Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen
Einbetten
Fitness
Wanderung

Rövid szirtút a Gerecse peremén

Wanderung · Keleti-Gerecse · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A Kőszikla a Kő-hegy ormán
    / A Kőszikla a Kő-hegy ormán
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Kis-kőn a Hegyes-kő előtt
    / A Kis-kőn a Hegyes-kő előtt
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Hegyes-kő von Gete
    / Hegyes-kő von Gete
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Helembai-Gebirge und im Hintergrund Börzsöny (Hegyes-kő)
    / Helembai-Gebirge und im Hintergrund Börzsöny (Hegyes-kő)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Tisztás a Kőszikla előtt
    / Tisztás a Kőszikla előtt
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Érkezés a Kősziklára
    / Érkezés a Kősziklára
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hegyes-kőn
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Gerecse magasabb része felé
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Basilika,Helembai-Gebirge und Börzsöny von Hegyes-kő
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kőszikla keresztje
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Emlékmű a Kő-hegyen
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hegyes-kő és a Nagy-Gete
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-kő után
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tokodi pincék között
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Gete és Tokod a Hegyes-kőről
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mogyorósbánya
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hegyes-kő alatt
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hegyes-kő félrebillent vastagpados mészkőrétegei alulnézetből
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kőszikláról a Hegyes-kő és a Nagy-Gete felé
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kőszikla a Kis-kő emelkedőjéről
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedőben az Unyi-patak völgyébe
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Országos Kéktúra útvonalát tapossuk
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Löszmélyút a Kő-hegyre
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedőben Tokodra
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vor der Spitze von Hegyes-kő
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tokodi érkezés
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 m km 1 2 3 4 5 6 Hegyes-kő

A Duna szalagját kísérő alacsony dombok látványos sziklaszirtjeire kalauzol ez a túra, melyekről a folyó mellékére és a közeli hegyekre nyílnak emlékezetes panorámák.

geöffnet
leicht
6,2 km
2:05 h
331 hm
364 hm

A Gerecse északkeleti, Dunát kísérő nyúlványára tekintve nem is gondolnánk, micsoda pazar kilátások, meghökkentően merész sziklaszirtek sorakoznak ezen a lankás vidéken. A Bajót és Tokod közt hullámzó dombokról elvonja a figyelmet a két nagy szomszéd, a tájat magasságával uraló Gerecse-tető, illetve az impozáns megjelenésű, hirtelen felszökő Nagy-Gete. Pedig e vidék leglátványosabb sziklacsúcsai éppen itt rejtőznek. A Mogyorósbánya melletti Kő-hegy nemcsak kiváló panorámájával, hanem keletkezéstörténetével is igazi csemege, míg a Hegyes-kő megkapó orma szépségét tekintve bátran versenyre kelhetne a Dunazug bármely másik kilátóhelyével. (A felsorolásba tartozó bajóti Öreg-kőről nem is beszélve, amit ez a túránk nem érint.)

A Gerecse üledékes kőzetei a földtörténet során a tektonikai erők hatására rögökre töredeztek, és egymáshoz képest kiemelkedtek, máskor lesüllyedtek. Ennek megfelelően medencék és sasbércek váltakozása teszi mozgalmassá az egyébként szelíd tájat. A Duna medrét követő, egészen keskeny rögsort járhatjuk be a bemutatott útvonalon.

A gerecsei tájnak három szembetűnően meghatározó elemét ismerhetjük fel. A szigetszerűen kiemelkedő sasbércekre az erdős hátak mellett a lombtakaróból kibukkanó sziklafalak látványa jellemző. A főváros és a környék jelentős iparosítása által keltett nyersanyagszükséglet a Gerecse ásványkincseinek nagy volumenű kitermelését hozta magával, ennek nyomait hatalmas bányagödrök és kisebb-nagyobb kőfejtők tájsebeiben azonosíthatjuk (és persze a települések ipari üzemeinek kéményeiben, tornyaiban).

A könnyű, rövid túrán változatos látképek tárják fel a Duna síkjának falvait és a Dunakanyar hegyeit; emellett még egy pincesoron is keresztülvágunk.

Autorentipp

  • A tokodi pincék közé érdemes olyankor érkezni, amikor valamilyen rendezvény miatt többet is nyitva találunk.
  • Az útvonal végig az Országos Kéktúra nyomvonalán halad, ezért érdemes pecsételőfüzetet vinni magunkkal, ha járjuk az országos turistautat is.
  • Bár a túra rövid, számoljunk jelentős időt a megállásokra, hiszen a Kő-hegy és a Hegyes-kő ormairól sem érdemes továbbsietni, a kilátás maradásra ösztökél.
  • Az útvonal körtúrává is alakítható: ebben az esetben Tokod és Mogyorósbánya között a dombok alján futó Mária-utat (lila ᵯ jelzés) hívhatjuk segítségül, melyen kb. 45-60 perc alatt érhetünk vissza a kiindulópontra.
outdooractive.com User
Autor
Áron Dömsödi
Aktualisierung: 24.06.2019

Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Hegyes-kő, 311 m
Tiefster Punkt
364 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • Forrást nem találunk az útvonalon, ezért elegendő vízzel vágjunk neki a túrának!
  • A nagy nyári kánikulákban nem ajánlott ezt az útvonalat választani, hiszen a Mogyorósbánya utáni első kilométert követően többnyire nyílt, árnyékmentes terepen haladunk, amit folyamatosan tűz a nap.

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Weitere Infos und Links

Start

Mogyorósbánya, községháza buszmegálló (főtér) (153 m)
Koordinaten:
Geographisch
47.726970, 18.602470
UTM
34T 320218 5288738

Ziel

Tokod, Hősök tere buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • A túrán végig a K jelzést követjük.
  • Mogyorósbánya mellett a Kő-hegyre érve egy tisztás vár az erdőben: innen jól látható, de jelzetlen ösvények vezetnek ki a sziklatetőre.
  • A Hegyes-kőt megközelíti a Kéktúra, de nem kaptat föl rá. Könnyen követhető, rövid, kitaposott ösvényen kapaszkodhatunk fel a szirtre.

A túra részletes leírása

Mogyorósbányáról a Kősziklára

Mogyorósbánya apró zsákfalucska, mely a Dunát követő erdős dombok között, jól védhető helyen jött létre. Története rímel a legtöbb környékbeli településével: már a bronzkor óta otthona az embernek, de a török uralom és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett. Akárcsak sok másik erdővidéki falut, németekkel és szlovákokkal népesítették be újra. A 19. század elejétől a szénbányászat határozta meg mindennapjait (korábban csak Mogyorósként emlegették), a szarkáspusztai fejtés a 20. század végéig működött.

A Mogyorósbánya keleti oldalában magasodó domb, a 300 méter alatt maradó Kő-hegy érdekes és ritka geológiai jelenség: a Gerecsére jellemző mészkővel szemben itt nagyobb területen forrásmészkő alkotja a legfölső réteget. Az Országos Kéktúra K jelzése eleinte löszmélyúton emelkedik, átvágva a finomszemcsés kőzeten; kisvártatva felérünk a hegyet fedő, keményebb üledékre. Egy feketefenyőkkel is tarkított apró tisztáson emléktábla rejtőzik a gazban. Itt kell lekanyarodnunk balra a jelzetlen ösvények valamelyikén: mindegyik a Kőszikla hátára vezet.

A Kőszikla és múltja

A hegy peremén bástyaként állnak a 4-6 méter magas sziklatornyok, lapos tetejükről parádés kilátást élvezhetünk a kellemes gerecsei tájra. A távolban a Dunakanyar torka látszik, amely fölé a Börzsöny erdőtömbje hatalmasodik, közvetlenül a partján pedig a Helembai-hegység sziklasora ad hátteret az esztergomi Bazilika kupolájának. Feltűnik a Pilis és a Budai-hegység, szemben a Nagy-Gete előtt eltörpül következő célpontunk, a Hegyes-kő. Alattunk a tokodi pincék épületei pöttyözik a szellősen beépített hegyoldalt, bal felé a Duna sávja csillog. 

Maga a Kőszikla a dombot borító forrásmészkő szálban álló kibukkanása, mely a Kő-hegyen helyenként 10-15 méter vastagságú. A mészkőfelszínre érő vízfolyások szénsavtartalmukkal oldják a kőzetben jelenlévő karbonátot, majd a mélybe jutva hosszabb-rövidebb utat tesznek meg a hegy gyomrában. Amikor a víz forrásként a felszínre lép, hirtelen megváltoznak a viszonyok, ezért a széndioxid elillan, az oldott mész pedig elkezd kiválni. Az így keletkező forrásmészkő (egyéb nevein mésztufa vagy travertínó) bekérgezi a mederben heverő akadályokat (ágakat, törzseket, köveket és növényeket). A moszatok, mohák a vízből széndioxidot elvonva gyorsítják a folyamatot. A növényi részek később elbomlanak, helyükön lyukak maradnak - ennek következtében a forrásmészkő sokszor likacsos szerkezetű. A Kőszikla oldala ezért is jó mászóhely; behatóbb vizsgálódással  felfedezhetünk néhány nádszállenyomatot rajta. A mai, szárazabb éghajlaton már nem csörgedeznek patakok errefelé, és a Duna is jóval északabbra folyik, így aztán a kereszttel is ékesített szirt korábbi földtörténeti korok forrásainak látványos, kiemelkedett maradványa. Több sziklatetőre is kijuthatunk, ne hagyjunk ki egyet sem!

A pincék közül a füves gerincre

Visszakanyarodva az ösvényre fiatal erdő sűrű alagútjában tekergünk lefelé, majd rég elárvult legelőn tárul fel újra a (korlátozott) panoráma. Egy rövid erdősáv túloldalán már a tokodi pincék között rójuk a kilométereket. A domb lejtőjébe több apró völgy hasít bele, ezeket a korábban, csapadékosabb időszakban erre folyt patakok mélyítették - oldalukban présházak, pincék sorakoznak. A löszös talajt és a napsütötte lejtőt már a rómaiak is használták, napjainkban elsősorban Orbán-nap környékén érdemes felkeresni a területet - a szőlőtermesztők védőszentjének napján az ünnepségek miatt nagyobb eséllyel kóstolhatjuk a helyi nedűket.

Keskeny völgyben keresztezzük az aszfaltutat - a Gerecse északkeleti rögeit áttörő Unyi-patak völgye fontos közlekedési folyosó, de mára vesztett jelentőségéből. A '70-es évek végéig Sárisáp felé vasúti mellékvonal is használta a szűkületet, elsősorban az annabányai és ebszőnyi szénbányákat kiszolgálva. A régi sínek vonalát követjük, amikor északkelet felé talpalunk a tokodi országúton, majd pár száz méter után jobbra, ösvényre térünk. Akácosban kezdünk kaptatni a Kis-kőre, rövidesen kiérünk a fák közül, és nyílt, füves terepre toppanunk. Följutva a kis gerincszakaszra megjelennek előttünk a Hegyes-kő vastag, félrebillent mészkőpadjai, illetve az őket tarkító, sötét feketefenyves szálas egyedei. Körbenézve lélegzetelállító kilátásban füröszthetjük tekintetünket - a figyelmesebbek kiszúrhatják a Kőszikla meglátogatott csoportját is. A panoráma a Hegyes-kőn fog kiteljesedni, ehhez azonban még tovább kell haladnunk a kis földparcellák mentén, majd rövid, bokros emelkedőt legyűrve állhatunk a szikla oldalában. A sziklahátra a sekély talajt is jól viselő, de nem őshonos fenyvest telepítették - jelenléte nem gyakori errefelé.

A Hegyes-kőn

Jelzetlen, de jól látható ösvény tart föl a csúcsra - a meredek kapaszkodót emlékezetes tájkép jutalmazza. Körbenézve változatos vidék képe bontakozik ki: a szelíd formákat a szirt hirtelen letöréséből fakadó kitettség ellensúlyozza. Ismét látjuk a Börzsöny és a Pilist, délen a Budai-hegység halmait, nyugaton a Gerecse magasabb részei köszönnek be. A barátságos hangulatú tájban a Duna mentén az iparosítás sűrűn sorakozó nyomai mutatkoznak: gyárkémények, épületóriások, olykor meglepő méretű bányafalak a részben megszűnt, részben megmaradt vagy átalakult ipari kapacitás hírmondói.

Újra az ösvényt taposva balra, a Hegyes-kőt kerülve ereszkedünk Tokodra. Egy szűk, csenevész erdőfolt túlfelén a kilátással szemben haladva érkezünk meg a falu szélső utcájába, melynek végén balkanyarral érjük el a főteret. A falu kissé városias jellegű, nyüzsgőbb és beépítettebb egy átlagosan nyugalmas kistelepülésnél, amiért természetesen itt is a szénbányászat hosszú évtizedei a felelősek. A házak fölött hatalmasnak hat a Nagy-Gete tömbje, de a szelíd óriás meghódítása már nem e túránk kihívása.

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A Mogyorósbánya, községháza buszmegálló a túra egyik végpontja.
  • A Tokod, Hősök tere buszmegálló a másik.

Anfahrt

  • A túra mindkét végpontja buszmegállónál van, a jelzést könnyen megtaláljuk.

Parken

  • Mogyorósbányán a községháza előtti főtéren parkolhatunk, de ha felhajtunk a Temető utcán, a sírkert mellett, az erdőszélen is találunk parkolót.
  • Tokodon a Hősök terén tudunk parkolni a boltnál vagy a dohányboltnál.
  • Autóval érkezve érdemes járművünket Dorogon hagyni a vasútállomás parkolójában, és a központba besétálva buszra szállni, hiszen így könnyen megközelíthető a túra bármelyik végpontja, ahogy sétánk végén is egyszerűen juthatunk ide vissza mindkét faluból. Tokodra sűrű a buszközlekedés, Mogyorósbányára ritkábban járnak az autóbuszok.
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • Gerecse, Vértes, Velencei-hegység turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

  • Bármely Gerecse-térkép


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
leicht
Strecke
6,2 km
Dauer
2:05 h
Aufstieg
331 hm
Abstieg
364 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Streckentour aussichtsreich familienfreundlich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

: h
 km
 Hm
 Hm
Höchster Punkt
 Hm
Tiefster Punkt
 Hm
Höhenprofil anzeigen Höhenprofil verbergen
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.