Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

Óbányai kerülő egy misztikus romhoz

Wanderung · Mecsek · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Óbánya a Mecsek ölelésében
    Óbánya a Mecsek ölelésében
    Foto: Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 350 300 250 200 5 4 3 2 1 km Belátó-kilátó (Óbánya) Rékavár
Rövid kirándulásunk bizonyítja, hogy az Óbányát övező hegyek szerényebb adottságú oldala is érdekes lehetőségeket tartogat. Erdei séta a falut fölülről bemutató kilátóba, valamint a Mecsek egyik kalandfilm-díszletbe illő várhelyére.
geöffnet
leicht
Strecke 5,5 km
1:30 h
150 hm
150 hm
381 hm
233 hm

Óbányát gyakorta emlegetik a „magyar Svájcként", amit pazar hegyi fekvésének, mesés természeti környezetének, no meg rendezett faluképének köszönhet. A szűk völgyben, meredek és a mecseki viszonyokhoz képest magas lejtők szorításában fekvő, egyutcás üdülőtelepülés egyre felkapottabb turisztikai célpont, amit forgalma is érzékeltet. A falut a 18. század elején alapított üveghuta hívta életre, mely fél évszázadon keresztül működött - felemésztve a környező erdőséget. Az üvegcsűrben ugyanis óriási mennyiségű bükkfára volt szükség a kemence fűtéséhez és az üveg olvadáspontját csökkentő hamuzsír (szalajka) előállításához. A hűvöset kedvelő, ezüstös törzsű faóriások végtelennek tűnő mennyiségben álltak rendelkezésre a számukra kiváló életteret biztosító, mély völgyekben. A hűlés utáni szilárdságot szavatoló mész égetéséhez szintén bőséges alapanyagot biztosítottak a Mecsek mészkőpikkelyei, ám a homokot és a békasót (kvarckavicsot) máshonnan (legközelebb Somogy dombjai közül) kellett hozatni, ami versenyhátrányt jelentett a helyi üveggyártásnak. A közeli borvidékek palackigénye, Pécs növekedése és az ablaküvegek széles körű elterjedése azonban évszázadokig éltette a letermelt erdőségek helyéről mind tovaköltöző hutákat - az első a Réka-völgyben létesült, amit az óbányai, majd a kisújbányai, végül a pusztabányai telephelyek követtek.

A mecseki huták hosszú fejezete a 19. század elején zárult le, a környékbeli falvakba átjáró kereskedők fakeretes puttonyába üveg helyett pedig fazekak kerültek - a kerámiák elkészítéséhez szükséges alapanyagot az Óbánya határában elérhető tűzállóagyag-bánya biztosította.

A szorosan sorakozó, fehér falú, sváb parasztházak történelmi hangulata megőrzött egy darabkát a máshol elpusztult utcaképből, és esztétikusan simul a mecseki erdőség ölelő karjaiba - ennek köszönhetően a háziipar helyét a turizmus vette át. Bár a természet merész formái, a vízesések és karsztos sziklák sokasága a nyugati irányban beépítetlenül folytatódó Óbányai-völgyben sorakozik, érdemes felfedezni a falutól keletre magasodó vidéket is. A Réka- és az Óbányai-völgy találkozásában elvékonyodó hegyháton izgalmas hangulatú, sáncokkal és csekély vármaradványokkal tűzdelt domborulat töri meg a szellős tölgyes monotonitását, de itt találjuk azt a kilátót is, mely madártávlatból ad keresztmetszeti képet a különleges fekvésű településről. E kettőt összekötve, majd a patak mellett kígyózó aszfalton, hajdani malmok mellett baktatva kirándulunk egyet a Keleti-Mecsek kapujában. Az útvonal könnyű és rövid, gyerekekkel is bejárható - csak a falu melletti, kurta kaptató jelenthet kisebb kihívást.

Autorentipp

  • Óbányán étteremben és kocsmában is felfrissülhetünk a túra előtt vagy után, és javasolt megkóstolni a falu szélén nevelt pisztrángot.
  • A faluban ajánlott szállást bérelni, és több napot eltölteni, hiszen számtalan izgalmas túrára nyílik lehetőség a környéken - Óbányáról csillagtúrázva akár a teljes Keleti-Mecseket felfedezhetjük.
  • Óbányán érdemes meglátogatni a fazekas termékeket bemutató múzeumot és helytörténeti gyűjteményt is.
Profilbild von Áron Dömsödi
Autor
Áron Dömsödi
Aktualisierung: 28.10.2021
Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
381 m
Tiefster Punkt
233 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Wegearten

Asphalt 0,97%Schotterweg 6,24%Naturweg 43,36%Pfad 8,79%Straße 40,62%
Asphalt
0,1 km
Schotterweg
0,3 km
Naturweg
2,4 km
Pfad
0,5 km
Straße
2,2 km
Höhenprofil anzeigen

Weitere Infos und Links

Start

Óbánya, forduló buszmegálló (277 m)
Koordinaten:
DD
46.221031, 18.410304
GMS
46°13'15.7"N 18°24'37.1"E
UTM
34T 300276 5121866
w3w 
///zugeben.ausbauen.garantie
Auf Karte anzeigen

