Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Mediterrán hangulat Kisnána körül

Wanderung · Déli-Mátra · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • "Járom az utam, a macskaköves úton" a Tarnóca-patak völgyében
    / "Járom az utam, a macskaköves úton" a Tarnóca-patak völgyében
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Masszív és kalandos völgyhíd is vezet a Csurgó-kúthoz
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vad vidéken, úttalan utakon vezet a sárga jelzés a Sánc-bércen
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Első-Tarnóca köves szurdoka
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egykori legelő a Juhász-köves oldalában
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Szederjes-tető alól a Mátra keleti gerincre és a Bükk-fennsíkra
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sánc-bérc sziklás gerince
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 600 400 200 14 12 10 8 6 4 2 km Kisnánai vár (Móré László vára) Kisnánai vár (Móré László vára)

Klasszikus vulkántúra a Keleti-Mátra déli oldalán. A középkori romantikus várromtól indulva a hegység napsütötte lankáin egyre meredekebben kapaszkodunk magasabbra és magasabbra, kis időre kapcsolódva a Mátrabérc felemelő hangulatához. Szőlőket, napsütötte tölgyeseket, apró szurdokot és árnyas forrást felfűző, igazi dél-mátrai kör.
geöffnet
leicht
14,7 km
4:30 h
633 hm
633 hm

Kisnána, a Mátra lábának egyik félreeső, hangulatos faluja a vidéket birtokló Kompoltiak egyik székhelye volt a középkorban. Ők építették elhíresült várát is feltehetően a tatárjárás után. Az erősség falai között 14-15. századi fénykora után a zsarnok Móré székelt és fosztogatta a környék lakosságát, akit végül a török füstölt ki rablófészkéből. Másfél évszázadra a hódoltság alatt pusztává vált a falu környéke, de a dél-mátrai falvakkal egyetemben a Felvidékről kevert lakosság népesítette újra. Rommá pusztult várát a rendszerváltás előtt állították helyre, ami romantikus, kör alakú bástyájával a falu jelképe lett.

A falu másik meghatározó elemei a település felett magasló smaragdzöld vulkáni kúpok. Bár a Mátra vulkanizmusa feltehetően innen nyugatabbi központokból táplálkozott, az utólagos tektonikus hatások és az erózió következtében feldarabolódott és kipreparálódott a vulkáni vonulat az eltelt közel 15 millió év alatt. Túránkkal minden jelentős elemét látjuk ennek a vidéknek, a szurdokban kimosott és a gerincélből kiálló szálkőzettől a hegylábak lankás, lehordott felszínéig.

Autorentipp

  • Érdemes a kisnánai várat és a tájházat felkeresni a túra végeztével, ami csak pár száz méterre van a kezdő- és végpontjától nyugatra, a fő utcán. Ha kocsival érkezünk, egyébként is ott érdemes parkolni, így kézenfekvő benézni a kulturális és történelmi érdekességeket felvonultató épületegyüttesbe.
  • A Szederjes-tető keleti oldala, ahol utunk is felkapaszkodik, igen meredek, bő 150 méter szintemelkedés. Ha soknak találjuk ezt a feladatot, érdemes a nyomvonalat ellentétes irányból bejárni, és a S+ és K● jelzésen felmenni a gerincre, ami innen lankásabb. Így könnyebben bevehető túránk legmagasabb pontja. Nagy előnye még ennek a változatnak, hogy 500 méter magasan, kapaszkodásunk kétharmadánál megállhatunk egy pihenőre a Csurgó-kútnál, és felfrissülhetünk a forrás vizénél, kifújhatjuk magunkat a mellette lévő padnál.
  • A Csurgó-kútnál található egy kis házikó, ami nagyon puritán felszereltséggel, de segítségünkre lehet a hegyi szállás tekintetében. A forrás megbízható hozammal rendelkezik, a kunyhó ajtaja pedig nyitva áll, így betervezhető az éjszakázás a dupla ággyal, székekkel és asztallal felszerelt erdei menedékben.
  • A szomszédos faluban, Verpeléten, a falu Kisnána és Tarnaszentmária felé eső határában található a Verpeléti-vulkán, ami az egyetlen egyértelmű parazitavulkánja a hegységnek. Sajnos a kőfejtés erősen megcsonkította a kúpot, de a túra végeztével érdemes ide ellátogatni a remek kilátás és a feltárt vulkáni struktúra miatt.
Profilbild von Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualisierung: 09.07.2020

Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Szederjes-tető, 675 m
Tiefster Punkt
162 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • Vizet vigyünk magunkkal, mert délies kitettségű hegyoldalban mozgunk, ahol tikkasztó a kapaszkodás.

Start

Kisnána központja (161 m)
Koordinaten:
DG
47.852101, 20.145514
GMS
47°51'07.6"N 20°08'43.9"E
UTM
34T 436077 5300215
w3w 
///fähre.patsche.verfügt

Ziel

Kisnána központja

Wegbeschreibung

Itiner:

  • Kisnána központjából a S jelzésen indulunk, és megyünk végig a Sánc-völgyön és a Sánc-bércen a főgerincig.
  • A K jelzésén kapaszkodunk fel a Szederjes-tetőre, majd a Kis- és a Nagy-Zúgó-hegyre.
  • A vadászháznál lekanyarodunk a K● jelzésre, és a Csurgó-kút felé érkezünk a völgybe.
  • A völgyből a hegyoldalban átharántolunk a S+ jelzésen a Tatárka-tisztás felé.
  • Az Úsztató erdészház fölött, a Sánc-völgy végénél csatlakozunk  a S jelzéshez, amin visszamegyünk a faluba.

A túráról részletesen:

A Kisnána feletti napsütötte hegyoldalban

A falu központjából északi irányba indulunk a S jelzésen a Kossuth Lajos és Reviczky utcán. A falu házait elhagyva cserjés rétek között haladunk a Mátra bércei felé. A megbolygatott hegyoldalt a 19. század végéig még szőlőkkel futtatták be. Sajnos az Amerikából érkező gyökértetű - vagy ismertebb nevén filoxéra - az öreg kontinens szőlőit, így a Kisnána körüli ültetvényeket is fokozatosan kiirtotta. A gyökérzeten tenyésző élősködő leginkább a tömött talajt kedvelte, ezért itt, a Mátraaljai borvidéken jelentős pusztítást végzett. A megoldást a filoxérának ellenálló amerikai szőlőfajták tőkéjének hagyományos fajtákkal való oltása jelentette, ami a környék szőlőművelését új alapokra téve mentette meg a pusztulástól. Ennek ellenére sokan felhagytak a szőlészettel a járvány pusztítása miatt, így nagy területek maradtak a falu körül parlagon. Az újratelepített szőlők mellett, egy nyárfás szélén beérkezünk a Tarnóca völgyébe, és a patak mentén a hegyeket vesszük célba.

Az Úsztatói erdészházat balról megkerülve belépünk a tölgyesbe, és a hangulatos patak mellett elkezdődik erdei sétánk. A szűk völgytalpon az Első-Tarnóca az alapkőzetig vájta magát, így sziklás medre apró szurdokot formált a völgy kezdeti szakaszán. Vízesések és medencék váltakozásával kíséri utunkat a patak. Egy szépen felújított hídnál keresztezzük a sziklás medret. A kővel kirakott erdészeti úton lassan kapaszkodunk a mohás aljú tölgyerdőben.

Egy bő kilométer után éles kanyarral szinte visszafordulunk, és a Sánc-völgyet elhagyva a szemközti oldalban folytatjuk enyhe emelkedésünket. A múlt század közepén még egy erdei kastély, takaros vadászház maradványát láthattuk itt a Sánc-bérc alatt, de már elbontották a düledező romokat. Egy nagyobb irtás szélén elhagyjuk az erdőgazdasági utat, mivel az egy körbekerített vadaskertben halad tovább. A kerítés melletti tarvágásban, majd a ritkás tölgyesben vagyunk kénytelenek a Sánc-bércre kapaszkodni. Utunk legmagasabb pontjára, a Szederjes-tető csúcsáig hátra lévő kb. 250 méter szintemelkedés kétharmadát ezen az izzasztó gerincen küzdjük le. A kiálló sziklatömbökben tetőző Sánc-bérc csúcsán csatlakozunk egy erdőgazdasági úthoz, és némi lankás ereszkedéssel megérkezünk a Mátrabérc és az Országos Kéktúra nyomvonalához a Jóidő-kútnál.

A Keleti-Mátra hullámzó gerincén

A Jóidő-kút onnan kapta nevét, hogy csak jó időben, hóolvadáskor vagy csapadékos időszakban csordogál itt víz, ezért ne alapozzuk a folyadékpótlást a helyszínre! A K jelzést nyugat felé, a Szederjes-tető meredek keleti oldalában követjük. Ez a bő 150 méter szint túránk legmeredekebb és legizzasztóbb szakasza. Bár az irtások miatt és a ritkás erdőben is sok szeder nő a hegyen, de ábrázatunk is minden bizonnyal szederjes színűre változik a kaptatón. Csak a hegy tetején enyhül meg az emelkedő; ritkás erdőben érkezünk a 677 méteres csúcsra, aminek széleiről korlátozott kilátás adódik. Az északkeleti oldalon apró sánc jelzi, hogy a meredek oldalakkal határolt hegyen egykor erődítés állt.

Megpróbáltatásaink a Szederjes-tetőn véget érnek. Innentől laza hullámzással folytatódik a gerinc nyugatnak, ahogy a Kis- és Nagy-Zúgó-hegy sűrű erdővel benőtt taraján jutunk tovább. A gyertyános-tölgyes és a bükkös erdő kitettségtől függően váltakozik a gerincen, de mindenképpen hangulatos, igazi hegyi ösvény mentén haladunk. A Nagy-Zúgó-hegy nyugati oldalán elérjük a zöldre festett, körbekerített vadászházat, ahol utunk is lekanyarodik a gerincről. Érdemes előtte kicsit gyönyörködni a kilátásban, ami a vadászházzal ellentétes oldalon, a hegy északi letörésénél nyílik. Az ösvénytől kicsit eltávolodva a tető északkeleti oldalán tárul fel a legszebb panoráma, ahonnan a Csákány-kőre, a Keleti-Mátra északi lábára és a messzibe hullámzó nógrádi tájra pillanthatunk rá.

Vissza a faluba

A vadászház után a K● jelzést követve lekanyarodunk a gerincről, és irtások között beérkezünk egy patakvölgybe. Ennek túloldalán a kis fahíddal megközelíthető, hangulatos Csurgó-kútnál érdemes kicsit megállni és szusszanni egyet. Paddal, asztallal ellátott pihenőhely nyújt kényelmet az árnyas forrásnál, mely még száraz időben is csordogál. A szemközti oldalban az út felett nyitott kunyhó kínál menedéket rossz idő esetén.

A Csurgó-kúttól egy rövid szakaszon a patak-folyását követjük, majd a S+ jelzés elágazásánál a hegyoldalban jobbra harántoló jelzésre váltunk. Nyitott, napfényes tölgyesben ereszkedünk lankásan a hegyről, a fák tövét és a talajt nagy foltokban moha fedi. Ősszel és csapadékos nyarakon jó gombatermő helyek az ilyen mohás, napfényes tölgyesek.

A hegyoldalban lefelé a Tatárka-tisztás ligetes foltját keresztezzük, ahol elvadult gyümölcsfák emlékeznek az egykori legeltetéses állattartásra; a pásztorok ugyanis előszeretettel pihentek a legelő nyáj mellett a felfrissülést jelentő gyümölcsfák árnyékában. A Messzelátó-hegy keleti oldalát, ahol mi is ereszkedünk, Juhász-kövesnek hívják.

Az egyre lankásabb oldalban lassan kifutunk a gerinc végére, és utunk beérkezik a Tarnóca völgyébe. Itt csatlakozunk a már felfelé bejárt S jelzéshez, és a már ismerős úton visszaérkezünk Kisnánára.

 

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Busszal a Kisnána, Szabadság utca 10. megállóhelyig kell utaznunk.

Anfahrt

  • A buszmegállóból a falu központjába száz métert északnyugat felé sétálni a Mátra irányába. A Szabadság utca és Béke utca kanyarjából indul a túra a Kossuth Lajos utcán.

Parken

  • A vár és tájház előtti parkolóban (Béke utca 1.) tudjuk letenni az autónkat.

Koordinaten

DG
47.852101, 20.145514
GMS
47°51'07.6"N 20°08'43.9"E
UTM
34T 436077 5300215
w3w 
///fähre.patsche.verfügt
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

Ausrüstung

  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, élelem és innivaló, a navigáláshoz Természetjáró app.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.

Profilbild

Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
leicht
Strecke
14,7 km
Dauer
4:30h
Aufstieg
633 hm
Abstieg
633 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.