Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung Top

Panorámák, falvak, sziklák - a Mátra-bérc középső szakasza

Wanderung · Mátra-vidék · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A Mátra gerincén a Csörgő-patak völgye fölött
    / A Mátra gerincén a Csörgő-patak völgye fölött
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / So sieht ein Vogel den Funkturm (Kékestető)
    Foto: Ötvös Sándor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sonnenuntergang über West-Mátra aus dem Galya-Aussichtsturm
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csór-hegyről visszatekintve a Kékesre
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Biwakstelle im Galya-Aussichtsturm
    Foto: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ágasvári menedékház
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tarvágás enged fényt a zárt bükkösbe (a középső gerincen)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vihar közeleg a Foton-réten (Ágasvár)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Parádsasvár a Bagoly-kőről
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az ország legmagasabb pontját jelző, festett andezittömb (Kékes-tető)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vércveréshez közeledve
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Galyatető, kilátó
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ágasvár oldalsó, panorámás csúcsa
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Széles sétányok szelik át a Galya-tető bükköseit
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Észak felé a Kékes-tetőről
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ágasvárhoz közelítve
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kékes és a Keleti-Mátra a galyatetői kilátóból
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panorámás tisztás a Mátra-bércen (közel a Som-nyereghez)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ausblick aus der zugedeckten Terasse
    Foto: Attila Gulyás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mátra-bércen (Sztremina)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kékes-Észak erdőrezervátum őserdője
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A galyatetői kilátó a Péter hegyesén
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Csörgő-patak völgyére
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Vércverésről
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Galyatető Turistacentrum
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Elkeskenyedő gerincszakasz a Galya-tető alatt
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bivakszoba a galyatetői kilátóban
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A távolban a Bükk (Galyatető, kilátó)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szamár-kő
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hangulatos ösvényszakasz a Csörgő-völgy Erdőrezervátumban
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátóhely a Kékes-tető oldalában
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Newton-szikláról
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Newton-szikla utáni kapaszkodó
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Der Galya-Aussichtsturm in der Nacht
    Foto: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Cserhátra az Ágasvárról
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklás ösvény az Ágasvárról lefelé
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Karancs felé, alattunk Mátraalmás (Galyatető, kilátó)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nyikom bivaktornya az Ágasvárról
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ágasvári menedékház étkezője
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Szamár-kő (Mátra) Kékestető Adótorony és kilátó Galya-kilátó (Péter hegyese) Galya Apartmanház Vércverés (Kilátóhely) Newton-szikla
Hosszú túra a Mátra legmagasabb tömbjein át a Kékesről Galyára, majd az Ágasvár felé vezető keskeny gerincen. Óriás bükkösök, panorámás sziklák, zord kőtornyok övezik utunkat, amin a Mátra-bérc középső szakaszát járjuk végig. Bónuszként meglátogatjuk a hegység mindkét erdőrezervátumát.
geöffnet
mittel
19,4 km
6:05 h
766 hm
1.143 hm

A Mátra-bérc az ország egyik legsokszínűbb, legizgalmasabb túráját kínálja meglepően változatos, vadregényes terepen. Tekintsük át, minek köszönhetjük ezt a megunhatatlan és páratlan útvonalat!

A Mátra

A Mátra a Kárpátok belső vulkáni övezetének tagja. A hegységívet felgyűrő lemeztöredékek a mélybe szorítottak más kéregdarabokat, ezért változatos lefolyású vulkanizmus épített hatalmas tűzhányókat - roncsaik a Visegrádi-hegységtől a Hargitáig sorakoznak. A Mátra már vulkáni működése közben megbillent dél felé (ahol egy kelet-nyugati csapású árok süllyedt le), majd későbbi kiemelkedése is aszimmetrikusan zajlott - emiatt az eredeti szerkezet nagy része fiatal üledékek takarásában, az Alföld alá temetve fekszik.

Ennek következménye, hogy a gerinc északi lejtői meredekek, olykor falszerűek, sok helyen sziklákat, éles letöréseket tartalmaznak. Közben a déli oldal fokozatosabban simul bele az alföldi térszínbe, ezért hosszú völgyek hálózata tagolja. Mivel túránk nagyrészt a gerincet követi, szembetűnő lesz a különbség, és leginkább északi irányban élvezhetünk kilátásokat.

Hogy a Mátra-vulkán pontosan miként működött, hogyan nézett ki, hol voltak a kitörési központjai, arról több - egymásnak helyenként ellentmondó - elmélet létezik. A korábbi elképzelések szerint több egyedi lávadóm mellett a hegység nyugati és keleti része is hatalmas kalderák alaposan átformált maradványa, a modernebb kutatások azonban csak kisebb kalderák nyomait tárták fel (pl. a Kékes-tető környékén).

A jégkor hideg periódusaiban keletkeztek a gerincen és közelében sorakozó sziklafalak - például a Sas-kő vagy a Bagoly-kő meredélyei. Az andezittest repedéseibe befolyó víz a fagykörnyéki klímán újra és újra megfagyott. Mivel a jég nagyobb térfogatú, mint a víz, amiből keletkezik, ezért a szétfeszített kőzet aprózódott, a sziklafal „hátrált", lábánál törmelékszoknya halmozódott fel. Az így született, helyenként akár több 10 méter magas bércekről nagyszerű panorámák nyílnak.

A legmagasabb hegytömbök szelíd domborzatúvá erodálódott hátakat, tetőket hordoznak. Egykor jelentős rét- és legelőgazdálkodás folyt a Felső-Mátrában, ma már csak a felhagyott legelőket, illetve a részben azokat hasznosító sípályákat láthatjuk. A hegységbe költöztetett szlovák telepesek idővel szintén ezeken a lapos, mégis vízben gazdag területeken találták meg otthonukat, átalakult falvaik ma a mátrai idegenforgalom legnépszerűbb célpontjai.

A Mátra-bérc túra

Nem véletlenül a hegység főgerincén fut az ország egyik legnehezebb teljesítménytúrája. A Mátra vonulata nemcsak szintkülönbségeivel, gerincének hosszával, sziklás terepével, hanem vadregényes bükköseivel és girbegurba tölgyeseivel, keskeny gerincösvényeivel, sziklameredélyeivel is olyan nehézségű és szépségű útvonalat kínál, amilyet más hegységeinkben hiába keresnénk.

A Kékes-tetőről indulva egy őserdőfolton keresztül ereszkedünk le a Mátra-nyeregbe, hogy aztán számtalan kilátópontot felfűzve a Galya-tetőre kapaszkodjunk. Miután a kilátóból megcsodáltuk az egész hegységet, hangulatos, kétarcú tájat szelünk át. Amilyen forgalmas és felkapott a felső-mátrai falvak hatalmas bükkök árnyékolta környéke, olyan nyugalmas és vadregényes az Ágasvárra napos tölgyesben vezető ösvény. Túránkat az erdő mélyén található ágasvári menedékháznál fejezzük be.

Ha a teljes mátrai gerincvándorlást tekintjük, akkor azt mondhatjuk, a keleti szakasz (Sirok - Kékes-tető) a vadon élményét nyújtja, a középső (Kékes - Ágasvár) a legváltozatosabb, és a nyugati (Ágasvártól a Muzsla-gerincen át) a legelhagyatottabb. A Mátra-bérc túra középső szakasza sajátos, egyedi atmoszféráját annak köszönheti, hogy néhány kilométerenként varázsütésre változik a táj: a hűs kékesi bükkösből előbb a középső gerincszakasz élesen kiemelkedő, panorámás terepére érünk, majd a Felső-Mátra zárt bükkösei, széles sétányai következnek. Az ország legmagasabban fekvő falvainak hegyvidéki üdülőhangulatát aztán vadregényes, sziklás gerincvándorlás váltja föl - mindennek átéléséhez pedig elegendő egyetlen nap is.

Hosszú és nehéz túra, mely megköveteli a jó állóképességet, cserébe viszont változatosságával maradandó élményt garantál.

A mátrai gerinctúra másik két szakasza elérhető az alábbi linkeken:

Autorentipp

  • A túra hosszú és megerőltető, ezért - és hogy legyen időnk felfedezni a Mátra erdőit - érdemes éjszakázásokkal megszakítani a menetelést. Bőséges szálláskínálattal vár Galyatető (pl. Galyatető Turistacentrum), ahol a kilátó bivakszobáiban is eltölthetjük az éjjelt. Mátraszentlászlón és Mátraszentistvánon szintén többféle szállás közül válogathatunk.
  • A túra végén az Ágasvári turistaházat is igénybe vehetjük, de a meglepetések elkerülése végett érdemes előre bejelenteni szállásigényünket.
  • Étkezni Kékestető után Galyatetőn, Mátraszentlászlón és Mátraszentistvánon tudunk, illetve az Ágasvári turistaház konyhája is felfrissülést kínál.
  • Ne hagyjuk ki Kékestetőn a TV-tornyot! Az ország legmagasabb panorámáját nyújtja az épület.
  • Mátraszentlászlóról a S jelzésen nagyon rövid kitérő a Vörös-kő kilátója. Keressük fel, ha időnk engedi!
  • Ha a Mátra-bérc útvonalát járja valaki, Sirok felől az első szálláshely a Kékes alatt a Vörösmarty turistaház.
Profilbild von Áron Dömsödi
Autor
Áron Dömsödi
Aktualisierung: 23.03.2021
Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Kékes-tető, 1.014 m
Tiefster Punkt
619 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Einkehrmöglichkeit

Galyatető Touristenzentrum
Ágasvár turistaház
Kékestető Funk- und Aussichtsturm

Sicherheitshinweise

  • A Kékes-tető és az Ágasvár lejtői néhol különösen meredekek, ráadásul a talaj is morzsalékos, csúszós. Itt biztos járásra, körültekintő mozgásra lesz szükség. Télen ezek az útszakaszok lejegesedhetnek, sárban szintén extrém kihívást jelenthetnek.
  • Bár több települést is érintünk, hosszú szakaszokon haladunk köztük. Főként nyáron készüljünk nagy mennyiségű ivóvízzel!

Weitere Infos und Links

Start

Kékes-tető (1.013 m)
Koordinaten:
DG
47.872570, 20.008153
GMS
47°52'21.3"N 20°00'29.4"E
UTM
34T 425830 5302613
w3w 
///anreize.läutet.nachdem

Ziel

Ágasvár turistaház

Wegbeschreibung

Itiner

  • Az ország legmagasabb pontját jelző kőtől a K jelzésen megyünk el a Tető étteremig.
  • Az étterem előtt balra fordulunk a S jelzésre.
  • A S▲ jelzésen teszünk kitérőt egy kilátópontig.
  • A S jelzést követjük a Som-nyeregig.
  • Egyenesen megyünk tovább a S◼ jelzésen a Vörösmarty turistaház melletti elágazásig.
  • A K jelzésen kaptatunk föl Galyatetőre a kilátóhoz.
  • A K jelzésen keressük fel Mátraszentlászlót, majd Mátraszentistvánt.
  • A Kéktúra K jeleit követjük a Newton-szikla elágazásáig.
  • A K▲ jelzésen, az Ágasvár csúcsán keresztül érkezünk le az Ágasvári turistaház kapujához.
  • Az utolsó métereket a K jelzésen tesszük meg.

A túra részletes leírása

Kékes-tető

Ahogy mindenki tudja, az 1014 méteres Kékes Magyarország legmagasabb pontja, ezért, illetve jó elérhetősége okán jelentős emberseregletet vonz a hegyekbe. Azonban a trianoni határváltozások előtt a havasokhoz képest szerény adottságú Mátra és fő csúcsai országos viszonylatban ismeretlen, félreeső terepek voltak. Bár a Kárpát Egyesület Mátra Osztálya 1889-ben fakilátót épített a köves, fás tetőhöz közeli, 1011 méteres pontra, elenyésző mennyiségű turista kereste fel a hegyvidéket. Aztán a '20-as években fellendült a Mátra turizmusa, látványos fejlesztések indultak meg: a '30-as évek végére már bekötőút, luxusszálló, menedékház, sípályák épültek a Kékesen, és rendszeres buszjáratok javították az elérhetőséget. A szálló 1951-ben lett szanatórium, tíz évre rá pedig megkezdődött a TV adóépülete, a sötét andezittorony építése. A 178 méter magas TV-torony 1980-ban készült el. Kiállítása és panorámája miatt érdemes felkeresni éttermét.

Az ország legmagasabb pontját jelző, nemzetiszín kőtől indítjuk túránkat. A kissé bazári hangulatú, elhanyagolt Kékes-tetőn egy sípálya üzemel (a „déli"), de az északiról nyílik a legjobb kilátás: teraszáról tiszta időben a Magas-Tátrát is kiszúrhatjuk, és a hegység meredek északi lejtőinek hála, jól érzékelhető a magasságkülönbség a szomszédos tájakhoz képest. A Tető étterem mellett, a S jelzésen hagyjuk el a forgatagot, és csöndes, sötét bükkösbe lépünk. Balról fiatalost mellőzünk, néhol sziklák bújnak ki a talajból. Egy rétnél mindössze pár perces kitérőre hív a S▲ jelzés - ne hagyjuk ki! Szép fenyvesen átkelve újabb tisztásra érkezünk, széléről a Bükk felé látunk ki. Térjünk vissza a S jelzésre!

Őserdő a zsúfolt hegytető alatt

Sziklás talajú erdőben lendülünk lefelé; jobbról meredek letörés, balról lankás lejtő fog közre. Hirtelen szétnyílik az erdő, és egy apró tisztásról kilátunk a Mátra alacsony központi része, mögötte pedig az Alföld felé. Sziklás tereplépcsőn kell átkelnünk, a mozgást keresztben tekeredő gyökérfonatok nehezítik. A vadtaposás és a lemosódás következtében fedetlen, kőmorzsalékos ösvényszakasz következik, lejjebb mohos kőtenger foltozza egy fenyves alját. Varázslatos, a Kárpátok magasabb vonulataira emlékeztető tájban gázolunk, és ez még egy jó darabig nem is változik.

Károlyi Gyula az 1870-es években közeli birtokán vadaskertet létesített, mely Parádtól egészen a Kékes-tetőig tartott. A területen nem folyt fakitermelés, ezért az északi lejtők hatalmas bükköseiben egészen a II. világháborúig nem történt komolyabb beavatkozás. Sajnos az őserdő alacsonyabb részén később megindult a kitermelés, de a csúcshoz közeli, szűk és nehezen hozzáférhető sávot véderdővé nyilvánították, és ezzel megőrizték eredeti állapotát. A rezervátumban az erdő természetes folyamatainak megfigyelése és kutatása folyik, emberi beavatkozásra nincs lehetőség. Érdekesség, hogy a Korzikáról behurcolt muflon is a Károlyi-féle vadaskertből terjedt el a Mátrában, hiszen 1924-ben ide telepítettek be néhány egyedet.

Az erdőrezervátumban a fák kora változó. A kidőlt egyedek helyén újulat nő, ezért az erdő szövete változatos, lombkoronaszintje néhol nyitott. A holtfától menedékes talaj kedvező az élővilág számára - a látvány meglehetősen eltér attól, amihez a hazánkban elterjedt szálerdők egyveretűségében hozzászokhattunk. Roppant sziklák, vaskos gyökerek, kidőlt törzsek szegélyezik az ösvényt, amely a meredekebb részeken bizony próbára is teszi lépéstechnikánkat. A Som-nyeregnél átváltunk a S◼ jelzésre (egyenesen tovább), és az őserdőnek is búcsút intünk.

A Mátra-nyereg körül

Mintha faültetvényre érkeznénk: a természetes rengeteget gazdasági hasznosítású erdő váltja fel sűrű fiatalosokkal és elvágólagosan cserélődő erdőfoltok mozaikjával. Felhagyott büfé maradványa mellett vezet az erdei út, kisvártatva pedig az aszfalt mellé szegődünk. A közeli Vörösmarty turistaház neve a költő közeli sétájának emlékét őrzi, és 1958-ban készült el Mátraháza szálláskapacitásának bővítésére.

Északra fordulva az Országos Kéktúra útvonalán indulunk a Mátra-nyereg felé. A Kékes és a Galya hatalmas tömbjei közti alacsony átjáró régóta fontos útvonal, az egyetlen könnyű átjutási lehetőség a nyugat-keleti falként tornyosuló hegységen. A forgalmas utat csak rövid ideig kísérjük, amikor átkelünk rajta, hosszú és fárasztó kapaszkodás veszi kezdetét. A Csór-hegyet ostromolva tarvágás nyit panorámát a Kékes szögletes tömbjére - a csúcs alatt könnyen lehatárolható az erdőrezervátum, melynek „lyukacsos" textúrája láthatóan eltér a szomszédos, egyveretű erdőfoltokétól.

A Csór-hegy tetején 1984-től tíz évig lándzsa formájú fakilátó állt Kós Károly nevével. Az erdélyi író és építész születésének 100. évfordulójára emelt építmény fagerendái meg is csavarodtak és el is korhadtak, de a kilátószinten rakott tüzek, illetve a szerkezetből nyesegetett tűzifa is hozzájárultak, hogy az épületet élvetveszélyessé kellett nyilvánítani. Mivel ez sem tartott tőle távol mindenkit, végül kidöntötték. A sötét bükkösbe jobbról, egy irdatlan tarvágás foltjáról hatol be a fény, mígnem kefesűrű fiatalosba lépünk. A rövid emelkedő talaján észlelhetjük a kibukkanó sziklafelszínt, és kicsivel előrébb, a Bagoly-kőnél ki is állhatunk a jégkorszakban kivésődött sziklafal tetejére - ahonnan lelátunk Parádsasvár felé.

A panorámás gerincen

A jobbra, északi oldalán letörő gerincet irtásfoltok szabdalják, amiknek hálásak lehetünk a sok panorámáért. A legszebb szakaszt a Vércverés árvalányhajas oldalában találjuk. Parádsasvár szinte a lábunk alatt hever, a távolban a Bükk platója emelkedik - szokatlanul intenzíven élhetjük át a magasság élményét. A legenda szerint a lúdvércek, azaz lidércek innen figyelték és keserítették a derék falubeliek mindennapjait, akiket végül - kitartó imáikat látva - Szűz Mária szabadított meg az ártó lényektől. Győzedelmes beavatkozása, a „Vércverés" a bérc nevében él tovább.

Az Országos Kéktúra igazolópontját mellőzve röviden ereszkedünk, de valamivel később, a Nagy-Lápafőnél ismételten izzasztó kaptatóra kényszerülünk. A Parádi-Tarna forráságai apró, fülkeszerű völgyfőkkel vágódnak a kemény kőzetű gerinc északias falába, ezért néhány helyről még megcsodálhatjuk a Mátra keleti oldalát a Kékessel, illetve a távoli Bükk masszívumát. Zárt erdősávon keresztül érünk föl Galyatetőre, ahol a parkolóból már látszik a ritkított bükkös fölé nyújtózó kilátó.

Galyatető

Bár 1894-ben a Mátra Egylet gerenda menedékkunyhót nyitott a Galya-tetőn (mely nem működött sokáig), a Mátrával együtt annak 2. legmagasabb hegytömbje is jelentéktelen, alig látogatott terep volt. Ezt példázza Mikszáth Kálmán esete is, aki a századforduló környékén képviselőtársait faggatta, vajon tudják-e, hol van Galya-tető, de még gyöngyösi kollégájának sem volt ötlete. Aztán a trianoni határváltozások után a magyar természetjárók felfedezték a hirtelen híressé vált hegyet, így 1924-ben megépült a 100 ágyas új turistaház (az „Egyetemiek Menedékháza"), később pedig a kilátó. Élénk sísportélet folyt a térségben, sípályák (a leghosszabb leért Mátraalmásig) és sífutóutak készültek, még síugrósáncot is emeltek. A Nagyszállót 1939-ben adták át. A világháború csaknem mindent tönkretett, a szocializmus évtizedeit az egyre-másra szaporodó vállalati és magánüdülők jellemezték. A Galyatető Turistacentrum 2014-ben nyitott meg (a régi menedékház helyén, ahol korábban a Nagyszálló építési irodája működött). A Kéktúra elvisz a bejárat mellett, és a Péter hegyesén álló kilátó felé irányít. (Mivel a toronyba 200 forintos érme bedobásával juthatunk, váltsunk pénzt, ha szükséges!)

Az építészeti értékei miatt díjnyertes építményben 3 bivakszoba is bérelhető, tetőszintjéről pedig a Mátra legszebb körpanorámája nyílik - a látvány talán országos viszonylatban is a legszebbek között van. A Börzsönytől a Bükkig, tiszta időben az Aggteleki-karsztig pásztázhatjuk az Északi-középhegységet - legközelebb a Karancs elefánt alakú tömbje emelkedik. Végignézhetünk a Keleti-Mátra hullámzó gerincén, és teljes méretében, talpától csúcsáig mutatkozik a Kékes. A Nyugati-Mátra völgyeit elrejtik a kiemelt, lapos tetők, de a tömött erdők hátterében azért felsejlik a Muzsla gerince.

Keresztül a Felső-Mátrán

Változatos szakasz, útvonalunk legszebb része áll előttünk. A K jelzés óriási bükkök alatt, széles sétányon hív nyugat felé, itt-ott suhogó fenyvesfoltok is vadítják a tájképet. Átlépünk a piszkés-tetői csillagvizsgáló szervizútján, és a felhagyott, becserjésedő Piszkés-legelőn baktatunk lefelé. Mátraszentlászló lakosai egykor ide hajtották ki állataikat, azonban a '60-as években betiltották a legeltetést a falu környékén - a 2010-es évek vége felé felmerült a sípályaként való hasznosítás lehetősége is. Egy ponton kis ösvény vezet ki a bozóton túlra, a kellemes kilátóhelyről a Muzsláig nézhetjük a lapos formákban gazdag nyugati-mátrai vidéket.

Cserjés, fiatal erdőben érkezünk le Mátraszentlászlóra, a sípályán nyáron tehenek legelésznek. A kis falut a török idők után betelepült szlovákok Fiskalitáshutának nevezték - ők eredetileg lent, a völgyben laktak, hiszen ott működött az üveghuta, illetve malmaik is oda épültek. Később, az erdők letermelését követve költöztek egyre feljebb a patakvölgyben. A lapos tetőkön krumpliföldeknek és legelőknek is jutott elég hely. A 20. század elején még olyan ritka volt erre a turista, hogy a korabeli turistakalauzok elmondása szerint a jövevények láttán a falubeliek összecsődültek és zenés mulatsággal ünnepelték a ritka eseményt. A felső-mátrai falvak neveit Szent István halálának 900. évfordulóján, 1938-ban változtatták meg.

A gerincút

A turistaút átvezet Mátraszentistvánra (1938 előtt: Felsőhuta), melynek története nagyjából megegyezik szomszédjáéval. Új építésű, alpesi hangulatú házak közt sétálunk ki a faluból. A 2010-es évek elején még szép panoráma nyílt a földútról a Sípark pályáira, de az épületek azóta elfoglalták a hegyoldalt. Sziklák pöttyözik az erdőt, és egy erdészeti út keresztezése után feledhetetlen kilométerek következnek - újabb arcát fedi fel a Mátra-bérc túra. Keskeny ösvényen követjük a Sztremina hátát, és mint szláv jelentése („meredek") is jelzi, komoly lejtőkkel határolt hegygerincet taposunk. A szép, füves padlójú tölgyesben feltűnően sok a talajt fedő fahulladék, és ez nem is véletlen: ismét erdőrezervátumban járunk, ezúttal a Csörgő-patak völgyét védelmezőben. Az alig háborgatott, természetszerű erdőben olyan ritka és zavarérzékeny fajok is felbukkannak, mint a vadmacska és a hiúz. A terület meglehetősen változatos élőhely, hiszen patakmenti égeres, bükkös és tölgyes él egymás mellett, kis távolságban.

A tölgyerdőt kisebb tisztások, sziklás lejtősztyepprétek foltozzák, a hangulatos szakasz azonban újra megváltozik a Newton-szikla után. Itt térünk jobbra, a K▲ jelzésre (aki nem vállalná az izzasztó kapaszkodót az Ágasvárra, az a K jelzésen továbbsétálva szintben keresheti fel a menedékházat). A gerinc teljesen elkeskenyedik, és zord sziklák emelkednek ki belőle. A Newton-szikla neve a felületén látható, ismeretlen eredetű feliratból származik - tetejéről szép a kilátás a Mátra-bérc meredek északi letörésére és a hegylábi lankák kiterjedt erdőségeire. Ellenkező irányban elindulva buzogányszerű szikla fenyegető alakja állja utunkat: a Szamár-kő tömbje alatt vezet az ösvény. A hatalmas képződmény szemmel láthatóan kettős osztatú: vulkáni-üledékes sorozatból felépülő alsó része, „talapzata" keskenyebb, mint a tetején buzogányszerűen kiszélesedő felső egység, amelyet láva által cementált törmelék (breccsa) épít fel. A válogató erózió a puhább kőzetek lepusztításával kitakarta a sziklát, később pedig kikezdte annak kevésbé ellenálló alapját - ezért a buzogány alak. A folyamat most is tart, egy ponton pedig a nehéz, keményebb, lassabban pusztuló fölső részt nem fogja elbírni a gyorsabban vékonyodó nyak, a hatalmas szikla nagy robajjal görög majd le a meredek lejtőn.

Ágasvár

Vadregényes, sziklalépcsős terepen, kezeinket is használva kapaszkodunk fölfelé. A kaptató tetején egy teraszról kilátunk a Csörgő-patak völgyére. Hosszában csodálhatjuk a patakvölgyet, a háttérben a Felső-Mátra lapos tetői zárják a látképet. Sajátos hangulatú, varázslatos gerincösvényünk aljában néhol kibukkan az alapkőzet, a fák mögött felsejlik az Ágasvár hatalmas tömbje. Egy megerőltető, izzasztóan meredek lejtő legyűrése árán felérünk a 789 méteres csúcsra, ahonnan korlátozott a panoráma a Zagyva völgyére. Az egykori erősségből már csak néhány sáncmaradványt lelhetünk meg, történetéről sem sokat tudunk. A tatárjárás után épült, és állítólag amikor osztrák és cseh csapatok indultak ellene, 300 horvát katona érkezett védelmére. Parancsnokuk a várkapitány feleségére vetette magát, aki elmenekült, szolgája pedig ledöfte a zsoldosok vezetőjét. A horvátokat hazaküldték, a védősereg visszavonult, a várat lerombolták. A 13. századi Ágasvári okmányban megemlítik, mint helyreállított várat - ezután a Tari-család kezelésében leromlott, a 15. századra elpusztult. Valamivel előrébb a hegynek van egy oldalcsúcsa - ide kalauzol az ösvény is. A fenyőkkel ékesített, sziklás, mediterrán atmoszférájú tetőpontról nagyszerű a kilátás a Zagyva völgyére, s annak túloldalán a cserháti Tepke hosszú, erdős hátára. (Érdekessége, hogy földtanilag a Mátrához tartozik, csak a folyó választotta el tőle.)

Sziklákon át lendülünk neki az ereszkedésnek, és ahogy az már csak lenni szokott, ezúttal is lefelé nehezebb: méretes kőlépcsőkkel kezdődik, aztán morzsalékos, kitaposott tereppel folytatódik a fordított kálváriajárás. Csak lassan, ügyes lépéstechnikával lehet megelőzni az elhasalást, de amilyen megerőltető a haladás, olyan hamar véget ér a kihívás. A K jelzést követve kerítés kapuján lépünk be, és ezzel megérkezünk a Foton-rétre, a kellemes ételillatokat árasztó ágasvári menedékházhoz. Báró Hatvany Endre, a terület ura vadászházát 1925-ben kibővítette, és a turisták szolgálatába adta - a fogadó fél a Pannónia Turista Egyesület volt. (Éppen ekkoriban, a trianoni békeszerződést követően fordult a figyelem a Mátra felé.) Később étkezővel egészítették ki, a nagy szállóépület csak 1961-ben készült. Amennyiben a ház kapuja zárva lenne, jobbra, a kerülő ösvényen juthatunk át a túloldalra.

Túránk itt ér véget - a legközelebbi lehetséges célpont Mátrakeresztes, de érdemes a menetet a Muzsla-gerincen folytatni, ezzel pedig a Mátra-bérc páratlan útvonalának egészét bejárni.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A túra kezdőpontját busszal érhetjük el, amiről a Kékestető, szanatórium nevű végállomáson kell leszállni.
  • A túra végpontjához a Pásztó, Ágasvári menedékház buszmegálló esik legközelebb.

Anfahrt

  • A kékestetői buszmegállótól a P és Z jelek vezetnek föl a lépcsősoron a kékes-tetői kőhöz, mely az ország legmagasabb pontját jelzi. Innen indul a túra.
  • Az ágasvári turistaháztól a P, majd P+, végül újra a P jeleket követve, a Csörgő-patak mentén jutunk le Mátrakeresztesre, ahol a központ mellett találjuk a buszmegállót (2,8 km).

Parken

  • Kékestetőn több fizetős parkoló is működik
  • Mátrakeresztesen a központban találunk parkolót.
  • Ha autóval érkeznénk, a járművet érdemes Hatvanban leparkolni, hiszen innen busszal vagy vonattal eljuthatunk Gyöngyösig, ahonnan szintén buszok szállítanak a Kékes-tetőre. A túra végén pedig Mátrakeresztesről busz juttat el Pásztóra, ahonnan vasúton és buszon is visszatérhetünk Hatvanba.

Koordinaten

DG
47.872570, 20.008153
GMS
47°52'21.3"N 20°00'29.4"E
UTM
34T 425830 5302613
w3w 
///anreize.läutet.nachdem
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • Mátra turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
19,4 km
Dauer
6:05 h
Aufstieg
766 hm
Abstieg
1.143 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima Von A nach B

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
Karten und Wege
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp