Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Négy vulkán túrája

Wanderung · Balaton-felvidéki Nemzeti Park · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Párában úszva tanúskodó bazalthegyek (a Csobáncról)
    / Párában úszva tanúskodó bazalthegyek (a Csobáncról)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tanúhegyek vidéke a Badacsonyról (Rejtett-kilátó)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Páholy sziklakilátója
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bazalt otthonában: Kőkapu a Badacsonyon
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Északi távlatok a Csobáncról
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A végső megpróbáltatás: a Badacsony
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kihantolt bazaltláva a Gulács oldalában
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tanúhegyek vidéke és a párába burkolózó Balaton (Csobánc)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Káptalantóti központjában
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tipikus Balaton-felvidéki tájrészlet (a Csobánc alatt)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdőfolt a Tóti-hegy lábánál
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés a táj fölé (a Kőkapu feletti kilátóhelyről)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szemben Fonyód, alant Badacsony (Egry József-kilátóhely)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csobánc, várrom
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Badacsony és Gulács - a túra következő állomásai (Tóti-hegy)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kitekintés Fonyódra (a Gulács ösvénye)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény a Badacsony tetejére
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Káli-medence és a Balaton a Tóti-hegyről
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kisfaludy-kilátó a Badacsonyon
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tapolcai-medence bazalthegyei a Csobáncról
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Újra erdőben - úton a Gulácsra
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A „Rossztemplom" a Csobánc lejtőjén
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kőkapu harap bele a Badacsonyba
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent György-hegy a Csobáncról
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Balatoni panoráma a Kisfaludy-kilátóból
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kőtenger, vagy inkább törmeléklejtő a Gulács szoknyája
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egry József-kilátóhely
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés Badacsonyba a hegy tetejéről
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az utolsó tanú: a Badacsony a Gulácsról
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Keszthelyi-hegység felé (a Gulács csúcsa)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény a bazaltorgonák alatt a Badacsony déli lejtőjén
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gulya legel a tanúhegyek alatt
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Indulás a Csobáncra!
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fasor a szőlők közt, akácos löszmélyút a Csobánc szoknyáján
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Már csak emlék a Gulács és a Tóti-hegy
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kút a Csobánc alatt
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Visszapillantás a Csobáncra (Tóti-hegy)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Badacsony platóján
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egész útvonalunk látszik a Kisfaludy-kilátóból
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hasadozott bazalt - a badacsonyi vulkanizmus utóélete
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 20 15 10 5 km Csobánc (kilátóhely és várrom) Kisfaludy-kilátó Gulács csúcs Csobánci Rossztemplom Tóti-hegy

Nincs két egyforma kilátás és tetőpont a hórihorgas tanúhegyek vidékén. A szőlők közt tekergő, hangulatos dűlőutakat bejárva e túrán négy bazaltóriásra is felkapaszkodunk, és a számtalan panoráma mellett útba ejtünk várromot, illetve geológiai attrakciók hosszú sorát is felkeressük.
geöffnet
mittel
22,4 km
8:00 h
1073 hm
1087 hm

Tekintélyes óriásokként magasodnak a Tapolcai-medence síkja fölé a tanúhegyek. Egymástól elszigetelt, gubbasztó kőszobrai egy különösen mozgalmas földtörténeti epizódnak, a Balaton-felvidék heves vulkanizmusának. Miközben a kárpáti hegykeret bőszen emelkedett, az általa közrefogott medence alatti kéreg elvékonyodott, majd forró, bazaltos magma olvasztott magának utat a felszín felé.

Ezzel kb. 6 millió éve eseménydús időszak vette kezdetét: a kőzetolvadék elérte a kiszáradt Pannon-tó medre alatt nedvességgel vastagon átitatott rétegeket, és ahogy a víz felforrt, hatalmas robbanások rázták meg a térszínt. A kitörési helyek körül lerakódott törmeléksáncokba később, csendesebb működési időszakok során bazaltláva folyt, mely aztán kihűlve kemény takaróvá dermedt.

Bár a kráterek akkor a terep legalacsonyabb pontjai voltak, a rövid vulkanizmus elcsendesülése óta eltelt időszakban a kevésbé ellenálló üledékes felszín (és a sok apró törmelékgyűrű) alaposan lepusztult, a bazaltsapkák ennélfogva fokozatosan kimagasodtak környezetükből. Az egykori felszín magasságát őrző tanúhegyek és a Balaton fiatal víztükre együttesen nem csupán az ország egyik legszebb tájképét komponálják, hanem sajátos domborzati és éghajlati viszonyaik miatt kultúrtörténetileg is jellegzetes vonásokat mutatnak.

A táji adottságok megbízható ritmussal vértezik fel a túrát: a medencék laposán ülő falvak körül a napfényt és a vulkanikus talajt élvező szőlősorok nyújtóznak egészen a hegyek szoknyájáig. Ahol pedig a lejtőszög meredekké válik, átvedlik a környezet. A girbegurba erdők birodalmán izzasztó ösvények hatolnak keresztül, gyakorta komor bazaltsziklák és kőtengerek tűzdelik a terepet. A szélesebb tetőkön vagy pontszerű csúcsokon erdőségek és sziklás gyepek foglalnak helyet, legtöbbjüket a fejedelmi kilátás miatt érdemes felkeresni.

A Balaton-felvidék legegyedibb, leglátványosabb útvonalainak egyike kiadós és fárasztó ugyan, de a Tapolcai-medencéből indulva izgalmas hegyi élményekre tehetünk szert, mielőtt megérkezünk a tó partjára. Túránk érinti ugyanis a Csobánc, a Tóti-hegy, a Gulács és a Badacsony tetejét is, ezért kiváló panorámákat, újabb és újabb perspektívákat biztosít erre a karakteres környezetre. A meredek emelkedők sokasága és a táv hossza miatt nehéz ugyan a túra, de a számtalan látnivaló, az önmagában is dekoratív táj ellensúlyozza a megpróbáltatásokat.

Autorentipp

  • A hosszú útvonalat érdemes lehet több részre bontani.
  • Ajánlott a túrát valamely átmeneti időszakra időzíteni, ezzel elkerülve a tűző napot, ami a dűlőutakon megtett hosszas gyaloglást meg tudja keseríteni.
  • A túra a Balaton partján ér véget, ahol enni-inni és strandolni is lehet.
  • A Tóti-hegy és a Csobánc csúcsa lehetőség szerint kihagyható az útvonalból, hiszen ezek oda-vissza kitérőkkel kereshetők fel.
Profilbild von Áron Dömsödi
Autor
Áron Dömsödi
Aktualisierung: 10.09.2020

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Badacsony, 437 m
Tiefster Punkt
108 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Start

Gyulakeszi, posta buszmegálló (122 m)
Koordinaten:
DG
46.868287, 17.480424
GMS
46°52'05.8"N 17°28'49.5"E
UTM
33T 689034 5193514
w3w 
///hinterher.kette.erbringt

Ziel

Badacsony vasúti megállóhely

Wegbeschreibung

Itiner

  • Gyulakeszitől a Z jelzést követjük a Csobánc aljában található romtemplomig.
  • Jobbra térünk egy rövid (jelzetlen) ösvényre, ami átvezet a Kéktúrára.
  • Jobb felé indulunk a K jelzésen, amin felkeressük a Csobánc tetejét.
  • A K jelzés vezet el Káptalantótiba.
  • A kocsma után balra áttérünk a K▲ jelzésre.
  • Egy kicsi rét végén a jobbra kiágazó Z jelzésre váltunk.
  • Rövidesen egy újabb réten jobb felé kitérőt teszünk a Tóti-hegy csúcsára a Z▲ jelzésen.
  • Visszatérve a Z jelzésen folytatjuk, amit a Gulács tövéig követünk.
  • Balra indul a K▲ jelzés, amin a Gulács csúcsára kaptatunk, aztán ugyanezen térünk vissza a hegy aljára.
  • Jobbra a K jelzésen túrázunk tovább, egészen a badacsonyi Kőkapu átszeléséig maradunk rajta.
  • Jobbra kiágazik a S▲ jelzés, amin rövid kitérő a bazaltbánya kilátópontja.
  • A Kéktúra K jelzésén gyalogolunk tovább a hegytető felé.
  • Balra a K▲ jelzés vezet el a Kisfaludy-kilátóhoz, amiről visszatérünk a Kéktúrára.
  • A K jelzést követjük, de ahol balra fordul, ott maradunk a nyílegyenes, jelzetlen ösvényen.
  • Visszacsatlakozunk a K jelzésbe, ami az Egry József-kilátóhelyhez vezet.
  • A kilátóhelytől visszaindulunk a K jelzésen, amit ezúttal a Páholykő-kilátóhelyig követünk.
  • Jobbra lefelé tartunk a K▲ jelzéssel, ami egészen a vasútállomásig kalauzol.

A túráról részletesen

A birodalmak határa, Csobánc

Gyulakesziről a Z jelzés indít hosszú útra a tó felé, a hegyeken át. A turistaút a templom mellett keletnek fordul, és a házsor végéig követi az utcát. Amint kiérünk a dűlőútra, teljes egészében mutatkozik meg a Csobánc, valamivel később pedig mélységi perspektívából lajstromozhatjuk a tanúhegyek javarészének sziluettjeit. Mintha fantáziarajz lenne egy elképzelt hegyvidékről, olyan abszurd egyszerűséggel szöknek a sík fölé, de tetejük is akár egy puritán ábrázolás: néhol szimplán lapos, máshol valószínűtlenül csúcsos. Ahogy a későbbiekben is, amíg a terep viszonylag lankás, szőlők sorakoznak, köztük présházak, néhol egyszerű nyaralók tűnnek fel. Az északra tornyosuló Bakony megcsapolja a Duna völgyén érkező óceáni légtömegeket, ezért itt szárazabb éghajlathoz sok napsütéses óra, és a Balaton miatt párás levegő társul. Ami a szőlőfajták sokaságának idilli, ahogy a vulkáni kőzeteken kialakult talaj is.

A földút szüntelen emelkedik, akácos löszmélyútszakaszt keresztezünk, és hátrapillantva egyre teljesebb a kilátás a Keszthelyi-hegység hátaira. Errefelé a 13. századtól jelent meg a szőlőtermesztés, és a megannyi apró dűlő közti kereszteződésekbe gyakorta állítottak keresztet - ezt tanúsítja egy útba eső feszület is. Bozótos, sűrű erdőbe érünk, a Csobánc immár robosztus fallal magasodik fölénk, és egy balkanyar után a növényzet szorításában düledező rommal szembesülünk. A „Rossztemplom" a középkori szőlőművelő faluhoz, Csobáncszöghöz tartozott, amely a török időkben elnéptelenedett. Víz hiányában, viszonylag magasan nem csoda, hogy később sem települt újjá.

A templomrom előtt jobbra fordulva jelzetlen csapásra térünk, amiről már tisztán látszanak a hegytetőt övező sziklák és a vár megmaradt falai. Métereken belül csatlakozunk a jelzett turistaútba, aminek K jelzésén jobbra térve nekivágunk a Csobáncnak. Kavicsos ösvényen, vékony törzsű erdőben kaptatunk, mígnem meghökkentően szép, sziklagyepes szakaszra jutunk: a kis sétány a hegy oldalára tekeredik, jobbra és előre pazar a kilátás. A Tapolcai-medencén túl ott az egész Keszthelyi-hegység, de a tanúhegyek nagy része is előttünk emelkedik. A ködbe vesző Balaton és a szomszédos hegyek panorámája nem szűnik meg, egészen a csúcsig elkísér, az út pedig szerpentinként fordulva tárja fel az ellenkező irányt is. A második kanyarból már a Balaton-felvidék és a Bakony nyugati végeit szemlélhetjük, végül egy utolsó etappal bevesszük a várat is.

A kiemelt helyzet miatt zseniális a panoráma, amit minden szögből ajánlott megcsodálni - ehhez érdemes hosszabban időzni fönt, és körbesétálni a gyepes csúcsot. Mintha felvonulnának a tanúhegyek, sziluettjük úgy dereng a párafüggönyben: a Tóti-hegy, a Gulács és a Badacsony hórihorgas alakjai sejtetik, hogy kemény megpróbáltatások várnak még ránk, jobbra pedig a Szent György-hegy hatalmas lepénye és a szerényebb szigligeti bércek uralják a terepet.

A komor várfalakat a 13. században a diszeli nemesek építtették, meghatározva ezzel a vidék későbbi sorsát: amikor Hegyesd vára török kézre került, Csobánc végvárrá vált, és sikeresen rázta le magáról az ostromokat. Ezzel mintegy másfél évszázadra kijelölte az oszmán és a habsburg birodalom határát. Midőn a Balaton-felvidék e szeglete évmilliók után (ezúttal már emberi okból) újra tűzbe borult, a Csobánc vára alatt menetelő török haderő híres történetírója, Evlia Cselebi eképpen jellemezte a látványt: „égig érő, magas hegytetőn, igen erős négyszögletű vár ez. Mikor hadseregünk elvonult mellette, ötven ágyúlövést tettek. A vár bástyáit és ormait keresztes zászlók díszítették." Bár később sokáig ellenállt a császári hadaknak is, végül az ő kezükre kerülve felrobbantották, az egykor büszke falak most pedig sötét csonkokként meredeznek a balatoni táj fölött. Anyaguk pedig bazalt, akár a platóé: a 376 méteres magaslat három és fél millió éves, és a robbanásos vulkanizmus törmelékgyűrűjét töltötte ki az a bazalt lávató, ami kihűlve megóvta a hegyet a lepusztulástól. (A befejező időszakban még salakszórás is történt.)

Szőlők birodalmában

A Kéktúra útvonala megkerüli a romot, és a túloldalt egy utolsó kitekintés után köves, meredek ösvényen hatol a pagonyba. A hársas törmeléklejtő-erdőben előbújik a talajból a bazalttakaró, aminek a jégkorszaki fagyok aprózta törmelékszőnyege is felvillant egy darabot a sorsából. Mellőzzük a Vár-kút napelemes szivattyúval szerelt (sajnos így sem mindig működő) forrását, majd elérjük a szőlők gyűrűjét, és ezzel ismét a tanúhegyek vidékének lakott zónájában vendégeskedünk. Tekergő utunk délies fordulatot vesz, a közeli tanúhegyek ismét fölénk hajolva mutatják az irányt. A gyulakeszi országúton jobbra térünk, majd rövid baktatás után az elágazásban bal felé, a Káptantótiba vezető bekötőutat kell választanunk.

Kiadós aszfaltséta következik a falu központjáig, ahol a kocsma hívogató hűvöse kínál enyhülést a Tóti-hegy megerőltető kaptatója előtt. Káptalantóti a két szomszédos tanúhegy vonzásában létezett: a 13. századig Csobánc várához tartozott, de a közelebbi magaslat után egyszerűen csak Totinak nevezték. A központi elágazásban jelzést váltunk, és innentől a balra kiágazó K▲ jeleket kell keresnünk.

Kertek alatt, eleinte patak mentén, majd dűlőúton hagyjuk el a falut, egy legelő végében a lejtőn présházak, majd békebeli üdülők sorakoznak. Elmaradoznak a kajibák, és utunk jobbra terel, immár az erdő árnyékában. Kisvártatva egy réten kell tájékozódnunk, itt nem könnyű meglelni a jelzéseket: a tisztáson balos irányban, fölfelé tartunk, az elvadult sövény a jobbunkra kell essen.

Eztán már előtűnnek a piktogramok, amik a Tóti-hegy, a „legidősebb tanú" felé fordítanak, de ezúttal a Z jelzésre térünk, ami derékszögben jobbra hív. Nem sokáig borul fölénk ismét az erdő, hiszen egy szőlőtábla mellett kaszáló és gyümölcsös nyit kilátást a csúcsra. Nincs messze, de a följutás nem lesz egyszerű: a jobbra leváló Z▲ jelű ösvény sovány, de sűrű pagonyban, meglepő meredekséggel tesz próbára.

A Tóti-hegy kettészelt körpanorámája

Legfölül aztán elillannak a fák, és előbukkan az alapkőzet, a csúcs bordáját borító gyepről zavartalan a panoráma a déli irányba. A korábbinál jóval közelebb tűnik fel a Balaton párolgó víztömege, amelybe a Badacsony és a Gulács takar bele. Tövükben a szőlők sorai geometrikus textúrát húznak a terepre, míg a védelemnek köszönhetően oldalaikat és hátukat tömött rengeteg borítja. A Szent György-hegy és a Keszthelyi-hegység sem maradhat ki, ellenirányban pedig alacsonyabb hegyek sorakoznak a parton, elgátolva a Káli-medencét. Éppen szemben Fonyód kettős csúcsa adja hírét a somogyi dombvidéknek.

Az ösvényt tovább követve érjük el a hátsó, igazi csúcspontot: a Tóti-hegynek nincs szétterülő háta, ugyanis bár vulkanizmusa megegyezik társaiével, a bazaltos magma sosem érte el a felszínt, megrekedt a kürtőben, ahol megszilárdult. Ez a kemény „tű" a felépítmény gerince, amelyre a jellegzetesen hegyes forma sátorként támaszkodik. Immár hajszál híján körbenézhetünk: a tó felé csak egy keskeny szakaszt takar ki a növényzet, azonkívül teljes a kilátás, a Káli-medence egésze is feltárul. Kevés olyan hely van a Balaton-felvidéken, ahonnan a hegység ekkora szeletében gyönyörködhetnénk.

A sálba tekert tanú

Visszaereszkedve a Z jelzésre az erdőbe tartunk, ahol kőfal védelmezi a szekérutat, illetve egy öreg pincére is figyelmesek lehetünk - az üreg arra utal, hogy egykor idáig is elért a szőlők birodalma. A 18-19. században a lejtő futásával párhuzamosan mélyítettek pincéket a telkek alsó, kevésbé becses részein. (Aztán a filoxéravész után a permetezéshez szükséges víz hiánya miatt már csak az alacsonyabban fekvő területeket szőlősítették újra.) Bejáratuk mellé általában valamilyen árnyékoló fát (többnyire diót) ültettek.

Lassan elmarad a pagony, és a tőkék fölött rálátunk rémisztően langaléta következő célpontunkra, a Gulácsra. Megkerülünk egy pincészetet, és kellemes, parkos környezetből, gulya legelője mellett lépünk rá egy bekötőútra. Balra tartunk, aztán néhány méterrel előrébb jobbra lefordulunk róla, hogy erdei keréknyomon vágjunk bele a kimerítő ostromba.

Tölgyesben kaptatunk, az út kanyarodik, majd jobbra hív a Z jelzés - föntről alig nyílik kilátás, csak az ösvény egyes pontjairól mutatkozik némi szűk tájkép, ezért érdemes megfontolni a hegymenetet. Menten kiágazik a K▲, ami sálként tekeredik a magaslat nyakán: fokozatosan emelkedve először átkelünk egy terebélyes kőtengeren, majd igen szűk csapáson kerüljük a csúcsot. Előbukkannak a kihűlésük során oszlopossá zsugorodott bazaltbordák is: a hegy előzőleg felkeresett szomszédjához hasonlóan kürtőkitöltés maradványa, anyagából a jóval meredekebb nyugati oldalon jókora darabot harapott ki a bányászat. Ahogy a fölfelé tartó ösvény harántol, megnő körülötte a lejtőszög, a köves talajt pedig csenevész sziklai társulás, bozótszerű erdő lakja. Egy-egy szakaszról kilátunk a Badacsony, illetve a Balaton felé - becsüljük meg ezt a látványt, mert a csúcs ennyit sem nyújt! Feltűnik a Szent György-hegy háta is, a tetőpontot elérve pedig sziklagörgetegek döfik át a talajt.

Át a Kőkapun

A csúcson legföljebb pihenés céljából érdemes időzni - hiába jelent a Gulács név eredetileg kopaszt, sűrű növényzet a hegy sapkája. (Más értelmezés szerint a gúla alak az elnevezés forrása.) Lesétálva a lejtő aljára, ott a K jelzésen jobbra indulva már az utolsó megpróbáltatás, a Badacsony kerül célkeresztünkbe. Ami beárnyékolja a Gulács déli arcát, ezért itt az erdőzóna alatt is kevesebb a szőlő, és a kilátás hiánya okán szerényebb megjelenésűek a nyaralóházak is.

Utcán érkezünk meg a forgalmas autóúthoz, amin balra tartunk, hogy méterekkel előrébb a jobbra kiágazó dűlőútra váltsunk. Lassan lopva a távot megkerüljük a szőlőket, és megközelítjük (de nem érintjük) a Köböl-kutat, mely a honfoglalás után itt letelepedett nemzetségről kapta nevét. A Kéktúra magas peremű, homokos anyagú folyosóba fordít, kilépve belőle feltűnik az előzőleg meglátogatott kúp. A felső nyaralók közül már látszik a Kőkapu völgye, ami belehasít a Badacsony tetejébe, szegélyén pedig felderengenek a bazaltorgonák kéményei.

Egy pihenőhelynél érünk az erdő szélére, ahonnan deszkalépcsőkön küzdjük le az előttünk álló métereket. Egyre több komor kőtömb tűnik elő az avarból, mígnem a bazalt átveszi az uralmat: fekete bazalttenger felaprózott szőnyegén sajtolódik át a támfallal megerősített ösvény, fölemelve tekintetünket pedig szilaj sziklafalak támasztják a lejtőt.

A Badacsonyt több lávafolyás anyaga fedi: a kezdetben felszínre hullott törmelékgyűrűt izzó bazaltolvadék töltötte ki, melynek anyaga kihűlve megszilárdult, s közben a zsugorodás hatására függőleges repedések keletkeztek benne. A jégkorszakokban a hasadékokba hatoló vízből keletkezett jég erősen aprózta a kőzetet, és oszlopokhoz hasonlatos blokkokat szigetelt el egymástól. A lábunknál szétterülő, „kőtengernek" nevezett sziklaszőnyeg valójában inkább törmeléklejtő, mivel nem egy lávaár felaprózódott maradványa, hanem a bazaltorgonákról leszakadt, aláhulló kőzetanyag. Minthogy a rideg „szőnyeg" most is lassan araszol lefelé a lejtőn, meghajolva a gravitáció akarata előtt, a növényzet nem tudott még megtelepedni rajta.

A zsugorított hegy

Átkelünk a bazaltkapun, és ahogy elmaradnak a vad alakzatok, a hegyoldal lejtése is fokozatosan kezd megszelídülni. Följebb jobbra hív a S▲ jelzés, amit ajánlott követni, hiszen a szintút egyfelől pihenő a kaptatón, másfelől túránk legteljesebb északi panorámájával ajándékoz meg a csapás. Útközben a fák ágai közt átviláglik a Kőkapu sétányának pásztája, majd szemben korlát jelenik meg. Félelmetes meredély teraszára érkezünk: egy bazaltbánya pereméről csodálhatjuk meg a Tapolcai-medencét és bérceit, illetve a környező tájékot. A természet apró, zöld szigeteiként emelkednek a tanúhegyek, köztük szőlősorok csíkjai, présházak és nyaralók színes foltjai, illetve hosszú fasorok színesítik a terepet.

A hegy oldalát két irányból bontják meg bányafalak: a 20. század első éveiben Badacsonytördemic és Badacsonytomaj felől indult meg a kitermelés, mely eleinte csak a természetesen leomlott kőzetanyagot gyűjtötte be. Aztán a tapolcai vasútvonal megépülésével gépesítették és kiterjesztették a bányászatot, megbontották a hegy anyagát is, melyet drótkötélpályán szállítottak a két közeli vasútállomásra, illetve azok zúzóüzemeibe. A Badacsony alakjáért felelős kemény, réteges elválású bazalt kiváló alapanyaga volt a macskakőnek, amelyből a II. világháború kitörése előtt már itt faragták a legtöbbet az országban. Ahogy a kőfejtés egyre beljebb haladt, a munkások hamar elérték a Pannon-tóból hátramaradt homokos üledéket (illetve a vulkáni törmelékgyűrűt), és többszöri próbálkozás után sikerült csak megállapítani, hogy a vágyott bazaltréteg valamivel 300 méter magasság fölött építi fel a Badacsonyt. Nehézséget jelentett, hogy a bányászat által kiszemelt északias oldalon nagyjából 400 méter fölött már az utolsó, gázdús kitörés salakos, hólyagos összlete kezdődik, ami gazdaságilag hasznosíthatatlan, ennek bontása körülményessé és drágábbá tette a munkát.

1965-ig, az üzem bezárásáig 12 millió tonna bazalttal „zsugorították" a hegyet, és a munkások kiléte sem kevésbé izgalmas. 1949 és 1954 között ugyanis a Rákosi-rendszer által ellenségnek vagy megbízhatatlannak minősített rabok, illetve munkaszolgálatos katonák fejtették a követ, fogolytáborukat egy bányaudvarban alakították ki. A sötét történelmi örökségre egy emléktábla és néhány rom hívja fel a figyelmet az egyik tomaji bányaterületen.

Túra a bazaltfennsíkon

Ha befejeztük a merengést, ideje visszatérni a Kéktúrára, hiszen a Badacsony teteje még számos látnivalót, érdekes pontot kínál. A tanúhegy szigetjellege lépten-nyomon tetten érhető: megjelennek a bükkök is, máshol öles tölgyek, gyökérfonatos ösvényszakaszok, a hegyperemen sötétlő sziklatornyok mutatkoznak. Teljesen más képet fest a táj, mint alant vagy a szomszédos hegyeken, hiszen ez az arasznyi fennsík már elegendő ahhoz, hogy saját mikroklímája, markánsan megkülönböztethető hangulata legyen. És ezt a kontrasztot emeli ki rövidesen a Kisfaludy-kilátóból nyíló panoráma is.

Ösvényünk egyre emelkedik, néhol emberpróbálóan meredek szakaszokkal, mígnem a K▲ jelzésen bal felé feljutunk a környék „tetejére", a 438 méteres Badacsonyra. A Kisfaludy-kilátó nevét ihlető költő műveivel tevékenyen járult hozzá, hogy a hegy hírneve Keszthely és Füred mellé zárkózott, présházat is vett annak oldalában, és egy itteni szüreten ismerkedett meg feleségével és múzsájával, Szegedy Rózával.

A lépcsőket követve éppen a lombkoronaszint fölé juthatunk, de a növényzet (és a torony szerkezete) valamelyest sajnos belezavar az amúgy elsőrangú panorámába. Méretes szakaszon rajzolódik ki a tó északi partvidéke, melyet a hegyek miatt tágas öblök és ellaposodó földnyelvek tagolnak, szemben pedig egyenesen fut a déli szegély. A Káli-medencén végighordozva tekintetünket, még egy pillantást vethetünk az összes tanúhegyre és a Tapolcai-medencére, a többi irányt viszont az erdő rejti el a kutakodó tekintetek elől.

Búcsút intve a kilátónak vissza kell térnünk a K jelzésre, melyen átszeljük a hegytetőt: itt már a hűs, nedves levegőt kedvelő, ezért általában magasabbra húzódó bükkök árnyországában járunk, holtfában gazdag, zárt erdőségben. A kis plató központjához közel, az út mentén elhagyott kőkunyhó áll, fontos pont a túrán: nem térünk le balra a Kéktúrával, hanem nyílegyenesen, a széles, jelzetlen folyosón baktatunk tovább. Előrébb visszatér a K jelzés, és rövid ereszkedést követően piciny emelkedő, majd újabb építmény tűnik fel: a Badacsony peremére érkeztünk, az Egry József-kilátóhelyhez. Aljában elhanyagolt, de panorámás esőbeálló (egyben bivakhely) rejtezik, teteje az élesen leszakadó hegyoldal perspektívája miatt páhollyal ér fel. Lent a szőlők és nyaralók keskeny sávján túl a Balaton tükre vezeti szemeinket a túloldali fonyódi magaslatokhoz - a háttérben „Somogyország" dombvidéke vész a párába. Mindezt a túra végére jó eséllyel aranysárgára festi a naplemente. A névadó Egry József központi témája volt a balatoni táj, az avantgárd festő Badacsonytomajban nyugszik.

Ereszkedés

A következő, egyben utolsó hegyi kilátópontunkat a Kéktúrán keressük fel, ezúttal visszafelé indulunk az országos ösvényen. Ám most a jelöletlen út kiágazásánál jobbra térünk a K jelzésen, és tekintélyes méretű matuzsálemek alatt, köves talajon tartunk a fennsíkszegély felé. Bazaltból rakott lépcső vezet ki a Hertelendy-emlék melletti Páholykőre, melynek lényeglátó neve megragadja a helyszín jellegét.

A sziklateraszról az ábrahámhegyi és révfülöpi partszakaszt, no meg a túloldalt vehetjük szemügyre. (A bazalttáblán megörökített Hertelendy József a tómenti települések fejlesztésének, elsősorban a vasútvonal építésének szószólójaként volt ismert a 19-20. század fordulóján.)

Itt már elengedjük a Kéktúrát, és a lefelé lendülő K▲ jelzés meredek hegyoldalt legyűrő, elnyújtott lépcsősorán ereszkedünk. Elmaradozik a sziklás letörés, és a szőlők sávjába, nyaralók és vendéglátóhelyek közé érkezünk. Mellőzzük a Rózsakő tömbjét, amit a hegy vetett le magáról, hogy aztán az ember mitikus történetet szőjön köré: állítólag Szegedy Róza és Kisaludy Sándor szerette innen szemlélni az akkor még zavartalan kilátást, és ebből ered a hiedelem, hogy ha egy pár kézenfogva, háttal a Balatonnak ül a kőre, még abban az évben egybekelnek. Nevét egy helyi szőlőfajta és bora is viseli egyébként.

A turistaút utcákat követ, és a szőlőknek alárendelt, szellős településszerkezetnek hála gyakorta tűnik fel a panoráma. Leérve megkerülünk egy házsort, és a büféknél érkezünk meg kiadós túránk végére, a vasútállomáshoz. Szomszédságában található a hajóállomás és a buszmegálló is.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A túra a Gyulakeszi, posta buszmegállótól indul. (Tapolcáról induló busszal érhető el.)
  • Az útvonal vége a Badacsony vasúti megállóhely.
  • A Badacsony, vasúti megállóhely buszmegálló is a túra végénél található.

Anfahrt

  • A túra kezdő- és végpontja is tömegközlekedési megállóban található.

Parken

  • Az autót érdemes Tapolcán hagyni a buszpályaudvar vagy a vasútállomás mellett, hiszen innen elérhető az útvonal kezdőpontja, és ide könnyen vissza lehet jutni a túra végeztével is.
  • Gyulakeszin a Kossuth utcán, a templom mellett találni parkolóhelyeket.
  • Badacsonyban a hajóállomásnál, a 71-es út mentén, illetve az Egry sétányon található áruház mellett van parkolási lehetőség.

Koordinaten

DG
46.868287, 17.480424
GMS
46°52'05.8"N 17°28'49.5"E
UTM
33T 689034 5193514
w3w 
///hinterher.kette.erbringt
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • Balaton-felvidék turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

  • Balaton-felvidék, ill. Balaton turistatérképek

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.

Profilbild

Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
22,4 km
Dauer
8:00h
Aufstieg
1073 hm
Abstieg
1087 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Streckentour Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.