Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

Púpok Buda hátán

· 3 Bewertungen · Wanderung · Budai-hegység · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Az Ördög-orom tetején
    Az Ördög-orom tetején
    Foto: Péter Farkas
m 600 500 400 300 200 10 8 6 4 2 km János-hegyi-átjáróbarlang Normafa játszótér Libegő (Hegy-állomás) Normafa Tündér-szikla Ördög-orom
Túránk a Széchenyi-hegytől a János-hegyig tartó hegycsoportot mutatja be a legfontosabb kilátópontokkal, Budapest klasszikus és némileg elfeledett kirándulóhelyeinek felfűzésével.
geöffnet
leicht
Strecke 11 km
3:30 h
456 hm
476 hm
527 hm
217 hm
Budapest dúskál a népszerű kirándulóhelyekben - és bár a budai hegyeket járó tömeg egyre csak nőtt a 19. század vége óta, a régi vendéglők nagyrészt eltűntek, és a népszerű túracélpontok némelyikének fénye is megkopott. Utóbbi, ritka helyek egyike az Ördög-orom sziklagerince, amely szó szerint a város szélén nyújt nagyszerű kilátásokat a Széchenyi-hegyre és annak tömött erdőségére, valamint a Farkas-völgy hívogató mélyületére. Túránk maradék szakaszán viszont a kirándulóhelyek állócsillagain, napjainkban is pezsgő slágerhelyein vándorlunk: Budapest magaslati részének hátán, púpról púpra gyalogolunk az Ördög-orom gerincéléről elrugaszkodva a Széchenyi-hegy és a János-hegy útjain, valamint Zugliget sziklás oldalában.

Autorentipp

  • Mivel a Normafa és a János-hegy környéke jól kiépített helyszín, enni-inni több helyen is lehet a túrán.
  • A Széchenyi-hegytől a Normafáig, vagy egészen a János-hegyig a Gyermekvasúttal is utazhatunk (igaz, utóbbi esetben jelentős kaptatóra kell számítani az állomástól).
  • A túra rövidíthető, ha a Libegővel utazunk lefelé Zugligetbe.
Profilbild von Áron Dömsödi
Autor
Áron Dömsödi
Aktualisierung: 16.05.2022
Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
János-hegy, 527 m
Tiefster Punkt
217 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Wegearten

Asphalt 10,47%Schotterweg 1,22%Naturweg 5,22%Pfad 63,02%Straße 6,67%unbekannt 13,37%
Asphalt
1,2 km
Schotterweg
0,1 km
Naturweg
0,6 km
Pfad
7 km
Straße
0,7 km
unbekannt
1,5 km
Höhenprofil anzeigen

Einkehrmöglichkeiten

Normafa
Normafa rétes büfé
Libegő (Hegy-állomás)
Erzsébet-Aussichtsturm (János-Berg)

Sicherheitshinweise

  • Az Ördög-orom kitett szikláin (főleg gyerekekkel) körültekintően mozogjunk!

Weitere Infos und Links

Start

Márton Áron tér (buszmegálló és villamos végállomás) (237 m)
Koordinaten:
DD
47.481784, 18.998327
GMS
47°28'54.4"N 18°59'54.0"E
UTM
34T 349197 5260647
w3w 
///streusalz.walrosse.fahrweg
Auf Karte anzeigen

Ziel

Zugliget, libegő (buszvégállomás)

Wegbeschreibung

Itiner

  • A Márton Áron térről a Z▲ jelzésen járjuk be az Ördög-ormot, majd a Gyermekvasút végállomásáig kaptatunk.
  • A Gyermekvasút állomásépületétől a Z jelzést követjük a Normafán át az Anna-rét végéig.
  • A Szent Anna-kápolna előtt balra, a K↺ jelzésre kanyarodunk, amit a Libegő állomásáig követünk.
  • A Libegőtől a János-hegyre a P jelzés vezet föl.
  • Az Erzsébet-kilátótól pár métert követjük a P jelzést, míg el nem hagyjuk a betont.
  • Jobbra fordulunk a PΩ jelzésre, ami a János-hegyi-átjáróbarlanghoz vezet. Onnan a ZΩ jelzéseket követjük.
  • A barlangtól jobbra követjük a Z▲ jelzést, mely a Tündér-szikla érintésével túránk végpontjáig vezet.

A túra részletes leírása

Az elfeledett gerincút

A Márton Áron térről a Z▲ jelzésen vágunk neki a Budai-hegyeknek - igaz, már az első lépésekkel is azok felszínét tapossuk, csak a város elrejti előlünk a magasságokat. Pedig a 19. század végéig a mai utcák és a temető helyén még gyümölcsöskertek és szőlősorok nyújtóztak, melyek sorsát aztán a filoxéra pecsételte meg. A turistaút elvezet a Farkas-völgy bejáratához, ahol egy cikkcakkal az Ördög-oromra hágó tanösvényre fordulunk. A főváros egyik kevéssé ismert, mégis különösen látványos turistaútja ez: a korláttal biztosított, helyenként elkeskenyedő kis gerinc pompás kilátásokat nyújt a szomszédos Széchenyi-hegy erdőpalástjára és a Sas-hegytől a Gellért-hegyig Budapest legalacsonyabb hegyeire egyaránt - de helyenként a másik oldalon a Tétényi-fennsík felé is kileshetünk. Az útvonalat a panorámákon kívül sziklás aljzata, magasságából fakadó kitettsége és a várostól való izoláltsága teszi hangulatossá.

A szűk sziklagerinc oldalába egykori kőfejtők udvarai harapnak bele: a porlott, középidei dolomitra keményebb kőzetek települtek, melyek kitöltötték a murvás dolomit hézagait is, a később, a mélyből érkezett kovatartalmú hévizek pedig átjárták és keménnyé cementálták töredezett sávjaikat. E folyamatok eredményeképpen összetételét és ellenálló képességét tekintve is változatos kőzetanyag maradt hátra: a kovás kötőanyagú sávok kimagasodtak a lepusztuló, puhább dolomitmurvából, és helyenként kiszögelléseket vagy tornyokat formáltak. Az Ördög-szószék tarajos sziklája így türemkedett elő környezetéből. A kőfejtés során a puhább homokkőrétegeket építőanyagnak, míg a kemény konglomerátumot malom- és köszörűkőnek hordták el. (Az Ördög-szószéknek, ahogyan neve is sugallja, természetesen saját legendája is van, miszerint a sziklán minden este furcsa prédikációt tartó papot egy remete buktatta le: maga volt az ördög, aki lelepleződésekor lángra lobbant és eltűnt.)

Bár fentről nem látszik, a lent húzódó Edvi Illés útról felfedezhető néhány vasajtó a sziklák tövében, melyek a kőzettömegben kialakított, II. világháborús óvóhely bejáratai. Egyes feltételezések szerint fizetős magánbunkerként épült a szemben állott, elegáns Ördögorom csárda tulajdonosának akaratából. A vendéglő, melyet akkoriban nehezen, csak a Márton Áron térről indított sétával lehetett elérni (ezért hirdetéseiben az állt: „Az 59-es villamos végállomásánál") még sokáig üzemelt, de története a budai hegyvidék éttermeinek, vendéglátó kultúrájának történelmére rímelt. A századelőn a környéken csapatosan túrázók fontos hegyi bázisa volt. A II. világháború után leáldozott a csillaga, és bár az 1970-es évek elején még a Gyermekvasúttal történő, libegős összeköttetés terve is felmerült, a csárda és szolgáltatásainak állapota fokozatosan leromlott, végül szórakozóhellyé vált. A beépült környezetben elárvult épület az 1990-es években leégett.

Irány a hegyháti park!

A panorámás gerinc végül utcába simul, és házak közt vezet le a Farkas-völgy aljára - ahol egy szűk híd visz át a patakon. Érdemes egyébként a balra induló völgyet felfedezni: természetes megjelenésű erdősége, hangulatos ösvénye a beépítések előtti hegyvidék képének hírmondója. Túránk azonban nem vált jelzést és nekivág a Széchenyi-hegy lejtőjének. Még a völgytalpon sétálunk el a Farkas-völgyi-víznyelőbarlang körbekerített ürege mellett, mely időszakosan ma is aktív, azaz a mélybe vezeti az erre lefolyó csapadékvizet. Ösvényünk jobbra kanyarodik a hegyoldalban, és meglátogatja az Úti Madonna-kápolna piciny épületét, mely 19. század vége óta tartó, vészterhes története során már többször tönkrement, de ma remek állapotban díszíti az ösvényt. Felkanyargunk a hegytetőre, ahol a TV-torony melletti tisztásról kitekinthetünk a Duna dél felé rohanó szalagjára. Megkerüljük a tornyot, és a Gyermekvasút végállomásától a síneket követjük.

A pálya, melyet a következő szakaszon követünk (Z jelzés), Hűvösvölgy és a Széchenyi-hegy között teremt összeköttetést – igaz, nem sokon múlott, hogy nem így lett. Az 1948 tavaszán megindult kisvasút-építést eredetileg a Margit-szigetre tervezték, majd amikor a budai hegyek megközelíthetőségének javítása mellett döntöttek, elsőre Zugliget volt a lenti végállomás kijelölt helye. A nagy szintkülönbségek miatt azonban végül a mai vonalvezetés lett a befutó, amihez hozzájárult a csillebérci gyermektábor és a fogaskerekű elhelyezkedése is. A Normafa megállónál elhagyjuk a vágányt, és az Eötvös útról érjük el a Normafa rétjeit.

Séta a város fölött

Túránk egyik csúcspontja a főváros legnépszerűbb kilátóhelye, a parkok és hegyvidéki kirándulóhelyek hangulatát egyesítő Normafa. A gyepes lejtő tetejéről a főváros és az ország ikonikus panorámája nyílik: szemközt a Budai-hegyek erdős oldalai hullámoznak, a Pilis-tető hatalmas tömbje mellett pedig még a Börzsöny legmagasabb csúcsai is kibukkannak. A Hármashatár-hegy mögül kikandikál a cserháti Szanda kettős bérce, északkeleten pedig a Mátra hátai derengenek fel. A látvány hangsúlyos eleme a felülről szemlélt város is, melynek háztetői fokozatosan összeolvadnak a hegyeket borító zölddel. A panorámának sajátos hangulatot kölcsönöz, ahogy a főváros kavargó nyüzsgésének folyamatos zaja találkozik az erdős hegyvidék mozdulatlan nyugalmával. A fontosabb pontokat egy fémből öntött dombortérkép segít azonosítani. A helyszín nevét a hajdani évszázados famatuzsálemtől, a „Viharbükktől" örökölte, mely Schodelné Klein Róza színésznőt Bellini Norma című operájának díszletére emlékeztette. Ezért a Nemzeti Színház társulatának tagja elénekelte alatta a Norma-áriát, ezzel útjára indítva az új elnevezést, mely hamarosan átragadt a környező rétre is.

Z jelzés az Anna-rét nagyszerű tisztása mentén, a bükkök alatt vezet tovább. A hajdani sípályák egyikének beerdősülő pásztájáról kipillanthatunk a fővárosra, de néhány rozsdás berendezés is emlékeztet még a régi síéletre. A Normafa sokáig pezsgő télisport-életnek adott otthont, az 1920-as évektől síugrósáncok, sípályák, szánkópályák hasznosították az ideális domborzati viszonyokat. Bár szánkósokat máig gyakran láthatunk itt, és nagyobb havazások után a síelők is megjelennek, a legtöbb pálya (és sánc) már régóta nincs meg. A ferde tisztásláncolat végében balra, a K↺ jelzésre váltunk, és öles törzsű fák szorításában apró, fehér falú épület tűnik elő. A Szent Anna-kápolna eredetije az 1820-as években épült, és rendszeresen volt szervezett zarándoklatok célpontja. Aztán a II. világháború után lerombolták, majd a hívek összefogásával az 1990-es évek elején újjáépítették.

Nem váltunk jelzést, sétányon kaptatunk a rét felső peremére, ahol jobbra fordít a turistaút (választhatjuk az ingerszegényebb sétát ígérő aszfaltot is). Üdítően természetes erdőkép, öles bükkök és a fényért vetélkedő csemetéik buja rengetege lakja az aszfaltút melletti keskeny sávot a hegyhát peremén (ezt mutatják be a tanösvény táblái is). A János-hegy környékét évtizedek óta megkímélik a tarvágásoktól és a drasztikus erdészeti beavatkozásoktól, és hogy az utakon hömpölygő tömegek ellenére a természet egyre inkább magára talál, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2010-es években egy ízben még a zavarásra igen kényes vadmacska is előkerült ebből az erdőtömbből. Hosszú múltra nyúlik vissza a környező terület védelme: a Jánoshegyi út túloldalán lévő erdőt már a 19. század utolsó évtizedében azzal a céllal vásárolta meg Budapest Budakeszitől (határuk a hegytetőn húzódott), hogy megóvja a fakitermeléstől.

A János-hegy körül

Sétányon érünk ki a Libegő állomásához, ahol büfék nyújtanak lehetőséget a felfrissülésre. Jobbunkon egy kilátóterasz található, ahonnan a lombok között kipillanthatunk Budapestre és hegyeire, egyben ízelítőt kaphatunk arról, milyen lehetett a hajdani János-hegyi vendéglő pavilonjának panorámateraszáról csodálni a várost étkezés közben. Az épületet a 19. század végén emelték, és hamar népszerűvé vált: a századelőn a kor arisztokráciáját és polgárságát fogadta, még az utolsó magyar király, IV. Károly is megfordult itt, de nagy számban tértek be a síelők és kirándulók is. A II. világháborúban azonban a vendéglő leégett, helyén most a Libegő felső állomása található.

A P jelzés meredek, erdős lépcsőn (vagy a szomszédos, enyhébb feljutást kínáló aszfaltúton) vezet a csúcsra, 527 méteres magasságba, a főváros legmagasabb pontjára. Már az épület látványával is nehéz betelni: kecses, ugyanakkor robusztus „világítótoronyként” tör fölfelé, és már 1910. óta távolról is azonosítható ikonja a budai hegyek tengerének. Míg a hegycsúcs nevének eredete nem tisztázott, az Erzsébet királynőről elkeresztelt épület legfelső szintjeiről megjelenéséhez és jelentőségéhez méltó panoráma szemlélhető. Nem csupán Budapest, hanem a fél ország hegyvidékei is felsejlenek a látképben. Kivételesen tiszta időben a Bükktől a Bakonyig és a Balaton-felvidékig, északon Szlovákia bérceiig csodálhatók a hegyek. Grandiózus és lehengerlő a látvány, a hatalmas város mellett számtalan hegy hullámzik, a főváros pazar fekvése teljes szépségében kerül a szemünk elé.

A kilátót a tágas teraszon át, a P jelzésen hagyjuk magunk mögött, a burkolt útról lelépve pedig jobbra, a PΩ jelekre térünk. A János-hegy kúpjának meredek oldalában szerpentinösvény kanyarog le az aszfaltútra. Mellette található a János-hegyi-átjáróbarlang rövid dolomitfolyosója, mely természetes keletkezésű ugyan (a hévizes eredetet bizonyítják a felső bejáratnál, a plafonra tekintve látható gömbüstök), de gyaníthatóan emberi kéz tágította ki. A korábbi évszázadokban különféle ércek után kutatva tárhatták fel, középső részén még a csákánynyomok is felfedezhetők.

A betonon a ZΩ jelzést követjük jobbra, mígnem a Z▲ ösvénye balra, lefelé hív. Hangulatos csapásunk meredek lejtőn szerpentinezve végül jobbra hajlik; jó darabon szintben követjük a hegyoldalt. Körben hosszú ideje magára hagyott, természetesen zilált, áthatolhatatlan erdő takarja el a kilátást. A város morajlása, a motorok zúgása folyamatosan emlékeztet rá, hol járunk, de a természet képe egészen mást sugall. Előrébb kibukkanunk az aszfaltra; fölöttünk a libegő székei suhannak hangtalanul. Kisvártatva jobbra a Tündér-hegyi kőfejtő udvarára lehetünk figyelmesek, ahol pihenőhely áll rendelkezésre - a falakat porló dolomit kinyerése céljából bontották el a 20. század elején. A jelzés a kanyarban balra tér, és lépcsőkön közelíti meg a túra legimpozánsabb természeti látványosságát, a Tündér-szikla hatalmas, hófehér ormát. A sziklameredélyt utunk elkerüli ugyan, de a lépcsőkön maradva érdemes kis kitérőt tenni; a közeléből a kilátás is megcsodálható.

Tündérek trónja

A Tündér-szikla oldalsó teraszára kilépve mellbevágó panorámában lehet részünk, és egyből érthetővé válik, hogy miért volt jelölt a 19. századi dűlőkeresztelőn a „Széplátó" elnevezés is. A sziklatrón félelmetes mélység fölött díszeleg. Szemközt a Hunyad-orom erdős oldala hajlik Zugliget felé, hátrébb a város házai látszódnak. Balra a Hárs-hegy és a Hármashatár-hegy csoportja is feltűnik, ellenirányban pedig a Normafa lejtője azonosítható. A Tündér-szikla egy hatalmas, kemény dolomittömb, mely a szerkezeti mozgások során feltöredezett, és a hévizek által porlasztott környezetéből magasodott ki, mivel jobban ellenállt az eróziónak. Lábánál kőfejtő nyújt betekintést a hegység földtani múltjába, hiszen a murvásodott dolomitot hosszasan fejtették. Ugyanitt megfigyelhető az is, hogy a felszálló karsztvízből kivált mész keménnyé cementálta a porlott kőzetet. A sziklakéményre egyébként felmászni veszélyes, ezért tilos, de szerencsére a kilátást már az oldalából is élvezhetjük.

A kitett lejtőn elvékonyodott talajon csenevész fák és bokrok fogják közre az ösvényt, amely enyhén lejtve kanyarog lefelé. Egy meredekebb ereszkedés végén csatlakozik egy másik ösvény, melyet balra követünk (továbbra sem váltunk jelzést). Sűrű erdőben baktatunk egyre lefelé, helyenként lépcsőssé mosódott ösvényen, végül gyökereken átlépdelve, kerítést kísérő, keskeny gerincélen érkezünk a Zugligeti útra. Rajta balra tartva a most campingként működő hajdani villamos végállomást hagyjuk el. A hegyek alatti Zugliget régi német elnevezése szerint egyébként a „disznók zuga", mely a beépítés előtti állapotok lenyomatának tekinthető.

Az út mentén sétálunk tovább, mígnem a Hunyad-orom tövében elérkezünk a Libegő alsó végállomására, ahonnan pár méter csupán a buszvégállomás.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A Márton Áron téren az 53-as és a 8E busz, valamint az 59-es villamos megállói találhatók.
  • A Zugliget, libegő buszmegálló a 291-es busz végállomása.

Anfahrt

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóban van.

Parken

  • Parkolni a túra mindkét végpontjának környékén van lehetőség.

Koordinaten

DD
47.481784, 18.998327
GMS
47°28'54.4"N 18°59'54.0"E
UTM
34T 349197 5260647
w3w 
///streusalz.walrosse.fahrweg
Auf Karte anzeigen
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • A Budai-hegység turistakalauza

Kartenempfehlungen des Autors

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

5,0
(3)
Krisztián Simon
02.03.2022 · Community
Élveztük az útvonalat és sikerült is teljesíteni a leírt időn belül anélkül, hogy figyeltük volna az órát.
mehr zeigen
Gemacht am 27.02.2022
Lili Heiter
24.10.2021 · Community
Csodaszép útvonal, a környék összes fontosabb látnivalójával😊
mehr zeigen
Gemacht am 24.10.2021
Foto: Lili Heiter, Community
Foto: Lili Heiter, Community
Foto: Lili Heiter, Community
Foto: Lili Heiter, Community
Alle Bewertungen anzeigen

Fotos von anderen

+ 1

Status
geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
leicht
Strecke
11 km
Dauer
3:30 h
Aufstieg
456 hm
Abstieg
476 hm
Höchster Punkt
527 hm
Tiefster Punkt
217 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Hin und zurück Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit familienfreundlich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights Bergbahnauf-/-abstieg Geheimtipp Gipfel-Tour hundefreundlich Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
  • 12 Wegpunkte
  • 12 Wegpunkte
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp