Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung Top

Móri körtúra a Vértes rengetegeiben

· 14 Bewertungen · Wanderung · Vértes-Velencei-hegyvidék · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Öreg bükkök strázsálnak a Harmatos-völgy mélyén
    / Öreg bükkök strázsálnak a Harmatos-völgy mélyén
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A csókakői vár kaputornya
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A PL és ZL jelzés a csókakői vár melletti szikláknál
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A siklóernyős starthely a Csóka-hegy oldalában
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csókakő felett a Csóka-hegyen
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mészkősziklák a Csókakői vár felett
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Leágazás a Vár-völgy bejáratánál a Csóka-kői várhoz
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mélyre vágódó út a bükkök csarnokában a Homok-tisztás felett
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tölgyek laukon-csoportja a Csóka-kő karsztbokor erdejében
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jancsi és Juliska mesebeli házikója
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A csókakői várhoz tartó PL és ZL jelzés mentén
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panorama aus der Burg von Csókakő. Vor uns liegt Móri-árok
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A csókakői vár melletti sziklamászóhely
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szent Bernát őrzi az Ifjúsági tábor nyugalmát
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Csókakő vára Vértes Ifjúsági Tábor
Meglepő változatosság jellemzi a Vértes zeg-zugos vidékét, az összes hazai tájegység arculatát hordozza magán. Látványban, hangulatban gazdag körtúrát tehetünk Mór városából, hazánk legkisebb borvidékének központjából.
geöffnet
leicht
17,1 km
5:25 h
687 hm
687 hm

Kis mérete és alacsony átlagmagassága ellenére rendkivül takaros erdőségeket találunk a legtöbb hazai fafajta képviselőjével a mozaikos formakincsű Vértesben. Az enyhe, csapadékos nyugati szelek szubatlanti klímát teremtenek a nyugati bérceken és északi-völgyekben. Ennek megfelelően öreg bükkösök kiterjedt erdei népesítik be ezeket a területeket, míg a lankás déli oldalakon a tölgy az úr. Mindemellett a fennsíki fenyvesek, a dolomitsziklás kőrisek, összefüggő hársfaerdők és megannyi egyedi tájkép jellemzi ezt az összetett életközösséget.

Ami az erdőnek áldás, a szőlőnek sanyarúság. A mediterrán szőlő kevésbé viseli jól a változékony klímát, ezért honosodtak meg itt a betelepülő németek által behozott, rajnai borvidéken jellemző fajták. A hazai ezerjó a filoxérajárvány után vált meghatározó fajtává, de ennek gyümölcsét is úgy próbálták édesíteni, hogy a tőkét alacsonyra metszették, így a nap a talajról visszaverődve is érlelte. Ennek megfelelően a móri borvidékre jellemzőek a savas, férfias borok, bár a klímaváltozással és az újonnan divatos technológiákkal ez is előnyére válik a vidéknek.

Érdemes saját véleményt alkotni a helyről és utánajárnunk ennek az egyedi környéknek.

Autorentipp

  • Amennyiben hosszúnak ítéljük a túrát, Csókakőnél is kiszállhatunk és tömegközlekedéssel visszaérkezhetünk Mórra. Ebben az esetben a körtúra hosszabbik szelete, mely az északi erdőségeken át a Vértes platója felől érkezik Csókakőre, főleg az egybefüggő, zárt erdőségek miatt érdekes, míg a rövidebb, de töményebb szakasz a Csóka-hegyen keresztül izgalmas sziklás térszínen több kilátóponttal kecsegtet.
  • A Harmatos-völgyből kiérkezve, a hegylábi szőlők között párszáz méterre található Vajal-forrásnál viszonylag kis kitérővel tekinthetjük meg az ország legnagyobb kerületű szürke nyárfáját és egyéb famatuzsálemeket.
  • Hagyjunk időt a Móri városnézésre és ne szalasszuk el a lehetőséget, hogy a Móri borvidék központjában, számos pincénél kóstolhatunk a helyi borokból.
Profilbild von Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualisierung: 09.03.2020
Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
475 m
Tiefster Punkt
191 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • Érdemes bakancsban vagy magasszárú cipőt viselni, különösen az utolsó, Csóka-hegyet keresztező szakaszon, mivel a meredek letörésen oldalazó ösvény megterhelő a boka számára.

Start

Mór, Szent Vendel kápolna (192 m)
Koordinaten:
DG
47.375683, 18.222035
GMS
47°22'32.5"N 18°13'19.3"E
UTM
34T 290295 5250655
w3w 
///blöcke.fähre.benutzte

Ziel

Mór, Szent Vendel kápolna

Wegbeschreibung

Itiner:

  • Mórról a P jelzésen indulunk keletre fel a Vértes fennsíkjára
  • A Jancsi és Juliska kunyhóját és a murvautat elhagyva a K+ jelzésen az Országos Kéktúráig
  • A K jelzésen egy bő kilométeren még együtt a K+ jelzéssel majd rövid szakaszon nélküle
  • A K ▲ jelzésen tovább a Felső-cser vágásig
  • A Felső-cser vágástól a ZL jelzésen a csókakői várig
  • PL jelzésen a Vár-völgyön és Csóka-hegyen keresztül vissza a Mór feletti szőlőkig
  • Túránk kezdeti szakaszán, a P jelzésen visszaérkezünk Mórra

Leírás:

Mór szőlővesszeitől az égig érő bükkfákig

Kiindulópontunk a Vértes nyugati lábánál fekvő, takaros Mór városa, a környező borvidék névadó központja. Az állatokat gyógyító szent Vencel tiszteletére a XVIII. század közepén, a marhavész után épített fogadalmi kápolnától indulunk a Vértes szőlőkkel övezett erdős tömbje felé.

Mór városa történelmében és kultúrájában jelentős német kötődéseket ápol. A honfoglaló magyarok már lakott településre érkeztek ide, a Káprát-medence belső területeinek felső-Duna völgyéből nyíló kapujába. A hűbérúri jogait érvényesíteni kívánó német-római császár seregeit első András királyunk Székesfehérvár alatt megverte, és a Vértes lankáin a Móri árkon keresztül űzte hazafelé. A kiéhezett, szétzilált zsoldosok az életüket mentve szétdobálták vértjeiket a hegyoldalban, állítólag innen keresztelték Vértes névre a Fehérvártól északra lévő hegységet.

Hogy a vértektől csillogó hegyek legendájából mi igaz, már nem tudhatjuk, viszont a németségnek jelentős szerepe volt a török időkben elnéptelenedett vidék felélesztésében. A Mária Terézia által betelepített kapucinus-rendiek és a rajna-vidéki németek magukkal hozták szőlőművelő kultúrájukat, és újratelepítették a Vértest nyugatról szegélyező egykori szőlőhegyeket. Így kerültek ide a Rajna-vidéken elterjedt tramini, a rizlingszilváni és zöld veltelini vesszői, de a legenda szerint a térség meghatározó borfajtáját, az ezerjót a tokaji rendtársaktól kapták a kapucinusok.

A város lakosságát a XVIII. század közepére már háromnegyedrészt kitevő németség fő megélhetési forrása a bor volt, melyet a Dunán keresztül szállítottak az osztrák, német vidékekre. A környék lakosságát a II. világháború életet nem kímélő megpróbáltatásai után a megtorlás évei sújtották drasztikusan. A németség egésze kollektív bűnbaknak lett kikiáltva, így a móri németség is, kárpátmedencei társaik tömegével együtt, hátrahagyva eddigi életét kiűzetett Magyarországról. Csak Fejér megyéből tizenegyezer német nemzetiségű kényszerült elhagyni a szülőföldjét. A szőlők nagy részét államosították és a helyi TSz az egyébként nyereséges borászatba nem forgatta vissza a tőkét, a veszteséges ágazatokat támogattak. Szerencsére a rendszerváltás után többen kezükbe vették sorsukat, és új lendületet kapott a móri borvidék, visszahozva az ezerjó régi hírnevét.

Ahogy a múlt csapásai a vidéket, úgy hagyjuk mi is magunk mögött a várost a vasutat keresztezve a szőlők és présházak között kanyargó P jelzésen, és hamarosan beérünk a Meszes-völgy vegyes akácerdővel borított bevágásába. Az ösvény lassú emelkedéssel kúszik fel a Vértes mészkőtömbjének támaszkodó homokos, löszös hegyoldalban. Ahogy a meredekség és a tengerszint feletti magasság nő, egyre szebb és öregebb erdőbe érünk. Meghatározóak lesznek a környékre jellemző erdőalkotó fák, a tölgy és a bükk. A Vértes platójára felérve keresztezzük a fennsíkon kanyargó erdőgazdasági utat, amin lankásan beereszkedünk a tágas völgyfőben elterülő sűrű, öreg bükkösbe.

Meglepő, hogy ebben a viszonylag alacsony magasságban már összefüggő bükkösöket találunk, ám a Duna-völgyén beáramló enyhébb, nedvesebb légtömegek árnyalják a Kárpát-medencére jellemző kontinentális éghajlatot. Magyarországon pont itt, a Bakony-Vértes-Gerecse északi és nyugati szegélyén van a legérezhetőbb klimatikus hatása az Atlanti-óceánnak, befolyásolva az uralkodó vegetációt is. A hazánkban is érezhetően erősödő klímaváltozás nagy veszteseinek a bükkösöket tartják az erdészeti szakemberek, melyek az előzetes számítások szerint egyre kevésbé fognak ellenállni a forró, száraz nyaraknak, a szélsőséges időjárásnak. A sekély, tányérszerű gyökérzete miatt sem a csapadékhiányt, sem a nagy szélviharokat nem állja a bükkfa. Talán pont itt, a Bakony és a Vértes északi részén, az atlantikum enyhítő hatása mellett változik legkevésbé az éghajlat, és maradnak meg összefüggő bükkerdeink.

Barangolás a Vértes platóján

Az enyhén észak felé lejtő fennsíkon kényelmesen ereszkedünk a sűrű erdőben, kisebb vízmosásokat keresztezve. Egy szűk kilométer után leérünk a Vértes Ifjúsági táborhoz, ahol a hangulatos forrás és az alatta duzzasztott tavacska partján, évszázados fák árnyékában pihenhetünk meg. Használjuk ki a ritka víznyerési lehetőséget! A tavacska melletti réten egész nyáron a gyerektábor sátrai állnak, illetve a móri katolikus plébánia által üzemeltetett, szépen felújított szálláshely. Főként gyerekes családoknak, iskoláknak tartanak itt ismeretterjesztő,  erdei iskolai foglakozásokat, kultúrális és kézműves táborokat.

Folytatjuk utunkat tovább a múrvaúton, a P jelzésen, ahol a következő kis völgynél elhagyott kunyhót találunk "Jancsi és Juliska kunyhója" felirattal. Az árnyas völgy alján, sűrű erdőben megbúvó házikónak valóban meseszerű hangulata van, illik rá a megnevezés. A völgyből kikanyarodó murvautat egy erdészeti rakodónál jobbkézre elhagyjuk, áttérve a K+ jelzésre, és a homokos, löszös hegyoldalba bevágódott mélyúton kapaszkodunk felfelé. Utunk talán legszebb erdejében járunk, a mohás aljú sűrű bükköst gyertyánok, kőrisek és tölgyek elegyítik, míg a naposabb, melegebb részeken összefüggő hárserdő-foltokat találunk. Tavasz végén a vadméhek duruzsoló szorgalma mutatja meg a virágzó hársfákat és kőriseket, nyáron pedig a talajra lehullott szirmok fehér leple.

A Sikáros meredek peremmel letörő gerincélén érkezünk fel ismét a fennsíkra, a platón kanyargó murvaútonhoz, melyet egy rövid szakaszon követünk is. A K+ jelzés egy nyiladékon vált be ismét az erdőbe, jobb kéz felé. A magasból négyzethálót kirajzoló tűzvédelmi irtásokon haladunk, melyek behálózzák a Vértes nagy részét. A közel tíz méter széles, famentes nyiladékok az erdőgazdálkodás alapegységeinek számító erdőrészletekre osztják fel a területet, ám emellett éghető anyag híján az erdőtüzek terjedését megakadályozó fontos védekezési határvonalak is.

Számunkra most a nyiladék szállítóútként kamatozó funkciója jön kapóra. Az Országos Kéktúrához csatlakozva haladunk át a váltakozó bükk-, tölgy- és fenyőerdőkön. Hamarosan elhagyja a K+ jelzés az Országos Kéktúrát, és egy rövid szakaszon csak a jelzést követjük, majd leágazunk a K▲ jelzésre a Kocsmáros-domb írtásának vadhálós kerítése mellett. A K jelzés is a Csókakői vár felé halad, ám a mi utunk valamivel változatosabb, ahogy hamarosan a Felső-cser vágás csomópontjánál átérünk a K▲ jelzésről a ZL jelzésre, és beérkezünk a Buhin-völgy kibontakozó szurdokába.

A zeg-zugos peremvidéken

A fennsíkot elhagyó, sziklákkal szegélyezett völgy egyre mélyebbre vág a Vértes mészkőtömbjének szélébe, és hamarosan a Vár-völggyel egyesülve ráfordulunk a hegység egyik leglátványosabb szurdokára. Mély, öreg fákkal árnyékolt sziklás völgyben haladunk ismét az Országos Kéktúrával egyesülve. Amikor a legkevésbé számítanánk rá, egy évszázados bükkfa tövétől falépcsősor kúszik fel a meredek hegyoldalban a ZL és PL jelzéssel, melyen mi is felkaptatunk a sziklás gerincélre. A sziklahorhos túloldalán megdöbbentő látvány fogad, ahogy az eddigi zárt, erdős utunk egyszerre a Csókakői vár kilátópontjához ér.

A sziklás gerincről őrködő Csókakői vár ugyanis az alant húzódó Móri árkot, a középkorban itt haladó hadi utat volt hivatott szemmel tartani. A sok pusztítást megélt vár megújult fehér falai messziről világítanak a Vértes oldalában, ahogy mi is belátjuk innen az egész Móri-árkot, a Bakony keleti végeit. Érdemes tiszteletünket tenni az újjáépült várban, és a magyar vitézek, török hódítók szemszögéből végigpásztázni az oly sok megpróbáltatást megélt tájon.

A falépcsőkön visszaereszkedünk a Vár-völgybe, majd egy rövid szakaszon az eddig megtett útvonl mentén haladunk visszafele. Azonban most a völgyből balra kikanyarodó PL jelzést követjük, mely a Csókakői várat is hordozó gerincélre, a Csóka-hegy tömbjére vezet. A Vértes egyik legmagasabb pontját azonban a túristaút elkerüli, és a hegy peremén, girbegurba karsztbokorerdőben kanyarog a meredek oldal tetején harántolva. A bokaforgató utat több ponton sziklás kilátópont teszi látványossá, ahonnan a Csókakő és Mór közötti szőlőkre, a móri borvidék szívére látunk rá.

A Csóka-hegyet megkerülve a Harmatos-völgy meredek bevágásába ereszkedünk, ahol terebélyes, ősi bükkök strázsálnak a szinte megközelíthetetlen, sűrű szurdokerdő felett. Az ösvény a sziklás falakkal szegélyezett, szakadékszerű völgy oldalán kapaszkodva harántol a vízmosás felett. A vadregényes szurdokot a vízmosáson átkelve, a túloldali sziklás oldalban felkapaszkodva hagyjuk magunk mögött, és egy felhagyott kőfejtőn keresztül, az egykori szállító ton ereszkedünk tovább a szelídülő vidéken. Utunk lassan hozzásimul a túránk elején bejárt útvonalhoz, így a városba visszavezető pár száz méteres szakaszt a már ismerős P jelzésen tesszük meg.

Ne felejtsünk el búcsúzásként betérni egy pincébe, és a hungarikumnak számító ezerjóval vagy ízlésünknek megfelelő helyi borral, a hegy nedűjével leöblíteni a megtett hosszú utat!

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Busszal a Mór, Széchenyi utca megállóhelynél kell leszálnunk, és ide is érkezünk vissza. A Tatabánya felől Mórra érkező buszok érintik a Széchenyi utcai megállót, de ha Székesfehérvár felől érkezünk, érdemes a móri végállomásig, az autóbusz-állomásig utazni, és onnan a túra kezdőpontjáig elsétálni.
  • Utazhatunk vonattal is Mórra, de mivel a vasútállomás a város túlvégén található, illetve a járatsűrűség is erősen foghíjas, ezt az opciót akár figyelmen kívül is hagyhatjuk.

Anfahrt

  • A túra a Mór, Széchényi utca megállóhelynél található Szent Vendel kápolnától indul, és ide is érkezik vissza.
  • Ha Székesfehérvár felől érkezünk, a busz a móri autóbusz-állomásig közlekedik. Ez esetben menjünk tovább a Táncsics Mihály utcán, s a patakot keresztezve forduljunk a Kisfaludi utcán keresztül a Széchényi útra, ahol párszáz méter után elérjük a Szent Vendel kápolnát!

Parken

  • A 81-es főútból kiágazó, Mór és Pusztavám közötti út mellett található a túra kezdőpontja a Széchenyi utca és a Hunyadi utca kereszteződésénél. Parkolni a túra útvonala mentén a kezdőponttól pár száz méterre, a Bányász utca kereszteződésénél vagy a vasúti kereszteződés környékén tudunk.

Koordinaten

DG
47.375683, 18.222035
GMS
47°22'32.5"N 18°13'19.3"E
UTM
34T 290295 5250655
w3w 
///blöcke.fähre.benutzte
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

  • A Vértes turistatérképe (cartographia)

 

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

4,6
(14)
Zoltan Szalai
09.05.2021 · Community
Nagyon szuper, vàltozatos túra, 5 ora alatt egy rövid piknikkel teljesíthetô, gyerekekkel (10,13). Az elejèn zúzós meredèllyel az ifitàborig, ahol ideàlis piknikezôk vannak kialakítva, a Csókakôre vezetô rèsz a Vèrtes talàn egyik legcsodàsabb rèsze, hatalmas ôsfàival, majd amikor Mór irànyàba fordul az út, egy teljesen màs arcàt mutatja....innentôl lassabban lehet csak haladni, szûk ösvènyen, hegyoldalban, bedôlt fàkkal ès izgis lankàkkal. Az utolsó lefelè vezetô rèsz màr pihentetô.
mehr zeigen
2021. május 9., ôsfàk ès farakàs
Foto: Zoltan Szalai, CC0, Közösség
2021. május 9., ifitàbor
Foto: Zoltan Szalai, CC0, Közösség
2021. május 9., Oldalban
Foto: Zoltan Szalai, Közösség
2021. május 9., helyenkènt ember magassàgú akadàlyokkal
Foto: Zoltan Szalai, CC0, Közösség
János Tillmann
25.04.2021 · Community
2021. április 25., vasárnap 6:39:54
Foto: János Tillmann, Közösség
2021. április 25., vasárnap 6:40:11
Foto: János Tillmann, Közösség
2021. április 25., vasárnap 6:40:21
Foto: János Tillmann, Közösség
2021. április 25., vasárnap 6:40:39
Foto: János Tillmann, Közösség
Csűrös Kàroly
11.04.2021 · Community
Nagyon jò kis tùra, bàr nem mondanàm könnyűnek!
mehr zeigen
2021. április 11., vasárnap 18:39:02
Foto: Csűrös Kàroly, Közösség
2021. április 11., vasárnap 18:39:17
Foto: Csűrös Kàroly, Közösség
2021. április 11., vasárnap 18:39:29
Foto: Csűrös Kàroly, Közösség
2021. április 11., vasárnap 18:39:56
Foto: Csűrös Kàroly, Közösség
2021. április 11., vasárnap 18:40:11
Foto: Csűrös Kàroly, Közösség
2021. április 11., vasárnap 18:40:26
Foto: Csűrös Kàroly, Közösség
2021. április 11., vasárnap 18:40:43
Foto: Csűrös Kàroly, Közösség
2021. április 11., vasárnap 18:41:00
Foto: Csűrös Kàroly, Közösség
2021. április 11., vasárnap 18:41:25
Foto: Csűrös Kàroly, Közösség
Alle Bewertungen anzeigen

Fotos von anderen

2021. május 9., ôsfàk ès farakàs
2021. május 9., ifitàbor
2021. május 9., Oldalban
2021. május 9., helyenkènt ember magassàgú akadàlyokkal
+ 64

Status
geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
leicht
Strecke
17,1 km
Dauer
5:25 h
Aufstieg
687 hm
Abstieg
687 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
Karten und Wege
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp