Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

Patakkísérő körtúra a Csurgó-kúthoz

· 7 Bewertungen · Wanderung · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Tábla a Csurgó-kútnál
    / Tábla a Csurgó-kútnál
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Híd a Bittván
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csurgó-kút vízesése
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tinóru faj
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A feltáróút kanyarját levágó ösvény a Názer-réttől északra
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Homokbánya fala a Bittva mentén
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Cserjésedő gyep a Mánc-hegy tetején
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sávok a semmibe - ugar a mezőgazdasági táblák között
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kőris-hegy a Mánc-hegyről
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Híd Bakonyjákón
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bakonyjákóra a 83-as főúton érünk be
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Naplemente a Bittva mentén
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Szarvaskő vára (Döbrönte) Jákó Ház

Megerőltető szakaszokat nem tartalmazó, egész napos programmá is alakítható körtúra Farkasgyepűről remek pihenőhelyekkel, patakátkelésekkel, forrássokkal és a Mánc-hegyről nyíló szép kilátással.

 

geöffnet
schwer
Strecke 18,4 km
5:25 h
468 hm
468 hm
408 hm
238 hm

Az útvonal kicsit hosszabb, de nem nehéz. A környék legnagyobb vízfolyását, a változatos erdőkön és gyepeken át rohanó Bittvát és a beletorkolló Köves-patakot követjük. A túra talán leglátványosabb része a Bakony egyik legnagyobb édesvízi mészkősziklája a Csurgó-forrásnál, melynek környékén érdemes akár hosszabban is elidőzni. Szintén egy kellemes pihenőt iktathatunk be a Vajda Ödön zirci apátról elnevezett, frissítő vizű Ödön-forrásnál is, ahol a szomszédos Gannai-Mánc-hegy egykori Mánckeresztúr kolostoráról és településéről is megemlékezünk. A Szőci Mészkőből felépülő Mánc-hegyen Szent László pénzeire is rálelhetünk, a Táncsics-kilátó romjaitól pedig a Kőris-hegyre nyíló panorámában gyönyörködhetünk. A túrát több patakátkelés teszi még vadragényesebbé.

 

Autorentipp

  • A SL jelzésen érdemes átsétálni Döbröntére is, ahol Szarvaskő várát, a Fájdalmas Szűz római katolikus templomot és Táncsics Mihály mellszobrát is megnézhetjük.
  • Farkasgyepűn ne hagyjuk ki a Bakony Vadjai kiállítást sem!

Schwierigkeit
schwer
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
408 m
Tiefster Punkt
238 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • A patakátkeléseknél legyünk óvatosak!

Start

Farkasgyepű, Boróka Betérő (399 m)
Koordinaten:
DD
47.207420, 17.624018
GMS
47°12'26.7"N 17°37'26.5"E
UTM
33T 698714 5231554
w3w 
///bezahlt.wanne.vernunft

Ziel

Farkasgyepű, Boróka Betérő

Wegbeschreibung

Itiner

  • A Boróka Betérőtől a Z jelzésen délnyugat felé indulunk.
  • A Csurgó-kúthoz a Z+ jelzésen teszünk rövid kitérőt.
  • Az Ödön-forrástól a S jelzést követjük.
  • A Mánc-hegy északnyugati oldalán S▲ jelzésen kitérőt teszünk a Táncsics-kilátó romjához.
  • A S jelzésen visszatérünk Farkasgyepűre.

A túráról részletesen

Farkasgyepű

A Farkasgyepű név először a veszprémi káptalan 1401-ben kelt oklevelében szerepelt, és a Városlőd határában elterülő erdők egy részét jelölte. A szó a farkasok és az ellenük készített gyepű, mint mesterséges akadály szavak összevonásából keletkezett. Mivel a farkasveszély az 1700-as évek elejére megszűnt, a Veszprém és Pápa között húzódó hosszabb, de biztonságosabb, Tapolcafő, Döbrönte, Máncz-hegy, Borsodpuszta, Kislőd nagyobb forrásait érintő ún. „királyi út" lerövidíthetővé vált. Az akkoriban még így is hosszú út mellé a veszprémi püspökség 1753-ban csárdát építtetett. Innen ered a település több szinonim neve, mint például a Wirtshäuzl és a beszédes Koplaló. Ebben az évben a szomszédos Németbányán üveghutát is alapítottak, majd Kostajger Mihály pillei „üvegbányász” 1756-ban új üvegfúvó üzemet is létesített, amely 1785-ig működött. Ez idő alatt a munkások Németbányán és Farkasgyepűn (Koplalón) telepedtek le. Az ekkortájt Városlődhöz tartozó pusztát a huta bezárása után a püspökség csak a 19. század elején telepítette vissza német lakosokkal, akik a települést az egészen a 20. századig fennmaradt 'Wirtshäuzl’ névvel illették.

Mivel Farkasgyepű a Bakony egyik legtisztább levegőjű faluja, 1920 óta tüdőszanatórium működik a településen, illetve 1928 és 1945 között gyermekszanatórium, vagy akkori nevén Erdei Iskola is üzemelt. A nemes cél érdekében Rott Nándor veszprémi katolikus püspök, a terület birtokosa a településtől északra fekvő Hallgató-hegyen 19 kataszteri hold nagyságú területet adományozott a Gyermekvédő Ligának. Az intézetben a nyári hónapokban kéthetes turnusokban 500 tüdőbeteg gyermeket üdültettek, az őszi-téli hónapokban, pedig 50-en kaptak oktatással egybekötött gyógyulási lehetőséget. 

Erdőkön át a Csurgó-kútig

A 83-as főút melletti Boróka Betérőtől a Z jelzésen délnyugat felé indulunk a vendéglátóegység kerítése mentén. A környéken nagy területeket fedő löszön – ha be nem szántották - szép erdőket találunk. A település után először kocsányos- és cseres tölgyesekben haladunk, majd a meredeken érkezünk le az egykori patakmeder fölött magasodó gyertyános-kocsánytalan tölgyesbe, ahonnan egy bükkös foltban megyünk tovább. Hamarosan a jelzés éles balos kanyarral fordul rá egy szélesebb útra, amelyen az erdőszélre érve balra kanyarodunk, és a fasor mögötti szántók mellett haladunk el. A végüknél jobbra fordulunk a széles kavicsos erdészeti útra, amin fél km-t megyünk egyenesen, majd újabb derékszögű kanyarok után egy szénarácsnál jobbra fordulunk, és a Farkas-hegyi-erdőn át a Csurgó-kúti-oldalban lefelé érünk a Köves-patak vadregényes völgyébe. Ennek túlsó partján áll a Csurgó-szikla, ami a Bakony egyik legnagyobb édesvízimészkő-tömbje. Mögötte mintegy 5 méteres magasságból vízesésként hull alá a Z+ jelzésen 30 méterrel feljebb fakadó Csurgó-kút vize, miközben a túltelített mészanyag kiválik belőle, folyamatosan hizlalva ezzel az édesvízi mészkő alkotta sziklákat. Mivel a forrás Magyarpolány, Farsaksgyepű és Kislőd közös határpontja, régóta széles körben ismert. Rómer Flóris is tudósít róla 1859-ben megjelent, A Bakony című művében, miszerint nem sokkal utazása előtt „a mésztömeg bedült”, vagyis ez idő tájt szakadt le a Csurgó-szikla.

A forrásnál 2020-ban esőházból, erdei pad-asztal garnitúrából, valamint tűzrakó helyből álló pihenőt alakítottak ki, fa gyaloghidat létesítettek, illetve általános tereprendezést végeztek, hogy élvezetesebbé tegyék az itteni tartózkodást.

Az Ödön-forrásig

Visszatérve a patak túlpartjára a Z jelzésen északnyugat felé megyünk tovább a völgytalpon tenyésző, a patakot kísérő égeresen át, majd néhány keresztvölgy és patakátkelés után érkezünk meg a mesterségesen kialakított Názer-réti-tóhoz, aminek a partján padokon pihenhetünk meg. Balra tartva a vadászháztól nem messze erdészeti feltáróútra érünk. Pár száz méter múlva a jelzés tarvágott bükkösbe tér, amelyben már felnőtt az aranyvessző és a szeder, így az első métereken nehézkes benne a haladás (a feltáróúton ki lehet kerülni). A Z+ és Z jelzés kereszteződésében jelzésünkön maradva megyünk tovább északnyugat felé egy vadkerítés kapujáig, ahol balra, majd a kerítés sarkánál jobbra fordulunk. Nemsokára a Polányi-Mánc-hegy tövében fakadó Ödön-forráshoz jutunk, ami a zirci apátsági birtok egykori határa volt. Nevét Vajda Ödön ciszterci apátról kapta. A rendkívül tevékeny szerzetes többek között restauráltatta az apátsági templomot, a rendház keleti szárnyára második emeletet építtetett, iskolákat létesített, illetve támogatta többek között Békefi Remig kutatásait is.

A szomszédos Gannai-Mánc-hegyen helyezkedett el Mánckeresztúr település. 1240-ben Donát bakonyi ispán a bakonybéli bencések által a Mánc-hegyen alapított Szent Kereszt-kápolna számára átadott egy II. András által adományozott földterületet. Egy ebből az időből származó határjel, aminek népi megnevezése szeghatárként maradt fenn, ma is fellelhető a turistaúttól nem messze. Fontos határjel volt, mivel a birtokhatár ennél a pontnál keletiről északi irányba fordult. A remeteség elnéptelenedése után a területet a szintén a bakonybéli bencések által birtokolt Gannához csatolták. Legutóbbi felújítása 1913-ban történt, amikor már Gannát választotta el Magyarpolánytól.

Erdőkön és gyepeken át a Mánc-hegyre

Innen a S jelzést követjük északkelet felé még kb. 600 m-t. A két jelzés szétválásánál jobbra térünk le egy erdei fenyvesbe. Elhaladunk egy fakereszt mellett, amit a nyaranta itt táborozó cserkészek állítottak. Hamarosan egy kis fahídon átkelünk a Köves-patakon, amelynek jobbpartján fakad a benőtt Katalin-forrás. Az égeres, majd a fiatal füzek utáni gyepen a volt Somháti-malom felé vezető kavicsos útra érünk, amin balra indulunk tovább. Erről a fehér sorompós híd után, melytől néhány méterre van a Köves-patak és a Bittva összefolyása, jobbra fordulunk. A rét északi végénél egy fahídon újra átkelünk a patakon. Innen legelőszakaszok és erdőfoltok között, kicsit távolabbról kísérjük a Bittvát.

A gyepek végén a szőci mészkő alkotta Mánc-hegy (másik nevén Kőpad) északnyugati oldalához érve egy kislevelű hárstól indul jobbra a kissé benőtt ösvényen haladó S▲ jelzés, amelyen az 1964-ben a hegytetőre épített, szép panorámájú Táncsics-kilátó romjait érhetjük el. Mára sajnos csak a tartóoszlopok merednek a gyep galagonyabokrai fölé, de a mellette lévő magaslesről azért van kilátás, méghozzá a Kőris-hegyre és a Magas-Bakonyra. Az egykori kilátó névadója Táncsics Mihály író, publicista, politikus, aki Mihajlo Stančić néven született 1799-ben szegény, paraszti családban a nem messzi Ácsteszéren. Az 1820-as években a Döbröntével szomszédos Gannán volt segédtanító - ennek az emlékét őrzi a kilátón kívül, az 1964-ben, a településen felavatott mellszobra is. Munkája mellett az Esterházy Miklós által 1808 és 1818 között építtetett, Szent Kereszt Felmagasztalása titulusú bazilika aljában kialakított Esterházy-mauzóleum első idegenvezetője, „mutogatója” volt. Lefelé menet érdemes a lábunk elé nézni, mert a fenti szakaszon könnyen találkozhatunk Szent László kővé vált pénzeivel.

Szent László pénzei

A Szőci Mészkő Formáció hazánk ősmaradványokban egyik leggazdagabb képződménye. A benne található ősmaradványok bizonyítják, hogy képződése idején, mintegy 40–45 millió éve területünket jól átvilágított, táplálékban gazdag, meleg, normális sótartalmú trópusi tenger borította. A kőzetből kimálló sok kis lapos, kerek „kavics” a Szent László pénze néven ismert, a likacsoshéjúak törzsébe tartozó, mára kihalt Nummulites fajok fosszíliái. Nevük a latin nummulus szóból ered, ami pénzérmécskét jelent. A magyar név eredetére többféle elképzelés is él. Az egyik szerint Szent László katonáival épp a kunokat üldözte, akik aranypénzeket szórtak szét maguk mögött, azt remélvén, hogy a magyarok felszedik őket, és így megmenekülhetnek. Szent királyunk ekkor Istenhez fohászkodott, és imája meghallgatásra talált. A sok pénz mind kővé változott, így az üldözés győzelemmel zárult. A másik változat szerint Szent Lászlót üldözték a besenyők, aki bízva az ellenség kapzsiságában aranypénzeket szórt a földre, így menekült meg vitézeivel, a besenyők elé szórt érmék pedig hamarosan kővé változtak.

Bakonyjákó felé

Visszatérve a S jelzésre egyre közelebb kanyarog hozzánk a Bittva. Egy kis erdőfolt után újra egy legelőszakasz villanypásztora mellett haladunk. Bent a legelőn a mederből növő mézgás égereket látványosan körülfolyja a Bittva. A jelzést követve egy gyurgyalagok által kilyuggatott, felhagyott homokbánya mellett megyünk el, majd a futballpálya mellett haladva a 83-as főutat keresztezve érünk be Bakonyjákóra, ahol a Fenyves utcán folytatjuk utunkat.

A község neve a Ják, Jákfa, Jákfalva helységnevekkel együtt a Jákób – Jakab keresztnév névvariánsa. Egyes kutatók szerint templomának védőszentje, Szent Jakab után kapta nevét, amelyet 1351-ben említ először írás a döbröntei várbirtok jobbágyfalujaként. A török elleni harcok során elnéptelenedett, majd a Vajda család 1751 kezdte újratelepíteni. 1948-ban a Felvidékről reformátusok érkeztek a faluba, akik 1949. december 15-én református gyülekezetet alapítottak, és egy korábban asztalos műhely épületében alakították ki imaházukat. A nagydobronyi református gyülekezet ajándékaként 2001-ben egy Hollandiában öntött 110 kg-os harangot kaptak az ekkor készült harangtoronyba. A település központjában találjuk a Szentháromság titulusú római katolikus templomot, ami 1806-1811 között épült gróf Medgyesi-Somogyi János földesúr megbízásából az 1796-ban lebontott kis fatemplom helyére. A településen falumúzeum is működik, amit egy a Rákóczi utcában található kosárboltíves, oszlopos, gádoros házban rendeztek be. A tárlat a bakonyi népi építészet szépségeit és jellegzetességeit mutatja be.

Vissza Farkasgyepűre

A települést délnyugati irányban átszelve egy mélyút után érünk a Szél-hegy magaslatára, ahonnan a legelőkön és erdőkön túl nyugat felé a Somlóra nyílik kilátás. Lassan, de folyamatosan emelkedő utunk a legelő után elegyes gyertyános-tölgyesbe vezet, amelyből a főút Farkasgyepű előtti kanyarjában érünk ki. Az aszfaltcsík mentén továbbhaladva a tüdőszanatórium után érünk vissza a túra kezdőpontjára.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Farkasgyepűre Budapest, Ajka, Pápa, Pécs, Sopron, Szeged, Veszprém felől érkeznek buszjáratok. A Farkasgyepű, TBC Gyógyintézet nevű megálló esik legközelebb a túra kezdőpontjához.

Anfahrt

  • A buszmegállótól 350 m-t kell mennünk a Petőfi utcán déli irányba a település szélén álló Boróka Betérőig, a túra kezdőpontjáig.

Parken

  • Autóinkat a Boróka Betérő környékén vagy a szanatórium parkolójában tudjuk letenni.

Koordinaten

DD
47.207420, 17.624018
GMS
47°12'26.7"N 17°37'26.5"E
UTM
33T 698714 5231554
w3w 
///bezahlt.wanne.vernunft
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

Bakony útikalauz

Kartenempfehlungen des Autors

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app. 

Grundausrüstung für Wanderungen

  • Feste, bequeme und wasserdichte Bergschuhe oder Zustiegsschuhe
  • Kleidung im Mehrschicht-Prinzip mit Feuchtigkeitstransport
  • Wandersocken
  • Rucksack (mit Regenhülle)
  • Sonnen-, Regen- und Windschutz (Hut, Sonnencreme, wasser- und winddichte Jacke und Hose)
  • Sonnenbrille
  • Teleskopstöcke
  • Ausreichend Proviant und Trinkwasser
  • Erste-Hilfe-Set mit Blasenpflaster
  • Blasenpflaster
  • Biwaksack/Survival Bag
  • Rettungsdecke
  • Stirnlampe
  • Taschenmesser
  • Signalpfeife
  • Mobiltelefon
  • Bargeld
  • Navigationsgerät/Karte und Kompass
  • Notfallkontaktdaten
  • Personalausweis
  • Die Listen für die „Grundausrüstung“ und die „technische Ausrüstung“ werden auf der Grundlage der gewählten Aktivität erstellt. Sie erheben keinen Anspruch auf Vollständigkeit und dienen lediglich als Vorschläge, was du einpacken solltest.
  • Zu deiner Sicherheit solltest du alle Anweisungen zur ordnungsgemäßen Verwendung und Wartung deines Geräts sorgfältig lesen.
  • Bitte vergewissere dich, dass deine Ausrüstung den örtlichen Gesetzen entspricht und keine verbotenen Gegenstände enthält.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

5,0
(7)
Andrea Demény
01.10.2021 · Community
Gemacht am 28.09.2021
Alle Bewertungen anzeigen

Fotos von anderen

+ 23

Status
geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
schwer
Strecke
18,4 km
Dauer
5:25 h
Aufstieg
468 hm
Abstieg
468 hm
Höchster Punkt
408 hm
Tiefster Punkt
238 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp