Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

Panorámakörút a Jakab-hegy legendái mentén

· 3 Bewertungen · Wanderung · Mecsek
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Babás-szerkövek, a megkövült nászmenet a Jakab-hegy déli oldalában
    Babás-szerkövek, a megkövült nászmenet a Jakab-hegy déli oldalában
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 12 10 8 6 4 2 km Zsongor-kő Éger-tetői kilátó Jakab-hegyi földvár Babás-szerkövek Éger-völgyi-tó Éger-völgyi-tó
Elvarázsolt meseerdőkön, rommá lett várak, kolostorok mentén, ősi sírok és megkövült násznép halmai mellett járjuk be a Jakab-hegy homokkő monolitját az Éger-völgy irányából. Fordulópontunkon a Zsongor-kőnél és a Babás szerköveknél csodás látványban lesz részünk, a baranyai sík felett, a lenyugvó nap sugarai mentén messzire száll tekintetünk a Papuk hegyvonulatáig és Szlavónia felé.
leicht
Strecke 13,8 km
4:15 h
425 hm
425 hm
593 hm
217 hm

A Jakab-hegy tömbje különleges a maga nemében, kvarckeménységű háta oltalmazón hajlik Cserkút és Kővágószőlős lapálya fölé. Az északi szeleket felfogó, közel 600 méteres domborulat különös szakadékkal zuhan alá, peremén a keményebb rétegek az erdő fölé nyújtózó tornyokat formáznak. Ez a különleges látvány megihlette a hegy lábánál lakó népet is, amely csodás történettel igyekezett magyarázni az ismeretlen eredetet. Tetézték a misztikumot a hegytetőn álló kolostorromok és az őskori vár sáncai, a hajdan itt élt, vaskori nép temetőjének halomsírjai, melyek közt feltehetően megfordultak a szerencsevadászok is, régi népek kincseit keresve.

Az izgalmas, ősi vidék legendáit gyűjtjük össze az Éger-völgy parkerdőjén át felkapaszkodva, a hegytetőt körülölelő sáncok és sírok, valamint a kolostorrom érintésével, majd a Jakab-hegy leszakadásába ereszkedve a Zsongor-kő, a Sasfészek, a Babás szerkövek és a Panoráma út mentén térünk vissza Pécs határába a zöld mohaszőnyeggel fedett Éger-tető zöld kárpitján.

Autorentipp

  • A túra kezdő- és végpontjától pár száz méterre hangulatos, teraszos éttermet találunk.
  • Ha jó időben, jó látási viszonyok között érkezünk a Jakab-hegy peremére, akár a szomszédos horvát hegyeket is láthatjuk. Érdemes távcsövet is magunkkal vinni.
Profilbild von Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualisierung: 18.03.2022
Schwierigkeit
leicht
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
593 m
Tiefster Punkt
217 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • A sziklás kilátópontokon óvatosan mozogjunk! A Zsongor-kőhöz sziklalépcsőkön kell lemászni, ami havas, jeges időben veszélyes lehet. Rossz időjárás esetén, vagy ha bizonytalanok vagyunk lépteinkben, a szikla tetejéről pillantsunk csak körbe.

Start

Pécs, Éger-völgy (parkoló) (216 m)
Koordinaten:
DD
46.086757, 18.182285
GMS
46°05'12.3"N 18°10'56.2"E
UTM
34T 282162 5107547
w3w 
///schwere.blitze.kamm

Ziel

Pécs, Éger-völgy (parkoló)

Wegbeschreibung

Itiner:

  • A K+ jelzést követjük az Éger-völgyben egy nagy elágazásig.
  • Az elágazástól a P jelzést követjük (balra) egy romos esőbeállóig.
  • Az esőbeállónál balra fordulunk a Z+ jelzésre, amit a következő elágazásig követünk.
  • Jobbra váltunk a Z● jelzésre, amin a Jakab-hegyre kapaszkodunk.
  • A Z jelzésen röviden betérünk a pálos kolostor romjához.
  • A K jelzésen sétálunk vissza az elágazásba (a pihenőhelyek mellett), majd ezt követjük a Jakab-hegy hátán.
  • A Zsongor-kőhöz teszünk rövid kitérőt a K▲ jelzésen, majd ezen visszatérünk a Kéktúrára.
  • Röviden követjük a K jelzést a következő elágazásig.
  • Balra térve a K▲, majd egyenesen a K+ jelzésen ereszkedünk a Babás szerkövekig.
  • A szerköveknél balra fordulunk P▲ jelzésre, a Panoráma útra.
  • Egy elágazásból egyenesen folytatjuk túránkat a Z jelzésen az Éger-tetőre.
  • A réten meglátogatjuk az éger-tetői kilátót.
  • Az Éger-völgybe, majd a túra végpontjára a Z jelzésen térünk vissza.

A túra részletes leírása

A Jakab-hegy oldalában

Magyarürög városrészből, az Éger-völgy bejáratánál álló parkolótól, a K+ jelzésen indulunk az erdőbe, a patak mentén felfelé. Alig érünk be a szurdokszerűen bezáródó rengetegbe, egy csodás erdei tó bontakozik ki a fák lombjai között. A kis vízfolyást elgátolva hozták létre az erdővel körbefont, sétányon körbejárható tavat, aminek felső végén remek piknikező helyet, esőbeállót és a Delelő-kút forrását találjuk.

A tó után beszűkül az Éger-völgy, árnyas erdőben tekereg a vízfolyást követő ösvény, mely az Éger-forrás felett kettéváló völgytorkolatban szétágazik. Mi a balra, szerpentinnel induló ösvényt választjuk a P jeleket fürkészve, és gyönyörű, mohaszőnyeges bükkerdőben haladunk a Farkas-forrás előtti elágazásig. A komoly kőfalazattal rendelkező fakadásból vizet vehetünk további utunkhoz, hogy a hegy szomjoltó nedűjével felvértezve induljunk a Jakab-hegy megmászására, a csúcson húzódó romok ostromára.

Az esőbeállónál visszakanyarodunk a hegyoldalba a Z+ jelzés mentén, és némi szintút után a jobbról érkező dózerúton, a Z● jelzésen vágunk neki a hegymenetnek. A keleti oldal lankáinak tölgyese hamar bükkösbe vált a magasság és a kitettség függvényében, miközben a Paprágy és a Szörnye-völgy közti gerincen haladunk rendületlenül. Az északi oldalra ráfordulva már a csúcsrégióban, mély bevágással haladunk át egy sziklás földnyelven. Följebb válik egyértelművé, hogy a lapos hegy leszakadását egy kőből és földből összehordott emelvénnyel toldották meg a peremen, aminek köszönhetően a túloldalt meredeken letörő sánc övezi az egész hegytetőt. Ez csak a külső gyűrűje a földvárnak, ami a mellékcsúcsot is körbekeríti, a belső sánc már a szűken vett Jakab-hegy tetejét fogja körbe.

Kultúrák hegye

A földvárat a hallstatti kultúra népe emelte az i.e. 8. században, a kora vaskorban, de a kelták is lakták a feltárt leletek szerint. Mérete alapján fontos, központi jelentőségű erődítés lehetett, aminek a domborzatból fakadóan jól védhető helyzete miatt csak a keleti és nyugati, lankásabb oldalait kellett komolyabban megemelni - itt található az építmény két bejárata, kapuja is. Talán ehhez a várhoz kötődik az a helyi monda is, miszerint a hegy tetején uralkodó várúr egy váratlan háború kitörésekor elásta harácsolt kincseit, két kádba téve aranyát, ezüstjét. Előbbit egy kakas, utóbbit egy sárkány őrizetére bízta, akik valójában elátkozott királyok voltak. Élő ember persze nem férhet hozzá ehhez a kincshez.

A lapossá váló hegytetőn, egy erdei tisztás szélén tornyos pihenőhelyet, nagyobb társaságot is befogadó, padokkal, asztalokkal és a padlásszinten egy tágas fekvőhelynek is beillő padozattal felszerelt esőbeállót találunk. A rét túloldalát a Pálos-kolostor romjai foglalják el, ahova már a Z jelzés mutatja az utat. A természetbe elvonuló, egyetlen magyar alapítású szerzetesrend különös érzékkel választotta ki a Kárpát-medence legszebb természeti pontjait - de ezt akkor érthetjük meg igazán, amikor kilépünk a Zsongor-kőre, és mint Isten székéből tekintünk körbe a lenti világon. A kolostort 1225-ben alapította Bertalan pécsi püspök, és Szent Jakab tiszteletére szentelték fel. Egy régebben itt állt templomot bővítettek ki eredetileg, amit reneszánsz stílusban alakítottak át a 16. században. A török időkben leromlott épületet a 18. században újjáépítettek, emeletessé formálták, de a század végén II. József király rendeletével feloszlatta a rendet, így a magára maradt rom köveit a helybéliek elhordták.

A kolostorromtól a K jelzésen indulunk vissza, amely átvezet a földvár túlfelébe, a Jakab-hegy legmagasabb pontja mellett. A csúcs alatt kis pihenőt találunk a sáncok túloldalán, ahol már alig 1-2 méteres emelvény védte csak az erődítést. A hanyagság oka a hegy peremének tátongó szakadéka, ami természetes módon tette megközelíthetetlenné a tetőt. Egy ösvény is vezet a letöréshez a K▲ jelzés kíséretében, ami pár méter után kiér a Zsongor-kő sziklájára. Megdöbbentő a látvány, ahogy a sziklás perem alatt egy dobbantó nyúlik ki a végtelennek tűnő mélység felé. A Mecsek Egyesület tagjai 19. század végi megalakulásuk után szerelték fel a vaskorlátot, melybe belevésve felfedezhető még az 1892-es dátum is. A szikla felső peremén csekély üreget is láthatunk, amit az itt élt remeték tágítottak ki az eredeti hasadékbarlangból. Nevét is innen kapta: Remete-barlang. A sziklához kötődő monda szerint a hegy lábánál élt, Zsongor nevű vitéz menyasszonyát a Jakab-hegy várának ura elrabolta, és bezárta. Amint tudomást szerzett róla a legény, megszöktette aráját, de az őrség utánuk eredt. Lovával a szikla széléig jutott, ahol - más menekülőútja nem lévén - megtorlás helyett a mélybe ugratott, a halált választva menyasszonyával együtt. Innen származik a szikla elnevezése.

Násznépek útján

A K jelzésen haladunk tovább egy rövid szakaszon, hamarosan azonban a hegy pereme felé leforduló K▲ jelzésen kezdünk ereszkedni. (A K jelzésen pár száz méter távolságra találhatóak a vaskori halomsírok, amelyek talán az egykori várúr elátkozott kincseinek mondáját ihlették.) A K▲ jelzés rendkívül meredek, néhol sziklás térszínen vezet le. Elhaladunk a Sasfészeknek nevezett, hajdani kőbánya mértani formákban magmaradt falai előtt. Az értékes építőkövet szekéren hordták le innen a kőfaragóiról híres Kővágószőlősre. Törmelékes bevágásban, egyenesen ereszkedünk, és az utolsó pár száz méteren áttérünk a K+ jelzésre, mely a sziklatornyokban kipreparálódott Babás szerkövekig kalauzol.

Megálljt parancsol az újabb sziklás leszakadás, aminek peremén látványos, gomba alakú, természet alkotta kőszobrok állnak, hosszan sorakozva a hegyoldalban. Az egyébként folyóvízi kavicsokból álló, és környezeténél ellenállóbb konglomerátum (kavicskő) réteget az erózió bontotta ki, megformálva ezzel az alakzatokat. A helyiek képzelete természetesen varázslatot sejtett a különös formák mögött, így a monda két elátkozott nászmenet tagjait örörkítette meg a kőbabákban. A történet szerint Cserkúton élt két gazdag, egymással versengő család, ők óvatlan kapzsiságukban elzavarták a hozzájuk érkezett koldust, aki átkot szórt mindegyikükre, hogy váljanak kővé, amikor a legboldogabbak. A feledésbe merült átok akkor érvényesült, amikor mindkét család egyszerre eskette meg eladósorba került lányát, és a hegytető templomából az egyik násznép már lefelé tartott, mikor a másik még csak fölfelé ment. Persze nem engedték el egymást a meredek oldalban harántoló úton, mire a koldus átka szitkok közepette beteljesült, és kővé dermedt mindkét család. A Babás szerkövek egyébként szintén remek kilátópont, bár a Zsongor-kőhöz képest már kevésbé magaslati panorámával, de közelebbről pásztázhatjuk a két települést, Kővágószőlőst és Cserkútot.

A Babás szerkövektől a szintben haladó Panoráma úton, a P▲ jelzésen (a bal ágon) oldalazunk vissza. A csapást az 1990-es években vágtak a helyi turisták a meredek lejtőbe, és praktikus átvezetés Pécs felé hangulatos bükk-, tölgy- és fenyőerdőkön át. Igaz, a névvel ellentétben kilátásunk csak nagyon behatároltan, a lombok között adódik. A hegy keleti, lankásabb oldalára átérve csatlakozunk a Z jelzéshez (egyenesen), ami az egykori katonai lőtér erdővel benőtt hátai között kanyargó erdészeti utat követi. A Körtvélyes nyergén, a Paprágy-völgy bevágásán átlendülve érkezünk az éger-tetői parkerdőbe. A pécsiek kedvelt kirándulóhelyén takaros esőbeállókat, padokat, játszóteret és még egy alacsony növésű kilátót is találunk, amiről rálátunk a város egy részére és a Pécs felett magasodó, betelepült hegyoldalakra a Misina tévétornyával koronázva. Az éger-tetői toronyhoz egy jelzetlen ösvényen jutunk, amelyet nem lehet eltéveszteni, mivel az építmény jól látszik a rét túlvégéről.

Túránk végéig már a félörívet leíró Z jelzést követjük. Rövid kitérővel meglátogathatjuk a Mohos-Kis-kutat egy mohos kis erdőrészletben, aminek alját zöld szőnyegként takarja az egybefüggő mohatakaró. A hegyoldal bükkösében harántolva vezet vissza a Z jelzés az Éger-völgybe, ahol a kis tónál bezárul körtúránk. A parkolóhoz sétálva leérünk kiindulópontunkhoz.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A Pécs, Ürög felső megállóig kell utaznunk helyi járattal vagy távolsági busszal

Anfahrt

  • A Pécs, Ürög felső megállóhelyől a Z jelzésen kell besétálnunk szintben az Éger-völgy felé 600 métert.

Parken

  • Az éger-völgyi parkolóban, a túra kezdőpontjánál tudunk parkolni.

Koordinaten

DD
46.086757, 18.182285
GMS
46°05'12.3"N 18°10'56.2"E
UTM
34T 282162 5107547
w3w 
///schwere.blitze.kamm
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistakalauza

Kartenempfehlungen des Autors

  • A Mecsek turistatérképe

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

4,7
(3)
Mária Viola
06.03.2022 · Community
A túra szép volt. Nagyon szépen rendbe van téve a Jakab hegy és a kolostor környéke. Viszont a Zsongor kőtől a Babás szerkövekig vezető kék háromszög út, keresztűl a sziklákon a szakadék felett elég félelmetes volt.
mehr zeigen

Fotos von anderen

+ 15

Bewertung
Schwierigkeit
leicht
Strecke
13,8 km
Dauer
4:15 h
Aufstieg
425 hm
Abstieg
425 hm
Höchster Punkt
593 hm
Tiefster Punkt
217 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
  • 6 Wegpunkte
  • 6 Wegpunkte
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp