Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen
Einbetten
Fitness
Wanderung

Móri körtúra a Vértes rengetegeiben

· 3 Bewertungen · Wanderung · Vértes-Velencei-hegyvidék · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Öreg bükkök strázsálnak a Harmatos-völgy mélyén
    / Öreg bükkök strázsálnak a Harmatos-völgy mélyén
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A csókakői vár kaputornya
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A PL és ZL jelzés a csókakői vár melletti szikláknál
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A siklóernyős starthely a Csóka-hegy oldalában
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csókakő felett a Csóka-hegyen
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mészkősziklák a Csókakői vár felett
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Leágazás a Vár-völgy bejáratánál a Csóka-kői várhoz
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mélyre vágódó út a bükkök csarnokában a Homok-tisztás felett
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tölgyek laukon-csoportja a Csóka-kő karsztbokor erdejében
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jancsi és Juliska mesebeli házikója
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A csókakői várhoz tartó PL és ZL jelzés mentén
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panorama aus der Burg von Csókakő. Vor uns liegt Móri-árok
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A csókakői vár melletti sziklamászóhely
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szent Bernát őrzi az Ifjúsági tábor nyugalmát
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 600 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 Vértes Ifjúsági Tábor Csókakő vára

Meglepő változatosság jellemzi a Vértes zeg-zugos vidékét, az összes hazai tájegység arculatát hordozza magán. Látványban, hangulatban gazdag körtúrát tehetünk Mór városából, hazánk legkisebb borvidékének központjából.

geöffnet
leicht
17,1 km
5:25 h
687 hm
687 hm

Kis mérete és alacsony átlagmagassága ellenére rendkivül takaros erdőségeket találunk a legtöbb hazai fafajta képviselőjével a mozaikos formakincsű Vértesben. Az enyhe, csapadékos nyugati szelek szubatlanti klímát teremtenek a nyugati bérceken és északi-völgyekben. Ennek megfelelően öreg bükkösök kiterjedt erdei népesítik be ezeket a területeket, míg a lankás déli oldalakon a tölgy az úr. Mindemellett a fennsíki fenyvesek, a dolomitsziklás kőrisek, összefüggő hársfaerdők és megannyi egyedi tájkép jellemzi ezt az összetett életközösséget.

Ami az erdőnek áldás, a szőlőnek sanyarúság. A mediterrán szőlő kevésbé viseli jól a változékony klímát, ezért honosodtak meg itt a betelepülő németek által behozott, rajnai borvidéken jellemző fajták. A hazai ezerjó a filoxérajárvány után vált meghatározó fajtává, de ennek gyümölcsét is úgy próbálták édesíteni, hogy a tőkét alacsonyra metszették, így a nap a talajról visszaverődve is érlelte. Ennek megfelelően a móri borvidékre jellemzőek a savas, férfias borok, bár a klímaváltozással és az újonnan divatos technológiákkal ez is előnyére válik a vidéknek.

Érdemes saját véleményt alkotni a helyről és utánajárnunk ennek az egyedi környéknek.

Autorentipp

  • Amennyiben hosszúnak ítéljük a túrát, Csókakőnél is kiszállhatunk és tömegközlekedéssel visszaérkezhetünk Mórra. Ebben az esetben a körtúra hosszabbik szelete, mely az északi erdőségeken át a Vértes platója felől érkezik Csókakőre, főleg az egybefüggő, zárt erdőségek miatt érdekes, míg a rövidebb, de töményebb szakasz a Csóka-hegyen keresztül izgalmas sziklás térszínen több kilátóponttal kecsegtet.
  • A Harmatos-völgyből kiérkezve, a hegylábi szőlők között párszáz méterre található Vajal-forrásnál viszonylag kis kitérővel tekinthetjük meg az ország legnagyobb kerületű szürke nyárfáját és egyéb famatuzsálemeket.
  • Hagyjunk időt a Móri városnézésre és ne szalasszuk el a lehetőséget, hogy a Móri borvidék központjában, számos pincénél kóstolhatunk a helyi borokból.
outdooractive.com User
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualisierung: 16.04.2019

Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
476 m
Tiefster Punkt
191 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • Érdemes bakancsban vagy magasszárú cipőt viselni, különösen az utolsó, Csóka-hegyet keresztező szakaszon, mivel a meredek letörésen oldalazó ösvény megterhelő a boka számára.

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Start

Mór, Szent Vendel kápolna (192 m)
Koordinaten:
Geographisch
47.375683, 18.222035
UTM
34T 290295 5250655

Ziel

Mór, Szent Vendel kápolna

Wegbeschreibung

Itiner:

  • Mórról a P jelzésen indulunk keletre fel a Vértes fennsíkjára
  • A Vértes platóján kanyargó erdőgazdasági út keresztezésétől a K+ jelzésen az Országos Kéktúráig
  • A K jelzésen egy bő kilométeren még együtt a K+ jelzéssel majd rövid szakaszon nélküle
  • A K ▲ jelzésen tovább a Felső-cser vágásig
  • A Felső-cser vágástól a ZL jelzésen a csókakői várig
  • PL jelzésen a Vár-völgyön és Csóka-hegyen keresztül vissza a Mór feletti szőlőkig
  • Túránk kezdeti szakaszán, a P jelzésen visszaérkezünk Mórra

Leírás:

Mór szőlővesszeitől az égig érő bükkfákig

Kiindulópontunk a Vértes nyugati lábánál fekvő, takaros Mór városa, a környező borvidék névadó központja. Az állatokat gyógyító szent Vencel tiszteletére a XVIII. század közepén, a marhavész után épített fogadalmi kápolnától indulunk a Vértes szőlőkkel övezett erdős tömbje felé.

Mór városa történelmében és kultúrájában jelentős német kötődéseket ápol. A honfoglaló magyarok már lakott településre érkeztek ide, a Káprát-medence belső területeinek felső-Duna völgyéből nyíló kapujába. A hűbérúri jogait érvényesíteni kívánó német-római császár seregeit első András királyunk Székesfehérvár alatt megverte, és a Vértes lankáin a Móri árkon keresztül űzte hazafelé. A kiéhezett, szétzilált zsoldosok az életüket mentve szétdobálták vértjeiket a hegyoldalban, állítólag innen keresztelték Vértes névre a Fehérvártól északra lévő hegységet.

Hogy a vértektől csillogó hegyek legendájából mi igaz, már nem tudhatjuk, viszont a németségnek jelentős szerepe volt a török időkben elnéptelenedett vidék felélesztésében. A Mária Terézia által betelepített kapucinus-rendiek és a rajna-vidéki németek magukkal hozták szőlőművelő kultúrájukat, és újratelepítették a Vértest nyugatról szegélyező egykori szőlőhegyeket. Így kerültek ide a Rajna-vidéken elterjedt tramini, a rizlingszilváni és zöld veltelini vesszői, de a legenda szerint a térség meghatározó borfajtáját, az ezerjót a tokaji rendtársaktól kapták a kapucinusok.

A város lakosságát a XVIII. század közepére már háromnegyedrészt kitevő németség fő megélhetési forrása a bor volt, melyet a Dunán keresztül szállítottak az osztrák, német vidékekre. A környék lakosságát a II. világháború életet nem kímélő megpróbáltatásai után a megtorlás évei sújtották drasztikusan. A németség egésze kollektív bűnbaknak lett kikiáltva, így a móri németség is, kárpátmedencei társaik tömegével együtt, hátrahagyva eddigi életét kiűzetett Magyarországról. Csak Fejér megyéből tizenegyezer német nemzetiségű kényszerült elhagyni a szülőföldjét. A szőlők nagy részét államosították és a helyi TSz az egyébként nyereséges borászatba nem forgatta vissza a tőkét, a veszteséges ágazatokat támogattak. Szerencsére a rendszerváltás után többen kezükbe vették sorsukat, és új lendületet kapott a móri borvidék, visszahozva az ezerjó régi hírnevét.

Ahogy a múlt csapásai a vidéket, úgy hagyjuk mi is magunk mögött a várost a vasutat keresztezve a szőlők és présházak között kanyargó P jelzésen, és hamarosan beérünk a Meszes-völgy vegyes akácerdővel borított bevágásába. Az ösvény lassú emelkedéssel kúszik fel a Vértes mészkőtömbjének támaszkodó homokos, löszös hegyoldalban. Ahogy a meredekség és a tengerszint feletti magasság nő, egyre szebb és öregebb erdőbe érünk. Meghatározóak lesznek a környékre jellemző erdőalkotó fák, a tölgy és a bükk. A Vértes platójára felérve keresztezzük a fennsíkon kanyargó erdőgazdasági utat, melynek túloldalán áttérünk a K+ jelzésre, amin lankásan beereszkedünk a tágas völgyfőben elterülő sűrű, öreg bükkösbe.

Meglepő, hogy ebben a viszonylag alacsony magasságban már összefüggő bükkösöket találunk, ám a Duna-völgyén beáramló enyhébb, nedvesebb légtömegek árnyalják a Kárpát-medencére jellemző kontinentális éghajlatot. Magyarországon pont itt, a Bakony-Vértes-Gerecse északi és nyugati szegélyén van a legérezhetőbb klimatikus hatása az Atlanti-óceánnak, befolyásolva az uralkodó vegetációt is. A hazánkban is érezhetően erősödő klímaváltozás nagy veszteseinek a bükkösöket tartják az erdészeti szakemberek, melyek az előzetes számítások szerint egyre kevésbé fognak ellenállni a forró, száraz nyaraknak, a szélsőséges időjárásnak. A sekély, tányérszerű gyökérzete miatt sem a csapadékhiányt, sem a nagy szélviharokat nem állja a bükkfa. Talán pont itt, a Bakony és a Vértes északi részén, az atlantikum enyhítő hatása mellett változik legkevésbé az éghajlat, és maradnak meg összefüggő bükkerdeink.

Barangolás a Vértes platóján

Az enyhén észak felé lejtő fennsíkon kényelmesen ereszkedünk a sűrű erdőben, kisebb vízmosásokat keresztezve. Egy szűk kilométer után leérünk a Vértes Ifjúsági táborhoz, ahol a hangulatos forrás és az alatta duzzasztott tavacska partján, évszázados fák árnyékában pihenhetünk meg. Használjuk ki a ritka víznyerési lehetőséget! A tavacska melletti réten egész nyáron a gyerektábor sátrai állnak, illetve a móri katolikus plébánia által üzemeltetett, szépen felújított szálláshely. Főként gyerekes családoknak, iskoláknak tartanak itt ismeretterjesztő,  erdei iskolai foglakozásokat, kultúrális és kézműves táborokat.

Folytatjuk utunkat tovább a múrvaúton, a K+ jelzésen, ahol a következő kis völgynél elhagyott kunyhót találunk "Jancsi és Juliska kunyhója" felirattal. Az árnyas völgy alján, sűrű erdőben megbúvó házikónak valóban meseszerű hangulata van, illik rá a megnevezés. A völgyből kikanyarodó murvautat egy erdészeti rakodónál jobbkézre elhagyjuk, és a homokos, löszös hegyoldalba bevágódott mélyúton kapaszkodunk felfelé. Utunk talán legszebb erdejében járunk, a mohás aljú sűrű bükköst gyertyánok, kőrisek és tölgyek elegyítik, míg a naposabb, melegebb részeken összefüggő hárserdő-foltokat találunk. Tavasz végén a vadméhek duruzsoló szorgalma mutatja meg a virágzó hársfákat és kőriseket, nyáron pedig a talajra lehullott szirmok fehér leple.

A Sikáros meredek peremmel letörő gerincélén érkezünk fel ismét a fennsíkra, a platón kanyargó murvaútonhoz, melyet egy rövid szakaszon követünk is. A K+ jelzés egy nyiladékon vált be ismét az erdőbe, jobb kéz felé. A magasból négyzethálót kirajzoló tűzvédelmi irtásokon haladunk, melyek behálózzák a Vértes nagy részét. A közel tíz méter széles, famentes nyiladékok az erdőgazdálkodás alapegységeinek számító erdőrészletekre osztják fel a területet, ám emellett éghető anyag híján az erdőtüzek terjedését megakadályozó fontos védekezési határvonalak is.

Számunkra most a nyiladék szállítóútként kamatozó funkciója jön kapóra. Az Országos Kéktúrához csatlakozva haladunk át a váltakozó bükk-, tölgy- és fenyőerdőkön. Hamarosan elhagyja a K+ jelzés az Országos Kéktúrát, és egy rövid szakaszon csak a jelzést követjük, majd leágazunk a K▲ jelzésre a Kocsmáros-domb írtásának vadhálós kerítése mellett. A K jelzés is a Csókakői vár felé halad, ám a mi utunk valamivel változatosabb, ahogy hamarosan a Felső-cser vágás csomópontjánál átérünk a K▲ jelzésről a ZL jelzésre, és beérkezünk a Buhin-völgy kibontakozó szurdokába.

A zeg-zugos peremvidéken

A fennsíkot elhagyó, sziklákkal szegélyezett völgy egyre mélyebbre vág a Vértes mészkőtömbjének szélébe, és hamarosan a Vár-völggyel egyesülve ráfordulunk a hegység egyik leglátványosabb szurdokára. Mély, öreg fákkal árnyékolt sziklás völgyben haladunk ismét az Országos Kéktúrával egyesülve. Amikor a legkevésbé számítanánk rá, egy évszázados bükkfa tövétől falépcsősor kúszik fel a meredek hegyoldalban a ZL és PL jelzéssel, melyen mi is felkaptatunk a sziklás gerincélre. A sziklahorhos túloldalán megdöbbentő látvány fogad, ahogy az eddigi zárt, erdős utunk egyszerre a Csókakői vár kilátópontjához ér.

A sziklás gerincről őrködő Csókakői vár ugyanis az alant húzódó Móri árkot, a középkorban itt haladó hadi utat volt hivatott szemmel tartani. A sok pusztítást megélt vár megújult fehér falai messziről világítanak a Vértes oldalában, ahogy mi is belátjuk innen az egész Móri-árkot, a Bakony keleti végeit. Érdemes tiszteletünket tenni az újjáépült várban, és a magyar vitézek, török hódítók szemszögéből végigpásztázni az oly sok megpróbáltatást megélt tájon.

A falépcsőkön visszaereszkedünk a Vár-völgybe, majd egy rövid szakaszon az eddig megtett útvonl mentén haladunk visszafele. Azonban most a völgyből balra kikanyarodó PL jelzést követjük, mely a Csókakői várat is hordozó gerincélre, a Csóka-hegy tömbjére vezet. A Vértes egyik legmagasabb pontját azonban a túristaút elkerüli, és a hegy peremén, girbegurba karsztbokorerdőben kanyarog a meredek oldal tetején harántolva. A bokaforgató utat több ponton sziklás kilátópont teszi látványossá, ahonnan a Csókakő és Mór közötti szőlőkre, a móri borvidék szívére látunk rá.

A Csóka-hegyet megkerülve a Harmatos-völgy meredek bevágásába ereszkedünk, ahol terebélyes, ősi bükkök strázsálnak a szinte megközelíthetetlen, sűrű szurdokerdő felett. Az ösvény a sziklás falakkal szegélyezett, szakadékszerű völgy oldalán kapaszkodva harántol a vízmosás felett. A vadregényes szurdokot a vízmosáson átkelve, a túloldali sziklás oldalban felkapaszkodva hagyjuk magunk mögött, és egy felhagyott kőfejtőn keresztül, az egykori szállító ton ereszkedünk tovább a szelídülő vidéken. Utunk lassan hozzásimul a túránk elején bejárt útvonalhoz, így a városba visszavezető pár száz méteres szakaszt a már ismerős P jelzésen tesszük meg.

Ne felejtsünk el búcsúzásként betérni egy pincébe, és a hungarikumnak számító ezerjóval vagy ízlésünknek megfelelő helyi borral, a hegy nedűjével leöblíteni a megtett hosszú utat!

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Busszal a Mór, Széchenyi utca megállóhelynél kell leszálnunk, és ide is érkezünk vissza. A Tatabánya felől Mórra érkező buszok érintik a Széchenyi utcai megállót, de ha Székesfehérvár felől érkezünk, érdemes a móri végállomásig, az autóbusz-állomásig utazni, és onnan a túra kezdőpontjáig elsétálni.
  • Utazhatunk vonattal is Mórra, de mivel a vasútállomás a város túlvégén található, illetve a járatsűrűség is erősen foghíjas, ezt az opciót akár figyelmen kívül is hagyhatjuk.

Anfahrt

  • A túra a Mór, Széchényi utca megállóhelynél található Szent Vendel kápolnától indul, és ide is érkezik vissza.
  • Ha Székesfehérvár felől érkezünk, a busz a móri autóbusz-állomásig közlekedik. Ez esetben menjünk tovább a Táncsics Mihály utcán, s a patakot keresztezve forduljunk a Kisfaludi utcán keresztül a Széchényi útra, ahol párszáz méter után elérjük a Szent Vendel kápolnát!

Parken

  • A 81-es főútból kiágazó, Mór és Pusztavám közötti út mellett található a túra kezdőpontja a Széchenyi utca és a Hunyadi utca kereszteződésénél. Parkolni a túra útvonala mentén a kezdőponttól pár száz méterre, a Bányász utca kereszteződésénél vagy a vasúti kereszteződés környékén tudunk.
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

  • A Vértes turistatérképe (cartographia)

 


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

4,3
(3)
Pákozdi Valéria
23.08.2019 · Community
Az erdő nagyon szép volt, én személy szerint hiányoltam a leülős pihenőhelyeket, a 17 km alatt nem találkoztam eggyel sem, az élmény és a látvány nekem sajna nem jött át 😑
mehr zeigen
2019. augusztus 23., péntek 7:13:42 de.
Foto: Pákozdi Valéria, Közösség
2019. augusztus 23., péntek 7:14:01 de.
Foto: Pákozdi Valéria, Közösség
2019. augusztus 23., péntek 7:14:19 de.
Foto: Pákozdi Valéria, Közösség
2019. augusztus 23., péntek 7:14:34 de.
Foto: Pákozdi Valéria, Közösség
Zsolt Rábai
31.03.2019 · Community
Köszönjük a feltöltést! Teljesítettük a túrát a tavaszi jóidőben. A leírásnak megfelelően változatos részekkel, látnivalókkal találkoztunk. Most teszteltük először a Természetjáró appot a telefonon. Jól működik! Mi nem mentünk fel a Csókakői várhoz, ott és a környéken többször voltunk már. Azért a szintkülömbségek, illetve a PL út néhány szakasza miatt lehet Én közepesen nehéznek ítélném, de ez személy függő. Minden esetre javasolom túracipő, bakancs viselését. Tetszett a túra, járjátok végig Ti is!
mehr zeigen
2019. március 31., vasárnap 5:16:12 du.
Foto: Zsolt Rábai, Közösség
2019. március 31., vasárnap 5:16:39 du.
Foto: Zsolt Rábai, Közösség
2019. március 31., vasárnap 5:17:07 du.
Foto: Zsolt Rábai, Közösség
2019. március 31., vasárnap 5:17:44 du.
Foto: Zsolt Rábai, Közösség
2019. március 31., vasárnap 5:17:59 du.
Foto: Zsolt Rábai, Közösség
2019. március 31., vasárnap 5:18:16 du.
Foto: Zsolt Rábai, Közösség

Fotos von anderen

+ 6

Status
geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
leicht
Strecke
17,1 km
Dauer
5:25 h
Aufstieg
687 hm
Abstieg
687 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich kulturell / historisch geologische Highlights Heilklima botanische Highlights

Statistik

: h
 km
 Hm
 Hm
Höchster Punkt
 Hm
Tiefster Punkt
 Hm
Höhenprofil anzeigen Höhenprofil verbergen
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.