Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen
Einbetten
Fitness
Wanderung

Pilisi vándorlás - 2. szakasz (Piliscsaba - Pilisszentkereszt)

Wanderung · Budapest und Umgebung · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Posta-réti emlékhely
    / Posta-réti emlékhely
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Iluska-forrás
    / Iluska-forrás
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Pilisszántó és Pilis-tető felé
    / Pilisszántó és Pilis-tető felé
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pilis Keresztje (Pilisszántó)
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Boldogasszony-kápolna (Pilisszántó)
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Boldogasszony-kápolna (Pilisszántó)
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mészégetők-kútja (Pilisszántó)
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Orsody-kastély (Pilisszántó)
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Trézsi-kút
    Foto: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Pilis-tető oldalából
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Boldog Özséb-kilátó (Pilis-tető)
    Foto: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Boldog Özséb-kilátóból
    Foto: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Boldog Özséb-kilátóból (Pilis-tető)
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Boldog Özséb-kilátóból (Pilis-tető)
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pilisi kilátások bélyegzője, amellyel a túránkat is igazoljuk
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vasas-szakadék
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mária-pad pihenőhely
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pilisszentkereszti cisztercita kolostorrom
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pilisi vándorlás pecsétlenyomatai
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
300 450 600 750 900 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20

A Pilisi vándorlás a Piliscsabai Természetjáró Egyesület jelvényszerző túramozgalma, melynek célja a Pilis és Visegrádi-hegység ismert és kevésbé ismert részeinek bemutatása egy közel 160 km-es túra keretében. 

geöffnet
mittel
21,3 km
6:16 h
681 hm
587 hm

Az egyesület által kiírt túramozgalmat egyben és szakaszolva is teljesíthetjük, bármely évszakban és időkorlát nélkül. Az egyesülettől beszerezhető pecsételőfüzetben az útvonal során összegyűjtött 29 lenyomat begyűjtésével tudjuk igazolni a túra teljesítését. A pecsételőfüzet tartalmazza a pontos túraútvonalat, a bélyegzők pontos helyét, és az útvonal által érintett települések rövid bemutatását is. A Pilisi vándorlás sikeres teljesítését az egyesület névre szóló oklevéllel és fém jelvénnyel jutalmazza.

Autorentipp

A pecsételőfüzet beszerzéséről még többet megtudhatsz a túra kiírójának honlapján: http://pi-te.maze.hu/

outdooractive.com User
Autor
Lánczi Péter
Aktualisierung: 14.08.2017

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
709 m
Tiefster Punkt
216 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

Évszaknak megfelelő ruházatban induljuk útnak! Mindig legyen nálunk esőkabát, s nem árt védekeznünk a kullancsok ellen sem.

Ausrüstung

Turistatérkép. A terep alapvetően nem igényel felszerelést. Télen, jeges terepviszonyok esetén ajánlott a csúszásgátló!

Weitere Infos und Links

A Pilisi vándorlással kapcsolatos híreket, változásokat az egyesület honlapján követhetitek figyelemmel: http://pi-te.maze.hu/

Start

Piliscsaba, Klotildliget (253 m)
Koordinaten:
Geographisch
47.639629, 18.847971
UTM
34T 338356 5278491

Ziel

Pilisszentkereszt

Wegbeschreibung

Pilisi vándorlás - 2. szakasz

A Pilisi vándorlás előzőleg bejárt – Dorog és Piliscsaba között kanyargó, majd 30 km-es szakasza után – most a Klotildligettől Pilisszentkeresztig tartó változatos úton fedezzük fel a Pilis ismert és kevésbé ismert tájait.  

Nagy felfedezőkedvvel és hatalmas elánnal vágtam neki a Pilisi vándorlás első szakaszának. Sok kitérőt is tettem az eredeti útvonalról, hogy érdekes vagy számomra ismeretlen helyeket fedezzek fel. Ezek a Kémény-sziklához, Klastrompusztára, majd fel a Csévi-barlanghoz vezettek, és a hőséggel együtt jócskán kivettek belőlem. Megérte a fáradságot; igaz, ehhez az is kellett, hogy atöbb mint 35 km-esre sikerült út végén várjon rám egy mennyei tusolás és egy hideg sör. Aztán kis evés és alvás, és már teljes is a regenerálódás. Jöhet a következő szakasz – az előzőtől lényegesen rövidebb – 23 km-es távja. Ráadásul ezúttal a vándorlás útvonaláról csak pár száz méteres kitérőket kell tennem a látnivalókért, nem pedig kilométereket.

Még mielőtt nekivágtam volna a vándorlásnak, a térképen bejelöltem azokat a földrajzi neveket és helyeket, amikről többet akartam megtudni. Így kora reggel, még indulás előtt a kiindulópontom, Klotildliget nevének eredete után olvastam. Vajon miért hívják így ezt az igen hangulatos kertvárosi településrészt? A Pilisi vándorlás útikalauzában is olvashatjuk Piliscsaba és Klotildliget történetét. A füzet szerint a századfordulón ez a környék József főherceg uradalma volt. A vasútvonal mellett kiparcelázott villatelkek főleg a budapesti hivatalnokokat és tisztviselőket vonzotta. A főherceg felesége (Klotild, szász-koburgi és gothai hercegnő) után Klotildligetnek nevezte el a nyaralótelepet. A háromszáz méteres hegyekkel körbevett csöndes zöldövezet most is népszerű és felkapott lakóhely.

A kora reggeli olvasgatás után itt volt az ideje nekivágni az útnak. Korán volt még, de már az indulás első percétől körbevett a dzsungelt idéző, párás hőség. Miért ilyenkor vándorolgatok én? – kérdeztem magamtól, majd beletörődtem, hogy a nap végéig tapadni és ragadni fogok az izzadságtól. Gondoltam – ennyi bajom legyen, ne több –, annál jobban fog esni az esti „regenerálódás”. Ezekkel a gondolatokkal szedtem a lábaimat, és elhagytam a Postaréti erdészháznál Klotildliget szép házait. A piros kereszt jelzést a piros sáv jelzésig követtem, aminek találkozásánál alig pár méteres kitérővel találjuk az Iluska-forrást. Sajnos a pihenőhely igen leromlott állapotban van, és a térképen időszakosnak jelölt forrást ezúttal is elapadva találtam. Innen csak a piros jelzést kell követnünk Pilisszántóig. Útközben most is adódik lehetőségünk egy kis felfedező kitérésre a Cseresznyés-árok feletti Klotild-barlanghoz egy jelzetlen úton. A környékbeliek csak Ördöglyuknak nevezik ezt a barlangot, ahol egykor még guanót is bányásztak foszfortartalma miatt.

Eleinte a lombos erdőben kényelmesen, széles erdészeti úton haladunk. Nagyon figyelnünk sem kell a piros jelzést, az út visz magával. De amikor elérjük a pilisszántói dűlőföldeket, vigyázzunk! Nekem is beletelt egy-két percbe, mire megtaláltam az észak felé a helyes irányt. Az alacsony cserjésben és méteres fűben alig találni turistajelzést. Igaz, a szekérút vezet bennünket, de ahogy visszaérünk a nyílt terepről az erdőbe, nagyon figyelnünk kell! A széles útról a piros jelzés a sűrű lombok közt hirtelen jobbra fordul egy szűk ösvényen. Nekem sikerült elvétenem ezt a kanyart: egyenesen haladtam tovább az erdészetei úton, majd fél kilométert mentem feleslegesen, mire rájöttem a tévedésre. Ettől és a hőségtől kissé bosszúsan trappoltam immár keleti irányba a Pilisszántó felett található „mészégetők kútjához”, ami a vándorlásunk egyik igazolópontja.

Az itt élő szlovák nemzetiségű emberek évszázadokon át mészégetésből éltek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a falu felett található – a Pilis oldalába vájt – hatalmas bánya, amit manapság Szántói Sziklaszínházként ismerhetünk. Az egykor itt állott mészégető kemencének az üzemeltetéséhez vízre is szükség volt, melyet egy ásott kútból nyertek. Idővel megszűnt a mészégetés, és a kút rommá vált. Hogy ennek a mesterségnek legalább az emléke megmaradjon, a helyiek nem rég felújították a kutat, ezzel is emléket állítva az ősöknek. A vándorlás pecsétjét is itt, a kútra erősítve találjuk. Ha lemegyünk a faluba, akkor még régebbi korok emlékeivel is találkozhatunk, mint például a Szent Antal-templom melletti kétméteres Római mérföldkővel. A faragott kövek mellett a falu határában római kori kincset is találtak. Az okkersárga korsóból 98 db ezüst érme került elő verdefényes állapotban. Már a rómaiakat megelőzően is éltek itt emberek. A Pilisszántói kőfülkében tízezer éves őskori leletekre bukkantak. A történelmi látnivalók mellett érdemes az eredeti utunkról alig száz métert letérni a mészégetők kútja felett található Pilis kapujához és Keresztjéhez, valamint egy érdekes formájú kápolnához, ahonnan szép kilátás is tárul elénk.

A kápolnát nem más, mint Makovecz Imre tervezte a magyarok védőszentjének, Boldogasszony tiszteletére. Az ősi magyar hitvilágból származó Boldogasszony fogalma és a kereszténység Mária-kultusza mára már eggyé vált. A két harangtornyos, kemencére emlékeztető kápolna belsejében ül szétáradó sugarak közt a Boldogasszony, aki kezében lótuszvirágot tart, és így inkább egy Buddha-aspektusra emlékeztet, sem mint Szűz Máriára. Lehet, nem véletlen a kreatív ábrázolás és a helyszín sem, hiszen az elmúlt évtizedekben sokat hallhattunk a Pilisről, mint különös, szakrális helyről. Sokszor a vallással fűszerezett áltudományos és önjelölt magyarságkutatók, a sámánok és „ufológusok”, és még ki tudja, miben hívők téziseiknek kedvenc helyszíne lett. Nekem is van egy elméletem, hogy egyesek miért a Pilist választják a Föld szívcsakrájának, ufók leszállóhelyének vagy más, bizonyíték töredékével sem rendelkező kitaláció helyszínéül: A Pilis semmiben sem különbözik Magyarország más csodálatos tájaitól, hacsak abban nem, hogy túl közel van a fővároshoz, és könnyű megközelíteni. A betondzsungelből kiszabaduló és a természettel ritkán találkozó városi embernél érthető, ha beindítja a fantáziáját egy ék alakú hegy látványa, a gazdag történelmi környezet és egy kis friss levegő. De mielőtt bárkit megbántanék, én magam is budapesti vagyok, és hiszek. De nem a határtalan képzelet játékaiban, melyeknek hasznuk nincsen, inkább a gyaloglásban, amely új helyekre visz, és új tapasztalatokat ad.

Innen nem messze, a hegy oldalában találjuk az Orsody-kastélyt. Orosdy Fülöp nagykereskedő – Kossuth egykori titkárának fia – 1899-ben építette ezt az impozáns épületet, miután hazatelepedett Törökországból. A háború után a Belügyminisztérium üdülőjeként szolgált egészen a hetvenes évekig, majd értelmi fogyatékos gyermekek bentlakásos iskolája lett. Napjainkban a kastély felújítva áll a Pilis-hegy oldalában, és szálláshelyként is szolgál a zarándokoknak. Az egykori birtok része volt a közeli Trézsi-kút is, aminek foglalását a báró építtette még az 1900-as évek elején. Mára a víz az eredeti foglalás alatt, egy új foglalásból bővizűen tör elő. Ebben a kánikulában szabályosan megfürödtem a jéghideg forrásvízben.

A szerpentines Grófi-úton emelkedünk a hegység legmagasabb pontjára, a 756 méteres Pilisre. Ez a rész több évtizedig a turisták elől elzárt, honvédségi terület volt. Mára azonban már nemcsak jelzett turistaút vezet fel rá, hanem kilátó is áll a csúcson, amit a közeli Klastrompusztán élt Pálos rend megalapítójáról, Boldog Özsébről neveztek el. A kilátó a régi geodéziai mérőtorony átépítésével jött létre; 360 fokban lehet róla belátni a környéket. Dobogókő innen mintha csak karnyújtásnyira lenne, de a Budai-hegyek sem tűnnek messzinek. Legalább húsz percig bámultam a tájat, mire továbbálltam. Az egész Pilis-tető fokozottan védett terület, még akkor is, ha a honvédség romos betonsilói itt éktelenkednek a kilátó alatt. Talán egyszer felszámolják a romokat, vagy valami hasznos funkciót találnak ki nekik.

A Pilis-tető oldalában haladunk tovább a zöld jelzésen. Hogy ez a terület miért fokozottan védett? Többek között itt terem a ritka magyarföldi husáng, és itt található hazánk egyetlen hegyi tarsóka állománya is. Ezekkel a hegyoldalakban, sziklás gyepeken termő növényekkel nem találkoztam, mert „becsületes” kirándulóként nem hagytam el a turistautat. Igaz, nem is ismertem korábban ezeket a védett növényeket, róluk már csak utólag a Simon halálánál olvastam. De ki volt Simon? Itt halt meg? Több történetet is találtam a helynév magyarázataként, ami annak tudható be, hogy elég régóta benne lehet a köztudatban. Egymástól eltérő leírást találunk Simonról, az itt élő remetéről, aki vagy a Pálos rend alapításakor, vagy később élt itt az egyik barlangban, vagy a szikláknak támasztott viskóban. Az egyik történet szerint a hódító törökök felégették a közeli Szent Kereszt-kolostort, és mindenkit megöltek, kivéve Simont, aki elmenekült. Pár nap múlva a törökök mégis rátaláltak, és a kolostor kincseit követelték rajta. Végül levetették a Pilis-tető egyik sziklájáról. Egy másik történet szerint Gertrudis királynő – II. András királyunk felesége – egyik gyilkosát, Simon bánt itt vetették le a mélybe. De olvashatunk történeteket Simon nevű erdészről és vadászról is, akiket itt gyilkoltak meg az orvvadászok.

A zöldről lefordulva a piros kereszt jelzést követjük a Vaskapu-völgyön át egészen a Mária-padig. Itt megálltam frissíteni ebben a pokolian párás hőségben. Bosszantó szúnyogokat és a böglyöket hessegettem, miközben a térképet nézegettem. Ehhez a pihenőhöz közel, a zöld úton találjuk a térképen is jelölt Döme halálát. Ennek a halálnak a történetét már korábbról ismertem: Pápai Domokos erdőmérnök balesete még 1957-ben történt, amikor az irtást jelölő léniákat (jelző rudakat) helyezték ki. A mérnök odakiáltott az egyik legénynek: „Dobjál ide egy kitűző rudat!” A legény a vashegyű pálcát a hang irányába dobta, és az úgy megsebesítette a mérnök nyakát, hogy az ott helyben elvérzett. Azt mondják, később ez a fiú megzavarodott, s öngyilkos lett. Erről a szomorú történetről a gondolataimat inkább a Római út történelmére tereltem, amin már Pilisszentkereszt felé meneteltem. Azon tűnődtem, vajon hány ember járt-kelt már ezen a több száz éves hadiúton, ami egykor Aquincumot kötötte össze Castra ad Herculemmel, a mai Pilismaróttal.

Mai túrám vége felé kifejezetten jólesett ez a kényelmes lejtmenet a falu felé. De mielőtt beérnénk Pilisszentkeresztre, a falu határában találjuk a cisztercita kolostor romjait. Az 1184-ben alapított apátságnak mára épp hogy csak kivehető romjai maradtak fenn. A törökök, mint a térség más kolostorait, úgy ezt is felégették. A romokat később széthordták, és ezzel végleg eltűnt az egykor közel 60 méter hosszú épület. Ennek a templomnak a falai közt temették el a korábban emlegettet, meggyilkolt Gertrudis királynőt, akinek történetét Katona József Bánk bánjából ismerhetünk. Sajnos oly kevés maradt meg a kolostorból, hogy nincsen miért itt sokat időzni. Csak erős képzelőerővel látunk itt bármit is, így inkább továbbhaladtam már a vacsorára, frissítő zuhanyra és egy sörre gondolva.

A Naptól kiszívva, és kicsit lepirultan értem be a mai célállomásomra, Pilisszentkeresztre. A párás időt és a kánikulát leszámítva jó utam volt. Gyönyörű kék ég és bárányfelhők kísértek végig hegyeken és mezőkön. Remélem, a következő szakaszon is – ami Pilisszentkereszttől Pomázig tart majd – kitart a jó idő. De abban is bízom, hogy az enyhe esti szél kicsit hűvösebb levegőt hoz a következő napokra, mert a kánikula vándorlásra nem, csak strandolásra jó. Tarts velem a következő szakaszokon is! Járjuk be és fedezzük fel együtt a Pilist!

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

Piliscsaba vasúttal a Budapest-Eszetergomi vonalon, vagy távolsági buszokkal érhető el. Pilisszentkeresztre távolsági busszal juthatunk el. 

Anfahrt

Piliscsaba a 10-es úton érhető el; Pilisszentkeresztre pedig úgy juthatunk, hogy a 11-es úton Szentendre határáig megyünk, majd balra, Pomáz felé kanyarodva érjük el a települést. 

Navigációért Piliscsabára kattints ide, Pilisszentkeresztre pedig ide

Parken

Piliscsabán a vasútállomásnál érdemes parkolni (kiépített parkolóban), Pilisszentkereszten a faluban találunk megállási lehetőségeket. 

Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

Kartenempfehlungen des Autors

Turistatérképek: 

Pilis, Visegrádi-hegység térkép - Szarvas & Faragó

Pilis, Visegrádi-hegység (Cartographia)


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Du hast Fragen zu diesem Inhalt? Dann stelle sie hier.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
21,3 km
Dauer
6:16 h
Aufstieg
681 hm
Abstieg
587 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Streckentour Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Heilklima

Statistik

: h
 km
 Hm
 Hm
Höchster Punkt
 Hm
Tiefster Punkt
 Hm
Höhenprofil anzeigen Höhenprofil verbergen
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.