Ziel

Óbánya, forduló buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • ÓbányánZ+ jelzést követjük (kelet felé), mely a főutcáról a focipályához vezet.
  • A focipályánál balra térünk a Z▲ jelzésre, amit a Belátó-kilátó elágazásáig követünk.
  • A kilátóhoz egy néhány méteres (stilizált kilátójelekkel ellátott) ösvény vezet el.
  • A kilátótólZ▲ jelzést követjük a gerincig.
  • A gerincen balra fordulunk a Z jelzésre, amely a Rékavár érintésével levezet az Óbányai-völgy aszfaltútjára.
  • Az aszfalton balra, a K jeleket követjük Óbányáig.

A túra részletes leírása

Huták és háziipar a Mecsek ölelésében

Az Óbányai-völgyet mélyre fűrészelő patak Kisújbánya határában ered, ahol a karsztos mészkőrétegek mélyéről előtör a víz. A tektonikai erők hatására elmozdult kőzettömegekbe hasító törésvonalat, azaz vetőt követő völgyben utat talált patak mélyre fűrészelte magát, ezzel szűk, meredek falú árkot alakított ki a Mecsek testében. A sziklaformákat feltáró, vízesésekkel tűzdelt patakvölgy följebb túl szűk volt ahhoz, hogy az ember megvesse benne a lábát, ám Óbánya területén, ahol minimálisan kiszélesedik a lapos terep, már létrejöhetett a falu. A 18. században a Réka-völgyből költözött ide, a hegyek kapujába a huta, ekkor települtek be az üvegcsűrt kiszolgáló, német ajkú családok is. A települést átszelő utcának ekkor még csak az északi oldalán sorakoztak a jellegzetesen oldaltornácos, fehér házak, a déli front szellősebb beépítettsége későbbi hagyaték. A huta felemésztette a környező erdőséget, majd a mai Kisújbánya területére költözött, ám a helyben maradt lakosok továbbra is a fa megmunkálásában, illetve a kerámiák készítésében leltek megélhetésre. A 20. század közepén egyszerre több, mint egy tucat fazekas formálta a sötét színű, mázas edényeket, emellett kb. tíz malom kerekei is forogtak a településen belül. A sváb családok öröklési rendjének megfelelően a birtokot jellemzően nem osztották fel, hanem azt a legidősebb fiú örökölte - a többi gyermek ezért kénytelen volt beletanulni valamelyik iparba, amit sok esetben műhely megnyitása követett. A hagyomány túlélését a közeli Mágocs agyagipari iskolája is segítette, és a fazekasmesterség az eldugott Óbányán maradt fenn a legtovább a térségben. Aztán a 20. században fokozatosan átalakult a völgy élete: sokan kőművesnek, majd bányásznak szegődtek, mára pedig az idegenforgalom biztosítja a legtöbb bevételt a megfogyatkozott helyiek számára. Akiknek egyébként továbbra is közel a harmada német nemzetiségűnek vallja magát.

Falu a hegyek markában

A faluból kelet (Mecseknádasd) felé a Z+ jelzésen sétálunk ki, ami az utcaképbe illeszkedő templom és kocsma érintése után rövid mellékutcára fordul, és az Öreg-patak keresztezésével az erdőbe vezet. Egy focipálya előtt térünk balra a Z▲ jelzésre, amely néhány hegyoldalra települt ház mellett halad el, majd széles földúton kaptat egyre följebb. A röviden kellemetlenül meredekké váló kapaszkodás közben ösvényre váltunk (igaz, maradhatunk az erdei úton is), balra a felhagyott sípálya pásztája lékeli meg az erdőt. A hajdani, havas teleken még felvonó is működött mellette, ma már csak ritkán, és inkább szánkózásra használják - igaz, lejtőszöge miatt ez nem veszélytelen. Kisvártatva elérjük a balra található, némileg a rengetegbe simuló Belátó-kilátót, melyhez pár méteres ösvény mutatja az irányt. A „felnagyított" vadlesre emlékeztető építmény felső (fedett) szintjéről a sípálya beerdősült fejezetének fái fölött éppen rálátunk Óbányára. Rögtön értelmet nyer az elnevezés, hiszen hosszában szemlélhetjük a falu egyetlen utcáját és a mellette sűrűn sorakozó házakat, melyeknek meredek hegyek rajzolnak karakteres keretet.

Várhely a völgyek szorításában

Visszatérünk a Z▲ jelzésre, és balra, a továbbiakban már enyhén emelkedő úton, jókora tölgyek szálerdőjében túrázunk föl a gerincre. Elérve a hegytetőt balra fordulunk a Z jelzésen, és gyengén lejtő erdei keréknyomon gyalogolunk tovább. A kezdetben lapos hátat egyre meredekebb lejtők szegélyezik, ahogy az Óbányai- és a Réka-völgy szorongatja a hegytömb elkeskenyedő orrát. Idővel elhagyunk egy pavilonszerű esőbeállót, és a kiszögellés hátán egy csapásra megváltozik a környezet, beszűkül a tér: a csekély magasság ellenére elsősorban bükkökkel és tölgyekkel elegyedő, sűrű hárserdő jelenik meg, és furcsán zegzugos, hullámos terep kényszerít rövid kaptatóra. A hajdani Rékavár tekintélyes sáncgyűrűin kelünk át, behatolva ezzel az elbontott sasfészek területére. A homályos, szürkés rengeteg, a falak köveinek halmai, és a jól látható földemelvények máig érzékeltetik, hogy egykor alaposan átalakíthatták, és komoly védelemmel láthatták el a hegytetőt. Évszázadok pusztulása és magánya ellenére is érezhető a régi erősség jelenléte, a nagyobb romok hiányában is hangulatos és látogatásra érdemes a várhely. Eredetéről korlátozott tudás áll rendelkezésünkre: ásatásokkal még nem bizonyított, de sejthetően a tatárjárás előtt épülhetett az erősség, ám az illír vagy kelta eredet sem kizárt. A 13. század végéről ismert egy oklevél, mely homályos utalást tesz a „nádasdi várra", amit egy bizonyosabb említés követ a 14. század elejéről. A tulajdonos Kórógyi családot Károly Róbert megfosztotta várától, amit aztán I. Lajostól kaptak vissza. A következő századokból nincs ismert feljegyzése, és a régészek sem találtak olyan anyagot, mely szerint a mohácsi csata után még állt volna - viszont abban biztosak, hogy tűz pusztította el. A 19. században Rákvárként említik a romokat, amely nevet a szomszédos völgytől örökölhette, melyet viszont patakjának rákállománya után emlegettek így (ez változott később Rékára).

A hosszúkás, kb. 200 méter kiterjedésű, legszélesebb pontján 36 méteres várról érdekes ábra tekinthető meg a hegy tövében, hátralévő útvonalunk mellett. A hagyomány szerint itt született Skóciai Szent Margit, akinek atyja, Száműzött Eduárd nem csupán Magyarországon élt, de Szent István király rokonával, Ágotával kötött házasságot, és földeket kapott Nádasd környékén. A hajdani vár védhetőségét, kiváló pozícióját mi sem bizonyítja jobban, mint a sziklássá szűkülő bércorron lefelé tartó útvonal, mely a sáncokat elhagyva meredeken hajlik alá a völgybe. Esős időszakon kívül jól járható a csapás, és szép, regényes környezetet szel át. Egy kerítésnél, az egykori Stein-malom mögött érkezünk le, és rögvest bal felé, az aszfaltútig sétálunk. Itt egy tábla mutatja be a várat (és Skóciai Szent Margit-keresztet is találunk), szemközt, a patakparti réten esőbeállóval ellátott pihenőhelyen vezethetjük le az ostrom fáradalmait.

Víz a malmok igájában

Innen már könnyű séta vár ránk: a K jelzés mentén, az óbányai autóút szélén sétálunk vissza a faluba. A patak a fák tövében tekereg, az erdő mindkét oldalon leér a völgytalpig. Balra egy régi fazekasdinasztia kerámiai készülnek a Teimel-fazekasműhelyben. Az itt-ott felbukkanó házak közül több is régi malmok átalakított maradéka: a 20. század közepéig egyszerre több, mint két tucat malomkereket forgatott a víz Kisújbánya és Mecseknádasd között. A molnárok kedvéért felduzzasztott patak időnként elárasztotta a földeket, aszályos időszakban pedig a kerekekhez elvezetett víz fokozta a szárazságot. Igaz, ez az Óbányai-völgyben nem (csak lejjebb) tudott károkat okozni, hiszen a falubeliek földjei nem fértek el a szűk árokban, legelőik, szőlőik és kaszálóik a szelídebb meredekségű északi lejtőkön és hátakon nyújtóztak. Ezek maradványait ma perjés rétek őrzik a faluhoz közeledve, jobb oldalt. Étterem és parkoló mellett érkezünk meg célunkhoz, kirándulásunk pedig Óbányán befejeződik.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

  • A Mecseknádasd felől elérhető Óbánya, forduló buszmegálló körül vezet a túra.

Anfahrt

  • A túra kezdő- és végpontja buszmegállóban van.

Parken

  • Óbánya elején, az út mellett található egy nagyobb parkoló.

Koordinaten

DD
46.221031, 18.410304
GMS
46°13'15.7"N 18°24'37.1"E
UTM
34T 300276 5121866
w3w 
///zugeben.ausbauen.garantie
Auf Karte anzeigen
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistakalauza

Kartenempfehlungen des Autors

  • A Mecsek turistatérképe

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
leicht
Strecke
5,5 km
Dauer
1:30 h
Aufstieg
150 hm
Abstieg
150 hm
Höchster Punkt
381 hm
Tiefster Punkt
233 hm
Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit familienfreundlich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp hundefreundlich Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
  • 2 Wegpunkte
  • 2 Wegpunkte
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp