel
14,9 km
4:25 h
430 hm
430 hm
A Külső-Somogy hazánk legnagyobb összefüggő löszterülete. Ennek a keleti részén fekvő Ságvár község környéke már a jégkorszak idején, kb. 18-19 ezer évvel ezelőtt is lakott volt. Az itt élő (pl. kelta, római) kultúrák számos nyomát tárták fel a régészek. A löszre jellemző sajátos felszínformák, mint pl. a löszvölgyek, a löszmélyutak szintén részét képezik a túrának, sőt löszbabákkal is fogunk találkozni utunk során a településen. A Bögöcséről szép kilátás nyílik a környező területekre. A Betyár-barlangnál megelevenednek a régi idők történetei, a Bújó-liknál pedig az egykori református lelkész, aki a hagyomány szerint ásatta a dombon átvezető alagutat. A Képes-fa nevű több mint 300 éves tölgy impozáns torzója jó pihenési lehetőséget tartogat a túra bő felénél.

Autorentipp

  • Amikor a S+ jelzésről visszatérünk a S jelzésre, azon jobbra indulva, majd a PL jelzésen balra kanyarodva kitérőt tehetünk a Böre-várhoz, ami valószínű, hogy a Fokot Koppánnyal összekötő hadiút egyik állomása lehetett. Pesty Frigyes 1864-ben a Böre-várat mint Kupa vezér egykori lakhelyét említi.
  • A katolikus templom szomszédságában, a főút keleti oldalán áll a ságvári református templom.
Profilbild von Szilárd Dr. Szentes
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualisierung: 01.09.2020

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
250 m
Tiefster Punkt
115 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Start

Ságvár, Ádándi utca buszmegálló (127 m)
Koordinaten:
DG
46.836544, 18.101833
GMS
46°50'11.6"N 18°06'06.6"E
UTM
34T 278999 5191078
w3w 
///leitbild.hasen.igel

Ziel

Ságvár, Ádándi utca buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • A buszmegállótól déli irányba indulunk a S jelzésen a Bújó-lik érintésével.
  • Az első nagyobb elágazásban az útjelző táblánál a SΩ jelzésen a Betyár-barlang irányába teszünk oda-vissza kitérőt.
  • Visszatérünk a táblás kereszteződéshez, és észak felé indulunk a S+ jelzésen, ami a Képes-fa mellett is elhalad.
  • A P+ jelzésen balra fordulunk, és a templomig követjük.
  • A templomnál a S jelzésen térünk vissza a buszmegállóba.

A túráról részletesen

A löszmélyutak világa

A buszmegállótól déli irányba indulunk a S jelzésen. A Petőfi Sándor utcán elhaladunk az 1756-ban barokk stílusban épült Munkás Szent József-templom mellett. Átkelünk a Jaba-patakon, ami egy kelet-nyugat irányú tektonikai törésnek a Sió-völgy felé lejtő mélyedésében alakult ki. Forrása Pusztaszemesen ered, és vize Ádánd község határában torkollik bele a Sióba tartó Kis-Koppányba. Egy hármas kereszteződéshez érve jobbra tartunk. Itt érünk a túra jelentős részét képező löszmélyutak első szakaszához.

A lösz a pleisztocén kori jégtakaró déli szegélyén elhelyezkedő ún. periglaciális övben, a hideg sztyeppéken képződött, főleg kvarcszemcsék alkotta durva kőzetlisztből álló, meszes, rétegzetlen üledék, amit a szél szállított és terített mintegy 13 millió négyzetkilométernyi (szárazföldi) területen a Földön. Ságvár környékén ún. szárazföldi löszt találunk, mert a hulló por füves pusztára érkezett, és a növényzet között kötődött meg. Mai vastagsága 30-50 m között váltakozik. Függőleges kapillárisrendszere miatt le-leszakadozó meredek falakban képes megállni. A lösz felszínén az éghajlat és a növényzet hatására jó termőképességű ún. barna erdőtalaj alakult ki.

A Lyukas-domb

A mélyútból egy parlagnál érünk ki, ahonnan szép kilátás nyílik Ságvár irányába és Balaton-felvidék keleti vége felé. A Lyukas-dombon tárták fel az 1930-as években az ún. gravetti kultúrába tartozó népcsoport egyik legjelentősebb hazai, 17 700 évesre becsült 50 × 50 m-es táborát, amelyben két, félig földbe mélyített kunyhó alapjai, maradványai kerültek elő. Lakói a mainál jóval hűvösebb éghajlaton rénszarvasvadászatból éltek. Alatta mintegy 1 m-rel ugyanennek a kultúrának egy másik, 18 900 évesre becsült telepe is előkerült. A leletanyagban tűzhelyek és szerszámok maradványai, rengeteg rénszarvas és egy mamut csontjai, valamint agancsok is szerepeltek. A bronzkorban létesített urnatemető már fejlett kézműipart enged feltételezni.

 Rövid, benőtt szakasz után érünk a Bújó-likoz, ami egy 19. század elején ásott alagút a Lándor-hegyen. A helyiek szerint Csicsvai Vasas András református lelkész készíttette, mert a hegy túloldalán volt a szőlője. Egyik évben állítólag igen jó termése volt, így a hegy két oldalára kitett egy-egy borral teli hordót. Aki arra járt, és részt vett a munkában, tetszés szerint ihatott belőlük. Egyházi iratok szerint viszont a lelkész úrnak nem volt szőlője, csak egy pincéje a Lándor-hegyen, amit a rektornak adott át használatra. A közepén lévő görbület viszont bizonyítja, hogy az alagutat tényleg két oldalról ásták. Készítése idején az elbeszélések szerint lovas kocsival is áthajtottak rajta - napjainkra azonban már feltöltődött.

Az átjáró túlsó végénél észak felé haladunk egy enyhén lejtő, balatoni panorámás úton, ami levezet a völgyeket hasznosító szántók közé. Ismét átkelünk a Jabán, és a dűlőúton balra fordulunk. (500 m múlva jobbra kitérőt tehetünk Lőncz Mátyás pilóta kopjafájához, aki a II. világháborúban itt hajtott végre egy szerencsétlen leszállást.)

Kitérő a Betyár-barlanghoz

Az első nagyobb elágazásban útjelző tábla áll, amelytől a SΩ jelzésen a Betyár-barlang irányába indulunk tovább. Beérve az erdőbe hamarosan az egykor itt álló Bogár-házat ismertető tábla mutatja be a Kovács János nevű hóhér és házának történetét. Nyugdíjazott tulajdonosa a II. világháború utáni években építette mára nyomtalanul eltűnt erdőszéli hajlékát. Innen egyre meredekebbé váló utunk hamarosan felkapaszkodik a Betyár-barlang bejáratához. A Bújó-likhoz hasonlóan ez az üreg sem tekinthető földtani értelemben barlangnak, mivel mindkettőt ember vájta a térséget borító löszbe.

 A Malom-hegyen mélyülő Betyár-barlang másik neve 12-es szoba, mivel ennyi „helyiséget” találunk benne. Az ismeretlen eredetű búvóhely az 1800-as évek elején betyárok tanyája volt. A mellette futó Miklósi út a Jaba felé vezető úttal történő találkozása előtt egy csárda és Kettős-kút (az egyik gyógyhatásúnak tartott tiszta, a másik rozsdás vizű volt) is állt, ahol gyakran megpihentek itt az utazók. Rájuk könnyödén lecsaphatott a kis Koppány-völgyében tevékenykedő Patkó Pista nevű betyár és bandája. Ekkoriban a rejtekhely bejárata jóval szűkebb volt, mint napjainkban, jó menedéket kínálva akár egy népesebb betyársereg számára is. Az üregrendszer teljes hossza 52,75 m.

Bögöcse

Visszatérünk a táblás kereszteződéshez, és észak felé indulunk a S+ jelzésen, ami a gémeskútnál balara tartva egy vadkerítés mellett halad. Mielőtt az út szétválik, balra felkapaszkodik a Bögöcse nevű löszgerincre. Az itt elterülő legelőt színpompás növények tarkítják, mint például a tavaszi hérics, a magyar és a vesszős kutyatej, vagy a rózsaszínvirágú kisvirágú csüdfű. Felfelé menet jobbról egy erdei fenyves rókavörös törzsei tarkázzák az erdő képét. A panorámás gerinc végénél ismét leereszkedünk egy kereszteződéshez, ami mellett a Képes-fát találjuk.

Képes-fa

A Képes-fa legendája szerint 1520 körül Szűz Mária megjelent az angyalaival az Andocs feletti éjszakai égen. Másnap reggelre a falu közepén egy a kis tornyos kápolna állt, oltárán Máriát és a kisded Jézust ábrázoló szoborral. A legenda azt tartja, hogy a kápolnát az angyalok hozták el Kalocsáról. A szobor ma is az andocsi kegytemplom oltárán áll, ahol évszázadok óta keresik fel a zarándokok az ország minden tájáról a csodatévő Szűz Máriát. Több egyházi közösség szervez ide évente zarándokutakat - a székesfehérváriak hagyományosan ugyanazon az útvonalon jönnek, és mindig ugyanazokon a helyeken pihennek meg. E stációk egyike a ságvári Képes-fa, amely alatt a zarándokok Szűz Máriához imádkoznak. A több mint 350 éves kocsányos tölgy mellmagassági törzskerülete 572 centiméter, magassága 25 méter. 

Löszbabák és löszfalak Ságvár felé

Jelzésünkön maradva hamarosan újabb mélyúthoz érünk. A horgos falában és helyenként az útban is löszbabák bukkannak fel. Ezek a löszben meszes kötőanyaggal cementált keményebb, általában gömbölyded-ovális vagy szabálytalan alakú, gyakran elágazó kiválások. Úgy keletkeztek, hogy a lösz mésztartalmának egy részét a lefelé szivárgó vizek (csapadék) kioldották, majd az a mélyebb szinteken kicsapódva hozta létre a jellegzetes alakzatokat.

Megfigyelhetjük, hogy miként pusztulnak le a kisebb-nagyobb tömbökben leszakadozó löszfalak, illetve a limonitos sávok rozsdás rétegeit is szemügyre vehetjük a horgos falában, melynek végén a lullai Flóra-hegyre vezető útba torkolunk bele. Balra fordulva 2,7 km-t teszünk meg a P+ jelzésen. Az útról a jobb oldalon álló piros zártszelvényen elhelyezett jelzésnél kanyarodunk le, majd meredeken ereszkedünk tovább. Miután ösvényünk balra kanyarodik, hamarosan újabb löszfalakhoz érünk, a bal oldaliban egy újabb mesterségesen vájt üreggel.

Az erdőből kiérve hamarosan elhaladunk az Aranyhorog Sporthorgász Paradicsom mellett, majd a Jaba-patakon átkelve érünk vissza a faluba. Jelzésünk a Munkás Szent József-templomhoz vezet vissza, ahonnan a már ismert S jelzést követve jutunk vissza a buszmegállóhoz.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Ságvárra Budapest, Pécs, Veszprém, Kaposvár, Siófok, Baja és Iregszemcse felől érkeznek járatok.
  • A buszról a Ságvár, Ádándi utca nevű megállóban szálljunk le!

Anfahrt

  • A túra a buszmegállótól indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parken

  • Az autót a templom előtti parkolóban érdemes letenni.

Koordinaten

DG
46.836544, 18.101833
GMS
46°50'11.6"N 18°06'06.6"E
UTM
34T 278999 5191078
w3w 
///leitbild.hasen.igel
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

 A Zselic turistatérképe

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Ähnliche Touren in der Umgebung

 Diese Vorschläge wurden automatisch erstellt.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.

Profilbild

Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
14,9 km
Dauer
4:25h
Aufstieg
430 hm
Abstieg
430 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.